Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-17 / 295. szám
PBUK* MEGYEI^ NÉPÚJSÁG '.AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQL.NA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAÍJ. XVIII. évfolyam, 295. A&A: M FILLÉR Kedd, 1968. december 17. Tolna megye—számokban Gyors fejlődést mutat a beruházási statisztika Eltolódás az iparcikkeknél Jó eredmények a mezőgazdaságban Közel négyszáz oldial terjedelemben jelent , meg a napokban Toűna megye 1967. évi statisztikai évkönyve. A statisztikai adatok tanulmányozása, felhasználása ma már nélkülözhetetlen a különböző területek szakemberei számára, érdekes „olvasmány” azonban ez az évkönyv mindazoknak, akiket érdekel megyénk helyzete, fejlődése. Itt lehetetlen mégcsak megközelítően teljes képet is nyújtani a rendkívül gazdag adathalmazról, csak ízelítőül próbálhatjuk néhány számadat felvillantásával érzékeltetni a megyében az utóbbi években végbement fejlődést. A népességről, népmozgalomról szóló fejezet szerint a megye lakossága 1967. végén 256 ezer fő volt Lényeges változás 1964-től 1967-ig nem történt, csak a megyeszékhely lakossága nőtt 21 90C- ról 24 000-re. Bíztató azonban — a jövőre nézve —, hogy a házasságkötések száma folyamatosan emelkedik. 1964-ben 2625, tavaly pedig 2386 pár kötött házasságot. Három év alatt kereken 300-zal nőtt az élveszületé- aek száma.-Gyors fejlődésről tanúskodik a Beruházások statisztikája, a szocialista szektor beruházásai 1964- ben 684 millió forintot tett ki, 1967-ben 958 millió forint volt. A szocialista ipar — építőipainál kül — három év alatt kereken háromezerrel növelte a foglalkoztatottak 'számát, termelése 31,1 százalékkal nőtt. Leggyorsabban a szövetkezeti ipar növelte termelését, 72,2 százalékkal. A különféle iparágak közül leggyorsabban az építőipar fejlődött, az 1964. évi 173 millió forintról 433 millió forintra nőtt termelése. Adatok tömege — célszerű, áttekinthető csoportosításban — tanúskodik a szocialista mezőgazdaság fejlődéséről. Habár évről évre folyamatosan csökken a kenyérgabonavetésterülete, a búzatermés tavaly 153 008 tonna volt, 43 ezer tonnával több, mint három évvel előbb, (a holdanként! termésátlag 11,5 q-ról 16,4 q-ra etnelkedett). A megye mezőgazdaságában 1964-ben 2721 traktor volt, tavaly 3089. Nőtt a szarvas- marha- és a sertésállomány is» Érdekes adat a szakmunkás- átlományral: a megye mezőgazdasági tsa-eiben tavaly 932 mezőgazdasági szakmunkást foglalkoztattak, 863 a tsz-ekben dolgozó ipari szakmunkások száma, ezenkívül 2205 traktoros és 202 gépkocsivezető dolgozott. Nőtt a kiskereskedelem forgalma A megye lakosságát különféle árukkal 851 kiskereskedelmi bolt látta el, 336 vendéglátóhelyen szolgáltak ki italokat, ételeket A kiskereskedelmi forgalom az 1964 évi egymilliárd 762 millió forintról három év alatt kétmilliárd 224 millió forintra növekedett. Érdekes képet mutat a részletes statisztika. Kényérből alig adtak el többet, mint az előző években, tejből azonban évről évre nő a fogyasztás. 1964-ben 64120 hektolitert, 1967-ben 82 770 hektolitert mértek ki. A cukor- fogyasztás ezer tonnával emelkedett, a rekordot azonban — az élelmiszerek, élvezeti cikkek közt — a kávé tartja: Három év alatt 47 tonnáról 114 tonnára nőtt a fogyasztás. Csaknem négyszer több gázfogyaszte Az iparcikkeknél nagy eltolódás következett be az egyes áruféleségek közt. Mosógépből évről évre ugyanannyit adnak el. — 4500—4800 darabot —, tavaly azonban már ugyanannyi hűtő- szekrény kélt el, mint mosógép: 4702. (1964-ben mindössze 882 darab). Villanytűzhelyből kevesebb, mint fele fogyott a három év előttinek, villan yboylerből azonban három és félszerese. Rohamosan nőtt a gáztűzhely- eladás: 1964-ben 1452, a következő évben 2892, 1966-ban 7374, tavaly pedig 7977 kélt el. A háztartási gázfogyasztók száma 3 év alatt 7824-ről 28 210-re emelkedett. Évről évre emelkedik a bútor- forgalom. A háztartási szénfogyasztás azonban folyamatosan csökken. Míg 1964-ben 64 ezer tonnát vásároltak a megyében, tavaly csak 39 ezer tonnát. Fokozatosan szorítja ki a szenet a gáz és az olaj. fi piaci árak alakulása Részletes képet kaphatunk az évkönyvből a piaci árak alakulásáról is. Többek közt csökkeni az élő csirke és a burgonya átlagára, néhány zöldségféléé azonban emelkedett. Évek óta szilárdan tartja magát a négyforintos piaci tejár és a 20 forintos tejfelár. 