Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
Érdekes diafilm-sorozaítal illusztrálta előadását a megyei vízvédelmi bizottság ülésén Bar- tha Tibor főmérnök, a Vízminőségi Felügyelet helyettes vezetője. A Sajóról és mellékvizeiről készültek a színes felvételek. Az egyik képen a Sajót láttuk, amint átlépi Szlovákia felől az országhatárt. A víz „alapszíne” sötétbarna. Mint a kakaó. A következő képen ebbe a „kakaó- folyóba” beomlik egy kisebb patak, ennek a vize már tejszerű, így aztán — a két víz egyesüléCsah a jogszabály nem elég Szenny a vizekben lelő mennyiségű vizet biztosítani, megvan-e a lehetőség a szennyvizek elvezetésére, tisztítására. séből keveredik össze a „kakaó nem 0koz-e a létesítendő üzem a „tejjel”. a halállomány egy része már a telelőmedencékben van, ezek vizét rendszeresen cserélni kell, és ha olajos vizet kapnak, elpusztulnak. A fő szennyvíztermelő: az ipar Pensze, csak színre hasonló. Rosszul járna, aki megkóstolná. Mint ahogy nemcsak az ember nagyfokú levegőszennyeződést. Egyes iparágakban — főképp a vegyiparban — a beruházási költségeknek egyharmadát is eléri a vízellátás, előtisztítás, csatornázás, szennyvíztisztítás előirányzata. Nálunk is hasonló a helyzet. Megemlítette az előadó, hogy a Tiszavasváriban az Alkaloida számára, hanem a vízi fiiatoknak gyár több százmillió forintos is élvezhetetlen ez a víz. Hogy rekonstrukciója keretében meg mitől barna és fehér? A barna színt egy szlovákiai papírgyár szulfitszennylúgja adja, a fehéret pedig egy erőmű — ez már a magyar oldalon van — vízlágyításhoz használt mészteje. „Kinyomozták”, hónnét ered a szennyeződés. Csónakon haladtak felfelé a Malomcsátornán — a nyomok, a növényzet elszíneződése, a meder szélén az olajfoltok — erre vezettek, majd tovább haladva fölfelé, az egyik kis beömlő patak volt gyanús. Három kilométeres gyaloglás után jutottak el a tsz-major javítóműhelyéhez. Kiderült, hogy az olajcseréknél leeresztették a patakba a fáradt olajat. Ez okozott a Malomcsatorna es a Nádor melletti halastavakban igen nagy veszélyt. Ha nem veszik észre, több százezer forint lett volna a kár.-Fokozza a vízszennyeződést a Szennyezi a felszíni vizeket az koncentrált állattartás is. Az ásott kutak egy részének a vize ezért is tartalmaz egyre több nitrogénvegyületet. A háztartások „kemizálása” — a vegyipar lelnek. Ä fokozódó iparosodással, a mezőgazdaság további kemizá- lásával azonban itt is nő, a veszély. A Simontorjiyai Bőrgyár új szennyvíztisztító ja már próbaüzemei, a gyár a jövőben már nem szennyezi a Siót. (Megoldandó javaslatot tett a gyár képviselője: Hatalmas összegbe került ez a beruházás, a több hónapos mint épít. Pensze, a bírság év- próbaüzemelés is nagv költséggel ről évre nagyobb lesz, előbb- jár, indokolt lenne a szennyvíz- utóbb igencsak megéri majd, hogy bírságként befolyt pénzből támo- beruházzanak. A mezőgazdasági gatni a gyár kezdeményezését.) eredetű szennyeződések csökken- a vízszennyeződés megakadá- tése érdekében betiltották egyes lyozására megvannak a jógsza- növényvédő ^ szerek gyártását és bályok. önmagukban azonban nem kell oldanni a szennyvíztisztítást is. Az eddigi számítások szerint ez mintegy 100—120 millióba kerül. A mezőgazdaság is felhasználását. Megyénkben viszonylag kevés üzem szennyezi a vizeket, inkább a megye határain túlról