Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

P&LfilA MEGYEI. 4: »Tutc raoirrmAi. amsauam ■ NÉPÚJSÁG A, MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAFIA XVIII. évfolyam. 264. szám ÄRA: 1 FORINT Vasárnap. 1968. november 10. fi dél-vietnami kérdés tv " : .■■■:■: A DNFF és a DNDBSZ közös nyilatkozata Hanoi (TASZSZ) A VNA a Giai Phöng hírügynökségre, a dél-vi­etnami hazafiak hivatalos hír­közlő szervére hivatkozva ismer­teti a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front és a Dél-viet­nami Nemzeti Demokratikus, és Békeerők Szövetsége közös köz­leményének szövegét. A közlemény tanúsága szerint ez év november 3-a és 5-e között a DNFF és a DNDBSZ Központi Bizottságának küldöttsége tanács­kozást tartott, amelyen a két kül­döttség kicserélte nézeteit a dél- vietnami nép harcának jelenlegi szakaszáról. A DNFF Központi Bizottságának küldöttségét Ngu­yen Huu Tho, a DNFF Központi Bizottsága Elnökségének elnöke, a DNDBSZ Központi Bizottságá­nak delegációját pedig Trinh Dinh Thao, a DNDBSZ Központi Bizottságának elnöke vezette. A közlemény méltatja a dél­vietnami népnek különösképpen az ez év tavasza óta eltelt idő­szakban aratott győzelmeit, ame­lyek arra kényszer! tették az Egyesült Államokat, hogy felté­tel nélkül szüntesse meg a Viet­nami Demokratikus Köztársaság egész területének bombázását és lövetését. „Ez az Egyesült Álla­mok súlyos veresége, s egész országunk népének, valamint a világ békcszerető népeinek rend­kívül nagy győzelme” — muta­tott rá a kommüniké, A felek megállapítják, hogy elkerülhetetlen az Egyesült Ál­lamok dél-vietnami agressziós háborújának teljes és a bábkor- mányzat teljes összeomlása. A küldöttségek egyöntetűen úgy vélik — hangzik a közle­mény —, hogy a jelenlegi hely­zetben a dél-vietnami kérdés igazságos politikai re idézésékor az alábbi öt pontból kell kiin­dulni: 1. Dél-Vletnam eltökélt szán­déka, hogy küzd a független­ségért, demokráciáért, békéért, semlegességért és felvirágzá­sért. a haza békés egyesítésé­ért; 2. az amerikai imperialisták­nak meg kell szüntetniük vi­etnami agresszív háborújukat, ki kell vonni az Egyesült Ál­lamok, továbbá a csatlós álla­mok csapatait, s fel kell szá­molniuk haditámaszpontjaikat Dél-Vietnamban: 3. Dél-Vietnam belügyeit ma­gának a dél-vietnami népnek kell intéznie a DNFF politikai programjával összhangban, külföldi beavatkozás nélkül; széles alapokon nyugvó nem­zeti és demokratikus koalíciós kormányt kell létrehozni, s Dél-Vietnamban általános sza­bad választásokat kell tartani; 4. Vietnam egyesítését fokozato­san fogja végrehajtani a viet­nami nép az ország két részé­ben, békés úton, a két ország­rész konzultációinak és meg­állapodásainak alapján, kül­földi beavatkozás nélkül: 5. Dél-Vietnam békés és sem­leges külpolitikát folytat majd: nem lép katonai szövetségre külföldi államokkal és baráti kapcsolatokat létesít az összes országokkal. Jószomszédi kap­csolatokat alakít ki a Kam­bodzsai Királysággal, az 1954-es genfi megállapodások alapján. Jószomszédi kapcsolatokat ala­kít ki Laoszszal is a Laosz kérdésében megtartott 1962-es genfi megállapodások tisztelet­ben tartásával. Végezetül mindkét delegáció felhívja a békére és igazságos­ságra törekvő kormányokat és népeket, felszólítja az amerikai népet is, hogy még állhatatosab- ban támogassák a dél-vietnami nép és a DNDBSZ igazságos ál­láspontját. s még tevékenyebben támogassák a dél-vietnami nép­nek az amerikai agresszióval szemben vívott ellenállási harcát, a hazájának