180 háztartást figyel meg folyamatosan a KSH megyei igazgatósága, ennek alapján készítették el a rendkívüli érdekes háztartás-statisztikai fejezetet az egy főre jutó átlagos jövedelmekről, arról, hogy mit szolgálnak a különféle kiadások miből mennyit fogyasztanak a munkás, alkalmazott és parasztcsaládok. Megtudhatjuk az évkönyvből, hogyan fejlődött a művelődésügy és az egészségügy, a közlekedés, szállítás, a takarékoskodás. A takarékbetét-állomány 1967. végén 487 millió forint volt — 110 millióval több, mint 1964 végén, a lakossági hitelállomány 320 millió forintról 373 millióra emelkedett. Hol állunk a megyék közölt? Talán a „legizgalmasabb” része az évkönyvnek az utolsó fejezet, amely arra igyekszik választ adni, hol állunk a megyék sorrendjében. Területileg a 15. helyen, a népességet tekintve azonban csak Nógrád van mögöttünk. Megyénk lakosságának 9,1 százaléka városlakó, itt 19. vagyunk. Tizenhatodik megyénk az egy lakosra jutó összes beruházásnál, de a következő oszlopban, ahol a szocialista ipar egy foglalkoztatottjára jutó beruházást „rangsorolja” az évkönyv, az utolsó előtti Tolna megye. A mezőgazdasági és a kommunális beruházásoknál már „előkelőbb” a helyezésünk, viszont ismét tál \lk< zunk egy utolsó hellyel: Megyénk részesedése a szocialista iparban foglalkoztatottak számából mindössze 1,3 százalék. A mezőgazdasági adatoknál már jó néhány megyét megelőzünk. Például 100 kh mezőgazdasági területre megyénkben 63,2 sertés jut, e tekintetben csak Békés előz meg bennünket, a hasonló területegységre vetített tejtermelésben hetedik megyénk. Az egy tehén évi átlagos -tejtermelése a megye tsz-eiben 2435, az állami gazdaságokban 3144 liter. Mindkét adat szerint megyénk negyedik a 19 közül. Hasonlóképpen negyedikek vagyunk a tsz-ekben az 1 kh-ra jutó személyi jövedelemnél is. Az egy munkanapra, valamint az egy dolgozó tagra jutó személyi jövedelemnél a 3. helyet foglaljuk el, csak Fejér és Komárom megye előz meg bennünket. Tolna megye a 19., tehát az utolsó az úthálózat egyik igen fontos adatánál: az összes állami közutakból nálunk 34 százalék a pormentes út aránya (a „listavezető” Fejér megyében 82 százalék.) Az egészségügyi statisztika táblázatainál általában a „középmezőnyben” helyezkedik el megyénk, viszont az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma tekintetében — 2723 fővel — a lista elején állunk. Hasonló első megyénk az 1000 lakosra jutó óvodai férőhelyek számánál, ugyancsak — ez az előbbiből következik — nálunk a legmagasabb az óvodába járó gyermekek aránya. Száz óvodáskorúból 68 jár óvodába. Sok a panasz az iskolák zsúfoltságára, pedig e teldntetben megyénk a második. Nálunk egy osztályteremre 35 általános iskolai tanuló jut a 19. Hajdú-Bihar megyében 51,9. 2205 könyvtári könyv jut ezer lakosra a megyében, e tekintetben csak Budapest (22C0) és Vas megye (2447) előz meg bennünket 1. J. J# * EZ TÖRTÉNT Rövid moszkvai tartózkodás után továbbutazott Párizsba a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front delegációja, amely Tran Buu Kiemnek, a DNFF Központi Bizottsága elnökségi tagjának vezetésével részt vesz a négyes tárgyalásokon. Mint ismeretes, eddig a megbeszéléseken Binh asszony, a küldöttség helyettes vezetője képviselte a DNFF-et. A tanácskozás érdemi részének megkezdése továbbra is késik. Ennek oka — mint arra a VDK delegációja hétfői nyilatkozatában rámutatott — hogy Washington és Saigon még formai kérdésekben is igyekszik kérdésessé tenni a konferencia négyes jellegét. Ennek a fontos politikai kérdésnek a jegyében javasolta a DNFF és a VDK küldöttsége a kerekasztalt. A kommentátorok emlékeztetlek arra, hogy ez csak az amerikai—saigoni huzavona új formája és a halogató taktika mind félreérthetetlenebb. Szinte teljes bizonyossággal arról van szó, hogy az amerikai és a saigoni delegáció nem akar érdemi tárgyalásokat január 29, a Nixon-kormány beiktatásának időpontja előtt. Ennek a nyilvánvaló ténynek a fényében nem hangzott valami meggyőzően Clifford amerikai hadügyminiszternek az a kijelentése, amely szerint „az