jön a különféle szennyezőanyagokkal fertőzött víz. Ezért itt elsősorban a figyelés megszervezése a feladat, azonnal jelezni, ha szennyeződést észsokat jelentenek. Széles körű társadalmi összefogásra van szükség. ezért szervezték újjá a megyei vízvédelmi bizottságot. A bit zottság munkacsoportokat alakított, konkrét feladatokat határozott meg az elkövetkezendő évekre. Az a cél, hogy ne rosszabbodjon a helyzet, sőt, csökkenjen a vizek szennyezettsége. J. J. Lejjebb beomlik a Sajóba, a ipar, szennyezik a városok és Színva a Lenin Kohászati Mű- szennyezi — erre az utóbbi évek- vek ipari és Miskolc városi ben figyeltek föl — a mezőgaz- szennyvizével — egyébként a daság is. Főképp a mezőgazda- Szinvában nincs élet — és a Sajó ság kemizálása — a növényvédő egyre nagyobb választékban állít- vize újabb árnyalatot kap. Lát- szedek használata, a műtrágyázás ía elő a különféle szintetikus mo- tunk képeket, amelyeken kilát- _ következtében állt elő új """" *“ ~ szik a beton vasszerkezete. A helyzet. Radics Imréné osztály- Borsodi Vegyi Kombinát főleg vezető főmérnök elmondta elő- savakkal szennyezi a folyót, ezek adásában, hogy nemcsak a népedig megtámadják a betont. hány évvel ezelőtti, ismert bala- A Sajó az ország legszennye- toni halpusztulás kivizsgálásánál zettebb folyója. Nálunk Tolná- találták meg az okot a növény- ban még nem ilyen súlyos a védő szerek túlzott használatá- helyzet, bár időnként előfordul, ban, gondatlan kezelésében, azóta hogy a Nádor csatornán leeresz- más, hasonló esetek is előfor- tik a Fűzfő, Peremarton, Pét ve- dúltak. A műtrágya egy gyiipari szennyvizét, ilyenkor kimosódik a talajból és _ __ .... , a ztán tömeges halbódulás, hal- színi vizekbe kerül, ezáltal túl- mar ul ipartelepitesnel elenged pusztulás a következmény, a vi- ZQtt vegetációt okoz. Szennyező- Vetetten feltétel a szennyvíztisz- zet semmire se lehet használni, dóst okoz a különféle vegyszerek títás megoldása. Sokkal nehezebb Előfordul szennyeződés a Kapó- gondatlan kezelése is. Äz egyik azonban a meglévő „szennyvíz- són és a Sión is, nem tiszta a dunántúli vasútállomás ásott források” kiküszöbölése. Az öt- Duná vize sem. Éppen a napok- kútjának megromlott a yize. Év-r venes évek elején, a fokozott bah nyilatkozott a főváros, egyik tizedeken keresztül jó ivóvizet ütemű iparosításnál^ nem fdrdí- vezetője a tévében, hogy áz ala- adott, de most 170 milli- tottak gondot erre, és ma már az csony dunai vízállás miatt sokkal gramrn/litér .nitrátszennyeződést akkori mulasztások pótlása ne- szennyezettebb a folyam vize — mutatott ki a laboratóriumi héz. Jellemző, hogy a Borsodi töményebben vannak meg benne vizsgálat. Kiderült, hogy az egyik sószereket — is előidézi a vizek szennyeződését. Tisztítás nélkül Az utóbbi években igen intenzív munka folyik a vízszennyeződések megakadályozására, kiküszöbölésére. Szigorú rendszabályé L'okat hoztak a helyzet további fel_ romlásának megelőzésére. Ma Vegyi Kombinát létesítésekor a a szennyezőanyagok — ezért környékbeli állami gazdaság nem ^ vízügyi hatóságok kétévi halaproblémák vannak a főváros ivó- tudta azonnal elszállítani a vasvíz-ellátásában. Ilyenkor ugyanis — a felszíni vízkivételi művekkel — nem lehet tiszta vizet nyerni. A vizek szennyezettsége — világjelenség. Ma már, a fejlett ipari országokban, új ipartelepek