Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Mohiv Szó v ■ Sc.rd Könyvtár-?. oonardó da Vinci I £ Igji ££Y£I VOAÓ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 297. szám ÁRA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1968. december 19. i^————■—— Ili Á * ■■ wv r ■ | I. f - f jovo évi koltsegvetes az országgyűlés előtt Mellékletünk: A NÉPÚJSÁG 1969. éyi falinaptára Szerdán délelőtt megnyílt a legfőbb törvényhozó testület, az országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyeletes aktussal kezdődött. Kállai Gyula megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról, majd a képviselők néma felállással adóztak emlékének. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. A Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969 —1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Hz Elnöki Tanács beszámolója Napirend szerint ezután a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója következett. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: társadalmi fejlődésünk magasabb fokához érkeztünk. a szocializmus teljes felépítésének forradalmi programját, felelősségteljes feladatait valósítjuk meg. A cél az, hogy az államunk hatékonyabb eszköze legyen a szocialista társadalom teljes felépítését célzó hatalmas nemzeti programnak. A szocialista állam munkájának javítását másik fontos tényező a gazdasági irányítás rendszere is megköveteli. Megindult a központi feladatok jelentős részének decentralizálása, a hatáskörök célszerű elosztása. Ez a folyamat az állami irányítás tökéletesítéséhez vezet. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a helyi szervek önállósága nem gyengíti a központi irányítás tekintélyét és hatékonyságát, ellenkezőleg: a tárcák és országos hatáskörű szervek több energiát fordíthatnak a legfontosabb feladatokra. Ezután arról beszélt, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa valóra váltja munkájával szocializmust építő hazánk külpolitikáját, nemzetközi kapcsolataink szélesedtek, a nemzetközi életben való részvételünk fokozódott. A párt vezetésével olyan bel- és külpolitikát szolgálunk, amely őrzi a múlt forradalmi hagyományait és munkálja a szocialista jövőt. Ezután az országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Vályi Péter: Helyes gazdaságpolitikát folytatunk Bevezetőben hangsúlyozta, az idei gazdálkodás tapasztalatai azt bizonyították, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmas eszköz gazdaságpolitikánk megvalósítására és a tervgazdálkodás továbbfejlesztésére. Kiemelte, a népgazdaság 1969. évi terve a jövő évi fejlesztés megítélésében megalapozott és mértéktartó. Két legfontosabb célunk: a népgazdaság kiegyensúlyozott továbbfejlesztése és a gazdasági hatékonyság növelése. Változatlanul nagy gondot fordítunk a fogyasztói piac stabilitására, tervezzük a beruházási tevékenység hatásfokának javítását, segíteni kívánjuk a beruházási javak iránti kereslet és kínálat összhangjának megteremtését. Fokozni kell az export gazdaságosságát. Az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 milliárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évinél. A leggyorsabban a vállalatok és szövetkezetek befizetései nőnek. A nyereség várható erőteljes növekedése miatt a tiszta jövedelemből a vállalatoknál maradó hányad tovább nő. A jövő évi nyereségből az államot mintegy 43 milliárd forint nyereségadó illeti meg, 3 milliárd forinttal több, mint ez évben, részben a gazdálkodás javulása, részben a termelés és a forgalom növekedése következtében. A vállalatok és szövetkezetek 1969-ben eszközlekötési járulék címén kereken 25 milliárd forintot fizetnek be. Január elsejétől kezdve a hitelből finanszírozott készletek és állóeszközök után is fizetni kell eszközlekö- tési járulékot 1969-ben a vállalatok és szövetkezetek forgalmiadó-befizeté- sei mintegy 20 milliárd forint bevételt jelentenek. Ez 5 százalékkal nagyobb az ez évinél. A növekedésben a kiskereskedelmi áruforgalom emelkedése jut kifejezésre. Az állami költségvetés kiadásai 1969-ben megközelítik a 156 milliárd forintot. A kiadásokon belül nagy súlya van még mindig a különböző támogatásoknak. Ezek aránya az 1968. évihez képest, bár — pénzügyi intézkedések hatására — javuló tendenciát mutat, azonban még mindig kedvezőtlen: az összes vállalati befizetéseknek csaknem egy harmadát alkotja. A támogatások egy része természetesen a jövőben is indokolt és távlati gazdaságpolitikai, árpolitikai és szociális célokat szolgál. A támogatások másik részét viszont átmenetinek kell tekinteni, mivel ezek a kevésbé jövedelmező tevékenységet folytató vállalatoknak kívánnak időleges segítséget nyújtani a szükséges átálláshoz. 