Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
fiz új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai a kereskedelemben Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárdon a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya mellett működő koordinációs bizottság. Részt vettek a megbeszélésen a kereskedelmi osztály, a Tolna megyei Népbolt Vállalat, a MÉSZÖV és a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetői, a megyei pártbizottságot Pollák Andor, az ipari osztály munkatársa, a KPVDSZ megyei bizottságát Molnár Lajos titkár képviselte. Érdekes kérdés szerepelt a napirenden : a vállalatok; illetve a MÉSZÖV arról számoltak be, hogyan alakult az új gazdasági mechanizmus keretei közt a kiskereskedelmi forgalom, a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodófia, mennyiben sikerült alkalmazkodni az új feltételekhez. Megvitatták a még meglévő, eddig megoldatlan problémákat is, valamint az 1969. évi tennivalókat. A munkayerseny helyzetét elemezte a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége szombati ülésén megvizsgálta, hogyan alakult a szakszervezethez tartozó gazdaságokban, üzemekben és intézményekben a ' szocialista munkaverseny-mozga- lom. Megállapították, hogy idén további 1480 brigád kezdett versenyezni a szocialista cím elnyeréséért, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és a vízügy területén 5066 brigád 64 000 taggal vesz részt a versenyben. Részben a jól szervezett versenyre zgalomnak köszönhető, hogy a mezőgazdaságban sikerült leküzdeni az aezály okozta nehézségeket. Az elnökség hiányosságként állapította meg, hogy az üzemi tervek elkészítésénél sokszor nem kérik ki a szocialista brigádok véleményét, s hogy a Verseny irányításánál és értékelésénél még nem alakult ki a, megfelelő kapcsolat az alsóbb szintű gazdasági és szakszervezeti szervek között. A mozgalom helyzetének jobb megismerésére, a problémák felmérésére a jövő év februárjában megrendezik a mezőgazda- sági szocialista brigádok vezetőinek országos értekezletét. A Népművelési Tanács ülése Gondok, tervek, feladatok Szombaton délelőtt Szekszárdon a megyei tanácson dr. Gyugyi János elnökletével ülést tartott a Tolna megyei Népművelési Tanács. Az ülésen Lovas Henrik, a Népművelési Tanács titkárának írásbeli előtérjeeztése alapján az elmúlt három év népművelési munkáját értékelték és meghatározták az 1969—70-efi megyei népművelési feladatokat. A háromesztendős időszak népművelési tevékenységét nem a teljesség igényével tárták a tanács tagjai elé, inkább a tapasztalatok összegezését, a következő két év népművelési feladatait meghatározó sajátos tényezőket emelte ki az értékelés. A megyei Népművelési Tanács az 1969—70-es év legfontosabb népművelési feladataiként az ideológiai, világnézeti, politikai nevelést, a termelést segítő tevékenységet, az általános műveltség terjesztését és fejlesztését, s művészeti nevelést és a művészeti ízlésformálást, a népműve lés objektív és szubjektív feltételeinek biztosítását jelölte meg. A Népművelési Tanács tagjai az ülésen elmondták a következő két esztendő feladataival kapcsolatos észrevételeiket, kitértek néhány sajátos megyei problémára, és sok értékes javaslatot tettek a népművelési célok megvalósítása érdekében. A kérdésekre észrevételekre Lovas Henrik és dr. Gyugyi János adott választ a résztvevőknek. A párt-vK tárgyalta... Napirenden az üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia helyet. Az egészségügyi szakközépiskolai osztályokba csak lányokat vesznek fel. A bonyhádi közgazdasági szakközépiskolába összesen 16 fiút és 92 leányt vesznek fal. Szekszárdi Mezőgazdasági és Ipari Szakközépiskola Mivel ez az ’ * a megye egyik legnagyobb oktatási be., házasaként létre, és még kevésbé ismert, érdemes egy kicsit részletezni a helyzetét. König István igazgatótól megtudtuk, hogy a következő tanévre már az új. az 1965-ös törvény alapján veszik fel a tanulókat. Ezek végzettsége tulajdonkeppen több lesz, mint a korábbiaké: az ő érettségi oklevelükön már rajta szerepel a munkaköri skála is, s éppen itt mutatkozik majd a plusz. A következő munkakörök betöltésére tesz alkalmassá az itt szerzett képesítés: műszaki rajzoló, műszaki segédszerkesztő, időelemző, kalkulátor. TMK-előadó. beosztott technológus, munkaszer- veeető, üzemvezető, műszaki beszerző diszpécser, műszálai átvevő, normás. Ezenkívül elhelyezkedhetnek mint finommechanikai műszerész, bemérő műszerész, szervizszerelő, orvosiműszer-sze- relő szakmunkások. A tananyag fele közismereti, fele pedig szakmai elméleti. A felvételnél meghatározó a megfelelő matematikai