ügyrendi kérdésekben csak Hanoi és Saigon között van a vita és az Egyesült Államok ebben a kérdésben érdektelen.” Újabb tűzpárbajban robbant ki az immár hetek óta vibráló közel-keleti feszültség. A tüzérségi lövedékváltásra ismét izraeli és jordániai erők között került sor, ezúttal a Holt-tenger térségében. Izraeli részről természetesen azt állítják, hogy „csak viszonozták” a tüzet. Az Amerikában tartózkodó Dajan tábornok, izraeli hadügyminisztert megkérdezték, mi a véleménye Husszein király állítólagos — később meg is cáfolt — nyilatkozatáról, amely szerint Jordánia lemondana a Joirdán- folyó nyugati partján levő, izraeli megszállás alatti területeiről, ha ott autonóm állam létesülne Palesztinái arabok számára. Dajan elképzelhetetlennek minősítette egy ilyen ammani javaslat létét és kijelentette: ha véletlenül mégis elhangzott volna, annak kizárólag „szondázás-jellege” lenne. Más kérdésekre a miniszter azt válaszolta, hogy a Szovjetunió békét akar a Közel-Keleten és nem valószínű nagyobb konfliktus kirobbanása ebben a térségben. Brazíliában folytatódik az a folyamat, amelyet a világsajtó a nyílt jobboldali diktatúra nyitányának tart. Az igazságügy-miniszternek azt a nyilatkozatát, amply szerint „kormánya nem tervez újabb megtorló intézkedéseket”, senki nem veszi komolyan. A legutóbbi napokban — és órákban — csak a jól ismert politikusok ' közül mintegy százat tartóztattak le, köztük Kubitsek és. Quadros volt államelnököket. Az ok a rezsim belső válsága, a megoldatlan problémák fenyegető felgyülemlése. A történelemben nem egyszer volt példa rá, hogy jobboldali, népszerűtlen re- zsirnek ilyenkor kommunistaellenes frázisok ködfüggönyének leple alatt próbálnak leszámolni minden ellenzéki erővel. Brazíliában pontosan ez történik most —, hogy hosszabb távon milyen eredménnyel, az egészen más kérdés. Határozat Csehszlovákia gazdaságpolkájáról, eredményeire!, problémáiról és feladatairól A CTK ismerteti a CSKP KB* plénumán hozott határozatot Csehszlovákia gazdaságpolitikájának főbb eredményeiről, problémáiról és feladatairól. A határozat az eredményekről szólva rámutat, hogy a lakosság személyes fogyasztása idén az utóbbi évtized legmagasabb ütemű növekedését éri el s mintegy 9—10 százalékkal nő. A reálbérek növekedése átlagosan 5,6 százalékos, vagyis a tervezettnek kétszerese. A jövedelmek növekedésének jelentős meggyorsulása ellenére a kiskereskedelmi árak emelkedése 1968-ban nem múlja felül a feltételezetteket. Az életszínvonal szempontjából kedvezőtlen hatása érződik annak, hogy a lakásépítési programot nem teljesítették. A népgazdaság általános fejlődésében — állapítja meg a határozat — még mindig egymásnak ellentmondó irányzatok érvényesülnek. A nemzeti jövedelem idén 7 százalékkal nő. Az ipari,, termelés mégtartja korábbi növekedési ütemét s pozitív hatást gyakorol a népgazdaságra már harmadik esztendeje a mezőgazdasági termelés is. A határozat a továbbiakban az életszínvonal növelésének szükségességét és tervét részletezi, hangsúlyozva, hogy a növekedésre csak az azt biztosító források megfelelő fejlődése mellett kerülhet sor. Amidőn kiemeli, hogy a nemzeti jövedelemnek a jövő esztendőben ismét 6—7 százalékkal kell nőnie, hangoztatja, hogy a gazdaságpolitikának 1969-ben a népgazdaságban található negatív tendenciák felszámolására kell irányulnia. Fontos feladatként jelöli meg a határozat a gazdasági együttműködés bővítését az ösz- szes szocialista országokkal, de különösen a Szovjetunióval. A határozat megállapítása szerint a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés biztosítja a csehszlovák gazdasági élet stabilitását, elősegíti további fejlődését a kölcsönös előnyök alapján. A párt határozata ugyanakkor leszögezi, hogy fejleszteni kell a kereskedelmet a tőkés országokkal is, beleértve a kereskedelembe a licenceket, a kooperálást és a politikai feltételek nélkül nyújtott hiteleket is. A fontos, de nehezen megvalósítható gazdasági és politikai feladatok közé sorolja a határozat a több mint 30 milliárd koronára rúgó állami dotáció csökkentését. Eredetileg ugyanis mér 1969-re 1,8 milliárd koronás csökkentést irányoztak elő. most azonban ezzel ellentétes, tehát növekvő tendencia érvényesük
