Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Módosítanak néhány közgazdasági szabályzót Az új irányítási rendszer pénzügyirgiazdasági szabályozóinak kidolgozásakor gyakorlati okokból gyakran kellett kivételeket tenni s egyes iparágaknak, vállalatoknak különféle kedvezményeket nyújtani. (Minden tizedik vállalat valamilyen formában kedvezményezett helyzetben van). Az 1968. évi vállalati eredmények és a szabályozók működésének, hatásának elemzése arról tájékoztatott, hogy egyik-másik szabályozó hatása a vártnál gyengébb s hogy az általános szabályok alóli kivételek, a különféle ,kedve2S- mények és engedmények számos esetben indokolásán előnyöket biztosítottak. E tapasztalatok alapján 1969. január 1-én olyan — a gazdaságirányítási rendszer alapelveivel összhangban lévő s az általános szabályozó rendszerbe beilleszkedő — intézkedések lépnek életbe, amelyek egyrészt szűkítik a kivételeket, és a kedvezményeket, másrészt a szabályozók ösztönző, befolyásoló erejét növelik. A nyereségadózásban és a részesedési alap képzésében fontos szerepe van a bérszorzónak. Az átlagos bérszorzó 2, egyes ágazatok számára azonban magasabb bérszorzót állapítottak meg. (A nagyobb bérszorzó növeli az R-nyereséghányadot.) Mivel a bérszorzóval való kedvezményezés számos ágazatban indokolatlannak bizonyult, a jövő évtől kezdve a tanácsi gázgyártásban, valamint a kő- és kavicsiparban, a papíriparban, a TEK-vál- lalatoknál, a melléktermék- és hulladékgyűjtési ágazatban a 2- es bérszorzót, a mezőgazdasági gépjavítóknál pedig a 3-as bérszorzót kell alkalmazni. (1970- ben a mezőgazdasági gépjavítóknál is 2-es bérszorzó lép életbe). A kiemelt bérszorzók csökkentése az érintett vállalatoknál módosítja az érdekeltségi alapok arányát, a részesedési alap — az 1968. évihez képest — csökken és emelkedik a fejlesztési alap aránya. A szabályozó-rendszer egyik-másik változása viszont minden vállalatnál a réAz égbolt titkait fürkészve, a Delta karácsonyi száma élethű fényképeket közöl a földi életet nagymértékben befolyásoló naptevékenységről, valamint a villámok megfigyeléséről. A fűtési idény derekán jóleső olvasmány a (hazai viszonyaink közt is) végleges, bár lassú búcsú a hagyományos kályháktól. Az elektronika szenzációs újdonságai közül a papírból készülő tranzisztorok, a folyékony kristályok és az „emlékező’’ tv-képcsövek szerepelnek a Delta hasábjain. Beszámol a lap a hajtóműben alkalmazható mágneses — egymással nem érintkező — fogaskerekekről, a hőgázmotor és villanymotor ösz- szekapcsolásával szerkesztett öszvér-autómotorokról, a kórházi őrzőszobákban működő „gép-nővérekről”, a tudományos betegség-előrejelzésről vízi világhíradójában felsorakoztatja a jövő hajóit, bemutat egy öklöm- nyi műtüdőt és a sportolók világrekordjait egybeveti az állatvilág „olimpikonjainak” teljesítményeivel. A karácsonyi Delta különösen gazdag érdekességekben, sok hírt. értesülést, száznál több — nagyrészt színes — látványos fotót. Delta-lexikont, tudománytörténeti érdekességet és humoros rajzokat is közül. szesedési alap képződésének kedvez. 