ismeret, mert ezt szinte valamennyi szaktárgy feltételezi. Az intézet felmérést végzett, illetve végez folyamatosan a már érettségizett tanulók sorsáról. Felvették a kapcsolatot a megyén kívüli üzemekkel is. hogy minél sokoldalúbb véleményre alapozhassanak. A felmérés eddig igen kedvező képet adott, s erre meg az egyéb tényezőkre alapozva az igazgató joggal jelenthette ki: „Nem félek attól, hogy a végzett tanulóink ne tudnának továbbtanulni, illetve elhelyezkedni.” Az intézetnek természetesen meg kell küzdeni a kezdeti nehézségekkel. Bizonyos mértékig könnyebb a helyzete annak a szakközépiskolának amelyik egy régi és hagyományosan tekintélyes technikumra épült. E fiatal intézet azonban minden jel szerint meg- á”ia a helyét. (Folytatjuk) BODA FERENtf Nagy jelentőségű, sokrétű, szinte kimeríthetetlen témát tűzött csütörtöki ülésének napirendjére az MSZMP Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága. Ezen a fórumon, a félnapos végrehajtó bizottsági ülésén első alkalommal tárgyalták meg a járásban több ezer embert érintő, szerteágazó napirendet. Növekedett-e a társadalmi önigazgatás és mennyiben javult a demokratizmus az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésének időszakában? Hol tartanak a szekszárdi járásban, mi várható, milyen akadályokat kell elhárítani a demokratizmus növelésének útjából? Ezekre a kérdésekre adott eligazító, mozgósító választ a vezető politikai testület, Tóth József járási első titkárnak elnökletével. Részt vett az ülésen, s felszólalt a vitában Pollák Andor, a megyei pártbizottság munkatársa is. Kendőzetlenül a fogyatékosságokról Kényes témát nem ismertek sem a két beszámolót előterjesztő pártmunkások — Eigner György és Mármarosi László —, sem pedig a témát behatóan ismerő, áttekintéssel bíró vb-tagok. Nem feledkeztek meg — állandó kísérője volt a vb-ülésnek — az új tulajdonosi viszonyból fakadó, a tudati fejlődés következtében elért közéleti fejlődésről és a folyamatosságról, az új gazdasági helyzethez, az állandóan változó követelményekhez igazodó demokratikus közösségi légkör állandó erősítéséről. Értékelésük szerint alapvető fejlődés jellemzi az üzemi, a szövetkezeti demokráciát a járásban. Javult a választott bizottságok múmiája, a plénumok tanácskozásai sokkal tartalmasabbak a korábbinál. Ennek ellenére a szükséghez mérten nem kielégítő az üzemekben negyedévenként megtartott műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon a dolgozók aktivitása. (E téren elmaradnak a ktsz-ek az állami vállalatoktól.) Szerencsére ritka kivételnek tekinthető a Kajmádi Állami Gazdaság, ahol azt sem tudták megmondani, mikor volt utoljára termelési értekezlet, és az erdészet, ahol arra hivatkoznak, nem tudják erre összehozni a dolgozóikat. Hiányosságnak tartották, hogy több üzemben ritkán, vagy egyáltalán nem vesz részt az üzem vezetője a termelési értekezleteken. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben jobb a helyzet. Sarkalatos kérdésként kezelték a vb-ülésen a termelési tanácskozásokon, tsz-közgyűléseken hozott határozatok megvalósítását, az ott elhangzott javaslatok sorsáról adandó számadást, az egzisztenciális függőség és a kritikai szellem helyes kapcsolatát, az egyszemélyi vezetés és kollektivitás harmóniájának biztosítását, a és kötelességei: ymást kiegészítő, demokratikr egységének megteremtését, vagy állandósítását. Érzékenyen reagáltak a járásban tíz esetben, tsz-ben tapasztalt törvénysértő állásfoglalásra, melyek során néhány szövetkezetben belépési díjat akartak követelni az újonnan belépőktől, illetőleg hibás álláspontot képviseltek a háztáji föld nagyság# dolgában. Többen felhívták az üzemi és szövetkezeti középvezetők figyelmét arra, hogy jobb, körültekintőbb felkészüléssel, a többféle, alternatív megoldások kidolgozásával, s előterjesztésével segíthetik elő, hogy mind többen mondhassák el véleményüket az értekezleteken. „Ez a probléma, mi a véleményük, mit lehetne ellene tenni. Ennyire készületlenül nem lehet odaállni a munkások elé” — idézte egyik hozzászóló. A demokrácia gyakorlásának jó keretet adó fórumokon gyarapodhat a vállalat, a ktsz, a termelőszövetkezet javát, a közös érdekeket szolgáló javaslatok száma. A járás több üzemében kifogásolt vezetői ki magyarázkodás, az azonnali, elsietett válaszadás kritikájával együtt követendő példaként ajánlotta a járási párt-vb a kisebb üzemeknek a tolnai gyárakban alkalmazott sikeres módszert. Ott ugyanis feljegyzik a javaslatokat, kijelölik a felelős személyt és határidőt szabnak a kellő válasz megadásához. „Helyeseljük a néhány üzemben örvendetesen jelentkező módszer meghonosodását, hogy termelési értekezleten azzal kezdik, mi a helyzet az előző alkalommal elhangzottak végrehajtásával.” Fellépett a végrehajtó bizottság a demokráciának az értekezletekre, vagy a választott fórumokra leszűkítése, a hibás nézetek és helytelen gyakorlat ellen. „Sem az ipari üzemben, sem a termelőszövetkezetekben nem nélkülözhetik menet közben a mozgalmi szervek, a dolgozók véleményét:” -Csorbul a dolgozók beleszólási joga. Ennek egyik példája a faddi dohánybeváltó, ahol a vezető a dolgozók meghallgatása nélkül, a helyi párt- szervezet javaslatai ellenére, azt figyelmen kívül hagyva dönt. A jó üzemi vezető képes ötvözni a demokratizmus és az egyszemélyi vezetés követelményeit. A tsz- elnöknek pedig két közgyűlés között számtalanszor állást kell foglalnia, amit a közösségi érdekek, vélemények fi gyelembevé- telével meg is tesz. Nélkülözhetetlen Elvi-politikai útmutatással szolgált a végrehajtó bizottság a megtett út, a gátló tényezők fel- . tárásával,- a szemléletbeli tévedések, a hibás értelmezés, az egyoldalú pesszimizmus-optimizmus bírálatával, vezérelve a közösségi érzület sürgetésének igényétől. Jelentős megállapításuk volt az alábbi. „A munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság beleszólása a helyi döntésekbe, és tömeges aktivitása a közösségi feladatok magasabb szintű megvalósításában, nem csupán munkastílus, nem egyszerűen vezetési módszer dolga. Több ennél. Hatalmi tényező, alapvető politikai kérdés, így kell tekinteni.” E fontos, eligazító útmutatással nyomatékot adott a vb az üzemi, a termelőszövetkezeti demokrácia nélkülözhetetlenségének. Ajánlották a IX. pártkongresz- szus anyagának forgatását, ezzel együtt a mában gyökerezett értékelésük. A hibás felfogás kritikájaként szóba került a járásban ismert gazdasági vezetőnek azon típusa, aki az új gazdasági mechan!zn‘”sban ö-örrmel üdvözli, hogy felülről már nem, vagy kevésbé szólnak bele a gazdálkodásba, ugyanakkor igényli az alulról jövő, a helybeli beleszólás megszüntetését is. A szemléleti differenciák ellen fellépve hangzott el a következő: „Ha szakmailag nem is ismeri annyira az egészet a munkás, a tsz-tag, mint gazdasági vezetője, mégis ő az adott terület legjobb ismerője, akinek véleménye, ellenőrző tevékenysége, szava nélkülözhetetlen.” Két termelőszövetkezeti példát is felidéztek a vb- ülésen arra, hogy ahol teret engednek a káros kinövéseknek, az melegágyává válik a később már nehezen kiküszöbölhető hibák felhalmozódásának, melyek robbanásba torkollanak. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a termelőszövetkezetekben a szociális-kulturális ügyeknél gyakorolják erőteljesebben a demokratikus jogokat. Az ellenőrző bizottságok gyakorlati munkája ma még leszűkül az egyes bejelentések („elemeitek egy zsák búzát”) és a tagok konkrét panaszainak kivizsgálására. Uj erők bevonásával, a belső revizor; hálózat kiépítésével, az ellenőrző bizottsági tagok hosszabb távú továbbképzésével javasolták elérni, hogy e fontos szervek kellő áttekintést nyerjenek az egész üzemről, hogy időben tudják jelezni a fogyatékosságokat. Útmutatásul a járás párttagsága számára, megállapodott a választott testület abban, hogy kellő előkészítéssel a jövő év első felében minden pártszervezetben vigyék a témát taggyűlés elé, vizsgálják meg, hogyan érvényesül ä demokratizmus, melyek a helyileg elhárítandó akadályok. Egy éven belül ismét napirendre fogja tűzni a szekszárdi járási párt vb a most első ízben tárgyalt üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia fejlődésének vizsgálatát. Döntésének megfelelően, a jövőben a járási párt-vb figyelmének középpontjába helyezi a termelés ésszerű növelését, a társadalmi önigazgatás tökéletesítését szolgáló üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlesztését. A járás pártalapszervezetei, az üzemek, a szövetkezetek vezetői és dolgozói számíthatnak arra. hogy a közeljövőben a járási pártbizottság erőteljesebb bar- cot indít a vb állásfoglalásainak elevenebb érv-nyesítóse érdekében. SOMI BENJAMINNÉ iözéleliink A Szekszárdi Járási Tanács tegnap délelőtt tartotta meg az idei évi utolsó ülését Kemény István vb-elnök vezetésével. A különböző tanácsi határozatokról szóló elnöki beszámoló után Vin- cze József a vb elnökhelyettese tett jelentést a tanácsülésnek a járás területén végzett népművelési munkáról. Ezután jóváhagyták a jövő év első félevének tanácsi munkatervét és az egész évi munkaprogramot, amelynek előterjesztője Baka József vb- titkár volt. A tanácsülés a különböző bejelentések után ért véget. Népújság 3 J968. december 22.