1969-ben ezért — ha kis mértékben is —, de fajlagosan csökkentjük az állami költségvetésből nyújtott támogatások, mentesítések és a külkereskedelmi állami visszatérítés mértékét. A költségvetés feladatainak másik nagy és a gazdasági növekedés szempontjából fontos része a felhalmozás finanszírozása. A költségvetés beruházásokra és ehhez kapcsolódó tartós forgóeszközlekötés növelésére együtt 30,4 milliárd forintot irányoz elő a termelőszövetkezeti beruházás állami támogatása és az állami kölcsönből finanszírozott beruházások nélkül. Ez 14 százalékkal több, mint az 1968. évi. Ebből az állami és vállalati fejlesztések költségvetési hozzájárulása 21,3 milliárd forint, a tanácsi fejlesztési alap kiegészítéseként csaknem 7 milliárd forintot biztosítunk és 2,2 milliárd forintot fordítunk forgóalap-növelésre. 5,2 milliárd forint a termelőszövetkezeteknek Az állam a továbbiakban is tekintélyes összegekkel kíván részt venni a mezőgazdasági termelés fellendítésében, a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetének megszilárdításában. ‘ Az 1969, évi állami költségvetés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére 5,2 milliárd forintos kiadást vett számításba, amelynek fele a beruházási támogatás, másik fele pedig főként a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek külön állami támogatását és az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. A szarvasmarha-tenyésztés ösztönzése a népgazdaság alapvető érdeke, ezért 1969-ben mintegy 300 millió forinttal emeljük a szarvas- marhatartás támogatását. Ugyanakkor egyes olyan támogatási formákat — például a mezőgazdasági gépjavításokra nyújtott díjkedvezményeket — amelyek az új ár- és jövedelmezőségi viszonyok ismeretében már nem indokoltak, megszüntetünk. A társadalmi közös fogyasztás intézményeinek fenntartására és fejlesztésére a költségvetésben 52 milliárd forintot irányoztunk elő, ami az összes kiadás több mint egyharmadának felel meg. Az elmúlt években hozott szociálpolitikai intézkedések eredményeként a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások gyorsabban nőnek, mint a nemzeti jövedelem. Az 1969. évi állami költség- vetés bevételeinek és kiadásainak egyenlege 1,6 milliárd forint hiányt mutat. A hiány tükrözi a gazdaságban meglevő feszültségeket, nagysága azonban nem számottevő. A hiány pénzügyi fedezete állami pénzkészletünkből, illetve költségvetésen kívüli forrásokból biztosítható. Nyilvánvaló azonban, hogy erre tartósan nem rendezkedhetünk be. Előzetes számítások szerint a következő években a bévételek további növekedése és az állami terhek mérséklődése folytán az államháztartás helyzete tovább javul és a következő években tartós egyensúly alakulhat ki. A továbbiakban arról beszélt, hogy az idén mintegy 68—70 milliárd forintot költöttünk be* ruházásra. a népgazdasági terv 1969ben összesen mintegy 72—■ 74 milliárd forint beruházással számol. A mezőgazdasági beruházásokról szólva hangsúlyozta, hogy ezek mintegy 13,5 milliárd forintot tesznek ki, majd arról beszélt: a beruházások pénzügyi szabályozása terén fő céljaink az állami költségvetés beruházási terveinek fokozatos mérséklése, a vállalati eszközök erőteljesebb részvétele a beruházások finanszírozásában. Ennek érdekében egyes beruházásoknál 1969-től új finanszírozási forma Kerül bevezetésre. Ezután hangsúlyozta, hogy a vállalatok valójában 1969-ben képeznek először előző évi nyereségükből az új rendszer szerint fejlesztési alapot, ezért a saját források jelentősebb növekedésével számolnak. Életszínvonalpolitikai célkitűzéseink között első helyen említette a lakásépítések növelését. Jövőre mintegy 62 ezer lakás építését tervezzük. Ezután a pénzügyminiszter nemzetközi gazdasági kapcsolataink további fejlődéséről számolt be, majd elmondotta, hogy a kivitel 1968-ban mintegy hat százalékkal haladja meg a tavalyit. A szocialista export körülbelül 9—10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A behozatal mintegy 4—5 százalékkal nagyobb az előző évinél. A rubel elszámolású viszonylatokból származó behozatal mintegy 5—6 százalékkal nő. Vályi Péter ezután így folytatta: A vállalatok gazdálkodása — az irányítási rendszer reformja következtében — jelentős átalakulásnak indult. A vállalatok és szövetkezetek 1968. évi jövedelmei magas szinten alakultak ki és a megnövekedett vállalati feladatok teljesítéséhez, a nagyobb vállalati önállósághoz kedvező feltételeket teremtettek. A vállalati összjövedelem 11 százalékkal, azon belül a nyereség több minit 20 százalékkal magasabb az előirányzottnál. A magas nyereség főként az 1968. január 1. óta érvényes árak nagy nyereségtartalmának, továbbá a kereslet változásához jobbaniga^ (Folytatás a 2. oldalon.)
