Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-28 / 303. szám

Csizma, csizma, csizma TT. 1965-ben 106 000 pár gyer­mekcipő helyett is csizmát kel­lett gyártani. Néhány szót a szövetkezet múltjából: 1948 augusztus 8-án a megye első kisipari szövetkeze­teként megalakult, 1953-ig kéz­műipari cipész és cipész-javító munkát végeztek. 1953-ban kez­dődött a gumijavítás és — mi­után Dunaújvárosban megkezdő­dött az építkezés és szükség volt erős gumicsizmára — ekkor kezdték gyártani autógumi hul­.,Földvár” hull, gumicsizma pár „Sió” anyagból préselt gumicsiz­ma pár A SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Intézete, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és más erre illetékes szervek megállapí­tották, több kitüntetéssel erköl­csileg elismerték, hogy a „Föld­vár” gumicsizmák munkavédelmi szempontból kifogástalanok, s ajánlatos e tartós cikkek mind nagyobb tömegű gyártása, s el­juttatása a szennyezett munkahe­lyekre. A szövetkezet fejlesztésének tervét tíz évvel ezelőtt készítet­ték el „első fogalmazásban”. Az­óta ez a beruházási program vál­tozott, de mindig úgy, hogy a gumicsizmagyártás foglalta el az első helyet, éz képezte a szövet­kezet fő profilját, jövőjét. A mű­szaki fejlesztés is e beruházási programot, ezt a célt szolgálta. A beruházási programból nem lett semmi. Most, miután a hely­zet kritikussá vált, évekre, lehet, hogy egy évtizedre eltolta az üzem- ház-építés a beeruházási program megvalósítását. A Hungária gépei is leköltöztek A hulladék gumicsizma gyár­tását szinte egyedül Dunaföld- váron végezték korszerű techno­lógiával, légi gépekkel. Az üzem fejlesztésére az elmúlt években rengeteget költöttek. 1967-re elő­írták, hogy nemcsak gumáhulla- clékból, hanem új gumianyagból is gyártsanak gumicsiznvákat. Ezért a Nagytétényi Hungária Műanyag- és Gumifeldolgozó Vál­lalattól kiutalták a dunafölóvá­riaknak az ott felszabadult gépe­ket (ott beszüntették a gurui csiz­ma gyártást), s e gépek átvételé­ért és beszereléséért a szövetke­zét 1967-ben 2 millió 916 eaer van a maga tisztes múltja, hír­neve, es itt megfelelő körülmé­nyek közt képzik a mezőgaz­dasági szakmunkásokat. A kö­vetkező tanévre 80 gépésztanulót vesznek fel, vegyesen szántóföl­di növénytermelő gépészt, nö­vényvédő gépészt és öntözéses gépészt. A szarvasmarha-te­nyésztő szakmában 40, a juhte- nyésztőbe a megyéből 19, a zöld­ségtermelő én -hajtatóba 40 ta­nulót vesznek fel. A többi szak­mának megfelelő képzést más megyék intézeteiben biztosítják a Tolna megyei fiatalok részére is. így 25 sertéstenyésztőt, 4 ba­romfitenyésztőt, 10 halászt, 15 gyümölcskertészt, 15 szőlészt más megyékben képeznek ki a mi tsz-eink részére is, de ezekre a szakmákra is Lengyelbe kell elküldeni a jelentkezésekét. Mezőgazdasági gépszerelő-szak­mában csak gépállomás, állami gazdaság .és iparitanuló-intézet oktathat, A megyében a dai- mandi és a Kanacsi Állami Gaz­daságban egy-egy mezőgazdasá­gi gépszerelő csoport indul. A zirci iparit» tiuló-intézetben 30 mezőgazdasági gépszerelőhelyet biztosítottak Tolna megye részé­iadékból a gumicsizmákat. A szö­vetkezet minden évben felszólí­tások, levelek tucatját kapta, hogy fejlessze a gumicsizma- gyártást, mind több személyt: fog­lalkozhasson. A leveleket most Is őrzik. Három év — 816 964 pár csizma Egy kis statisztika mutatja a gumicsizmagyártás három évi ro­hamos növekedését. 