Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
A hét interjúja Beszélgetés a Tolna megyei Népújság főszerkesztőjével éffetfcég, pozitív, kényszerítő körülmény. Az újságírónak min- ónképpen azzá kell lennie „zonkiízben, hogy informál és in- tormálódik. Azonközben, hogy is- .aernie kell az emberek, a dolgozók gondját, örömét. — U6iü£ént a lap türelmetlen. Ez sin«*, aa sincs, ez sem jó, az sem jé. MU mend erről a főszerkesztő ? — Nem élünk elefántcsont- toronyban, hatunk a közvéleményre, de a szerkesztőségre is hatást gyakorol a közvélemény. Ebből következik, egy-egy fontosabb kérdést jobban kell mérlegelni, de én azt mondom, a lap egészséges türelmetlensége nem hiba, inkább érdem. Én inkább úgy fogalmazok, hogy Időnként egy-egy cikk egyoldalú. S ezen a területen sok még a tennivalónk. A megbízható, pontos véleménynyilvánításhoz elengedhetetlen az összefüggések ismerete, nélkülözhetetlen a sokoldalúság. Meggyőződésem, a lap olvasói nem a türelmetlenséget kifogásolják, ha az egészséges előjelű, hanem a helyenként megmutatkozó egyoldalúságot. — A Téted megyei Népújság fo- MorkeMtóje Mértet IMS-ban mi — Milyen érzés nyilatkozni a főszerkesztőnek, az általa szerkesztett lapról? — Szokatlan érzés. De egyúttal köznapi is, hisz a munkahelyek, az üzemek, a vállalatok, a hivatalok, az intézmények életéről a Vezetők. a dolgozók gyakran nyilatkoznak. Mi sem dolgozunk a nyilvánosság kizárásával. Sőt. Mindezek előrebocsátásával most a Vörös Újság megjelenésének évfordulója alkalmával nagy felelősség a Népújságról beszélni. A kommunista elődök nyomdokain járunk. Pártos, olvasmányos- lapot készítünk, s az a törekvés vezet bennünket, hogy a Tolna megyei Népújság a dolgozók lapja, mai divatos megfogalmazásban, tömeglap legyen. — Tájékoztatjuk cs informáljuk lapunk olvasóit. Ez a feladatunk az informálás, az új gazdasági mechanizmus körülményei között az eddiginél is nagyobb jelentőséget kapott. S most, amikor a Népújságról beszélek, köny- rv'ti a helyzetemet, hogy a közelmúltban a megyei párt-vb. értékelte a lap munkáját. A megye legfőbb politikai testületé megállapította, lapunk betölti szerepét. Hatásos agltációs és propagandaeszköz a megyében, annak ellenére. hogy a rmi munkánkban is van javítanivaló, de hol van az a munkahely, ahol már minden tökéletes. Ilyen munkahely nincs és nem valószínű, hogy valaha is lesz. — Egyébként visszakérdezek. Milyen érzés nyilatkozta .ni a mezőgazdasági rovat vezetőjének a főszerkesztő jét. — Köznapi. Olyan, mint beszélgetni más közéleti emberrel. A Népújság olvasői, barátai viszonylag keveset tudnak rólunk. Gondolom, a sajtónap hivalkoclásmentes alkalom arra, hogy elmondjuk a lap „önéletrajzát”. Nem InUmpistás- kodásra gondolok, arra csupán, hogy aki megvesz minket, hogy aki előfizet ránk, azzal tudassuk milyen helyet foglalunk el a megyei lapok sorában, hány éves a Népújság és néhány más idetartozó kérdésre gondolok. — Húsz évvel ezelőtt a Tolna megyei Népújság elődjét még Pécset nyomták, s a Dunántúli Napló mutációjaként jelent meg. Ez annyit jelent, hogy az akkori Dunántúli Naplóban minden megjelenés alkalmával egy oldal Tolna megyével foglalkozott. Elmondhatjuk tehát, hogy most tulajdonképpen húszéves a Tolna megyei Népújság. 1950-től 1954-ig Tolnai Napló volt a neve. Sokan még mindig Naplónak hívják. 1954-től írjuk a fejlécre, hogy Tolna megyei Népújság. Túlzás és szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a megyei pártbizottság lapja egyúttal kortörténeti dokumentum is. hű tükre az elmúlt két évtized küzdelmeinek, eredményeinek, sikereinek gondjainak. Időnként forrásmunkaként iß felhasználják, és diplomamunkák elkészítéséhez is igénybe veszik. — A kérdésben megfogalmazott önéletrajz gondolom nem lenne teljes, ha nem beszélnék a példányszámnövelésről. Annak idején mindössze 2500 példányban jelent meg a Tolnai Napló. A Tolna megyei Népújság napi megjelenése 22 500. Az olvasók száma tehát mintegy megtízszereződött. Olvasottság szempontjából a megyei lapok között előkelő helyet foglal el, hisz száz családra 25 Tolna’megyei Népújság jut. — A nyáron részt vettem néhány olvasó—újságíró találkozón. Érdekes mindenütt feltették a kérdést, kik írják a lapot? Milyen képzettségű emberek formálják és tájékoztatják a közvéleményt? — Az elején kezdem. Húsz évvel ezelőtt a kommunista újságírást üzemi munkások, agrárproletár fiatalok kezdték. Az újságírás szakmai vonatkozásairól keveset tudtunk. Erről azonban ma már kizárólag múlt időben beszélhetek. A szerkesztőségben dolgozó elvtársak között 12-nek van felsőfokú egyetemi színtű politikai képzettsége, az újságírás mellett két elvtárs rendelkezik tanári diplomával, két elvtárs mezőgazdászi oklevéllel, egy közgazdasági