Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
\ Meddig lehet ráfizetni ? Az egyik gazdasági vezető **■ találomra így fogalmazta meg a reform eddigi tapasztalatait: „A termelésben nincs lényeges változás, de azt már tudjuk minek kell megváltoznia.” És ez az új mechanizmus teremtette tisztánlátás egyáltalán nem lebecsülhető eredmény. Minden vállalatnál immár pontosan tudják, hogy melyik termékük gyártása, értékesítése gazdaságos a hazai és a külföldi piacon, s melyikre fizet rá az ország. (Vagy úgy, hogy az export igényel állami támogatást, vagy úgy, hogy az importcikk — esetleg a hazaí- lag gyártott konkurrens termék — kerül kevesebbe). És ez a tisztánlátás, amely a vállalat előremutató anyagi érdekeltségével is párosul, a céltudatos döntés és cselekvés, a holnapi gazdaságos termelés alapja. Mindezzel nem kívánjuk a felismerés és a cselekvés között meglévő időkülönbséget feltétlenül igazolni, s a türelmetlenség jogosultságát tagadni. Messzebb járhatnánk a bátor elhatározásokban, a termelés szerkezetének átalakításában, akkor is, ha jól tudjuk, hogy nem lehet a régi, a hagyományos cikk gyártását beszüntetni, máról holnapra. A folyamatos ellátás, a gazdaságosabb hazai és importforráfsok megszervezése is időt igényel. Még inkább türelmet, időt kíván a termelővállalat átállítása a gazdaságtalan, ráfizetéses cikkekről kifizetődő termékek gyártására. A reform fokozatos kibontakoztatása lehetővé teszi a vállalatok átgondolt intézkedéseit, a termelés összetételének megrázkódtatásoktól kapkodásoktól mentes átalakítását. Ezért is fizetnek az idén magas állami visszatérítést dotációt, és adnak más kedvezményt. engedményt a vállalatoknak. Ezek összege, mértéke jövőre és azután egyre csökken. SztV'sé«« azonban itt megjegyezni. hogy a gazdálkodás idei feltételeit az indokoltnál kissé lazábbra szabták. Részben tapasztalatlanság miatt, részben a vállalatok „harcolták ki” a jogtalan előnyöket, állami kedvezményeket. Ezért jövőre a szigorítás mértéke is nagyobb lesz, több erőfeszítést igényelne a vállalatoktól. Vegyünk két szemléltető példát a hazai vasúti járműgyártásból. A 2000 lóerős szovjet import Diesel-mozdony egymillió forinttal olcsóbb, mint a hazai gyártású 1000 lóerős Dieselmozdony. Vagy: a gépipar által gyártott vasúti személykocsi ára több mint kétszer annyi, mintha a MÁV saját javító üzemében készítetti el ugyanazt. Az arányok talán szemléltetik: nem kis összegekről, nem filléres ráfizetésekről van szó. A probléma azonban meglehetősen összetett, mert ha például egyetlen cikk, vagy alkatrész ráfizetéses, annyi nagyvonalúságot elvárhatunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főként, ha ehhez kimutatható népgazdasági érdek is fűződik. A gazdaságos- sági szemlélet nem jelenthet tehát kisstílű anyagiasságot az üzleti politikában. De ehhez nyomban tegyük hozzá: az üzleti nagyvonalúság is megengedhetetlen akkor, amikor a vállalat egésze ráfizetéses s állami támogatásból és dotációból tartja fenn magát. A türelmi idő senkit nem nyugtathat meg. s nem vezethet a gazdaságtalan termelés igazolására, tartósítására. hanem csakis az átalakulást, a változást szolgálhatja. Előfordulhat, hogy a válla- lat nem képes a meglévő ráfizetéses terméket sem gazdaságossá tenni, sem más nyereséges cikkel kicserélni. Ilyenkor célszerűnek bizonyulhat a termelés, a létszám csökkentése, átcsoportosítása más vállalathoz. Ilven intézkedésre eddig még nem került sor — tudomásunk szerint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik — noha köztudott, hogv sok vállalat dolgozik nagyobb állami támogatással, s az igen gazdaságosan termelő üzemek pedig létszám (vagy ritAzonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva. Bérezés teljesítmény szerint! Munkásszállást, étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költség-hozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. Székesfehérvár, Ady Endre út 13. (9) kábban anyag) hiánya miatt képtelenek keresett cikkeik gyártását fokozni. A veszteségesen termelő üzemek csak a saját kényelmüket nézik, amikor az irányító szervektől még több türelmet és megértést kérnek Érveik közt két tényező ismétlődik. Az egyik a szocialista humánumra apellál, mondván, hogy munkát kell adni a dolgozóknak. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy többnyire a dolgozók javát is szolgálná, ha a nagy perspektíva előtt álló, igen nyereségesen termelő vállalathoz kerülhetnének. A másik érv, amelyet a veszteséges termelés, az állami támogatás fenntartása mellett hangoztatnak: nem tehetünk róla, hogy éppen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak miatta. Valóban a kialakult helyzet a régi mechanizmus objektív terméke. (S lehet, hogy a tavaly még nyereséges cikk lett egy- csapásra veszteséges). De ahogy a vásárló, a fogyasztó nem hajlandó a vételárban megfizetni a vállalati veszteséget, ugyanígy az állam is csak feltételesen és átmenetileg vállalhatja ezt magára. A reform kibontakozásának egyik jellegzetessége: növekszik a piaci mechanizmus szerepe és egyre kevésbé választhatók szét a munka, a gazdálkodás szubjektív és objektív körülményei. Ha növekszik a piaci konkurren-* cia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vállalat, anyagilag méds kénytelen viselni a következményeket. Fordított helyzetben pedig haszonélvezője lesz az egész kollektíva előnyös piaci hatásoknak. V/- agyis a vállalatok elhatározásaiknál, intézkedéseiknél figyelembe kell, hogy vegyék a piaci változásokat, a kereslet alakulását a fejlődés irányát. Ezzel szembeszálni: szélmalom- harc. A nagyobb előrelátást, az ésszerű gazdálkodást, a társadalmi szükségletek magas színvonalú kielégítését csak átmenetileg pótolhatják az állami támogatások és kedvezmények. Kovács József Gazdasági továbbképző tanfolyam a TIT-ben Tegnap a megye tanácsi vállalatainak vezető állású dolgozói részére gazdasági továbbképző tanfolyam indult a TIT-klubban. Mint megnyitó beszédében dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb ipari osztályvezetője elmondta, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítő szakaszában és az idén is különféle tanfolyamokat rendeztek a gazdasági vezetők részére, ezekre azonban a helyi iparból kevesen jutottak el. Szükséges, hogy a tanácsi ipái’ vezetői is folyamatosain gyarapítsák gazdasági ismereteiket, ezáltal eleget tudjanak tenni az új mechanizmus bevezetésével járó, egyre nagyobb követelményeknek. Ezt a tanfolyamot a megyei tanács vb ipari, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya szerve» közösen a TIT megyei vezetőségével. Harminchat előadást tartanak a vállalati vezetés elméletének és gyakorlatának, az iparvállalati gazdálkodás korszerű módszereinek, a gazdaságfejlesztésnek gazdasági növekedésnek különféle kérdéseiről. Az előadások többségét helyi előadók tartják, felkértek azonban központi előadókat is. Hetenkint két alkalommal — hétfőn és szerdán — rendezik meg az előadásokat. A bevezető előadást dr. Kelemen Sándor tartotta, „A gazdaságirányítási rendszer reformja, közgazdasági eszközök alkalmazása a népgazdaságban és a vállalatnál” címmel. Az állomásfőnök és a hatáskör Szombati csúcsforgalom a bá- taszéki pályaudvaron. Bajáról érkezik az 5211a számú személyvonat. Az első kocsiban (száma 4510) helyet foglal mintegy huszonöt ember. Amikor mindenki megtalálja helyét, megjelenik a jegyvizsgáló. — Felszólítom az utasokat, hagyják el ezt a kocsit. Ez diákkocsi. — Hisz nincs rajta megkülönböztető tábla, vagy jel. — Kérem, én önöket felszólítottam, tessék elhurcolkodni v■ Az utasok, mit tehetnek? Fogják a csomagokat. gyerekeket és vonulnak át a másik kocsiba. Az egyik utas panaszt tesz Vajda Gyula állomásfőnöknél. — Kérem, tisztelettel, nem az én embereim. Pusztaszabolcsi a személyzet. Nincs halai- mám. És az utasok, — mert közben elindítják a vonatot — bukdácsolnak át egyik kocsiból a másikba, s a jegyvizsgáló még arra sem érdemesíti őket, hogy segítsen átkelni a veszélyesen imbolygó kocsiátjárón ... A jegyvizsgáló, mintha mi sem történt volna, szépen beül a kiürített személykocsiba és ott bóbiskol, egészen Szekszár- dig. Mert ugye, diákkocsiba csak diákok ülhetnek, még ha egy diák sincs, még akkor is. ha a vonat személyzete hibát követ el, ha nem tájékoztatják az utasokat. Pj. A MÁV dombóvári vontatási főnöksége felvesz 18 36 év közötti géplakatos szít k munkásokat MOZDONYVEZETŐNEK, segédmunkásokat MOZDONYFŰTŐNEK. Jelentkezés: a vontatási főnökség személyzeti és munka ügyi csoport jánál. (21) Mozgalmas hétvégé Néptáncfesztivál, népviseleti ", kiállítás Szekszárdon Az idén első ízben rendeznek Szekszárdon országos érdeklődésre is számot tartó riéptáncfésztivált. A fesztivál célja elsősorban az, hogy a gazdag és részben még feldolgozatlan Tolna megyei folklór kincsre irányítsák a koreográfusok figyelmét. Ezt igazolja a részvétel egyik feltétele: az együtteseknek egy új koreográfiájú Tolna megyei táncot is be kell mutatniok. A megyeszékhely a fesztivál megrendezésével elsősorban a néptánc csoportok derékhadának kíván életteret biztosítani, hogy fel- készültségüknek megfelelő szintű új koreográfiákkal léphessenek színpadra. Az első szekszárdi néptáncfesztivál már a meghirdetést követő időszakban nagy érdeklődést váltott ki a környező megyékben. Hat megyéből összesen tíz néptánccsoport jelezte részvételét: a Kaposvári BM és a Kaposvári Somogy Táncegyüttes, a siófoki táncegyüttes, a Fejér megyei Népi Együttes, a Dunai Vasmű Tánc- együttese, a mecseknádasdi német táncegyüttes, a Bátmonostori Népi Együttes, Tolna megyét pedig a dombóvári, a paksi és a szekszárdi táncegyüttes képviseli. A fesztivált a szekszárdi művelődési központban rendezik meg vasárnap délelőtt 11 órakor. A megyeszékhely művelődési központjának szűk hely viszonyai miatt a rendező bizottság úgy döntött, hogy a csoportok versenyét közönség kizárásával tartják meg. A vetélkedőt a táncegyüttesek vezetőinek szakmai tanácskozása, értékelés követi a TIT-klubban. A közönség vasárnap este fél hétkor, a városi művelődési ' házban találkozhat a fesztiválon legjobban szereplő csoportokkal, ahol a díjnyertes együttesek tartanak gálaestet. Itt adják át ünnepélyes keretek között a fesztivál díjait is: egy nagydijat, egy első, két második és két harmadik díjat. Ezenkívül díjazzák a legjobban sikerült koreográfia készítőjét, átadnak egy zeneszerzői és egy különdíjat is. Érdekes rendezvénynek ígérkezik a szombat esti népviseleti bemutató, amelyet Szekszárdon, a volt megyeháza nagytermében tartanak meg. A bemutatón részt vesz a jelmez- kölcsönző vállalat központja, bemutatják „népviselet készletüket”, sőt erre az alkalomra néhány új ruhát is készítettek. Az igazi látványosát! a Tóira megyei népviseletek bemutatója lesz: hetvenné' is többet láthatunk majd belőlük. A bemutatót követően a táncos szakemberek, a népművészeti és iparművészeti szakreferensek országos tanácskozásának résztvevői ülnek össze, hogy megvitassák a népviseletek színpadi alkalmazásának kérdéseit. Az érdekes témából Kascsák Margit jelmeztervező tart vitaindító előadást. Mozgalmas lesz a hétvége Szekszárdon. December 6—8. között rendezik meg a népművészeti és iparművészeti szakreferensek országos tanácskozását, amelyen időszerű szakmai kérdéseket vitatnak meg a résztvevők. A Tolna megyei színvonalas, országosan is figyelemreméltó eredményeket produkáló szakköri munka elismerése az, hogy az idén a megyeszékhely lesz az országos konferencia székhelye. A népművészeti és iparművészeti szakreferensek közösen tekintik meg a város kulturális nevezetességeit, és képviseltetik magukat a rendezvényeken is. Az országos konferencia alkalmából vasárnap kiállítás nyílik a volt megyeháza kistermében, ahol egy évtized legszebb népművészeti és iparművészeti tárgyait láthatják az érdeklődők. <d. k. j.)
