Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
t Az úf mechanizmus első éve Tolna megyében A tapasztalatokról nyilatkozik Máté János közgazdász9 a Tolna megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője Az év végén számvetést készítünk arról, mit tettünk, hogyan valósultak meg terveink. Amint a család, úgy az állam is számvetést készít, megvalósultak-e a tervek, mi akadályozta az előrehaladást, mit kell a jövőben más- kéjnt tenni. Az idén, az új mechanizmus keretei között gazdálkodott az ország. A Tolna megyei tapasztalatokról beszélgettünk Máté János közgazdász- szal, a megyei statisztikai igazgatóság vezetőjével. — Az új mechanizmus első évének beindulása hogyan érte a megye gazdaságát? Az előkészítő munka — mint ismeretes — zömmel két irányú volt. Egyrészt mind a párt, mind pedig az állami vonalon széles körű politikai és közgazdasági propagandamunka folyt megyénkben is. amely lehetővé tette, hogy a gazdasági egységek vezetői, dolgozói és általában a megye lakosságának széles rétegei megismerkedjenek az új gazdaságirányítási rendszer alapelveivel, bevezetésének szükségességével és lehetőségeivel. Másrészt 1967-ben már egymás után láttak napvilágot az új gazdaságirányítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatos rendeletek, határozatok, amelyek ismeretében a megye gazdasági egységeinek vezetői konkrét intézkedéseket tehettek tevékenységük előkészítéséhez, megalapozásához. Mindezek következtében a megye gazdaságát sem érte felkészületlenül az új gazdaság- irányítási rendszer első éve, sőt éppen a megfelelő előkészítő munkának köszönhető elsősorban, hogy a megye gazdasága különösebb zökkenők nélkül kezdhette az idei esztendőt. Ez megmutatkozott mindenekelőtt abban, hogy például a megye iparvállalatainak döntő többsége már 1967-ben megkötötte 1968. évi termelésének zömére a szállítási szerződéseket, így a szükségleteknek megfelelően termelésük folyamatossága azi év első napjától kezdve biztosított volt. Különösen jelentős ez az előrelépés a biztonságos és a szükségletek oldaláról is megalapozott termelés irányába, ha azt is hozzátesszük, hogy a korábbi gazdaságirányítási rendszerben inkább az volt a jellemző, hogy a folyó évből már két-három, sőt nem ritkán még ennél több hónap is elmúlott, mire a vállalatok megismerték jóváhagyott éves tervüket, s addig lényegében bizonytalan körülmények között dolgoztak. Az 1968-ás évre való felkészüléssel kapcsolatban az iparvállalatok mellett feltétlen ki kell emelnünk a megye kereskedelmét, amelynek az áttéréskor viszonylag rövid idő alatt • rendkívül sokrétű, szerteága7.ó és bonyolult feladatokat kellett megoldania. E volumenében is hatalmas munkával kapcsolatban csak az elismerés hangján lehet beszélni a megye kereskedelmének dolgozóiról is, akik e nagy munka mellett — kisebb, előre nem látható problémáktól eltekintve — lényegében zavartalanul tudták biztosítani az év első napjaitól kezdve a megye lakosságának folyamatos áruellátását. — Milyen hatással volt az új mechanizmus első éve a megye gazdaságára, illetve konkrétabban, milyen eredményeket ért el a megye gazdasága 1968-ban az új mechanizmus első esztendejében? — Mielőtt e kérdés megválaszolására rátérnék, szabad legyen két megjegyzést előrebocsájta- nom: az egyik az, hogy az új mechanizmus alapelveinek teljes kibontakozása, hogy úgy mondjam „szabályszerű” működése hosszabb távú, több éves céltudatos munkát igényel, amit az új mechanizin'’' Gazdaságfejlődésre gyakorol 1 ' sónak értékelésénél egye' távlatban szabad íigyeln^eo kfe vül hagyni. A másik megjegiyzésem: az 1968. éves adatok számvitelileg és statisztikailag még nem lezártak, így e kérdés megválaszolásához az első három negyedév tényszámai és a negyedik negyedév egyrészt tapasztalati, másrészt becsült adatai állnak rendelkezésemre. Mindezek előrebocsájtása után a kérdésre válaszolva általánosságban azt kell mondanom, hogy a megye gazdasága komoly eredményekkel zárja az 1968-as esztendőt. A megye iparának termelése például 1968-ban mintegy 15 százalékkal lesz több, mint egy évvel korábban, nyeresége viszont közel 60 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. E