1966 1967 1968 228 458 254 793 143 288 — 46 263 144 162 forintot fizetett ki; 1968-ban, ?s- mét e program fejlesztésére 960 ezer forintot költöttek. Préselt eljárású vulkanizáló berendezé­sekre 2 millió forintot fizettek. Ezenkívül a termelés emelése miatt 1 338 000 forint építési be­ruházást végeztek. Az OKISZ e munkához két és félmillió, a Ma­gyar Nemzeti Bánik hárommii ló forint hitelt adott Tehát a szö­vetkezet tele van adóssággal. Gyermekcipő helyett is csizma A gondos üzemfejlesztés, tulaj­donképpen a gumiipar dunaföld- vári térhódítása ertdményeként a Munkaügyi Minisztérium „Gu­migyártó Ipariskolát” létesített a községben, ötven fiatal tanulja a szakmát ebben az évben is. Hogy hova helyezkednek el majd ha a szakmunkás-oklevelet kéz­hez kapják, most még bizonyta­lan. Csizma, csizma minden írseny- nyiségben, ez volt a jelszó éve­kén át. 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a konfek­cionált cipő termelését. Az or­szágban ebben a szövetkezetben gyártották a legjobb gyermek­cipőt, A KERMI szánté látatlan^ ha mondott véleményt, adott jó bizonyítványt a szövetkezet gyer­meklábbelijeiről. Szászezer pár gyermekcipő gyártását állították le. s helyette 100 ezer pár gumi­csizma készítését írták elő. Azt mondotta a „néma” termelési ta­nácskozáson a szövetkezet egyik alapító tagja: ..Most álljon ide elénk az, aki fejleszttette a szö­vetkezetei”. A szövetkezet most kapott egy olyan levelet, az OKISZ-tól, amely se hideg, se meleg, a kérdés meg­oldásához nem nyújt segítséget. Tulajdonképpen magukra ma­radtak a clunaföldváriak. re, de kérték ennek a keretnek a felemelését, mert ennél na­gyobb igény jelentkezik. A tsz-ekben is fokozatosan ki­alakulnak azok a munkakörök, amelyek ezekhez a szakmákhoz kapcsolódnak. Egyes szakmákat illetően nagyon is kézenfekvő volt a munkakör kialakítása, egyes esetekben azonban meg kellett és kell küzdeni az el­avulthoz való ragaszkodással. Több tez-ben már a képzést fi­gyelembe véve alakítják a jöve­delmi tényezőket is. A nagy kérdés, hogyan indul­jon el a gyermek? Semmikép­pen se szaladgáljon fűhöz-fához hanem mindenekelőtt az iskolá­ban kérjen tanácsot, az iskolák legtöbb részletről tudnak tájékoz­tatást adni. Az iskola a kiinduló­pont, ám az utánajárás már a gyermek, illetve a család gondja. Ideges kapkodásra nincs ok, aki tudomásul veszi, hogy lehetőleg 'oda kell jelentkezni, ahol hely van, könnyen révbe jut. A lá­nyok kilátása hátrányosabb, vi­szont az volt az előző években iß, de kellő utánjárással végül azok zöme is megtalálta a szá­mítását, BODA FERENC Pedig a hulladék gumicsizma nemcsak azért volt sláger, mert tartás, a munkások egészségét megfelelően védi, hanem, mert az országnak évi 250 ezer pár gumicsizmagyártás esetén 374 300 dollár és 337 000 rubel megtaka­rítását is jelentette. Hogy meny­nyire tudták ezt az irányító szer­veiknél. mi sem bizonyítja job­ban, minthogy az OKISZ elő­írása szerint még 1971-ben is fél­millió pár gumicsizmát kellene gyártanánk. Még az 1968-as rendelés sem kell De kinek gyártsák, hisz nincs rendelő, nincs, aki átvegye a kész csizmákat? A Közületi Ruhake- reskedelmt Vállalat az 1968-ra rendelt gumicsizmákból 20 ezer párat nem vesz át. A FÖLDSZÖVÁRU 10 ezer pár csiz­mát, amit az idén kellett volna realizálni, csak 1969. első negyed­évében veszd át. A szövetkezet .kereskedelmi osztálya, illetve utazói által összeállított rendelés 1969 évre neon haladja meg a 200 ezer párat. Ebben a szövet­kezetben a december 5-i létszá­mot figyelembe véve. 1969-ben 600 ezer pár gumicsizmát tudtak volna gyártani. PALKOVÁCS JENŐ Következik: Csizma és a mecha­nizmus a Garay