Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

•• Hem jó milliomosnak lenni. Legalábbis a magyar em­bernek nem, mert az még nem szokott hozzá. En például nem vállalnám a milliomosságot, mert én tudom, hogy elitek a milliomosok. Bizonyára olvasták otthon is, ha nem, akkor ..tost olvashatják, hogy Charles Rotschild angol milliomos, o;szú és küzdelmes munkával összegyűjtött 1500 fajta tétül, gy milliomos tetüt gyűjtött! Még rágondolni is rossz. Na-. „ó, most, ha én milliomos lennék, esetleg nekem is tétül kellene gyüjtenem, hogy ■lepipáljam tműgyűjtésben az eddig ■ eguagyobb ilyen gyűjteménnyel rendelkező Rotschildot. De i onnan vennék én akár százfajta tetüt is. Magyarorszag c.űbcn szegény ország, jó ha van egyféle, legalább olyan rossz ebből az állatfajtából a választék, mint a boltokban másból. Ebből következik, hogy nekem más országokba kellene mennem tetűért, de ehhez meg dollár, font, frank meg egyéb valuta kellene. Igevám, de ezeknek a valutáknak állandóan csökken az értékük a saját hazájukban, viszont nálunk meg egyre nő. Ebből is látszik, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, legfeljebb a forint kivétel ez alól, amelyik csakis a saját hazájában próféta. De elkalandoztam egy kissé a milliomosságtól. Azt akartam én megírni a szer­kesztő úrnak, hogy én semennyi pénzért sem lennék millio­mos. Nem pontos a kifejezés. Egy feltétellel lennék lottó- főnyeremény-nyertes: ha előbb orvosilag megvizsgálnának, kiállítanák rólam, hogy alkalmas vagyok a főnyereményre. Ezt kellene csinálni. Mielőtt valaki nyerne, meg kellene vizsgálni, alkalmassági vizsgán kellene keresztülmennie, mert ha sokmindenhez kell orvosi vizsga, még ennél ve­szélytelenebb foglalkozáshoz is, akkor miért ne lehetne megkövetelni az előzetes orvosi vizsgát egy leendő millio­mosról, akinek még egy tetűje sincs és rövid időn belül leg­alább 1500 fajta tetüjének kell lennie. A szivét is meg kellene vizsgálni. És, ha már minden­áron milliomost akarnak belőle csinálni, akkor előtte ültes­senek át neki egy strapabíró szivet. A szívátültetés ugyanis ma már gyerekjáték. Hallottam, hogy valahol három gyerek átültetett egy békaszivet, de később erre ügyet sem vetet­tem, mert Nyugat-Németországban láttam egy nebulót, aki egyedül ültette át az egyik béka szivét a másikba. Az or­vosok kérték: mutassa meg nekik, hogyan csinálta, mire a kisfiú szamárfület mutatott, mert ö egy kapitalista gyerek, aki átlát a szitán, tudja, ha megmutatja hogyan csinálta, akkor más is könnyen átültetheti. Meg is haragudtak rá a felnőttek. Az állatvédő egyesület például követelte, hogy állatkínzásért büntessék meg, mert mégis csak borzasztó, hogy mit csinált az a rossz kölyök azzal a szegény kis állattal. Bizony, vannak ilyen helyek, ahol az állatokat védik és vannak, ahol időnként megvédik az embert is, ha már a másik ember is úgy látja, hogy azt már egy állat sem bírná el, amit egy embernek ki kell bírnia. David Brown oaklandi táltos is ilyen helyzetbe került. Nagyon szerette a feleségét, mégis kérte a bíróságot, hogy mondja ki a válásukat. Indo­ka: ötvenkét macs1:aja és 18 kutyája van a feleségének. Lrvként hs.smmdta azt is, hogy ilyesmit még egy állat sem sírna ki. Mert még egy kutya is megszökne például a ház­ból, ha ugyanannyi férje lenne a feleségének, mint amennyi -iljta van. Volt egy másik válóper is. Göteborgban mesél­tek, hogy a napokban elítéltek egy férjet, mert a feleségét élő angolnával verte meg. A bíróság úgy látta, hogy az illető állatkínzást követett el és ezért szabta ki rá az egyheti fogházat. Persze előfordul az is, hogy egymást kínozzák az embe­rek. Például a cipöboltban a vásárló az eladót, vagy fordít­va. Nor 1 Ott'.cr asszony, az egyik gl.izsi cipőüzlet tulajdo­nosa megvédi az alkalmazottait. Kit,la az üzletében: „Aki tíz percen belül .