nagymérvű nyereségnövekedésben természetesen — a vállalatok javuló munkája mellett — közrejátszott a január 1. óta érvényben lévő árak nagyobb nyereségtartalma is. 1968-ban tovább enyhültek a megye foglalkoztatási gondjai is, ami megmutatkozik mindenekelőtt abban, hogy az év folyamán a megye ipara mintegy 9 százalékkal, építőipara 5 százalékkal, kereskedelme pedig 4 százalékkal növelte dolgozóinak létszámát. Az 1968-as esztendőben a megye mezőgazdaságára is általában az előrelépés jellemző. A megye mezőgazdasága az aszályos időjárás ellenére több alapvető terményféleségből nagyobb mennyiséget takarított be, illetve megközelítette az egy évvel korábbam szintet. Vágóállatokból és állati temékekből is lényegesen többet adott a megye mezőgazdasága, mint egy évvel korábban. így például a megyei felvásárlószervek 1968-ban szarvasmarhából 11—12 százalékkal, sertéshúsból több, mint 40 százalékkal, tejből pedig mintegy három-négy százalékkal többet tettek le a népgazdaság asztalára, mint 1967-ben. Jelentősnek mondható a megye kereskedelmének 1968. évi fejlődése is. A megye kiskereskedelmi egységeinek a száma az év folyamán 17-tel nőtt. Legszámottevőbb volt a megyeszékhely fejlődése, ahol ebben az évben adták át rendeltetésének — többek között — az Otthon és a Bizományi Áruházát, a Mezőgazdasági Termékek Boltját és új színfoltként jelentkezett a városban az iparral közös boltok létesítése (Győri Richards Finomposztógyár, Bonyhádi Cipőgyár, Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár), amely az új mechanizmus adta lehetőségek kihasználásának kezdeti lépéseit jelenti. Tovább lehetne sorolni azokat a pozitív irányú változásokat, amelyek 1968-ban az új mechanizmus első esztendejében következtek be a megye gazdaságában, a terjedelem azonban nem teszi lehetővé, hogy folytassam. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy, ami történt a megye gazdaságában 1968- ban, az minden pozitív. Mert nem minden az. Érvényesültek nem éppen kedvező tendenciák is. Például az ipar termelékenysége a várhatónál kisebb ütemben nőtt. Ezek a nem kívánatos tendenciák azonban nem homá- lyosíthatják el az elért eredményeket, meglétük ma még kihasználatlan tartaléka az új mechanizmusnak, s kihasználásuk az elkövetkezendő évek feladata. — Milyen változást hozott az 1968-as esztendő a megye lakossága életkörülményeiben? — E kérdést megyei szinten leginkább a lakosság pénzforgalmának és a kiskereskedelem forgalmának, a forgalom szerkezetének változásán keresztül lehet — hadd tegyem hozzá nagyon leegyszerűsített módon és nagy általánosságban — megközelíteni. Ezeken túlmenően számos ténvező tartozik még a lakosság életkörülményeinek vizsgálatába, melyekkel helyszűke m&ír M aeaa. Szanálás, építés Szekszárdon Mindezek előrebocsájtása után mit mutatnak az idevonatkozó adatok? A megye lakosságának 1968. évi pénzbevételei mintegy 10 százalékkal haladják meg az elmúlt év pénzbevételeit. Ezen- belül a munkás és alkalmazotti lakosság bevételei ennél mérsékeltebben, a parasztság bevételei pedig a fenti szintet meghaladó mértékben emelkedtek. E pénzbevételek — a növekvő áruforgalom mellett — lehetőve tették a lakosság takarékbetétállományának jelentős emelkedését. 1968. november végén például 627 millió forint volt a megye lakosságának takarékbetét- állománya, 90 millió forinttal több, mint január 1-én. Ami a lakosság áruvásárlásait illeti: idén a megye bolti kiskereskedelme mintegy hét-nyolc százalékkal forgalmaz többet, mint egy évvel korábban. Az összforgalmon belül legnagyobb mértékben az élelmiszerek és egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma nőtt meg. Az élelmiszer árufőcsoporton belül legjelentősebben a hús, és húskészítmények, a tej, a vaj és a sajt forgalma emelkedett és tovább növekedett a konzerv és mélyhűtött áruk választéka és forgalma is. Tartós fogyasztási cikkek közül legnagyobb forgalomemelkedés televízióból, zseb- és táskarádióból, motorkerékpárokból, porszívóból és hűtőszekrényből következett be. E kérdés befejezéseként néhány szót szeretnék még szólni a fogyasztói árakról is, amelyek jelentősen befolyásolják a lakosság vásárlásainak reálértékét. A mindenkit érintő 1968. évi új fogyasztói árrendszer — a rendelkezésünkre álló adatok alánján — a lakosságra nézve nem tekinthető kedvezőtlennek. 