Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
(Folytatás az 1. oldalról» zodo termetes és forgalom, emelkedésének, egyes importárak csökkenésének következménye. Növelte a nyereséget — a vállalatok javuló munkája révén — a gazdasági hatékonyság fokozóu dása is, ennek jeled különösen az év második felében mutatkoztak. It't rámutatott Vályi Péter: Minthogy az ár- és nyereségviszonyok a számítottnál jóval kedvezőbben alakultak. számos vállalat viszonylag kényelmes helyzetbe került, s nincs kellően rászorítva a hatékonyság javítására. ' A magas nyereségekkel összefüggésben a vállalati alapok a korábbiaknál lényegesen több eszközt biztosítanak a vállalati fejlesztésekre és a személyi jövedelmek növelésére. A vállalatok mintegy 15 milliárd forint fejlesztési alapot képezhetnek, ami körülbelül 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az átlagbérek mintegy 2—2,5 százalékkal nőnek, emellett a tavalyinál átlagosan 5—6 nappal több nyereségrészesedés fizethető id a dolgozóknak. A tartalék - alapok feltöltődése kedvező ütemben folyik. Összességében a vártnál nagyobb vállalati nyereségek hozzájárultak a biztonságos átmenethez. Most azon van a sor, hogy az intenzívebb fejlődés valóra váltása érdekében egyes szabályozókat korrigáljunk, hogy a nyereségnövekedés a jövőben ntég inkább az eredményesebb munka révén legyen elérhető. Az 1969. évi nyereség várható alakulása már tükrözi a szabályozók következetesebbé tételével kapcsolatos intézkedések hatását is, úgy mint a támogatások fajlagos csökkentését, a kivételek szűkítését és egyes átmeneti kötöttségek enyhítését. Számítások szerint 1969-ben a gazdaságban realizálódó mintegy 68—70 milliárd forint nyereség 8—10 százalékkal haladja meg az ez évit, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számítva. A jövedelmezőség alakulásában fontos tényező, hogy a vállasatok jobban keresik a nagyobb jövedelmezőséget biztosító értékesítési és beszerzési lehetőségieket, igyekeznek termelésüket a piaci igények alapján megszervezni, eszközeiket jobban kihasználni. A nyereségből képezhető a la nők összege mi rftegv 28 —29 milliárd forint, ezen belül a fejlesztési alap 16—18 milliárd forint, a részesedési alap 8—9 milliárd forint. A közgazdasági szabályozás következetesebbé tételével, a piaci viszonyok erősítésével iáró nagyobb kockázat indokolttá tette a vállalati tartalékalapok kötelező szintjének félemelését is. Ezután arról beszélt, hogy a piaci egyensúly általában kielégítő volt Kialakulóban vannak a termelők és felhasználók közötti új kapcsolatok, a vállalati kapcsolatokban azonban még sokszor fellelhetők a rést gazdaságirányítási rendszer jegyei is. Módosítások a termelői és a fogyasztói árakban A pénzügyminiszter ezután így folytatta: 1969. év folyamán a termelői és fogyasztói árakban módosításokat tervezünk végrehajtani. A termelői árak módosítását főleg termeléspolitikai szempontok és kereslet-kínálati. meggondolások; a fogyasztói árak változtatását pedig az értékarányokhoz való közelítés és a forgalfniadó-rendszer szükséges egyszerűsítése indokolja. A fenyő fűrészáru termelői árát január 1-éyel átlagosan több mint .20 százalékkal emeljük, a farostlemez termelői árát viszont 7 százalékkal mérsékeljük. A fenyő fűrészáru áremelését az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi belföldi arak mellett a gyorsan növekvő belföldi igényeket szocialista importból -nem tudjuk kielégíteni, a jelenlegi belföldi ár a tőkés beszerzési árhoz képest pedig