Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

Érdekes diafilm-sorozaítal il­lusztrálta előadását a megyei vízvédelmi bizottság ülésén Bar- tha Tibor főmérnök, a Vízminő­ségi Felügyelet helyettes vezető­je. A Sajóról és mellékvizeiről készültek a színes felvételek. Az egyik képen a Sajót láttuk, amint átlépi Szlovákia felől az országhatárt. A víz „alapszíne” sötétbarna. Mint a kakaó. A kö­vetkező képen ebbe a „kakaó- folyóba” beomlik egy kisebb pa­tak, ennek a vize már tejszerű, így aztán — a két víz egyesülé­Csah a jogszabály nem elég Szenny a vizekben lelő mennyiségű vizet bizto­sítani, megvan-e a lehetőség a szennyvizek elvezetésére, tisztítására. séből keveredik össze a „kakaó nem 0koz-e a létesítendő üzem a „tejjel”. a halállomány egy része már a telelőmedencékben van, ezek vizét rendszeresen cserélni kell, és ha olajos vi­zet kapnak, elpusztulnak. A fő szennyvíztermelő: az ipar Pensze, csak színre hasonló. Rosszul járna, aki megkóstolná. Mint ahogy nemcsak az ember nagyfokú levegőszennyeződést. Egyes iparágakban — főképp a vegyiparban — a beruházási költ­ségeknek egyharmadát is eléri a vízellátás, előtisztítás, csatorná­zás, szennyvíztisztítás előirány­zata. Nálunk is hasonló a hely­zet. Megemlítette az előadó, hogy a Tiszavasváriban az Alkaloida számára, hanem a vízi fiiatoknak gyár több százmillió forintos is élvezhetetlen ez a víz. Hogy rekonstrukciója keretében meg mitől barna és fehér? A barna színt egy szlovákiai papírgyár szulfitszennylúgja adja, a fehéret pedig egy erőmű — ez már a magyar oldalon van — vízlágyításhoz használt mészteje. „Kinyomozták”, hónnét ered a szennyeződés. Csónakon haladtak felfelé a Malomcsátornán — a nyomok, a növényzet elszínező­dése, a meder szélén az olajfol­tok — erre vezettek, majd to­vább haladva fölfelé, az egyik kis beömlő patak volt gyanús. Há­rom kilométeres gyaloglás után jutottak el a tsz-major javítómű­helyéhez. Kiderült, hogy az olaj­cseréknél leeresztették a patakba a fáradt olajat. Ez okozott a Ma­lomcsatorna es a Nádor melletti halastavakban igen nagy ve­szélyt. Ha nem veszik észre, több százezer forint lett volna a kár.-Fokozza a vízszennyeződést a Szennyezi a felszíni vizeket az koncentrált állattartás is. Az ásott kutak egy részének a vize ezért is tartalmaz egyre több nitrogénvegyületet. A háztartá­sok „kemizálása” — a vegyipar lelnek. Ä fokozódó iparosodással, a mezőgazdaság további kemizá- lásával azonban itt is nő, a ve­szély. A Simontorjiyai Bőrgyár új szennyvíztisztító ja már próba­üzemei, a gyár a jövőben már nem szennyezi a Siót. (Megoldan­dó javaslatot tett a gyár képvi­selője: Hatalmas összegbe került ez a beruházás, a több hónapos mint épít. Pensze, a bírság év- próbaüzemelés is nagv költséggel ről évre nagyobb lesz, előbb- jár, indokolt lenne a szennyvíz- utóbb igencsak megéri majd, hogy bírságként befolyt pénzből támo- beruházzanak. A mezőgazdasági gatni a gyár kezdeményezését.) eredetű szennyeződések csökken- a vízszennyeződés megakadá- tése érdekében betiltották egyes lyozására megvannak a jógsza- növényvédő ^ szerek gyártását és bályok. önmagukban azonban nem kell oldanni a szennyvíztisztítást is. Az eddigi számítások szerint ez mintegy 100—120 millióba ke­rül. A mezőgazdaság is felhasználását. Megyénkben viszonylag kevés üzem szennyezi a vizeket, inkább a megye határain túl­ról jön a különféle