1968- ban ugyanis a kiskereskedelmi forgalom árindexe szorosan a tavalyi szint körül alakult, s bár emelkedett a szolgáltatások díja és a szabadpiaci árszínvonal, de az ezek együttes alakulásából adódó fogyasztói árindex, a múlt évhez képest, lényeges eltolódást nem okozott. 'A fogyasztói árindex természetesen általános jellemző, amely esetenként differenciáltan érvényesül. — Hogyan tovább? E kérdésre könnyű válaszolnom, csupán utalnom kell az 1968. decemberi országgyűlésnek az 1969. évi költségvetéssel kapcsolatos vitájára. . Ezenbelül is kiemelném a pénzügyminiszter expozéját és Nyers Rezső felszólalását, amelyeket a Tolna megyei Népújság is részletesen leközölt. Ezekből a dokumentumokból, de a többi hozzászólásból is egyértelműen kitűnik a válasz: tovább a megkezdett úton. Az új mechanizmus első évének pozitív tapasztalatai mellett az országgyűlés rámutatott azokra a nem kedvező tendenciákra is, amelyek gazdasági életünk fejlődése során az elmúlt egy év alatt felszínre kerültek, s amelyek megszüntetése, illetve helyes irányba terelése további központi intézkedéseket igényelt. Ilyenek például többek között: a beruházási piac egyensúlyának elősegítését szolgáló építési-szerelési adó 1969-től történő bevezetése, az indokolatlan, illetve csak átmenetileg indokolt állami támogatások folyamatos megszüntetése, a vállalati tartalékalapok kötelező szintjének felemelése, a vállalatok hitel- és pénzgazdálkodását kedvezőbb irányba befolyásoló betéti kamatok növelése és az eszközlekötési járulék kiterjesztése a hitelből finanszírozott készletekre és állóeszközökre is stb. Mindezek az intézkedések természetesen érinteni fogják a megye gazdaságit és meghatározó szereppel bírnak majd az elkövetkezendő évben gazdasági egységeink döntéseiben is. — Máté elvtárs köszön az interjút. P. J. Alighogy átadták Szekszárdon az új Kispipát, máris hozzáláttak a régi bontásához. A telek hamaro san beépítés alá kerül. A nyomda fog bővülni ez.zel a területtel. Téli mozaik © Zúzmara üli az ágakat, mindent elvarázsolt a tél. A Kálvária-hegy ágas-bogas fáival elhagyott fehér halom. Megnyúltak a fák, a fehér rakomány karcsúvá növelte őket, és a borospincék fala most szürkének látszik, mert a zsúpos tetőket is fehér kucsma díszíti. Csúszósak, népte- lenek az utak, a Babits-ház mellett kanyargó Séd finom jégburokkal lepte meg a rá- csodálkozókat. Zúzmara, és ami a téli szépséggel jár, hideg. A csendes utcán két fiatal ballag egyre feljebb a csipkés fák között. Milyen romantikus dolgokról beszélhetnek? Már hallom: — Elviselném, ha a kabátom alatt most elektromos fűtőtest volna.! Mondjuk húsz fokot melegítene, és minden lépése nél olvadna a hó., ■ — mondja a lány és trombitálva belefúj a zsebkendőjébe. © Lila sapka, a m.ásik kislány fején meg rózsaszínű. Először csak a sapkák bojtja világit a kerítés mögött, aztán látni a szaporán mozgó hátakat is. Hosszú seprűvel huzakodik a két kislány. Rá se hederítenek a ház ablakában álló parányi hóemberre. Valamilyen ügyes kéz formálta, konzervdoboz a sapkája, gomb a szeme és vidáman repkednek mellette az etetőhöz a madarak. A seprű hol az egyik, hol a másik kislánynál van, mind a kettő söpörni akar. Egyszer- csak lehuppannak a hóba és eltörik a mécses. A hangra a mama is megjelenik és a bűnös seprűnek most kétfelől is dolga akad . . . © Fut a kutya a csípős reggelen végig a csendes úton. Két hátsó lába puha kendőként lobog utána. Mindenki szorosabbra húzza magán a kabátot, a kutya nyeszlett testével bódult lendülettel futkározik. Végigkeríti az utcát, visszarohan, majd percekre megtorpan egy kapu előtt. Szaglászik, aztán a hó és a tél boldog örömében újra loholni kezd. Közömbösen, fázósan kerülgetik a munkába siető emberek, csak egy gyerek veszi észre. Lehajol, göröngyöt keres, megcélozza. A kő ott süvít, el a bozontos szürke bunda mellett, és puffanva esik le a hóra. A kutya felkapja és az ártó szándékkal ’ fildött lövedékkel boldogan rohan vissza a kisfiúhoz. . . M. I.