alacsony. A nyersbőr világpiaci árának számottevő csökkenése lehetővé teszi a kész bőrök termelői árának mintegy 10 százalékos csökkentését, egyúttal sor kerül a cipő- és bőripari termékek forgalmi adóztatásának újjárendezésére, ami a fogyasztói árak némi csökkenését eredményezi. Változnak egyes baromfiféleségek árai is. Ennek első jeleként már az elmúlt napokban csökkent a vágott csirke felvásárlási és fogyasztói ára. Ármódosításokat hajtunk majd végre a tüzelőanyagok termelői és fogyasztói áraiban, módosítjuk a szénárrendszert, ezen belül egyes magas kalóriájú és kisebb hamu- tartalmú szenek termelői árát mérsékeljük. A hazai termelésű brikett fogyasztói árát 20 százalékkal, a tűzifa fogyasztói árát 14 százalékkal csökkentjük. 1969. január 15-ével. 1969. folyamán sor kerül a fűtőolaj fogyasztói árának 30 százalékos mérséklésére, olyan időpontban, amikor az árcsökkentés technikai és szervezeti feltételei megteremthetők lesznek. Az 1968. évi kedvező tapasztalatok alapján 1969-ben bővíteni kívánjuk az olyan termékek körét, amelynek áralakulását nem kötik állami árszabályozó előírások. A forgalmi adó-módosítás szélesebb körben érinti a ruházati cikkeket és az italféleségeket. Egy-egy okkcmporton belül változni fog az egyes cikkek ára. Egyik termék ára csökken, míg a másik termék ára emelkedik. Az intézkedésekre úgy kerül sor, hogy az egyes termékcsoportok fogyasztói árszínvonala változatlan marad, sőt némileg csökken. A for- galmiadó-válítozások hatására tehát nem módosulnak a különböző Jövedelmi rétegek reáljövedelemarányai. Továbbra is fenntartjuk az árakban megmutatkozó társadalmi preferenciákat, pl. a gyermekruházati cikkek alacsonyabb árszintjét. A forgalmiadókulcsok és a fogyasztói árak megváltozására zömmel 1969. év folyamán kerül sor. Ezután a vállalatok hitel- és pénzellátásával foglalkozott a pénzügyminiszter, majd arról beszélt, hogy a készletek alakulásával, a vállalatok készletgazdálkodásával korántsem vagyunk elégedettek. Szóvá tette azt is, hogy a hitel- és betétkamatok még nem eléggé ösztönzők, majd hangsúlyozta, helyes, ha a vállalatok a kötelező tartalékoláson túl biztonsági tartalékokat is képeznek. Beszólt az élőmunka hatékony működtetéseinek kérdéseiről, majd megállapította, hogy a lakosság fogyasztása 1968-ban öthat százalékkal növekedett, a lakosság pénzbevételei pedig körülbelül 8—9 százalékkal haladták meg a múlt évit. A nyereségrészesedést kifizetések várhatóan több minit 10 százalékkal haladják meg a tavalyit, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tevékenységből származó lakossági pénzbevételek kereken 18 százalékkal emelkedtek. Rámutatott arra is, hogy a pénzbevételek felhasználása módosult: alacsonyabb az áruvásárlásra fordított összegek aránya és magasabb a megtakarítások képződébe. A lakosság pénzbevételei jövőre körülbelül kilenc százalékk"’ nőnek. A jövő évben a létszám rövekedés lassúbbodásával és lm' Ktázalékos reálbér-e melkedéss-’ á mólunk. B~'~rélt a társadalmi juttat- '•'-•t-ról, maid kiemelte, hoev '■^It'éwptés az előző évinél tő’-’ mínit. kétmdifiárd forinttal m*obb összegét irányoz eflőeg-'r" égügvi. szociális és kult'm*” célokra mórsadalomibiztosí|tá<--i io rmllm-vt forint, tilt. ami az r'*r.'7%, é*\T i + Hó* c'TiS'yciJé'ltfVql fnrí*- T-1 ~ 1 r. H í o A gélyt előreláthatóan mintegy 129 ezren veszik igénybe, egészség ügyi és szociális feladatokra pedig csaknem 7,5 milliárd forint fordítható. A költségvetési javaslat kulturális kiadásokra több mint 11,5 milliárd