1968 -ban az R-nyereségrész adózásánál a tényleges létszám és a bázisbér szorzatát számolták el bérköltségként, 1969-től viszont a tényleges bérszínvonalnak megfelelő bérköltséget lehet, illetve kell figyelembe venni. E módosítás következtében növekszik az R-nyereség!rész és csökken az utána fizetendő adó, tehát emelkedik a nyereségből képződő részesedési alap. 1968- ban a részesedési alap szempontjából azok a vállalatok voltak kedvezőbb helyzetben, amelyek nem a bérszínvonalat, hanem a lét- szálmot növelték. (Nem véletlen. hogy a termelékenység nem emelkedett jelentősen). Az új intézkedés viszont a termelékenységet javító és a bérszínvonalat növelő vállalatok pozícióit javítja: ugyanis a tényleges bérszínvonalat. illetve bérköltséget kell elszámolni s a magasabb bér- színvonal a részesedési alap arányát növeli. (Félreértések elkerülésére: a bérszínvonal növelésére fordított összeg továbbra is csökkenti a felosztható részesedést, tehát nem lehet öncélú bérfejlesztést végezni). A jövő évtől magasabb lesz a tartalékalap kötelező szintje. Az továbbra is érvényben marad, hogy évente az érdekeltségi alapok 10—10 százalékát kell a tartalékalapba helyezni, de annak kötelező szintjét felemelték a bérköltség 8 százalékának és a záróeszköz-állomány 1,5 százalékának együttes összegére, szemben az eddigi 3, illetve 0,3 százalékkal. A tartalékalappal összefüggő másik módosítás: az eddigi rendelkezések szerint a vállalatok a tartalékalapot felhasználhatták forgóeszköz finanszírozására. Ez viszont azt jelenti, ha netán szükség lenne a tartalékalap rendeltetésszerű felhasználására, a vállalatoknak hitelt kellene felvenniük. Az 1969 január 1-én életbe lépő rendelkezések értelmében a tartalékalapot tartós betétként kell a bankban elhelyezni. Mindezek az intézkedések a vállalati j ö vedelemal vonást, a nyereségadózást és az érdekeltségi alapok képzését módosítják. A vállalatok pénzügyi kötelezettségei azonban egyéb vonatkozásban is megváltoznak. Nevezetesen: az es’közlekötési járulék fizetésében. 1968-ban a vállalatok eszközeik egy része után nem fizették 5 százalékos járulékot. a hitelből finanszírozott, eszközök mentesítve voltak az eszközlekötési járulék alól. Ez a mentesítés 1969-ben megszűnik, a hiteleszközök is járulékkötelesek. G. I. A Sárköz—Völgységi Vízitársulat, Bonyhád, Somogyi u. 1. Tel.: 19. FELVESZ KUBIKOSOKAT, KOTRÖMESTEREKET, NEHÉZGÉPKEZELŐKET SZEKSZÁRDI MUNKAHELYRE. (41) Jegyzet Abszolút közöny A nnak idején az egész ország közvéleményét felháborította a kegy ért len sásdi gyermekgyilkosság. Nem volt olyan ember, aki szenvedélyesen el ne ítélte volna a lelketlen házaspárt, a nemtörődöm anyát, a lelketlen, brutális apát. Végül elcsitultak. el csendeseditek a felkavart kedélyek, az emberek napirendre tértek a dolgok felett azzal, hogy tulajdonképpen ritka az ilyen kegyetlen, brutális szülő. Valóban, ritka az ilyen, vagy hasonló eset, amikor a törvény legteljesebb szigorát kell alkalmazni a szülői kötelesség legsúlyosabb megsértőivel szemben. v Ritka, de van... Úgy beszélünk róla, mint rendkívül káros, és eléggé el nem ítélhető társadalmi jelenségről. És, ha^ a szülői, a gyermeknevelési kötelesség büntietőjogi oldalát vizsgáljuk, rendívül széles skáláját találjuk e felelősség megsértésének: a legenyhébb szabálysértéstől, a legsúlyosabb bűntettig. Gyakran olvasunk nemtörődöm szülőkről, a családi otthon sivár közömbössége miatt csavargóvá vált gyerekekről. Gyakran kell a társadalomnak kinyújtani a kezét a szülő helyett, hogy a gyereket a zülléstől, a bűnözéstől megmentse. Aztán vannak esetek, amikor a szülőt jogilag nem is lehet felelősségre vonni, amikor gyermekével szembeni magatartása nem ütközik semmiféle jogszabályba. Nem üti-veri. nem éhezteti, nem járatja rongyokba — mégis el kell ítélni, de nem a jogszabályok, hanem