-..löszt magának cipőt, annak tízszázalékos Kedvezi.té.iy j._^,can választanak tíz percen belül. Éppen ezért javasolnám a szekszárdi cipőboltnak, írják ki: „Aki tálunk tíz percen beiül nem kap cipőt, az tíz százalékos árengedménnyel viheti el a cipőt." Persze javasolnék én mást is. Prémiumot a kíváncsiság ellen, üszi i .n mondom, hogy sokfelé jártam én a világon, de olyan kiváncsi emberekkel, mint amilyenek Szelcszárdon vannak, kevés helyen találkoztam. Most is mit láttam. A nyáron lefektették, a kábeleket a Bezerédj utcában, most meg már megnézik őket. Itt mindenre kíváncsiak az emberek. Még arra is: ho- íiyun lehetett három gól szerzője az egyik faddi labdarúgó, amikor a gólokat nem ö rúgta a simontornyaiaknak hanem más. Hogyan? Hogyan? Hogyan lehet valaki a labdarúgó­mban kívül a legjobb góllövő? ügy, hogy góUövöt csinál­nak belőle. Hát itt is az lehet a helyzet, mert az életben is legalább annyian futnak a labda után, mint a labdarúgó- pályán. Persze, amíg ki nem süti valaki, hogy ez az egész olyan, mint amikor kitalálta valaki, hogy a zöld paradicsom­ból is lehet piros pafadicsomlevet készíteni. Egyszerű az egész: meg kell festeni. Meg is festették. A fazékban aztán minden kiderült. A paradicsomleves színtelen lett, a tész­tára ráragadt a festék. Ajjaj, nagyon belebonyolódtam én ebbe az egészbe. Be s fejezem a levelem, talán így még ki tud rajta igazodni szerkesztő úr. Tisztelettel: Üzenet a csillagokból 4 szibériai Tunguz- jelenségröl Vannak-e repüld csészealjak ? A földi élet az egyetlen ? Ember a Marson ? Ahogy közeledünk az időhöz, amikor az ember leszáUhat őr- hajójával más bolygóra, úgy nő az érdeklődés a természettudo­mány, s csillagászat iránt. Ezért kerestük fel dr. Kulin Györgyöt, az Uránia Csillagvizsgáló igazga­tóját, hogy néhány kérdésünkre válaszát kérjük. — Hat évtizede nem tudják meg­állapítani, hogy mi robbant Szibé­riában. £ppen ezért elsó kérdésünk, mi a tudomány mai álláspontja a szibériai Tunguz-jelenségről?- A Tunguz-jelenség, mely 1908. június 30-án volt, valóban igen sok találgatásra adott okot. Az egyik az. hogy csaknem két év­tized múlva tudták az első ex­pedíciót megszervezni. Az egész környék mintegy 40 kilométernyi körzetben le volt tarolva. Sok expedíciót vezettek azóta is oda, s azt tudom mondani, hogy még a mai napig sincs egészen tisztáz­va e jelenség, de elmondhatjuk, hogy azoknak a fantasztikus el­képzeléseknek. amelyek napvilá­got. láttak és látnak különböző újságokban, képeslapokban, nem sok alapjuk van. Felfedezésekor a Tunguz-jelenségre azt mond­ták, hogy bizonyára anti-anyag- ból van. Ám, aztán megcáfolták ezt az elképzelést is és azt ál­lították, hogy valószínű a világ­űrből jött idegen űrhajó volt ez az ismeretlen test. Nos, a két leg­népesebb szovjet expedíció veze­tője, Solotov és Florenszkij. ala­pos vizsgálatokat végeztek, de ők sem jutottak eredményre. Az egyik tudós szerint vagy üstökös, I vagy kisbolygó robbant fel az űr­ben a föld fe’színe fölött 3—4 kilométernyi magasságban, s ez okozta ezt a hatalmas pusztítást. A másik felfogás szerint olyan égési nyomokat találtak, amelyek valamilyen nukleáris ene^-in fel- szabadulására adhat lehetőséget. A tudós Solotov azt mondta, hogy nem idegen űrhajó atomtöltete robbant fel, hanem az óz ener- giasűrűsép. ami ezzel a ..rne*oar”- jelenséggel együtt lejátszódott, kiválthatott olyan nukleáris foH-a- matokat, amelyeket a fizika ma még nem ismer. A tudomány mai álláspontja szerint csupán arról volt szó, hogy vagy egy üstökös magja, vagy egy kisbolygó volt a jelenség oka. esetleg ezek kanosán olyan fizikai jelenség, amelynek magyarázatát még nem ismerhet­jük. A többi csak fantázia. — A sajtó, rádió, televízió sokat foglalkozott mostanában az úgyne­vezett ismeretlen repülő égitestek­kel, csészealjakkal. Hallhatnánk va­lamit ezek lehetőségéről? mény sajnos az vall, hogy a mintegy 40 ezer bejelentett eset kö­zül mindössze négy olyan ma­radt. amely tudományosan ugyan értékelhető volt, de ezek is any- nyira homályosak voltaic, hogy nem lehet tudni, milyen termé­szeti jelenséggel téveszthették össze. Mindezek azonban, ame­lyek a nyugati folyóiratokon ke­resztül eljutottak hozzánk, leg- többnyire csak szenzációnak bi­zonyultak. A tudományos világ viszont határozottan leszögezte, hogy a legalaposabb vizsgálatok után is csak azt tudják mondani, egyetlen hitelt érdemlő eset sem volt, amely arról tanúskodhatna, hogy más bolygókon, illetőleg naprendszerünkben is értelmes lények élnének. — Egyre többször felvetődik az a kérdés, hogyan keletkezett **z élet a Földön, van-e élet más égiteste­ken. Mi a tudomány álláspontja a pansperma-elméietröl? hozni (kenőolajak), amelyek szin­tén makromolekulákból állnak. Csakhogy ezek a földi körülmé­nyek között bomlékonyak, in­stabilak. De például egy hideg bolygó környezetében már sta­bilak lehetnek. Nagyon valószí­nű, hogy ugyanúgy, mint ahogy a szilícium köré is csoportosul­hatnak óriásmolekulák, amelyek képesek tárolni az élethez szük­séges információkat, ugyanúgy lehetséges olyan életforma is. amelyben a létező élő mínusz 150 fokon érzi ugyanolyan jól magát, mint mi a plusz 15 fo­kon. Számunkra azért szükséges a most megszülető új tudomány­ágnak, az egzobiológiának mű­velése. Mi hiszünk abban, hogy az életnek sok más változata is van. Nem biztos az sem, hogy mi, emberek jelenítettük meg az életnek a csúcsát. — Ezekkel kapcsolatosan egy­aránt lehet szó valószínűségről, lehetőségről, de tényekről is. Az USA-ban több bizottságot léte­sítettek. amelyek eddig mintegy 40 ezer jelenséget vizsgáltak meg. Ezeket a vizsgálatokat neves tu­dósok végezték 1942-től. Az ered­— Már régen felvetődött az az elmélet, hogy az élet valahol máshol alakult ki és a kozmo­szon keresztül jutott el a Föld­re. Valamilyen áramláson ke­resztül eljutottak az életcsírák a Földre és itt megfelelő környe­zetet találva kibontakozott a mai gazdag Földkép. Kétféle pán- sperma-elmélet van. Az egyik az úgynevezett radiopánsperma-el- mélet, amely szerint sugárnyo­más taszítaná át a világűrön ke­resztül ezeket az életcsírákat. Ám ennek a feltételezésnek ke­vés a valószínűsége. Azonban a llío-pánspermának már nagyobb a valószínűsége. Eszerint kőze­tekbe zárva meteor formájában jön át az életcsíra a Földre. Vi­szont még nem találtak olyan meteort, amelyben szerves élet nyomait felfedeztek volna, bár igen magasan szervezett moleku­lákat már találtak ezekben az „égi vendégekben”.' Azt már tudjuk, hogy a földi élet egy kozmikusán kialakult környezet terméke. Azt, hogy nálunk fe­hérje alapú élet van, ennek — többek között — a hőmérséklet, a gravitáció, a légnyomás, és a légösszetétel az oka. A Földön az élet akkor alakult ki, amikor a Földnek még nem volt oxigén­je, amikor metán és ammónia volt csak a légköre. A mai tu­domány szerint az élet minden­képpen makromolekulákhoz kö­tött jelenség. Az élet fejlődésé­hez szükséges milliárdnyi infor­mációt csakis az óriás molekula tudja tárolni, egyetlen atom nem. Ezért mondjuk azt, hogy az életnek még számtalan más­fajta variációja is lehetséges, mint amilyen a Földön van. Sőt, ha egy kicsit kitekintünk a világba, azt mondhatjuk, elég labilis ez a földi élet, mert a fehérjék csak nagyon szűkre sza­bott hőmérsékleti határok között léteznek. Lehetséges az is. hogy létrejönnek rr.és — Ismeretes, hogy 8n regényírás­sal is foglalkozik. Mondani valamit most készülő ÚJ müveiről? — . A szilicium alapú életről már írtam az „Üzen a nyolcadik bolygó” című fantasztikus re­gényemben. A Neptun usra tele­pítettem ezeket a lényeket, akik magas technikával rendelkeznek. — Most van a Táncsics Kiadó­nál kiadás alatt a második fan­tasztikus regényem, amelynek címe „Az ellentmondások boly­gója”. A regény lényege, hogy velünk ellentétben hogyan lát­ná egy idegen, nálunk fejlettebb lény a mi világunkat, a mi szo­kásainkat. Másik művem a Mag­vető Könyvkiadó gondozásában kerül kiadásra, a címe „Aster”. A Jupiter és a Mars között el­pusztult bolygó sorsát írom le fantasztikusan. Odatelepítek egy nagyon magas kultúrát, amelyik a bolygó szétrobbanását ismerve, már a katasztrófa előtt elmene­kül egy másik távoli világba, egy részük még a Földre is el­jut, egy kisebb csoport pedig a Capellán telepedik meg, akik­kel egy magyar csillagász fel­veszi a kapcsolatot. — Utolsó kérdésünk: mennyi idő múlva juthat cl az ember idegen bolygóra? • — Ennek az évszázadnak a végére az ember le fog szállni a Marson. Hogy a Vénuson le száll-e, az még nem biztos. De a mostani ismeretek, a techni­kai megoldások hatványszerű fej­lődését figyelembe véve sor ke­rülhet rövidesen naprendszerün­kön belüli bolygóközi űrutazásra. is, amit a földi ipar is létre tud KISS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents