Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
Hetven ember sorsáról van szó... Napirenden A választópolgárok javaslatainak Hetven dolgozót kellett áthelyezni más vállalathoz alig egy hónap leforgása alatt Oka: az utolsó negyedévre várható 13 milliós termelés — igényhiány miatt — 6 és fél millióra csökkent A Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyárának dombóvári telepén még október elején összehívták azokat a dolgozókat, akiket áthelyezésre kijelöltek. A törzggárda marad — Hogyan történt a jelölés? — A törzsgárdáhoe nem nyél- tünk. A hetven ember zöme az idén, illetve tavaly került hozzánk — mondja Vincellér Károly telepvezető. — De közülük ás olyanokat választottunk ki, akiknek szociális helyzete jobb. Ugyanis nálunk az átlagkereset e zemyol cszázötven forint körül van, s ez Dombóvára« a legmagasabb. Somos László, a pécsi gyár termelési osztályvezetője: — A pártszervezettel, szakszervezettel közösen hoztuk meg a döntést, sőt a dombóvári járási pártbizottság véleményét is figyelembe vettük. Pelle Olivér, a pécsi gyár főmérnöke : — Több vállalat készségesen segített: az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat itt kórházat épít, oda is kértek embert. Pérsett, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat külön autóbuszjáratot indított és az áthelyezett munkásokat Pécsre szállítja naponta. Jelentkezett a Dombóvári Fémtömegcikk Gyártó Vállalat is, mert náluk munkaerőhiány van. Mire a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári telepe bejelentette igényét, arra már a hetven dolgozót elhelyeztük. Abban az utcában, ahol a művek telepe van, épül a 460 ágyas, kilencemeletes dombóvári kórház. Gábor Ferenc építésvezető elmondja, hogy a betonosoktól 27 embert vártak, de csak négy jött át. Úgy látszik, meggondolták magukat. Valahol másutt elhelyezkedtek. ami Dombóváron nem nehéz. Az udvaron bemutatja Va- dócz Jánosnét, aki vállalta itt a munkát. — Én np^idonkönnor! jál Jártam meri itt nem ke11 két műszakban dolgoznom, így aztán vonattal hazajárhatok Kapo«- szekcsőre. — Keresete csökkent? — Ott is ezemégv-ezerötszázat kerettém, az!t hiszem itt is meglesz. — Ezek szerint szívesen vált meg a művektől? — Nem mondhatnám. Igaz. nem régóta dolgoztam a betonosoknál. de jobb, ha az ember nem változtatja a munkahelyét. Megszoktam. És különben is, — jól éreztem magam ott. A vállalat tehát a legmesz- szebbrronőkig gondoskodott a hetven áthelyezett dolgozóról. Mas+ tv-dig nézzük az indoklást Miért csökkent a termelés ? A telep fő profilja: útépítőelmek, födémelemek, betoncső" gyártása, különböző méretben. Ezek a termékek a beépítés során magas beruházási költségekben foglalnak helyet Mondjunk egy példát: egy nagy forgalmi út korszerűsítése, vagy egyáltalán új út építése több tíz-, vagy százmillió forintnál kezdődik. Jelentős beruházást igényéi egy csatornahálózat felújítása is, vagy új városrészek csatornázása. A födémelemekre üzemcsarnokok, lakások, családi házak építésénél van szükség. A beruházási költség — összköltségről van szó! — itt is jelentős. A mechanizmus első esztendejében a vállalatok, intézmények, állami szervek meglehetősen óvakodtak attól, hogy magasabb értékű beruházásokba kezdjenek. Talán legjobb példa erre maga a KPM, amely a korábban tervezett útépítésekre a beruházási összeget nem kapita meg, az 1968—1969-es esztendőkre, következésképpen több — alapanyagot gyártó vállalattal — felbontotta a szerződést. A födémelemeknek a ki^akásépftők körében volt kelepje. de az OTP megszigorított hitelpolitikája következményeként csökkent a megrendelések gzámaj Tittrtván. kevesebb födérrétemre tett szükség, mint a korábbi években. E tények tehát részben már magyarázzák a dombóvári telep termelésének csökkentését, következésképpen a létszámleépítést. A létszámleépítést, amelyet különben igazán gondosan, becsületesen végre is hajtottak. De a kép nem lenne teljes, ha — Ez a megkötöttség az elkövetkezendő esztendőben is fennállhat? A piackutatók is dolgoznak — Nem. Ugyanis a kopomt által hozott rendelet szerint januártól kezdődően, néhánytól eltekintve, minden termékre rrri köthetünk szerződést Sőt, még a központ által forgalmazott termékekre is, általában egy vagonnál kisebb mennyiségben. Jelenleg három piackutatónk dolgozik. Egymás után érkeznek be a jövő évi megrendelések. De hát szerintem, ha a termékforgalmazási jogot korábban megkapjuk, akkor a leépítésre nem került volna sor. Mondhatná valaki, hogy ha a „leépítés” úgy sikerült, hogy végül is senki sem került utcára, vajon miért kell firtatni az ügyet? Pedig egyszerű oka van: ha nem is maradtak az emberek kenyér nélkül, egyáltalán nem nagy lelkesedéssel váltak meg munkahelyüktől. Az efféle ragaszkodásnak csak örülni lehet. A másik ok: az 1968-as év megváltozott gazdasági tényezői — nagyon helyesen — kényszerítették arra » művek központját, hogy a piac bonyolult szigorú világába bepillantást nyerjenek a gyáregységek ir És végül: hetven ember sorsáról van szó. Rab Ferenc megvalósítása A szekszárdi városi tanács végrehajtó bizottságának szerda délelőtti ülésén Hegyi Ferenc főmérnök a városi tanács építést közlekedési osztályának vezetője adott számot arról, hogy ebben az esztendőben mit valósítottak meg a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentésekből. A városi tanács a jelölőgyűléseken felvetett közérdekű javaslatokat összegezte, és a megvalósítás sorrendjében ütemezte. A 192 érdembeni felszólalásból 174 konkrét javaslat megoldását tervezték, erre az évre szám szerint 51-et. A beszámoló választókerületenként ismertette azokat a problémákat, amelyeket az 1968-as évben sikerült megoldani. Csak a legfontosabbakat emeljük ki: befejeződött a Jobb-Parászta keleti oldalán az útépítés, teljes mértékben biztosított a település vízellátása, bővítették a villanyhálózatot is. A Borkombinát közelében a lakótelep jobb kereskedelmi ellátása érdekében a Népbolt Vállalat árudát épített, amely a közeljövőben megnyílik. Korszerű üzlet biztosítja az északi kertváros lakóinak ellátását, s ezen a városrészen egy utca kivételével elvégezték a hiányáé vízelvezető árkok kiépítését is. A lehetőségekhez mérten megoldotta a tanács a IV-es számú általános iskola „biztonságos” megközelítését. Az itt épült járda enyhít a gondokon, bár a végleges megoldás még várat magára. Szerepel a beszámolóban az ta* hogy a volt szekszárdi AKÖV-te- lep helyére tervezett szuperéit — amely a zsúfolt 17-es boltot tehermentesítené — építését ebben az évben anyagi okok miatt nem tudták megkezdeni. Az áruház építésének gondolatát nem vetette el a tanács, felépítése anyagi fedezet kérdése. Az említetteken kívül még sok közérdekű, sürgető problémát oldottak meg, s a jövő évben is elsősorban azoknak a gondoknak megszüntetésére kerül sor, amelyeket a választópolgárok vetettek fel. A vb-ülésen részt vett Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára, aki felszólalásában pozitívan értékelte a tanács munkáját, amelyet javaslatok megvalósítása érdekében végzett. A végrehajtó bizottság ezután tájékozódott több fontos kérdésről, majd bejelentéseket tárgyalt nem hallgatnánk meg László Imrének, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek pécsi gyára igazgatójának véleményét is. — Dombóváron olyan korszerű gépjeink vannak, amelyeknek egy- műszakos kapacitása a födémelemek gyártásában 3—3 ezer darab. Ma az egyik teljesen áll, a másik a szokásos három helyett csak egy műszakban termel. A négy csőgyártó gépünk, hárorp helyett két műszakban termel. Egyáltalán: a telep csupán ötvenszázalékos kapacitással dolgozik. Ha előbb felfigyelnek — Ezek tények. Azonban nem valószínű, hogy a termékekre vonatkozó igényhiány éppen az utolsó negyedév elején jelentkezett. Ha előbb felfigyelnek, talán az üzem más termékek gyártására állhatott volna át, nem kellett volna hetven embertől megválni. — Sajnos, az utolsó pillanatban értesültünk a diszpozíciók visszavonásáról. Ugyanis mi piackutatást nem végeztünk, nem is végezhettünk: mi a vevőkkel közvetlen kapcsolatba soha nem jutottunk, termékeink zöme központi forgalmazás alá került Meg is lepődtünk azon, hogy szeptember végén, tehát az utolsó negyedév küszöbén azt az utasítást kaptuk, hogy piackutató részlegünket indítsuk el. De hová? És kiket? Nem is volt, tehát — évek hosszú során — nem is folytattunk piackutatást. Nem is egyszer előfordult hogy a megrendelők közvetlenül ide, a pécsi gyárhoz fordultak: „Ha adtok ilyen terméket, megvesszük, ha nem, körülnézünk másutt, de Pestre nem utazunk.” December 31-ig kérhető mentesítés, vagy földhasználat Ez év január 1-én lépott hatályba az 1967-ben alkotott földtörvény. Több mint 11 hónap óta dolgoznák az illetékes szervek e törvény megvalósításán. Az év utolsó napja — december 31-e — újabb határkő a törvény végrehajtása során. A földtörvény ugyanis kimondja, hogy kívülálló föld- tulajdonosoknak az a földje, amely a termelőszövetkezet használatában van 1969. január 1-én szövetkezeti tulajdonba kerül. A törvény intézkedik arról, hogy kik és mekkora földterületre jogosultak mentesítésre, vagy földhasználatra. Ez nem érinti a termelőszövetkezetek tagjait és a velük azonos jogállású személyeket, hiszen az ő földjük telek- könyvileg nevükön és a tulajdonukban van a termelőszövetkezet közös tábláiban: földjük után továbbra is földjáradékot kapnak és változatlanul jogosultak háztáji föld használatára. A mentesítés és földhasználat tehát kizárólag kívülálló földtulajdonosokra vonatkozik. A mentesítésre jogosultak köré két nagy csoportba sorolható. Az egyik: azok a kívülállók, akiknek belterületi vapv ■zártkerti földjük van termelőszövetkezeti használatban és mentesítésre felhasználható terület az illető községben. vagy városban rendelkezésre áH. A másik csoport: azok a helyben lakó kívülállók, akiknek balterfileti, vagy zártkerti föld- lük nem volt. Az ilyen kívülállók részére a törvény lehetővé teszi. hoev a termelőszövetkezet vezetőségével való mesetryezés ttaniám külterület; föüdink be- iven.e tsz tulajdonában lévő belterületi vagv zíkfkerti földet vanlanak cserébe. Even csere cél- iára tehát, csak a termelőszövet- keaet tulajdonában lévő belterületi, vagy zártkerti földet lehet felhasználni. A törvény intézkedése szerint mentesítésre kerülő személyi földtulajdon legfeljebb 1 kataszteri bold (1600 négyszögöl) lehet. Ugyancsak intézkedik a törvény a kívülállók személyi földhasználatáról is. Erről egyébként most december 6-án egy kiegészítő kormányrendelet is megjelent. Ezek a rendelkezések szintén csak a termelőszövetkezeteken kívülálló földtulajdonosokra vonatkoznak, méghozzá abban az esetben, ha nincs elegendő föld arra, hogy igényeiket zártkertben, vagy belterületen kielégítsék. Földhasználatra tehát azok a földtulajdonosok jogosultak, akiknek összes földjük 1969. január 1-ével termelőszövetkezeti tulajdonba kerül és már 1967-ben is termelőszövetkezet által adott föld volt használatukban. Ha tehát az a helyben, vagy szomszédos helységben lakó föld- tulajdonos. akinek földje termelő- szövetkezetben van és 1967-ben akár fél, vagy egy holdnyi területet használatra kapx>tt a termelőszövetkezettől és most is kéri azt, ez a kérése jogos. A személyi használatba adott föld nagysága — ugyanúgy, mint a mentesítés esetében — legfeljebb 1 kataszteri hold szántó, illetve 800 négyszögöl szőlő és gyümölcsös lehet. E mértéken belül a helyi körülményekhez igazodva a tanács végrehajtó bizottsága határozza meg a szeméi"! használatba adható föld nagyságát. Ilyen földhasználatra a községi tanács Wezeiésében lévő zártkerti vagy külterületi ál’ami földeket, valamint n terrr-’öszövetkezet használatában lévő zártkerti vagy külterületi állami földeket lehet kijelölni. Az év folyamán minden községi és városi tanácsházán a tsz Használatában lévő földek tulajdonjogi adatait közszemlére tették. A kívülálló földtulajdonosok e nyilvánosságra hozatal alapiján megtehették észrevételeiket, kifogásaikat és előterjeszthették kéréseiket. Ezt sokan elmulasztották az érintettek közül abban a tudatban, hogy a mentesítés és a személyi földhasználat meghatározása automatikusan történik. Ám ez nem így van. A mentesítésre vonatkozó kérelmeket a termelőszövetkezeteken kívülálló földtulajdonosok 1968. december 31-ig adhatják be a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz. Akik ilyen kérelmet nem adnak be, elvesztik a mentesítésre vonatkozó jogukat. Hasonlóképpen kérelmezni kell a földhasználatot is. Azzal a különbséggel, hogy a föVihcv-nálat iránti igényt a közsé”'. illetve városi tanács végrehaitó bizottságához kell benyúitant. Az, 'Íven kérelmek jogosságát a törvényes rendelkezéseknek mcttele15en. valamint a szociális hetedet, a rászorultság figyelembevétel év«>i a helvi tanács V'Wrehrttó bizottsága bírálja U«v,anc*">k n v'e- lví tanács állapítja meg a sz"rr>'í,”{ i^sz- nálatba adott föld után fizetendő használati díjat, H. L. Népújság .1908. dcvűüúcr 12.