egyetemi végzettséggel, kettő közgazdasági képzettséggel, hatan jelenleg is tanulnak, például az egyik elvtársnő a szegedi József Attila Tudományegyetem, egy másik elvtársnő joghallgató Pécsett. Ezekkel az elvtársakkal sikerült egy úgynevezett konzervatív lapból olyan lapot szerkeszteni, amely a régivel már össze sem hasonlítható. Hozzáteszem még, hogy a szerkesztőség fő erőssége a törzsgárda. Azok az újságírók, akik immár 15—IS esztendős szakmai gyakorlattal és legalább másfél évtizedes helyi ismerettel, pontosabban fogalmazva. Tolna megyei ismerettel rendelkeznek. — A kérdésre adandó válaszom azonban nem lenne teljes, ha kihagynám a 15 állandó tudósítót és a száz levelezőt. Velük írjuk a lapot, továbbá a rovatokkal állandó . kapcsolatot tartó szakértőkkel, szakemberekkel, akik egy- egy terület alapos ismerői. A Népújság 5 1968. december 8. szerkesztőségi élet elég mozgalmas. Gyakran tartunk konferenciákat, vitákat, a rovatokat gyakran keresek fel tanárok, közgazdászok, gazdaságvezetők, mező- gaszdászok, s ilyenkor termékeny eszmecserék folynak. — Hogyan látja a kap fószerkesstője a Népújság munkatársait? Eléggé közéleti emberek? — Napjainkban az újságírónak feltétlenül közéleti embernek kell lennie. Ez követelmény. Ugyanakkor a régi, komikus és ellenszenves, minden lében kanál, fontoskodó újságírótípus, akit ha kilöknek az ajtón, bemászik az ablakon, kiveszőiéiben van. Minthogy ez a típus ellenszenves, és velejéig kispolgári jelenség, siettetjük is a teljes megszűnését. De most inkább a közéletiséget részletezném. Számos tömegszervezet, intézmény kéri fel az újságírókat előadások megtartására. A párt legmagasabb szervétől, a különböző tömegszervezetekig, az újságírók tisztségeket viselnek. A fiatalabb újságírókat ösztönözzük a közéletiségre. — Az újságírók közéletiséget is figyelembe veszik, érdemeik, munkájuk elismerésekor. A Tolna megyei Népújság Szerkesztőségében az elmúlt években nyolc elvtárs kapott egy. vagy több alkalommal, kormány kitüntetést, vagy miniszteri kitüntetést. — Más aspektusból a közéleti- ség a lap hasábjain is érvényesül. Arra gondolok, hogy az utóbbi időben gyakran a lap hasábjain nagyon fontos kérdésekről viták zajlanak. A vita az egész megye közvéleménye előtt, és részvételével folyik. A közvolt Tolna megye gazdaságának a legnagyobb eseménye? — Nehéz kérdés. Mégsem térek ki a válasz elől. De én nem eseményről, éa eseményekről beszélek. Ha lassan is de megindult Tolna megyei iparosodása. Itt épül fel hazánk első atomerőműve, s ez 1968-ban dőlt el végérvényesen. Megítélésem szerint fontos eseményként könyvelhetjük el, hogy a két területi tsz-szövetség megkezdte működését. Nagy jelentőségű esemény még inkább folyamat, a demokratizmus kibontakozása, amely az egész közéletre jellemző. Itt volt ez az idei rossz, szélsőséges időjárás. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás föl”» nye hatásosan, és imponáló módon jelentkezett. Szerintem ez önmagábah is megérdemli a nagy jelentőségű esemény rangját. A megyeszékhely 1968-ban új üzletekkel bővült. Eseményszámba megy ez is. De hát egy ilyen kérdésre végeredményben lehetetlen kimerítő választ adni. — Vajon mikor éri el á Tolna megyei Népújság a napi SS earcs példányszámot? — Szerintem 1969. januárjában. Ezekben a hetekben a járási pártbizottságok, a postai dolgozók, a lap olvasóinak és barátaink segítségével, több mint ezer új előfizetővel gyarapodtunk. Van rá remény, hogy jövőre a Népújság heti oldalszáma négy oldallal bővül. De erről majd annak idején tájékoztatjuk olvasóinkat. — Köszönjük » beszélgetést Petrits elvtárs. Sz. P. FIGYELEM! FIGYELEM! A „Földvár” Gumiipari Ktsz. Dunaföldvár Kossuth Lajos u. 11—13 értesíti a lakosságot, hogy újból vállai rövid határidő betartásával gumi- cipő, csizma, gumilábbeli javítását, felújítását Értesítjük az üzemeket vállalatokat intézményeket, hogy vállalunk gépkocsibelső, traktorbelső javítását és transpor- tőrszalagok készítését, végtelenítését, javítását. Átvétel a telephelyen. Gyors és pontos szakmunkát kivan? Keresse meg a „Földvár" Gumiipari Ktsz-t! (38) A kis gazdaasszony „Süti, süti a pogácsát" Igyál, Kati baba, igyál, finom * fejecske. Szívesen segítek anyunak (MTI-fotók) Pályázati felhívás a Paksi Konzervgyár jelvényének elkészítésére. Az emblémát konzervcímkékre, a gyár és termékeinek reklámozására használjuk fel Pályadíjak: 1. helyzeti 2900 Ft II. helyzeít 1000 Ft III. helyzeti 500 Ft A pályázaton bárki részt vehet. Beküldést postán. A borítékra kérjük felírni: „Pályázat“ Cím: Paksi Konzervgyár Paks, Tolnai út 2. Beérkezési határidő: 1969. január 31. A pályázatokat a gyár vezetői által kijelölt zsűri bírálja el. A nyerteseket postán értesíti a PAKSI KONZERVGYÁR (78)