létesítésénél gyakran nem a nyersanyag- és munkaerő-adottságokat veszik elsősorban figyelembe, hanem, hogy lehet-e megfeútállomásra érkezett műtrágyát. A kirakott műtrágya esőt kapott, egy része . belemosódott a talajba, így lett nitrátos a kút vize. Okozott már a mezőgazdaság olajszennyeződést is. Kiss Imre, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízfelügyéletének vezetője elmondta, a napokban jelentést kaptak halgazdaságoktól, hogy olajos a Nádor vize. Ez igen veszélyes, hiszen Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. ♦; Munka télen is biztosítva Bérezés teljesítmény szerint! MunkásszáHásfr étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Állami építőipari vállalat. FEJÉR MEGYEI Székesfehérvár Ady Endre út 1?. <9> dákot adtak a tisztítóberendezés létesítésére, ezzel a feltétellel engedélyezték az üzembe helyezést. Még ma sincs tisztítóberendezés. Láthattunk egy olyan színes diaképet is, amelyiken néhány helybeli ügyes maszek eltérítette a mésztejjel szennyezett vízfolyást, ülepítő medencéi készítettek és már évek óta itt „bányászszák” a magánépítkezésekhez a meszet. Nyilvánvaló, hogy az üzemnek is, amelyik a Sajóba bocsátja a meszes vizet, megérné. De nem törődnek vele, inkább fizetik a szennyvízbírságot. A péti iparvidék fejlesztése is az ötvenes évek első felében történt, amikor még nem vették szigorúan azt az elvet, hogy minden víz- felhasználó tisztítottan köteles visszaadni a vizet. Még ma sincs megoldva a tisztítás. Csak any- vnyit sikerült elérni, hogy a vegyi üzemek szennyvizét medencében gyűjtik össze és bizonyos időszakonként — amikor is előre értesítik a vízfogyasztókat, — halgazdaságokat, — öntözőberendezéssel rendelkező tsz-eket — eresztik le a Nádoron és a Síón keresztül a Dunába. A Tiszai Vegyi Kombinát már az utóbbi években épült, itt már eleve kötelezővé tették, hogy a beruházás szerves részeként építsék meg a tisztítóberendezéseket is. Ez a hatalmas vegyi létesítmény nem is szennyezi a Tiszát. A szekszárdi műszergyárat sem építhették volna már meg a felületkikészítő részleg méregtelenítője nélkül. Bírság és beruházás A szennyvíz-bírság” arra ösztönzi a vállalatokat, hogy létesítsenek tisztítóberendezéseket. Eddig nem nagy az eredmény, hiszen sok vállalat inkább fizet, A társadalmi cselekvés új mechanizmusa Mint minden újat, lassanként az új mechanizmus módszereit, légkörét, szakmai és politikai jellemzőit is kezdjük — előbb érteni, aztán megszokottnak tartani. Az élet rendje ez, jó rend. Ami január előtt meglehetősen gyakran váltott ki ideges vitákat, most másfajta izgalmakat kiváltó hétköznapi tennivalóvá szelídül. Az új gazdaságirányítási rendszer tehát kezd átalakulni újdonságból megszokássá — s ezzel be is fejezhetnénk a gondolatsort, ha ... Ha nem jutna az ember eszébe, hogy a mechanizmus bevezetéséből még többet is „profitálhatunk”. A lehetőségek — nyitva állnak. Milyen lehetőségek? Hogy a mechanizmus bevezetésének módszereit, tempóját, körültekintő stílusát... megismételjük. Bármilyen területen, ahol nagy feladataink vannak. Ilyet pedig könnyedén fel tud sorolni jó néhányat mindenki, aki a közélet különböző problémáinak ismerője. Gondoljunk csak a társadalmunk életében, fejlődésében oly nagy szerepet játszó művelődési forradalom irányításának mind bonyolultabbá váló