Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-09 / 263. szám
6+2 Közéletünk Piachódító kereskedelmet! A z országgyűlés kereskedelmi bizottságának nemrég megtartott ülésén nagyon közérdekű témát vitattak meg a képviselők: az új gazdasági mechanizmus kilenchónapos tapasztalatait a belkereskedelemben. A vita azért is élénk és sokoldalú volt, mert azt őszinte, átfogó tájékoztatás előzte meg: Keserű Jánosné, belkereskedelmi miniszterhelyettes háromnegyed év mérlegét, az eredményeit és problémáit vázolta, beszélt a megoldásra váró feladatokról. Utalt arra, hogy a reformtól az új gazdasági mechanizmustól a fogyasztó javuló árukínálatot, bővülő választékot, jobb kiszolgálást, udvariasságot, az igényekhez alkalmazkodó nyitva tartást és bolthálózatot várt, s a tények azt mutatják, hogy nem alaptalanul. A kiskereskedelmi forgalom egyébként a népgazdasági terv szerint ez évben eléri a 7 százalékos növekedést, vagy azt meghaladja. A javuló áruellátást mutatja, hogy gyümölcsöt, baromfit, tojást az elmúlt hónapokban — a budapesti és a vidéki piacokon egyaránt — a tavalyinál olcsóbban vásárolhatott a lakosság. Ä javuló piaci egyensúlyhoz a növekvő import is hozzájárult; számítások szerint a fogyasztási cikkek behozatala az év első nyolc hónapjában 8—10 százalékkal nőtt. vagyis az importcikkek kínálata nagyobb ütemben bővült, mint ahogyan a kiskereskedelmi eladás színvonala emelkedett. A verseny egyébként még sem a termelő, sem a kereskedelmi vállalatok között nem olyan arányú, hogy annak eredményei a minőség változásában már számottevő változást hozhattak vol- \ na. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a következő hetekben gondosan fel kell készül- niök az őszi-téli csúcsforgalomra, elemezniök kell saját piaci helyzetüket értékelniük egész évi munkájukat és aktív ,,piachódító politikával” kell előkészíteniük jövő évi tevékenységüket. Meg Is magyarázta, mit kell érteni piachódító kereskedelmi politika alatt: azt, hogy a vállalatok törekedjenek a vásárlóerőből minél többet lekötni saját vállalatuk számára. Magyarán szólva: jobb munkával, kulturáltabb kereskedelemmel minél több vevőt kell meghódítani. Egy évben 35 munkanappal kevesebb Négy éve tiltakoztak — ma kérik Közvélemény-kutatás: 67százalék igen Négy évvel ezelőtt a 6+2-es munkarend bevezetése a Duna- íöldvári Kendergyárban kísérlet volt. S mint a vezetők várták: élénk tiltakozás volt a bejelentés nyomán. Azt mondták a dolgozók; — Soha nem lesz vasárnapunk! — Kevesebb lesz a pénzünk! — A fizetéses szabadságot is csökkentik! — Kísérletezzenek máshol! Az elmúlt hetekben közvélemény-kutatást végeztek a gyár pozdorjalapgyártó üzemében. Arra voltak kíváncsiak a gyár vezetői, hogy a Ö+2-es munkarend a négy év alatt hogyan felelt meg a dolgozóknak, egyáltalán: akarnak-e továbbra is a munkaidő-rövidítés e módja szerint dolgozni. A megkérdezettek, — tehát a pozdorjalapüzem minden dolgozója, — 67 százalékának megfelel a hat folyamatosan eltöltött munkanapos és a két szabadnapos beosztás. Huszonnyolc százalék — fiatalok, fiúk és lányok — ellenezték a módszert, míg az öt százaléknak teljesen mindegy, hogy mikor dolgozik, milyen munkarendben ... A négy év tehát kedvező tapasztalatokat adott a dolgozók körében. Mondani sem kell, hogy a termelés e móüszer szerint jobban növekedett, a termelékenység kedvezőbben alakult, hisz a termelőberendezések folyamatos üzemeltetése. a gépek kapacitásának jobb kihasználása következett be. A közvélemény-kutatással egy- időben jutott a dolgozók tudomására, hogy újabb kísérletre készül a vállalat vezetősége. Úgy döntöttek a szegedi központban, hogy három sajátos lehetőséggel rendelkező rostrostüzemben is — a hat folyamatos műszakot a két szabad nappal... — Kár is a kísérlet kifejezést használni, mert a véglegesítésével, a folyamatával nem lesz probléma — mondja Varga János gyárvezető. Miért a lelkesedés? Hisz az a gyakorlat, hogy a dolgozók inkább annak hívei, hogy rövid hét beosztásban, kevesebb időt töltsenek a gyárban. A 6+2-nek határozott előnyei vannak. Ezek: nem 44 órát dolgozik a munkás egy héten, éves átlagban, hanem alig többet mint 40 órát. Egész évben mintegy 35 munkanappal — tulajdonképpen műszakkal — kevesebbet dolgozik a 6+2-es beosztásiján lévő dolgozó, mint a háromműszakos. A két szabad nap is több, mint a harmadik két szabad nap, három egész napra jön ki. Milyen hátrányai vannak a 6+2-nek? A dolgozók átlagos évi fizetett szabadsága mintegy 1,3—1,6 nappal kevesebb. Továbbra is munkával „foglalt” a vasárnap, sőt a „legfájóbb”, a vasárnap délután is. Mégis tetszik a 8+2. A földvári munkások ezt a módszert tartják a legalkalmasabbnak. hogy a SZOT. a kormány idevonatkozó határozatait végrehajtsák. Más kérdés, hogy a rostüzemi 6+2-re az áttérés milyen simán -történik. Sok múlik azor. hogy a folyamatos termeléshez minden feltételt megteremtsenek. A gépi berendezés: alkalmas a nagyobb igénybevételre. Eddig is hetenként egy műszaknyi időt fordítottak a rostüzemi gépek karbantartására, a jövőben is, a folyamatos műszakú üzemeltetés idején lehetséges a heti jalapüzemben is egy műszak személyzete minden héten karbantartással foglalkozik. A nyersanyag: a vállalat központjában jó előre gondoltak erre is. Két, kedvezőtlen hatásfokkal üzemelő gyárát — Kisszállás, Dávod — részlegesen leállítottak. Megszüntették ezeken a helyeken a kikészítést, és itt csak áztatni fogják a kendert, az áztatott, tehát kikészítésre váró kendert Dunaföldvárra szállítják. A piac: a folyamatos üzemű kikészítő gépek több készárut adnak, ennek értékesítésére is gondolt a vállalat Központja. A munkaerő: a folyamatos rostüzemi munkához több munkás kell. Úgy tervezik, hogy az áztatótói felszabaduló munkaerőt — télen nem áztatják a kendert — beviszik a rostüzembe, és tavasszal, az áztatószezon kezdetén, vagy idénymunkásokat vesznek fel áztatni, vagy pedig az idénymunkásokat beviszik a rostüzembe és az áztatókat ismét kihelyezik a placcra. A 6+2 induláshoz készen van minden. Úgy tervezték, hogy november 1-én indítják is az üzemet. Sajnos várni kell ezzel. A textiles szakszervezet munkafelügyelete nem járult hozzá a 6+2-höz, mert a szociális berendezések, jelesen a fürdő, a megnövekedett létszámnak i.em felelnek meg. Most hozzáfogtak a fürdő bővítéséhez, átalakításához. Néhány hét múlva elkészülnek a munkával, és akkor már semmi akadálya nem lesz hogy bevezessék a rövid munkahét, a munkaidő-rövidítés e Földváron jól bevált, módszerét. üzemben, tehát a hagyományos kendergyárban, kísérletképpen bevezetik a í+2-es munkarendet. Amikor a dolgozók megtudták, — mert természetes, hogy velük beszéltek elsősorban a 6+2-es bevezetésének szükségességéről, — kérték, hogy minél előbb kezdhessék az új munkarendet a AZ ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT KERES. toronydaru-kezelő tanfolyam beiskolázására, 18—42 éves korhatárig, változó munkahellyel, vasipari, elektromosipari alapszakmával, vagy könnyűgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező, 8 általános vagy egyéb, ennél magasabb iskolai végzettségű munkaerőket. \ tanfolyam időtartama alatt, bérezés megegyezés szerint. A beiskolázott dolgozók tanfolyami elhelyezése Debrecen, ahol kedvezményes térítés ellenében teljes ellátásban részesülnek. Jelentkezés írásban rövid önéletrajz-melléklettel. CÍM: ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT BUDAPEST. X’' M MIX K. ti. 255. (1) vitás elvégzése. Hisz a pozdorja- Pálkovács Jenő Üj üzemcsarnok Onnepi közgyűlést tartottak a Dombóvári Vasipari Ktsz-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. A szövetkezeti kollektíva kétszeresen is ünnepelt, ugyanis elkészült a ktsz több, mint ezer négyzetméteres üzemcsarnoka, ennek átadására is az ünnep előtti napokban került sor. A közgyűlést már itt tartották. A szövetkezetnek évek óta gondot okoz a zsúfoltság. Kevés a hely a régi üzemben, a lakatosok többnyire kénytelenek voltak a nagyobb vasszerkezeteket a szabadban elkészíteni. Különösen a téli hónapokban volt nehéz a munkájuk. A fejlesztésre már évekkel ezelőtt elkészültek a tervek, a szövetkezet a község északi bejáratánál, Tüske pusztán kapott egy 9,5 holdas területet. Az első létesítmény ez a mintegy másfél millió forint értékű üzemcsarnok — ezt teljes egészében saját erőből építették, — de már itt van az anyagok egy része és biztosítva van a pénzügyi fedezet a további építkezéshez is A most átadott csarnokban a vasszerkezetek gyártását szervezik meg. az ezután felépítendő épületben — a helybeli és környékbeli lakosság foglalkoztatási problémáinak megoldására — tömegcikkgyártást vezetnek be. A község belterületén felszabaduló műhelyeket a szolgáltatótevékenység növelésére veszik igénybe. A kifejező „piachóditó politika” mindenki számára hasznos hódítás. A kereskedelemnek és az iparnak egyaránt kifizetődő, mindenfajta versengés, amely a minőség javítására, a választék bővítésére irányul. Ezért reagáltak az országgyűlési képviselők olyan pozitívan a miniszterhelyettes tárgyilagos információjára. Ülést tartott a szekszárdi, a paksi és a Dombóvári járási Tanács VB AZ IFJÜSÁG HELYZETE Pénteken reggel ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Vjda Jánosné művelődésügyi osztályvezető beszámolója alapján a vb. megtárgyalta a járás ifjúságának helyzetét, a beszámoló átfogó képet adott a fiatalok munkájáról, erkölcsi,- politikai magatartásáról, szórakozásáról. Ugyancsak pénteken ülésezett a Szekszárdi Járási Tanács. A tanácsülés Vincze József vb-el- nökhelyettes előterjesztése alapján foglalkozott a termelőszövetkezeti törvény érvényesülésének tapasztalataival, és elemezte a közgazdaságilag kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetét. A tanácsülés második napirendi pontként a járás közbiztonsági helyzetével foglalkozott. Az ÓVODAI NEVELÖMUNKA A Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága péntek délelőtti ülésén beszámoltatta a sárszenüőrinci községi tanács vb- elnökét a mezőgazdasági hatósági ügyintézésről, majd Kürtös Kálmán művelődésügyi osztályvezető felmérése alapján az óvodai nevelőmunka személyi és tárgyi feltételeinek biztositásárói tárgyalt. A TSZ-EK SZAKEMBER-HELYZETÉRŐL Tegnap délelőtt Gyuricza István vb-elnök vezetésével a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén megvitatták a járás termelőszövetkezeteinek szakember-ellátottságát, a vezetők továbbképzésének lehetőségeit, a szakemberek anyagi . és lakáshelyzetét, valamint a termelőszövetkezetek és a helyi tanácsok között fennálló kapcsolatot. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban Micheller József járási mezőgazdásági és élelmezésügyi osztályvezető beszámolója alapján foglalkoztak a vb- ülés résztvevői. A TŐVÁL 1968. évi tevékenységéről, a tsz-ek építkezési igényeinek kielégítéséről Maros Henrik igazgató számolt be. A tegnapi ülésen foglalkoztak még a járási tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szervezeti felépítésével. KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓ Képviselői beszámolóval egybekötött végrehajtóbizottsági ülést tartott a Szekszárdi Járási Nőtanács november 8-án, a megyei nőtanács helyiségében. A végrehajtóbizottsági tagok nagy érdeklődéssel hallgatták Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő beszámolóját, aki az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a vasútról és népi ellenőrzésről hozott törvényt ismertette. — A nőtanács, mint tömegszervezet széles körű aktívahálózattal rendelkezik. Ebből következően megvan a lehetősége arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban a közvélemény alakítását kedvezően befolyásolja — mondotta. A következő két napirendi pontban a községi nőtanácsok jövő évre szóló mu • • ^ -ének elkészítéséhez adott ' ' i '.tatást. Takács Istvánná, a Nőtanács szekszárdi járási titkára.