szennyező­anyagokkal fertőzött víz. Ezért itt elsősorban a figyelés megszervezése a feladat, azon­nal jelezni, ha szennyeződést ész­sokat jelentenek. Széles körű tár­sadalmi összefogásra van szük­ség. ezért szervezték újjá a me­gyei vízvédelmi bizottságot. A bit zottság munkacsoportokat alakí­tott, konkrét feladatokat határo­zott meg az elkövetkezendő évek­re. Az a cél, hogy ne rosszab­bodjon a helyzet, sőt, csökkenjen a vizek szennyezettsége. J. J. Lejjebb beomlik a Sajóba, a ipar, szennyezik a városok és Színva a Lenin Kohászati Mű- szennyezi — erre az utóbbi évek- vek ipari és Miskolc városi ben figyeltek föl — a mezőgaz- szennyvizével — egyébként a daság is. Főképp a mezőgazda- Szinvában nincs élet — és a Sajó ság kemizálása — a növényvédő egyre nagyobb választékban állít- vize újabb árnyalatot kap. Lát- szedek használata, a műtrágyázás ía elő a különféle szintetikus mo- tunk képeket, amelyeken kilát- _ következtében állt elő új """" *“ ~ szik a beton vasszerkezete. A helyzet. Radics Imréné osztály- Borsodi Vegyi Kombinát főleg vezető főmérnök elmondta elő- savakkal szennyezi a folyót, ezek adásában, hogy nemcsak a né­pedig megtámadják a betont. hány évvel ezelőtti, ismert bala- A Sajó az ország legszennye- toni halpusztulás kivizsgálásánál zettebb folyója. Nálunk Tolná- találták meg az okot a növény- ban még nem ilyen súlyos a védő szerek túlzott használatá- helyzet, bár időnként előfordul, ban, gondatlan kezelésében, azóta hogy a Nádor csatornán leeresz- más, hasonló esetek is előfor- tik a Fűzfő, Peremarton, Pét ve- dúltak. A műtrágya egy gyiipari szennyvizét, ilyenkor kimosódik a talajból és _ __ .... , a ztán tömeges halbódulás, hal- színi vizekbe kerül, ezáltal túl- mar ul ipartelepitesnel elenged pusztulás a következmény, a vi- ZQtt vegetációt okoz. Szennyező- Vetetten feltétel a szennyvíztisz- zet semmire se lehet használni, dóst okoz a különféle vegyszerek títás megoldása. Sokkal nehezebb Előfordul szennyeződés a Kapó- gondatlan kezelése is. Äz egyik azonban a meglévő „szennyvíz- són és a Sión is, nem tiszta a dunántúli vasútállomás ásott források” kiküszöbölése. Az öt- Duná vize sem. Éppen a napok- kútjának megromlott a yize. Év-r venes évek elején, a fokozott bah nyilatkozott a főváros, egyik tizedeken keresztül jó ivóvizet ütemű iparosításnál^ nem fdrdí- vezetője a tévében, hogy áz ala- adott, de most 170 milli- tottak gondot erre, és ma már az csony dunai vízállás miatt sokkal gramrn/litér .nitrátszennyeződést akkori mulasztások pótlása ne- szennyezettebb a folyam vize — mutatott ki a laboratóriumi héz. Jellemző, hogy a Borsodi töményebben vannak meg benne vizsgálat. Kiderült, hogy az egyik sószereket — is előidézi a vizek szennyeződését. Tisztítás nélkül Az utóbbi években igen inten­zív munka folyik a vízszennyező­dések megakadályozására, kikü­szöbölésére. Szigorú rendszabá­lyé L'okat hoztak a helyzet további fel_ romlásának megelőzésére. Ma Vegyi Kombinát létesítésekor a a szennyezőanyagok — ezért környékbeli állami gazdaság nem ^ vízügyi hatóságok kétévi hala­problémák vannak a főváros ivó- tudta azonnal elszállítani a vas­víz-ellátásában. Ilyenkor ugyan­is — a felszíni vízkivételi mű­vekkel — nem lehet tiszta vi­zet nyerni. A vizek szennyezettsége — világjelenség. Ma már, a fej­lett ipari országokban, új ipartelepek létesítésénél gyakran nem a nyersanyag- és munkaerő-adottságokat veszik elsősorban figyelembe, hanem, hogy lehet-e megfe­útállomásra érkezett műtrágyát. A kirakott műtrágya esőt ka­pott, egy része . belemosódott a talajba, így lett nitrátos a kút vize. Okozott már a mezőgazdaság olajszennyeződést is. Kiss Imre, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vízfelügyéletének vezető­je elmondta, a napokban jelen­tést kaptak halgazdaságoktól, hogy olajos a Nádor vize. Ez igen veszélyes, hiszen Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. ♦; Munka télen is biztosítva Bérezés teljesítmény szerint! MunkásszáHásfr étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fize­tünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Állami építőipari vállalat. FEJÉR MEGYEI Székesfehérvár Ady Endre út 1?. <9> dákot adtak a tisztítóberendezés létesítésére, ezzel a feltétellel en­gedélyezték az üzembe helyezést. Még ma sincs tisztítóberendezés. Láthattunk egy olyan színes dia­képet is, amelyiken néhány helybeli ügyes ma­szek eltérítette a mésztejjel szennyezett vízfolyást, ülepí­tő medencéi készítettek és már évek óta itt „bányász­szák” a magánépítkezésekhez a meszet. Nyilvánvaló, hogy az üzemnek is, amelyik a Sajóba bocsátja a meszes vizet, megérné. De nem törődnek vele, inkább fizetik a szennyvízbírságot. A péti ipar­vidék fejlesztése is az ötvenes évek első felében történt, ami­kor még nem vették szigorúan azt az elvet, hogy minden víz- felhasználó tisztítottan köteles visszaadni a vizet. Még ma sincs megoldva a tisztítás. Csak any- vnyit sikerült elérni, hogy a ve­gyi üzemek szennyvizét meden­cében gyűjtik össze és bizonyos időszakonként — amikor is előre értesítik a vízfogyasztókat, — halgazdaságokat, — öntözőberen­dezéssel rendelkező tsz-eket — eresztik le a Nádoron és a Síón keresztül a Dunába. A Tiszai Vegyi Kombinát már az utóbbi években épült, itt már eleve kö­telezővé tették, hogy a beruházás szerves részeként építsék meg a tisztítóberendezéseket is. Ez a hatalmas vegyi létesítmény nem is szennyezi a Tiszát. A szek­szárdi műszergyárat sem épít­hették volna már meg a felület­kikészítő részleg méregtelenítője nélkül. Bírság és beruházás A szennyvíz-bírság” arra ösz­tönzi a vállalatokat, hogy létesít­senek tisztítóberendezéseket. Ed­dig nem nagy az eredmény, hi­szen sok vállalat inkább fizet, A társadalmi cselekvés új mechanizmusa Mint minden újat, lassanként az új mechanizmus mód­szereit, légkörét, szakmai és politikai jellemzőit is kezdjük — előbb érteni, aztán megszokottnak tartani. Az élet rendje ez, jó rend. Ami január előtt meglehetősen gyakran váltott ki ideges vitákat, most másfajta izgalmakat kiváltó hétköz­napi tennivalóvá szelídül. Az új gazdaságirányítási rendszer tehát kezd átalakulni újdonságból megszokássá — s ezzel be is fejezhetnénk a gondolatsort, ha ... Ha nem jutna az ember eszébe, hogy a mechanizmus bevezetéséből még többet is „profitálhatunk”. A lehetőségek — nyitva állnak. Milyen lehetőségek? Hogy a mechanizmus bevezetésének módszereit, tempóját, körültekintő stílusát... megismételjük. Bármilyen területen, ahol nagy feladataink vannak. Ilyet pedig könnyedén fel tud sorolni jó néhányat mindenki, aki a közélet különböző problémáinak ismerője. Gondoljunk csak a társadalmunk életében, fejlődésében oly nagy szerepet játszó művelődési forradalom irányításának mind bonyolultabbá váló feladataira; alkotmányos állami intézményeink, szerveink munkájának, működésének fejlesz­tését kívánó megannyi igényre: az ifjúság és a nők sajátos társadalmi szerepével, helyzetével, problémáival kapcsolatos ezernyi kérdőjel eredményes megválaszolására. Valóban túl széles a kör, amellyel pedig csak példázni akartam, hogy van tennivalónk elég — tennivalónk, amelyek végrehajtása közben nem is nélkülözhetjük az új mechaniz­mus bevezetésének tapasztalatait. Nem állnak-e távol egymástól ezek a fogalmak? El­végre az új mechanizmus a gazdasági élet mozgásának új elemeit „táplálta be” a gyárak, minisztériumok, trösztök, vállalatok vezetésének tudatába. Mi az, amit társadalmi kérdésekben át lehet venni ebből a sokak számára merőben szervezeti hatású, teljesen átfogó változásból? A bevezetés előkészítésének módszerét. Azt, ahogy a mechanizmus nem egyik éjszakáról a másik hajnalra „zuhant rá” egy álmodó országra, hanem • bevezetése, szakembereink ezreinek szinte már az aprólékosságig menő előkészítő mun­kája, vitatkozó elemzése, ezernyi kis részlet, tudományos ki­munkálása után kezdődött meg fokozatosan, több évre szóló, lépcsőzetes, az értelemre építő, szisztematikus munkával. Azt, gondolom nem kell külön hangsúlyozni, hogy gazdasági, vezetési tudományt gépiesen „lefordítani” a társadalmi kér­dések nyelvére nem lehet. De a megoldás szellemét lehet érvényesíteni! Ez a szellem pedig az előkészítés első percétől a meg­valósítás befejezéséig csak egy lehet: a tömegekre, vélemé­nyükre, észrevételeikre építés módszere. Egyszerűbben és gyakran használt szóval: a demokratizmus. Az új mechaniz­must méltató és elemző írások kissé megfeledkeztek annak hangoztatásáról, mennyire általános óhaj, a színházak nyel­vén szólva „közkívánat” jelentkezett a gazdaságvezetés új rendszerében, mert még emlékszünk arra, mennyit kínlódott, mérgelődött ezer meg tízezer ember a régi kötöttségek és béklyók miatt, hány igazgató, főmérnök, miniszterhelyettes és tsz-elnök tárta szét tehetetlenül a karját számtalan eset­ben, amikor a teljesen reális, rugalmas, mindenki számára hasznosabb megoldást lehetetlenné tette egy elavult, de mégis fegyelmezett végrehajtást kívánó központi utasítás, amikor az is megesett, hogy a pazarlás volt a törvényes és a józan takarékosság a tervtől való eltérés... De a gazdasági vezetők különösen az önállóan gondolkodni szeretők — előbb csak a lelkűk mélyén, aztán mind nyíltabban kezdték feszegetni a merev és elavult kereteket, — s kívántak ma­suknak és mindannyiunknak valami újat, modemet, a mi világunkra és a realitások világába valót. Az új mechanizmus előkészítői türelmesek voltak és ezerféle véleményt hallgattak meg. Hogy mindegyiket érvé­nyesítsék? Nem, hogy általános tendenciájukat — az előre­haladás irányát — érzékelni tudják és kivonják a véle­mények tengeréből a „sót”. . Talán nem túl optimista a remény, hogy esztendők múlva magától értetődőnek tartjuk a tennivalók közös fel­tárásának, a megoldás előkészítésének és a megvalósításnak új mechanizmusát. Közgazdászok úgy is felfoghatják, hogy szakmájuk tudbmányos alaposságának, a fejlődés teremtette realitások elismerésének be keli vándorolnia a politikai, művelődési, államigazgatási munkába is, általában min­denüvé, ahol Tömegek nélkül, véleményük demokratikus érvényesítése nélkül nincs előrehaladás. BAKTAI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents