Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
iiutiftiftfffiiiiimniimtttfiHtfimiHir ŐSHÍR 3 Mostanában van ezerszázE Eesztendeje annak, hogy a szláv— Enépeket keresztény hitre téri-— E tette két testvér, Cyrill és— EMethod püspök. A két térítő? E közül Cyrill (meghalt 869-ben)E E a 860-as években a bizánci? S császársághoz tartozó Cherson-3 E ba, a mai Krím-f élszigetre— Ement. A várost kazár törzsek3 E támadták meg. Cyrill követ-— Eségbe ment a támadókhoz, s 3akiknek fejedelme barátsággalE 3fogadta őt. VisszatérőbenE 3Chersonba „farkasok módjáraE ztüvöltöző” — kazárokkal sző-E Eueíséges — magyar lovasokéi rontottak rá és szerzetes tár-E Esaira. Cyrill éppen reggeli áhi-? E tatát tartotta. Ezt látva — ír-3 E ja a hiteles krónika — a ma-'— Agyarok megálltak, nem bán-? z-tották, végighallgatták intőéi 3térítő szavait, majd társaival3 3együtt bánfatlanul elbocsátot-? Eták. Cyrill öccse, Method püs-E Epök (meghalt 885-ben) 880 kö-E Érül — tehát még a magyarE Ehonfoglalás előtt — a DunaE Evidékén vándorló magyar se-E Ereggel találkozott. „A magya-E Erők fejedelme — így a krónikaE E— hallott már e püspök felölj 3s látni akarta őt. A püspök3 Smeglátogatta a pogány feje-? kdeimet. Ö fejedelemhez illőéi E tisztességgel, ünnepélyesen,— Esőt örömmel fogadta Methods 3püspököt, meghallgatta tanitá-E Ssát, majd megszeretve őt, bú-E Scsúzóban megcsókolta gazda-E sgon megajándékozta s e szó-E svai bocsátotta el: tisztes atya,E semlékezzél meg rólam imáid-E E ban.” s s A rettegett magyarok em-E 3 berségéről különben a 926. éviE Ssankt-galleni táborozás egyik™ r szemtanúja, a német Heribalds sbarát • is hasonló értelembenE S számol be s különb vendég-E E látóknak nevezi a magyarokat,E Emint szerzetes társait. s S Bezzeg egy későbbi nyugati? ~író, Babenbergi Ottó freisin-E tgeni püspök, az osztrák her-E scegnek, II. Henriknek öccse,E r egészen másképpen látja 1147-E E ben a magyarokat, akik pedig-™ E ekkor már keresztények. Néz-E E zük, mit ír felőlük! „ ... rút~ ;ábrázatúak, szemük mélyen? sülő, alacsony termetűek, szo-3 skásaikat és nyelvüket tekintve?, E egyképpen barbárok és vadak,E \ngy, hogy joggal hibáztathatóE L,a végzet, vagy inkább csodáiméi £ való az isteni elnézés, amelyE E ilyen, nem mondhatom, hogyE Eembereknek, inkább emberi" :i.szörnyetegeknek oly gyönyörű]» Eszép országot adott...” E s Cyrill és Method püspökök-~. Ének, az egyszerű Héribald ba-E -rálnak szavaiban nincs okunk” Ekételkedni. Ám Freisinger Ot-— 3£ó püspöknél — máshonnanE a szél. 1146-ban ugyanisE 3— a Magnusnak is nevezett —E sjó II. Géza királyunk top-E ~ronggyá ygrte Freisingeni OttóS = :Püspök úr bátyjának, II. Hen-E jSrifc, osztrák hercegnek a Du-H Enántúlra törő hadseregét. — imiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiimmii Hazán és radiátor eladó Marabu-Cottage U-típ. iker- kazán (38 trT fűtőfelület) és 511 tag 600 mm-es lemez- radiátor új állapotban. Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnöksége Szekszárd, Bezerédj u. 14. ' (12) Sertések — futószalagon Gerzson az építkezés slágere. Kétszáz forintért vették, hogy majd szüretkor paprikáét csinálnak belőle. A „vezérek” ösz- szedobták a pénzt, mert hogy az építkezés szüretén is illő birkapaprikást főzni. A szőlőt még márciusban, az építkezés kezdetén bekerítették. Megóvták. Kerülgették dömperekkel, építőanyaggal és ősszel szűrtek belőle annyi bort, hogy Gerzson is, mint célszerű étkezési alkalmatosság, hozzájárulhatott volna Bacchus isten imádatához. Gerzsonnak megkegyelmeztek. Gerzson elhízott. Az étkezde moslékján él. Gerzson nevezetessége