forintot irányoz elő. Fegyveres testületeink 1969. évi kiadásai az összes kiadások nyolc százalékát jelentik. A tanácsi költségvetési szervek kiadásai a jövő évben 17,4 milliárd forinttal, 1970-ben 18 milliárd forinttal szerepelnek. Ezt évente mintegy 1,5 milliárd forinttal növeli a tanácsi vállalatok kezeléséven lévő [lakóházak fenntartásához és felújításához adott állami támogatás. A tanácsok az 1969—70. években előző évi pénzmaradványaikkal együtt évente több, mint 10 milliárd forint fejlesztési alappal számolhatnak. Ennek csaknem háromnegyedét nagy- beruházásokra, lakásépítésre és kommunális célokra fordítják. Az 1969. évi költségvetési előirányzat mintegy 70 százalékát a tanácsok saját bevételleikből, 30 százalékát pedig állami hozzájárulásból fedezik. A helyi bévé telek aránya növekvő tendenciát mutat, ami tovább erősíti a tanácsok gazdasági önállóságát. Az 1969—1970. évi pénzügyi lehetőségeket úgy ítéljük meg. hogy ezek a korábbinál gyorsabb ütemű fejlesztési lehetőséget biztosítsanak a tanácsok számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tanácsokat az új gazdáik«! ésj rendszerben nemcsali a feladatok gazdaságosabb megoldásából származó megtakarítások, hanem az elért többletbevételek is megilletik és azt a következő évben önállóan felhasználhatják. Az 1968. évi gazdálkodásból származó ilyen többlétét mintegy 1,3—1,5 milliárd forintra becsüljük. Ez jelentős mértékben hozzásegíti a tanácsokat feladataik eredményesebb megcffd ásáh oz. Bejelenthetem, hogy a tanácsi vállalatok én a szövetkezetek 1969-től befizetett építés-szerelési adója teljes mértékben a tanácsi költségvetéseket illeti majd meg, amely a most beterjesztendő költségvetésen felüli mintegy 200—250 millió forint értékű további pénzügyi forrald, jelent számukra. A pénzügyminiszter végezetül hangoztatta: — A reform első évének gazdasági eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy helyes gazdaságpolitikát folytatunk, hegy gazdálkodási módszereink alkalmazkodnak a magyar népgazdaság helyzetéhez, Úgy érezhetjük, hogy eredményesen kapcsoljuk egybe szocia- llsrtia társadalmi céljainkat és gazdasági építőmunkánkat. Társadalompolitikai törekvéseink a dolgozók életszínvonalának tartós, fokozatos emelését, a népgazdaság és az egyén számára egyaránt hasznos munka megbecsülését, az ifjúság jövőjének biztosítását szolgálják. Tudjuk, hogy az ezt megalapozó gazdasági munka sikere nagy erőfeszítéseket kíván mindannyiunktól. Az eddigi eredményeket és a jövő lehetőségeit mérlegelve, bizakodva nézhetünk a gazdasági reform további kibontakozását hozó 1969-es esztendő elé. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1968. évi állami költségvetést fogadja el. Ezután Cservenlka Ferencné, az országgyűlés terv. és költségvetési bizottságának tagja, a költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója bejelentette: az 1969. évi költségvetést az országgyűlés különböző bizottságai megvitatták. A bizottsági ülések hűen tükröztek, hogy a közgazdasági gondolkodásmód és szemlélet formálódása nem kerülte el a képviselők házatá- ját sem. Ezután a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolta, hogy a tanácsi utak és hidak fenntartására szánt összeget 20 millió forinttal, a mezőgazdasági bekötő utak és távvezetékek építésére szánt összeget 50 millió forinttal növeljék. Az egészségügyi ellátás javítására 30 millió forinttal nagyobb összeget javasol a bizottság. Or. Lévárdi Ferenc felszólalása Dr. Lévárdá Ferenc nehézipari miniszter felszólalásában elmondotta, hogy a tárca területén az idén körülbelül 14 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. ami a tavalyihoz hasonló mértékű, A nehézipari vállalatok 73 százaléka ért el az éőirányzottnál nagyobb nyereséget, s a teljes nyereségtömeg az év végére megközelíti a 7 milliárd forintot, ami 12 százalékkal haladja meg az előirányzatot. Részletesen foglalkozott a nehézipar különböző ágazatainak fejlődésével, kitért arra, hogy a mezőgazdaság széles választékban igényel egyre korszerűbb növényvédő szereket, s beszélt arról is, hogy a műanyag felhasználása az elmúlt években rohamosan nőtt. Kitért az energia- szerkezet átalakítására, s hangsúlyozta, hogy az 1969-es költségvetési évet az energiaellátás szempontjából a biztonság és a kiegyensúlyozottság jellemzi. Az energiaforrások szerkezeti átalakulása következtében egymillió kilokalória hőmerinyiség 1969-ben 5—6 százalékkal kevesebbe kerül, mint 1965-ben. A szénhidrogének hatása abban is megnyilvánul, hogy az energia- fogyaszás növekedési üteme lényegesen csökken a nemzeti jövedelem növekedési üteméhez I§§ képest. Ebből következik, hogy az 1 forint nemzeti jövedelemre jutó energiafogyasztás 1970-ben körülbelül 20 százalékkal kisebb lesz, mint 1965-ben. így évente több milliárd forintos megtakarítással számolhatunk. Ezután egyebek között elmondotta, hogy a propán-bután gázzal ellátott háztartások száma meghaladja az egymilliót. Ezzel már most teljesítettük a harmadik ötéves terv Végére előirányzott szintet, 1970-ig pedig további 200 000 háztartás számára biztosítják a palackos gázt. A továbbiakban kijelentette: a széntermelés racionalizálásának és műszáki fejlesztésének eredményei kétségtelenül biztatóak. Ma a szénbányászat előtt álló feladatok egyetlen mondatba foglalhatók össze: folytatni kell a termelés koncentrációját. — mondotta. — A szénbányászatban végbemenő racionalizálási folyamatnak azit kell eredményeznie, hogy a termelékenység tíz év alatt megkétszereződjék. — A biztonságos szénellátáshoz a szénbányászatnak tartalék termelési lehetőségekről is gondoskodnia kell. Biztosítani kell, hogy még rendkívüli téli időjárás esetén se keletkezzenek ellátási nehézségek. Az ilyen tartalékot nem új bányák nyitásával hanem a működő bányák többletkapacitásának fenntartásával és azok szezonszerű üzemeltetésével kívánjuk biztosíta— Gondolva elősorban a lakosság szénellátása panaszaira. szükségesnek tartom a kereskedelem segítő közreműködését kérni. || Az a mai ellentmondás, amely | helyenkint jelentkezik, tudniillik, hogy van szén, de még sem kapható, a szénbányászat és a kereskedelem helyes együttműködésével feloldható. A miniszter ezután elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv' éveiben a villamosenergia-fo- gyasztás előreláthatóan 45 százalékkal növekszik. Villamosenergia-rendszerünk fejlődésének új útját !elzi az első hazai atomerőmű, amely 1975-től már részt vállal a növekvő villamosén ergia-igények kielégítéséből. Foglalkozott a szénbányászat szociális kérdéseivel, majd arról beszélt, hogy a negyedik ötéves terv ipartelepítési programjával összhangban további új munkahelyeket kell biztosítani a felszabaduló szénbányászok részére. Szerdán megnyílt az országgyűlés decemberi ülésszaka. Képűn- Az országgyűlés csütörtökön kön: a parlamenti ülésterem első padsoraiban a párt és a kor- délelőtt 10 órai kezdettel folytatmány vezetői láthatók. ja a költségvetési törvényjavas(Bozsán Endre felvétele.) lat tárgyalását.