feladataira; alkotmányos állami intézményeink, szerveink munkájának, működésének fejlesztését kívánó megannyi igényre: az ifjúság és a nők sajátos társadalmi szerepével, helyzetével, problémáival kapcsolatos ezernyi kérdőjel eredményes megválaszolására. Valóban túl széles a kör, amellyel pedig csak példázni akartam, hogy van tennivalónk elég — tennivalónk, amelyek végrehajtása közben nem is nélkülözhetjük az új mechanizmus bevezetésének tapasztalatait. Nem állnak-e távol egymástól ezek a fogalmak? Elvégre az új mechanizmus a gazdasági élet mozgásának új elemeit „táplálta be” a gyárak, minisztériumok, trösztök, vállalatok vezetésének tudatába. Mi az, amit társadalmi kérdésekben át lehet venni ebből a sokak számára merőben szervezeti hatású, teljesen átfogó változásból? A bevezetés előkészítésének módszerét. Azt, ahogy a mechanizmus nem egyik éjszakáról a másik hajnalra „zuhant rá” egy álmodó országra, hanem • bevezetése, szakembereink ezreinek szinte már az aprólékosságig menő előkészítő munkája, vitatkozó elemzése, ezernyi kis részlet, tudományos kimunkálása után kezdődött meg fokozatosan, több évre szóló, lépcsőzetes, az értelemre építő, szisztematikus munkával. Azt, gondolom nem kell külön hangsúlyozni, hogy gazdasági, vezetési tudományt gépiesen „lefordítani” a társadalmi kérdések nyelvére nem lehet. De a megoldás szellemét lehet érvényesíteni! Ez a szellem pedig az előkészítés első percétől a megvalósítás befejezéséig csak egy lehet: a tömegekre, véleményükre, észrevételeikre építés módszere. Egyszerűbben és gyakran használt szóval: a demokratizmus. Az új mechanizmust méltató és elemző írások kissé megfeledkeztek annak hangoztatásáról, mennyire általános óhaj, a színházak nyelvén szólva „közkívánat” jelentkezett a gazdaságvezetés új rendszerében, mert még emlékszünk arra, mennyit kínlódott, mérgelődött ezer meg tízezer ember a régi kötöttségek és béklyók miatt, hány igazgató, főmérnök, miniszterhelyettes és tsz-elnök tárta szét tehetetlenül a karját számtalan esetben, amikor a teljesen reális, rugalmas, mindenki számára hasznosabb megoldást lehetetlenné tette egy elavult, de mégis fegyelmezett végrehajtást kívánó központi utasítás, amikor az is megesett, hogy a pazarlás volt a törvényes és a józan takarékosság a tervtől való eltérés... De a gazdasági vezetők különösen az önállóan gondolkodni szeretők — előbb csak a lelkűk mélyén, aztán mind nyíltabban kezdték feszegetni a merev és elavult kereteket, — s kívántak masuknak és mindannyiunknak valami újat, modemet, a mi világunkra és a realitások világába valót. Az új mechanizmus előkészítői türelmesek voltak és ezerféle véleményt hallgattak meg. Hogy mindegyiket érvényesítsék? Nem, hogy általános tendenciájukat — az előrehaladás irányát — érzékelni tudják és kivonják a vélemények tengeréből a „sót”. . Talán nem túl optimista a remény, hogy esztendők múlva magától értetődőnek tartjuk a tennivalók közös feltárásának, a megoldás előkészítésének és a megvalósításnak új mechanizmusát. Közgazdászok úgy is felfoghatják, hogy szakmájuk tudbmányos alaposságának, a fejlődés teremtette realitások elismerésének be keli vándorolnia a politikai, művelődési, államigazgatási munkába is, általában mindenüvé, ahol Tömegek nélkül, véleményük demokratikus érvényesítése nélkül nincs előrehaladás. BAKTAI FERENC