az építkezésnek. De van itt más érdekesség, más nevezetesség is. Sertésprogram Hogyan, s miként, ma már nem is érdemés visszakeresni az indulás percét, az indítvány első mondatait, tény, hogy Mohácsi Károly, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója az ország legkorszerűbb sertésprogramját indíttatta el. Várdomb mellett a sárközi földből szakítottak el 527x140 méternyi területet. Itt lesz az ország legkorszerűbb sertéstelepe. Harminc munkás dolgozik majd itt, és egy évben több mint 20 ezer sertést adnak az országnak. Százhúsz kilóra hízott sertést. Az építkezés Buda László főépítésvezető kalauzol. Több száz méter betonút elkészült — mutatja —, mégis nagy a sár. Hat dömper, tucatnyi teherautó dagasztja. Az építkezést sűrű szövésű drótháló választja el, határolja, így képez egy külön világot. Különleges munka, különleges helyzet: három nyugati cég: Schu, Mannesmapn, Biel a legkorszerűbb technikát építteti itt fel. A munkások csodájára jártak a ketreceknek. Ketrecben nevelik a malacot. Mint a házinyulat. A kanok házában még „várószoba” fürösztő is van a kocák részére. Az épületek, amelyben majd a malacokat nevelik, szintén nyugatnémet szabadalom! A svábok A Mannesmann-cég szerelte a Harvestore tornyokat. Jött egy német főszerelő, mellé adtak négy sváb embert. Két hónap alatt felépítették a nyolc tornyot. — A fene tudja, hogyan, ösz- szeálltak, fél napig beszélgettek, mutogattak, aztán egy emelőszerkentyűvel megkezdték a munkát. A toronynak először a tetejét csinálták meg. Azután a biciklilánc-szerű emelővel felemelték egy kicsit, majd szerel- getni kezdték az oldallemezeket. Most készen vannak, egyben- egyben 70 mázsa kukoricát táróinak. Már át is adták a tornyokat — mondja Tornyos István, az építkezés vezetője. Jó, hogy annyi itt a sváb ember. A nyugatnémetekkel „szót értenek”. Az a szerencse egyébiránt is, hogy az együttműködés kifogástalan a munkások és a külföldi szerelők között. Csak ígv lehet haladni, csak így lehet ezt a különleges munkát precízen, jól megcsinálni. Univerzál kubikos Azt tartották a kubikosról, ha jól tud rézsüt metszeni, akkor már jó szakember. Hermann József és Orcskai Sándor is kubikos. Brigádvezetők. Ök már a modern építészet kívánta kubikosok. Betonoznak, szerelnek, ácsmunkát csinálnak és konyí- tának már az itt alkalmazásra, beépítésre kerülő automatikához is. Amikor a Schu-cég nevelőházait kezdték szerelni, egy brigád két-három áthidaló gerendát tudott csak összeállítani. Ma már hat-hét elemet készítenek el, emelik be a helyére, töltik ki szigetelő oldal- és tetőlemezekkel. A kubikos itt, ezen az építkezésen fogalom. Nemcsak a húszezer köbméternyi föld megmozgatása miatt, de a szerelőmunka java is rájuk vár. Alig dolgozik az építkezésen ács és vasas szakmunkás. Az asszonyok Azt mondják, hogy Petelei Jó- zsefné a legügyesebb kezű szerelő asszony. Harminchat nő van az építkezésen. Villanyfúró géppel, csavarhaj tóval, körfűrésszel dolgoznak. Férfimunkát végeznek. Az asszonyok ügyességükkel, nagy-nagy hozzáértésükkel, türelmükkel tűnnek ki, hisz férfiember nem valószínű, hogy bírná idegekkel azt a munkát, amit ők csinálnak: egy facsavar elhelyezése a következő műveletekből áll: géppel kifúrják az eternit palát, majd a fát. a süllyesztett fejű csavarnak ágyat készítenek és csak azután lehet szintén géppel behajtani a nik- kelezett facsavart. Százötvenezer facsavart kell az asszonyoknak az épületekbe szerelni. Félmillió csavar Rengeteg csavart emészt fel az építkezés. A vállalat gépkocsijai naponta szinte az egész országot bejárják, keresik a 20-as és a 16-os csavarokat. Ha 140 csavart találnak valahol, már örömmel loholnak vele Várdombra. A héten 1350 csavart tudtak valahol szerezni, ez két napig volt elég. Nincs több csavar. Hogy mikor lesz, ki fog hozzá a gyártáshoz, nem tudni, bár a tárgyalások több irányban már hetek óta folynak. Elképesztő, hogy forintos csavardolgok hogyan képesek visszavetni a több százmilliós építkezést — hetekre. A csavarok behelyezése az építőelemekbe, különleges feladat: minden elemet külön szerkesztenek össze, de minden lyukat is külön, egyedileg kell kifúrni. Nem lehet a munkát szériában csinálni, a több ezernyi építőelem — 900 köbméter fűrészelt1 árut építenek a sertés- házakba — egyenkénti megfogása, helyére tevése centiméternyi. millimétemyi pontosságot kíván. Persze van itt tömegmunka is. A hizlalda épületeinek alapját most betonozzák. Ez gyorsan megy. Naponta ötven köbméter betonból készítenek alapot, lábazatot. Nehéz az új Természétes, hogy egy ilyen jelentős, a szakmában teljesen új létesítmény tervdokumentáció-ellátása nem egyenletes. Érthető, hisz a cégek szabadalma nem filléreket ér. A szakaszos tervszolgáltatás azután azzal a hátránnyal is jár, hogy az építés vezetősége törheti a fejét mindennap, hogy holnap, egy hét múlva, egy hónap múlva mit és hogyan kell majd csinálni. Nem lehet minden tervrészlet után látni, hogy mi következik. Ezért különösen nagy jelentőségű a nyugati cég és az ittteni emberek jó együttműködése. Különleges emberek A munkahely főgépésze Csömör István. Valamikor hajógépész volt, aztán felcsapott építőgépésznek, s most ezen a telepen mindent megcsinál. Több mint félszáz olyan ésszerűsítését, módosítását tartják számon, amely megkönnyíti a munkások szerelő-építő tevékenységét. Azt mondja az építésvezető, hogy: „A Pista bácsi talán még aszpirint is tud csinálni”. Olyan fűrészgépet készített, amellyel méretre lehet vágni az alumíniumlemezt, ugyanakkor köszörülni lehet vele a vídiabetétes körfűrészlapot. Átalakította az egyik fúrógépet, s most ezzel hajtják majd rá a 16-os meg 20-as anyákat a csavarra. Azt már szinte mondani sem kell. hogy a főgépészi műhelyben tucatnyi újítással találkozhat n látogató. Az első az önműködő ajtózár, amely belöki a látogatót a műhelybe, ha megáll bámészkodni az ajtóban. A víztorony kapcsolóját egyszerű szerkezettel „automatizálta”, ezt tanítani letetne gépszerkesztőknek, automa- tikával foglalkozó embereknek. Kölcsöngép Bármilyen nagy is a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, de nem tud, s részben nem is indokolt felkészülnie minden területen a legkorszerűbb gépek alkalmazására. A tengelyig érő sárközi sárban a Szekszárdi Állami Gazdaság kölcsönbe vett terepjáró billenős tehergépkocsijával hordják a betont A duna- szekcsői földművesszövetkezet négy napra adott bérbe egy Zsuk-ot, ezzel szaladgálnak csavar után. Az építőipar szinte valamennyi használatos gépe itt megtalálható. Indokolja ezt a különleges helyzet, a nehéz talaj és a nagy kiterjedésű munkahely. A gépeknek itt rövid az élete. Naponta érkezik áru, — ládába csomagolt különlegesen szigetelt gép, felszerelés — építőanyag, s azt hetek alatt a helyére rakják. A brigádok, bár az ország különböző részéről jöttek — Szentes, Kecskemét, Gyál, Kiskunhalas, Németkér, Duna- szekcső, Bár, Alsónána —, mégis úgy dolgoznak, mintha ismernék egymás gondolatát is. Az emberek megszerették ezt a munkát. Wéber István, a nagy tudású, ezernyi tapasztalaté művezető azt mondja: „Élvezettel barkácsolnak az emberek.” Az egész építkezés olyan, mint egy nagy Mikrolin-játék. Megvan hozzá a rajz, csak össze kell