megmentéséért, teljes győzelemért folytatott küz­delmét. fi párizsi négyes tárgyalások kérdése Ho Si Minh. a VDK elnöke, pénteken Kambodzsa nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban kö­szöntötte Norodom Szihanuk her­ceg, kambodzsai államfőt. Távira­tában biztosította a szomszédos indokínai állam vezetőjét, hogy a VDK mindenképpen tisztelet­ben fogja tartani Kambodzsa füg­getlenségét, szuverénitását, sem­legességét és területi integritá­sát. A nemzetközi diplomácia Viet­nammal kapcsolatos fejleményei­nek középpontjában továbbra is a párizsi négyes tárgyalások meg­mentésére irányuló erőfeszítések állnak. Mint ismeretes, a saigoni vezetők legutóbb azzal álltak elő, hogy a négyhatalmi tárgyalások íl A MM A forrasztórnúhely. Ezt hagyják itt legtöbben. Képes riport az Óra- és Ékszeripari Vállalat díszműgyáregységéből a 3. oldalon helyett Párizsban a saigoni ad minisztráció és a VDK küldött­sége folytasson megbeszéléseket és a DNFF. illetve az Egyesült Államok küldöttsége mintegy két másik küldöttség „függeléke' legyen. Az AP jelentése szerint amerikai hivatalos személyiségek kellő óvatossággal kezelik Thieu dél-vietnami „elnök” javaslatát, Az egyetlen hivatalos kommen­tár George Christiantól, Johnson elnök szóvivőjétől származik, aki kijelentette, hogy Ellsworth Bun kér, az Egyesült Államok saigoni nagykövete tanácskozik a kérdés ről Thieuval. Ugyancsak az AP hangoztatja, hogy amerikai rész­ről nem tartják valószínűnek, hogy a VDK küldöttsége Párizs­ban leülne tárgyalni egy olyan küldöttséggel, amelyben a dél­vietnami adminisztráció képvise­lői játsszák az első hegedűs sze­repét. Az amerikaiak egyébként re mélik, hogy a saigoni adminiszt ráció makacs álláspontja miatt keletkezett zsákutcából előbb- utóbb ki tudnak jutni éspedig in kább néhány nap, mint néhány hét leforgása alatt. Dél-Vietnamból egyébként csak kisebb harci cselekményekről ér­keznek jelentések. Az amerikai gyalogság helikopterek, folyami hajók és tüzérség támogatásával folytatja úgynevezett tisztogató hadműveleteit a Mekong folyó deltájában. Kisebb csatározások folynak Kien Hoa tartományban a tenger partján is. Az ameri kai légierő változatlanul a kam bodzsai határ környékére köz pontosítja bombázásait abban reményben, hogy elvághatja partizánok „utánpótlási vonalait A B—52-es amerikai légierődök pénteken és szombaton hajnalban órákon át' bombázták Tay Ninh város környékét. Segédeszköz Mire ügyeljenek a kollektív szerződést készítő bizottságok ? A megye mezőgazdasági üzemeiben megalakul­lak a kollektív szerződést ké­szítő, szövegező, összeállító bi­zottságok. Most két esztendő­re szóló munkát végeznek, miután 1969-re és 1970-re lesz érvényes január 1-től az új kollektív szerződés. A ME- DOSZ Megyebizottsága kellő tapasztalatokkal rendelkezik az idei évre vonatkozóan. Ezek a tapasztalatok össze­gezve. hathatós segítséget nyújtanak a már működő bi­zottságoknak arra nézve, hogy mire ügyeljenek. A MEDOSZ tapasztalatait jelentés össze­gezd, ennek alapján tesszük közzé a leglényegesebb, s mindenképpen figyelmet ér­demlő tanulságokat. A jelentés elmondja; a kol­lektív szerződések általában túlzottan részletesek, sok ben­nük az átfedés, helyenként gyakran hivatkoznak a Munka Törvénykönyvre, nem egy esetben abból teljes szöveg­részt is belevesznek a szerző­désbe. Hasonló a helyzet a szakszervezeti jogkörök és hatáskörök túl terjedelmes le­írásánál. Erre tulajdonképpen nincs semmi szükség. A MEDOSZ MB. felhívja a ügyeimet, hogy a változó munkahelyekre történő alkal­mazás szabályait egyes üzemek nem részletezték és nem ha­tározták meg itt a munka­köröket. A felmondási időt helyenként a második kategóriába tarto­zó dolgozóknál négy hónap­ban, ugyanakkor a vállalat által történő felmondás esetén a munkából történő felmen­tés időtartamát törvénytelenül tíz napban állapították meg. A négyhónapos felmondási idő túlzás, viszont a munka alól történő felmentés időtar­tamát ilyen esetben legalább harminc napban kell megálla­pítani. Túlzott szigorúság érvénye­sül abban, az esetben, amikor meghatározzák, hogy 10—13 éves, folyamatos munka- viszonnyal rendelkező dolgo­zónak csak rendkívül indo­kolt esetben lehet felmondani, ugyanakkor hatálytalanítják a felmondási korlátozást, ha a dolgozó ellen három éven be­lül fegyelmi eljárást folytat­tak. fi jutalomszabadságot a kollektív szerződésben több üzemben a Munka Tör­vénykönyvtől eltérően szabá­lyozzák. Tizenkét nap he­lyett hat napban, állapít­ják meg a jutalomszabad- iság legfelső határát. Sőt elő­fordul, hogy némelyik állami gazdaságban 20 év szolgálati idő szükséges ahhoz, hogy a dolgozó jutalomszabadságot kapjon. Esetenként túl szi­gort mércét állítanak fel a részesedéshez való jogosult­sághoz. Kizárják például a részesedésből azt a dolgozót, aki nem rendelkezik egész esztendővel, vagy „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel ke­rül a üzemhez. Erősen kifogásolható, hogy elmulasztják meghatározni né­mely esetben a szociális, a kulturális és a segélykeretek összegét. A MEDOSZ jelentése fel­hívja a kollektív szerződést készítő bizottságok figyelmét a munkaidő-csökkentés lehe­tőségedre. A mezőgazdaságban ez még új dolog. A mezőgaz­daságban is megvan azonban a lehetősége az áttérésre a heti 48 órás munkahétre, ak­kor természetesen, ha ehhez a vállalatok megteremtik a fel­tételeket. Ennek éllenére ke­vés helyen tapasztalható olyan törekvés, hogy a munkaidőt csökkenteni óhajtják. A kollektív szerződést ké­szítő bizottságok figyeljenek fel arra is, hogy a gazdasági vezetők helyenként vonakod­nak a túlórapótlék, a heti pi­henőnapon végzett munka dí­jazásától. Rendelkezés írja elő, hogy 1969-től már a mező­gazdasági üzemeikben is az ipari szintű tólóradíjazést kell kifizetni. Hasonló a helyzet a heti pihenőnapokon végzett munka pótiékolásánál is, ahol ennek mértékét a rendelet 50 és 100 százalék között hatá­rozza meg. „Sajnos, az üze­mek gazdasági vezetődnek el­enyésző hányada mutat csak hajlandóságot arra. hogy a kötelező 50 százalék pótlék felett fizessen’s — állapítja meg a MEDOSZ jelentése a kollektív szerződések tapasz­talatairól. A kollektív szerződések megkötésének egye? munkaszakaszait és naptári ütemtervét az Állami Gazda­ságok Központja és a M EDOSZ Elnöksége meghatározta. A MEDOSZ MB, úgy véli, a megye mezőgazdaságaiban a bizottságok a határidőket be tudják tartani, annál is in­kább, mert a két évre szóló kollektív szerződést tulajdon­képpen a tavalyi tapasztala­tok birtokában ugyanazok a bizottságok készítik, akik az elmúlt év során is részt vet­tek ebben a munkában. A MEDOSZ MB. felhívja a bi­zottságok figyelmét, hogy a tavalyinál jobb munkakapcso­latok kialakítására törekedje­nek a gazdasági vezetés, a párt. a szakszervezet és a KISZ között. Ezúttal a két évre szóló kollektív szerző­dés elkészítésénél kapjon kép­viseleteit valamennyi érintett és érdekelt szerv. De a leg­fontosabb. hogy a bizottságok kérjenek minél több véle­ményt és javaslatot az üzem dolgozóitól.

Next

/
Thumbnails
Contents