különtermében, az L-alakú asztalnál ezúttal vendéglátók a vendégek. Pincér és zenész, takarítónő és személyzetis, szakácsnő és kéz­besítő. Ki tizenöt, ki húsz, ki negyven évig dolgozott a szak­mában. Nyugdíjasok. Különös gonddal készült a konyhában, a cukrászüzemben számukra a kakaó és a torta, a gesztenyepüré és a karácsonyi „bejgli”. Mindenki tudta, hogy a vállalat most a vendéglátó-vete­ránokat hívta meg egy kis ün­nepségre, beszélgtésre. A köszöntő rövid. Mégis, sokat mond. — Ezután rendszeres lesz nálunk az ilyen karácsonyi összejövetel — mondja Váradi László igazgató összehívjuk nyugdíjasainkat, hogy megkér­dezzük, kinek van szüksége se­gítségre, kinek hogyan megy a sora. Tessék nyugodtan elmonda­ni, de ha egyikűk-másikuk úgy gondolja, vem kéne itt a nagy nyilvánosság előtt panaszkodni, keressen fel az irodámban. De addig is, hadd jelentsem be né­hány elhatározásunkat. Úgy döntöttünk, hogy egyedül­álló nyugdíjasainknak január 1- től ingyen ebédet adunk. Aki olyan gyenge, vagy beteg, hogy nem tud bejönni elfogyasztani, KI SZ-f tataijaink rendszeresen a lakására viszik az ebédet. Vál­lalkoznak a fiatalok arra is, hogy — akinek szüksége van rá —, maga nem boldogul lakásának takarításával — rendszeresen fel­keresik és elvégzik a takarítási. A beszéd végén előkerült né­hány boríték. Segély a legjob­ban rászorulóknak. Majd pedig bíztatják egymást. — Töltsenek a legfiatalabbak. — Igazgató elvtárs, jó lenne, ha tudnának szerezni egy jó für­dőjegyet. Hévízre vagy Szobosz- lóra. De ne most januárban, hi­szen a Télapó elvitt mindén fo­rintot, sok az unoka... — Meglesz, Mami... megpró­báljuk áprilisra ... — Én itt a sógoromat, Belá- gyi bácsit képviselem, nem tu­dott eljönnni, mert nagyon be­teg. Még mankóval se tud járni, tolókocsi kellene. SZTK-ra sokáig tart, de most volna egy kéz alatt, IGOÓ-ért. Nincs annyi pénze a Feri bácsinak, tudná-? segíteni a vállalat? — Jöjjenek fel a központba az ünnepek után. Majd kipótol­juk . .. A megyei tanács vb-ülése Javult a kis községek tanácsainak munkája Pénteken délelőtt Szekszárdon ezekben a községekben a tanács ülést tartott a megyei tanács és a vb ülésein az azonos napi­végrehajtó bizottsága. Az ülésen, rendek túl gyakoriságából, pár- amelyen részt vett Tolnai Fe- huzamosságából adódtak, enyhült renc, a párt megyei bizottságá- a napirendek témaszegénysége, nak titkára, fő napirendi pont- helyes irányban fejlődik a tana­ként a kis községek végrehajtó csők tevékenysége olyan irány- bizottságai működésének ideigle- ban is, hogy átfogják a község nes szüneteltetésével kapcsolatos gazdasági, társadalmi életének tapasztalatokat tárgyalta meg’ a minden lényeges területéé, és a végrehajtó bizottság. Az erre tanács meghatározó szerepe ma- vonakozö kormányrendelet és a gasabb színvonalon érvényesül a sajátos helyi viszonyok figye- korábbinál”. Megállapította a lembevételével a megyei tanács végrehajtó bizottság: a pozitív 29 kis községben rendelte el a tapasztalatok indokolják, hogy a tanács végrehajtó bizottsága kis községek tanácsai probléma- munkájának ideiglenes szünetel- jának végleges megoldásáig ér- tetését. Az eddig eltelt időszak vényben maradjon a szünetelte- tapasztalatait összegezve a me- téssel kapcsolatos korábbi intéz- gyei tanács végrehajtó bizottsága kedés, megállapította: „azoknak a ta­nácsoknak a tevékenysége, ame- A vb ezután bejelentéseket lyeknél — a 2007/1967. kormány- tárgyalt, és az év utolsó vb­határozat alapján — a végre- ülése alkalmából Szabópal