szocialista társadalmunk által elismert erkölcsi normák alapján. Sokszor nehéz is megvonni a szülői magatartásnak azt a határát, amely az erkölcsi és a jogi felelősséget elválasztja. Széles körben — a televízióból, a rádióból, a sajtóból — ismertek azok a viták, amelyek azt boncolgatják: az iskola, vagy a szülő nevelje-e a gyereket? A választ kimondani könnyű: mindkettő, mégpedig nem külön- külön, hanem együttesen, egy, és ugyanazon elvek alapján. M ost folynak az iskolákban a szülői értekezletek, amelyeken elmondják a pedagógusok, hogyan áll, vagy fejlődik a gyerek a tanulmányokban, magatartásban. A közelmúltban panaszkodott egyik általános iskola Igazgatója: a szülői értekezleten mindig csak ugyanazokat az arcokat látni. Vannak, akiket még soha nem érdekelt gyermeke előmenetele. Megveszik a könyveket, kifizetik a napközi díjat, a többivel már nem is törődnek. — Olyan szülő is van — mondotta az igazgató —, aki azt sem tudja, hogy hányadik osztályba is jár a gyereke. Pedig nem is cigány, vagy valamiféle lump emberről van szó, hanem olyanról, akinek autója van. .. Minek lehetne nevezni ezt, a talán egyedülálló es,etet? Abszolút szülői közönynek? Ha arról kérdeznék az illetőt; hány kilométert futott már az autója, mennyi üzemanyagot fogyaszt, milyen sebességet lehet kihozni belőle minden bizonnyal egyből tudna pontos számokat mondani. De hogy a gyerek hányadik osztályba jár. . . ? Büntetőjogilag felelősségre lehetne vonni? Aligha. Hiszen a gyereknek tulajdonképpen megvan mindene. Csak korán a mélyvízbe dobatott. Álljon meg a maga lábán, boldoguljon, ahogyan tud, építse majd fel a maga kis szocializmusát, úgy, ahogyan az apja is felépítette. . . D e elég-e az ilyen szülővel .szemben csupán az erkölcsi elítélés? Főleg, ha a munkahelyén megbízható, jó munkaerőnek ismerik? Nehéz a kérdésre választ adni. Az abszolút közömbösségre nincs jogszabály, az erkölcsi norma Viszont kevés, És az ilyen, vagy hasonló esetekről a közvélemény is alig szerez tudomást. Bf. A „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz több hónapos kisegítő munkára keres lehetőleg bérelszámolásban jártas dolgozót. Nyugdíjas is alkalmas. Belépés azonnal. Jelentkezés: a szövetkezet központjában Szekszárd, Kölcsey u. 4. (181) Első intézkedései a szokványos síkon mozogtak: rádió útján közöltette valamennyi kirendeltséggel és rendőrállomással a kitört fegyencek személyleírását s képtávírón elküldette fényképüket és ujjlenyomataikat. A szökevények hozzátartozóit titkosrendőrök és FBI- nyomozók figyelték. Minden vidéki seriff és rendőrállomás utasítást kapott, haladéktalanul jelentsen minden bűncselekményt — betörést, rablótámadást, de főleg autólopást —, ami összefüggésbe hozható a kitört fegyencekkel. Még ugyanaznap különrepülőgépen hat további FBI- ügynök érkezett Charlotte-ba erősítésként. Az volt a feladatuk, hogy a beérkezett jelentéseket kiértékeljék. A kitörés és a felfedezése között eltelt öt óra igen nagy hátrány volt a nyomozás szempontjából. A rendőrség és az FBI meglehetősen rossz kilátásokkal indította el a hajszát, és a sikerre való kilátás percről percre rosszabbodott, mert a szökevények mind messzebb juthattak, — 61 — Az esti órákban már akkora területre terjedt ki a nyomozás, mint fél Európa, s minél messzebbre kellett kihúzni a hálót, annál nagyobbak lettek a szemei, annál könnyebben bújhattak ki belőle a szökevények. Pastrano íróasztala mögött az Amerikai Egyesült Államok vezérkari térképe borította a falat. Minden helységet, ahonnan autólopásról, betörésről, rablótámadásról, vagy más. a hajsza szempontjából számításba jöhető bűncselekményekről érkezett jelentés, az FBI nyomozói piros, kék, zöld vagy sárga zászlócskával jelöltek meg. Hamarosan egész zászlóerdő tarkállott a térképen. S ha később jelentés érkezett, hogy a Kentuckyban vagy Ohioban történt betörés vagy autólopás tettese kézre került, s a bűntény nem hozható összefüggésbe a fegyenckitörés- sel, a nyomozók leszedték a zászlócskát. Estefelé már olyan jelentések is beérkeztek, amelyek egészen biztosan a szökevényekre utaltak. Danville-ból jelentették, hogy betörő, akinek személyleírása teljesen egyezik a szökevény Yank Stewart adataival, behatolt egy néger házába, megkötözte a négert, élelmet, pénzt és egy öltözet ruhát rabolt, s hátrahagyott egy börtönőri egyenruhát. Mivel a rablótámadás a vasútvonal közelében történt, Pastrano sürgős parancsot adott valamennyi személy- és tehervonat átkutatására, amelyek a hajnali órákban futottak ki a danville-i pályaudvarról. Stewarto't szabad vadnak • nyilvánította, vagyis figyelmeztetés nélkül bárki lelőhette. Egy másik adat Roanoke városra utalt, ahol a fegyenc- kitörés éjszakáján egy Danville-ben ellopott autót találtak, közben egy másik autó eltűnt Bizonyosra vették, hogy James Christie járt Roanoke-ban, mert ottani illetőségű. Egyelőre nem ismerték látogatásának célját, s azt sem, tudták, hogy egyedül járt-e ott, vagy más szökött fegyencekkel együtt — 62 — Ugyanazon az éjszakán, vagyis a kitörés éjszakáján, a Washington felé vezető országúton négy néger megtámadta egy benzinkút alkalmazottját. Kirabolták a pénztárt — mindössze nyolcvanöt dollárt találtak benne —. elvitték az alkalmazott ruháját őt összekötözve hátrahagyták és egy lopott autón folytatták útjukat. Nem került elő a börtön rabszállító kocsija sem, amelyben a tizenkilenc fegyenc megszökött. Éjszaka többen látták a furcsa alkotmányt északi irányban száguldani, utoljára Charlottesville városka közelében. * Mint tudjuk, a tizenkilenc szökött fegyenc a rabszállító kocsin eljutott Danville-ba. Kilencen közülük ott elhagyták a rácsos járművet: Yank Stewart, aki egyedül akart biztonságba jutni, s nem tűrt meg maga mellett senkit, a négy néger, és a másik négyes csoport, amelynek Christie, Anderson, Byers és a néger Shaw voltak a tagjai. A többiek — vagyis tizen — elhatározták, hogy a rab- szállitó kocsin folytatják útjukat. És kezdettől fogva nem volt kétséges, ki vezeti a csoportot. Csak egy ember jöhetett számításba: Glen Hensley, a bérgyilkos. Már Ivy Bluffban tekintélyt vívott ki magának brutalitásával, ,cinizmusával. Ferde szeme és kiálló pofacsontja miatt Mongolnak is nevezték. A többiek készségesen alávetették magukat akaratának, részint azért is, mert mégkímélte őket a tervezéstől, gondolkodástól. Danville-ban ő ült a kormánykerékhez. A Shenandoah nevű nemzeti park volt a célja. Ez mintegy háromszáz négyzetmérföldnyi vadon, zárt és védett terület, Virgínia nyugati részében. Hensley jártas volt arra, tudta, hogy a vadon mélyén egy kunyhó van, ahol nyáron vadőrök tanyáznak, de télidőben lakatlan. Cimborái hátul, a ketrecben, majd megvesztek a hidegtől és váltig tiltakoztak a hosszú utazás miatt, de Hansley ügyet sem vetett rájuk. Megállás nélkül robogott Ruckers- ville-ig, s ott a nemzeti park felé vezető keskenyebb rríel- lékútra tért. — 63 —