állítani. Nem hinném, hogy Wéber Stefi bácsi nélkül így állna ez az építkezés, mint ahogy most van. Igaz, hogy ő „pertu” a német szerelőkkel. Az építkezés első napjától itt van, s a brigádok, melyeket irányít, a saját válogatása szerint „álltak ösz- sze”. Elosztotta az erőket. Kezük nyomán — pillanatnyilag 210-en dolgoznak az építkezésen — már kibontakozóban van az ország legkorszerűbb sertéstelepe. Áll a kilenc Biel-ház, félig kész a tejkonyha, a kazánház. Elkészült a telep villamosítása. Itt vannak a jugoszláv automata kazánok. Rövidesen befejezik a körforgalmú út építését. S talán még az idén hozzáfognak a trá- gyakezelő mű alapozásához: 9400 köbméter földet kell hozzá megmozgatni. A stáb Két éve elnéptelenedett a szőlőhegyi általános iskola, most ez ad otthont az építővé n-Mat 3/2-es építésvezetőségének. Tornyos István, a tanítói lakás szobájában rendezkedett be. Az egyik tanteremből étkezdét, a másikból hálószobát csináltak. Ide költözött, az egész építés- vezetőség. A hegyoldalban a munkásoknak rendeztek be három pincés-tanyát. Fölvitték oda a villanyt is. Kultúrteremmé esténként az étkezde alakul át. Este televízióznak, olvasnak itt a munkások, ha akarnak. A stáb teljes erővel dolgozik. Az idén mintegy 50 millió forint értékű munkát tesz le a népgazdaság asztalára a 3/2-es építésvezetőség kollektívája, a „várdombi sertésprogram” felét. Az építkezés egyedülálló a megyében, de nincs párja az országban sem. Uj amit építenek, s új módon is valósítják meg a terveket. A napokban az egyik bizottság már átvette a létesítmény egy — húszmilliót érő — részét. De jönnek ide mások is. Tegnap a szemlészek voltak a látogatók. A bort „vették fel”. Ennek az építésvezetőségnek még bora is van. Kicsit savany- kás, talán stiches is. de a több órás teleplátogatás után igen ízlik. PÁLKOVÁCS JENŐ BUSMNKII Az elmúlt napokban sikerült az aparhanti Búzavirág Tsz-nek megszabadulni a halér.ékesítés gondjától: sikerült a megegyezés a Halértékesítő Vállalattal. így mintegy 280 mázsa hal ára még az idei bevételt gyarapíthatja. Az idei haltermelés kedvezően alakult — 75 százalékban első osztályú —, annak ellenére, hogy a tavasszal csaknem „halálra” ítélték az állományt. Ugyanis a 77 holdas vízfelület mellett van a kertészet, és a szövetkezet eredetűig, úgy számított, hogy a tavak vízét öntözésre is felhasználja. Kedvező időjárás esetén ez nem is jelentett volna gondot —- de az Idén a szövetkezet vezetői előtt két választás lehetősége állt. Vagy öntöznek, vagy a halaknak tartalékolják a kedvező vízmennyiséget . A halászatból 350—400 000 forint bevétellel számoltak, a kertészetből viszont másfél millióval. Az öntözés mellet: döntöttek — szerencsésen, mert mire kntiicus- sá vált volna a halállomány számára a vízhelyzet, megjött az eső. így a kertészet is. a halászat is hozta a tervezett jövedelmet. ■A szövetkezet egyébként munkára is fogta a halakat. Amurok és busák tisztították a tavat, a hínártól, a sástól. Népújság 5 1968. december 1. Cvegkörte Szellemes és nasznos újítást alkalmaztak az idén a Komáromi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Üvegbe bújtatták a körtefák kicsiny termését és amikor a gyümölcsök 80 százalékig megértek, övegge) együtt leszedték azokat a fáról. Ezt követően a körtét tartalmazó palackokat körtepálinkával töltötték meg. amelyeket ízléses csomagolásban decemberben hoznak forgalomba. Az üveges körték szüretelése a gazdaság gyümölcsösében. A valódi körtét és körtepálinkát tartalmazó körtealakú palackból karácsonyra 20 ezer darab kerül forgalomba. (MTI foto — Kovács Gyula felvétele.)