Antal, hajtó bizottság működése ideig- a Tolna megyei Tanács vb-elnö- lenesen szünetel, fejlődést mutat, ke köszöntötte a vb tagjait, s Jórészt sikerült megoldani azo- eredményes munkát, sikereket kát a problémákat, amelyek kívánt az 1969-es évre. — Nehéz volt elkapni, hiszen heteken keresztül figyeltem és mégse vettem észre. Tudtam, hogy csak ö lehet, de mindig akkor néztem, amikor kiment « konyhából. Most véletlenül altkor figyeltem rá, amikor bejött. Nem szóltam egy szót se, megvártam, mikor visszamegy a megrendelt ételekkel. Csak az ajtóból hív­tam vissza. fiatalember — mondom — maga nem tanulta meg elég jól a szakmát. Ha nem tudná, a fasírthoz szaft is jár. — Erre egy tele merőkanál szaftot töltöttem a fehér pincérkabál zsebébe... Megkérdezem az szb-titkárt. Miből telik a vállalatnak az ilyenfajta vendéglátásra ? — Az R-alapból. Egy éve még mindenki azt hitte, hogy az új mechanizmusban, amikor minden a nyereség növelését szolgálja, háttérbe szorulnak a szociális szempontok. Lám, épp a fordí­tottja történik. Azelőtt nem en­gedhettük volna ezt meg ma­gunknak. A szűkös segélykeret hamar kimerült. Most meg, a ré­szesedési alap sokkal többet el­bír. És ha meggondoljuk, jól fel­fogott anyagi érdeke is a vál­lalatnak a nyugdíjasok ilyen megbecsülése. Lássák a Hatolok is, hogy ilyen vállalatnál érde­mes dolgozni. J. J. Meglepetés a tsz-eknek A hangulat — bár alkohol­mentes ez az összejövetel — emelkedik. Régi emlékek jönnek elő... — Aztán emlékeztek-e. amikor eltüzeltük a göngyöleget. Nem volt szén se, fa se. És a zsíros ládák olyan jól égtek ... — Most i már olajjal tüzelnek a nagy sparherdben. A fehér asztalnál — És amikor a Gabnai néni kitanította azt a fiatal pincéit? Megtudom a történetet. Hiva­talosan munkahelyi lopásnak ne­vezik, amit a szakácsnő leleple­zett és azonnyomban — sajátos pedagógiai módszerével — rendre is tanította a fiatalembert. A módszer — mármint a fia­tal pincéré — igen raffinált volt. Ahogy bejött a konyhába, a tűz­hely szélére kirakott fasirtra rá­dobta a ..hangerli”-t, majd azzal együtt felmarkolt és a zsebébe csiisztatott két-három fasirtot. Nem várt pénz a Gabonáié (vásárlótól Igen jól kezdődik az új év a Tolna megyei Ga bonafel vásári ó és Feldolgozó Vállalat, valamint jó néhány termelőszövetkezet kap­csolatában. Farkas László, a vállalat me­gyei igazgatója tájékoztatásként elmondta: az exportra szállított napraforgót a vártnál magasabb áron tudta eladni a Gabonatröszt és a többletbevételből Tolna me­gyére jutó részt felosztják a szö­vetkezetek között. Kétféle szer­ződést kötöttek napraforgó-ter­mesztésre a közös gazdaságokkal, nagy olajtartalmú krasznodóri fajtára, illetve iregi csikós fajtá­ra. Eredetileg úgy látszott, kö­rülbelül egyforma áron tuc’K'k C'ádni mindkét fajt"* mert r ireginek ugyan száz forinttal ke­vesebb az ára mázsánként, de ehhez export-felár, is tartozik Nemrég derült ki, hogy jobban járnak azok n gazdaságok, ame­lyek az iregi csikós fajtát ter­meszt ették. Rendkívül jól sike­rült külföldön az értékesítés. A többlethaszon, ami az exportból származik, a Tolna megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat számára több mint 700 ezer forint. A vállalat úgy döntött, megelégszik az eddigi árréssel és a többlethasznot átadja a ter­melőknek. Farkas László igazgató ezt fő­ként azzal indokolja, hogy sze­retnék növelni a termelési ked­ve'. Egyébként pedig újévi aján- d " n-*- -Is nevezhető a több mint 700 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents