Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-05 / 260. szám
Bővülő műszaki ismeretterjesztés Közlekedési szabadegyetem és műszaki rajztanfolyam indul Korunkban mind nagyobb szükség van a technikai, a műszaki ismeretekre. Ezek terjesztésében jelentős szerepet vállalt a Tolna megyei TIT műszaki szakosztálya is. Az elmúlt évadban például Bátaszéken és Pakson faipari előadássorozatot rendeztek, amelyek igen hasznos útmutatást nyújtottak a hallgatóknak gyakorlati munkájukhoz is. Az előadó tanulmányozta előzőleg az üzemet, s elmondta észrevételeit áz előadásokon, felhívta a figyelmet a jó és a helytelen munkafolyamatokra. Több előadássorozatot tartottak az építőiparban, s ezek közül a Paksi Járási Építőipari Szövetkezetben hangzott el a legsikeresebb. Előrehaladást jelent, hogy 12 előadássorozatot, illetve munkás- akadémiát szervezett a szakosztály, s már sor került a mező- gazdaság gépesítésével foglalkozó műszaki előadásokra is. Ilyen témájú önálló előadássorozatot rendeztek Alsónánán a szövetkezet szakmunkásainak a továbbképzésére, hogy megismerjék a legújabb, addig ismeretlen géptípusok kezelését és használatát. A vasutasoknak négy előadássorozat hangzott el s először tartottak nők részére műszaki előadásokat Dunaföldvá- ron. Nagy jelentőségű volt a Tolnán megrendezett: A Szovjetunió textilipara az elmúlt 50 évben című előadás, s kiemelkedő sikerrel zajlottak le az országos hírű előadók részvételével, filmvetítésekkel kísért műszaki szakosztályi összejövetelek. I legújabb tervek Körösi Károly mérnök, a megyei műszaki szakosztály elnöke tájékoztatott bennünket a legújabb tervekről is: — Szakosztályunk munkatervének készítésénél messzemenően figyelembe vette a központi választmány 1968—69. évre vonatkozó határozatai*,“Ennek megfelelően, az ismeretterjesztési év kezdete előtt a vezetőség tematikai javaslatot készített, amelyet elküldtünk a megye üzemeinek. A tematika összeállításánál a megyei adottságokat vettük figyelembe, és témáink főleg az építő-, a bőr-, a textilés a műszeriparral kapcsolatosak. A határozat szellemében felvesszük a kapcsolatot a KISZ- szel és lehetőséget nyújtunk a fiataloknak, hogy bővítsék műszaki ismereteiket. A megye profiljából adódóan, a mezőgazdaság gépesítésének és műszaki problémáinak jelentősebb szerepet juttatunk ismeretterjesztésünkben. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági gépek korróziójával foglalkozzunk, mivel nincsenek megfelelő tárolóhelyek, a korrózió által okozott kár pedig milliókra rúg országszerte. A műszaki ismeret- terjesztés fejlesztéséért szakosztályunk tapasztalatcserét szervez majd más megye műszaki szakosztályával. Egy ilyen tapasztalatcserét már le is bonyolítottunk, s ennek eredményeképpen az új idényben műszaki rajztanfolyamot indít szakosztályunk — közölte Körösi Károly, a megyei műszaki szakosztály elnöke. Közlekedési szabadegyetem — Hallhatnánk a további tervekről is? — Természetesen. A növekvő gépjármű-közlekedésre való tekintettel vezetőségünk elhatározta, Hogy más megye tapasztalatait hasznosítva, az idén megpróbáljuk a közlekedési szabadegyetem szervezését. A szervezésben részt vesz az autóklub a balesetelhárítási tanács és a közlekedési rendőrség. Közösen állapítottuk meg a szabadegyetem programját és a központi előadókat, majd felmértük a szekszárdi járásban lévő gépkocsi-tulajdonosokat. Úgy tervezzük, hogy novembertől március közepéig hat előadást tartunk esténként, s kiváló szakértők ismertetik- majd az autósok jogait és kötelességeit, egyebek közt a nemzetközi közúti egyezményeket, a közúti közlekedési balesetek esetén a büntetés kiszabásának körülményeit, a gépjárművek műszaki problémáit, a balesetek megelőzését és a Magyar Autóklub nemzetközi kapcsolatait. — Mint már említettem, műszaki rajztanfolyamot indítunk Szekszárdon, elsősorban azoknak a fiataloknak az előkészítésére, akik műszaki jellegű iskolákban vagy egyetemen akarnak továbbtanulni. A kiállításokról szólva: Szekszárdon szeretnénk bemutatni „A magyarországi hidak története” című országos kiállítást. A műszaki ismeretterjesztés ki- szélesítéséért szakosztályunk más szervekkel közösen „műszaki napokat” rendez a tavasszal Hő- gyészen. Munkásakadémiai tematikánkat a helyi igényeknek megfelelően dolgozzuk ki, s kiemelt hangsúlyt kapnak: A mezőgazdaság műszaki fejlesztése; Korrózió a mezőgazdaságban; Az adminisztráció gépesítése, automatizálás; Műanyagok a műszaki fejlesztésben, a mesterséges holdak műszaki megoldásai. Az ifjúságnak is — A falusi ismeretterjesztésben főleg a lakásberendezés és lakásépítés problémáival foglalkozunk, s nem feledkezünk meg a háztartási gépekről, a tv-készü- lékekről szóló előadásokról sem. „Tervezők és kivitelezők problémái az építőiparban” címmel előadói konferenciát is rendezünk. A nagyobb vállalatok középszintű vezetőivel nívós előadássorozatokon ismertetjük meg a technika legújabb eredményeit, az ifjúság részére pedig népszerű műszaki ismeretterjesztő előadásokat kívánunk tartani. — Mindezt természetesen a párt- és a tömegszervezetek segítségével. velük együttműködve valósíthatjuk meg. Állandó kapcsolatot tartunk a többi TIT- szakosztállyal is. Végül, a szakosztályi életről szólva: a tavaly elkezdett klubfoglalkozásokat rendszeresen folytatjuk, sőt a lehetőség szerint a járásokban is szeretnénk kialakítani, hiszen csak összekovácsolódott tagsággal végezhetünk eredményes ismeretterjesztő munkát — közölte befejezésül -Körösi Károly, akit 40 évi mérnöki szolgálatának elismeréséül a Munka Érdemrend bronzfokozatával tüntetett ki az Elnöki Tanács, s nyugdíjba vonulása után is lelkes apostola a műszaki műveltségnek. BALLABÁS LÁSZLÓ Kevés tojást, tejterméket és gyümölcsöt fogyasztanak... Helytelenül táplálkozunk?! Az Országos Élelmezés- és Táplálkozás tudományi Intézet munkaiervének fontos része a hazai néptapiálkozás helyzetének és alakulásának szüntelen vizsgálata. Az intézet munkatársai éveken keresztül végeztek felméréseket cs vizsgálódásaik során kihasznál tan minden alkalmat arra, hogy felhívják a figyelmet a helyes táplálkozás követelményeire. E felmérések során dr. Soós Aladár, az intézet tudományos munkatársa a közelmúltban adta közre a Tolna községben végzett felmérések adatait. Noha a tanulmány nem a nagy nyilvánosságnak szóló sajtótermékben látott napvilágot, érdemes ebből kiragadni néhány figyelmet érdemlő részletet. Dr. Soós bevezetőjében elmondja, hogy választása azért esett Tolnára, mert a falusi táplálkozáskultúra helyzetének felmérését egy, az átlagosnál jobb körülmények között dolgozó termelőszövetkezetben kívánta kezdeni, ahol a lakosság egyébként vegyes összetételű, hiszen lakói közül számosán dolgoznak a Selyemgyárban., sokan járnak be Szekszárdra. A helyi termelőszövetkezet tagjai közül választotta ki azt a harminc családot. amelynek táplálkozási kultúráját egy héten keresztül kísérte figyelemmel. A családok egyhetes étrendjeinek összeállítását értékelve a következő jellegzetességekre hívja fel a figyelmet: az ismert három étkezés közé kisebb étkezéseket egyik vizsgált családnál sem iktattak be. Mindenütt a reggeli által szolgáltatott kalóriaérték volt a legalacsonyabb, míg a legtöbb helyen hat-hét óra között elfogyasztott vacsora a legbőségesebb, iegxal óriad ú- sabb! Tejtermék és tojás csak elenyésző kis mennyiségben szerepelt a reggeli étrendeken, komplett követelményeknek megfelelő reggelit csupán hat családban fogyasztottak. Az ebédre fogyasztott ételféleségek gyakorisága ugyancsak elgondolkodtató, utal az egyoldalúságra, a főzelékféléktől való .idegenkedésre. Egy hét leforgása alatt a harminc megvizsgált család asztalán' 26-szór szerepelt a halpaprikás, 19-szer a marhapörkölt, 15-ször burgonyás metélt és 12-szer töltöttkáposzta. Tehát, . általában domináltak az emésztőszerveket megterhelő, túlfűszerezett, úgynevezett „magyaros” ételek. Nagyon kevés gyümölcsféleség fogyott ebédre. Ami a vacsorákat illeti... 35 esetben fogyasztottak ebédmaradékot, ezen belül a vacsoraételek kétharmada volt meleg étel. A mennyiségi megfigyelések szerint a bőségigény a vacsorák felé tolódott el — rossz hagyomány szerint. Nagyon figyelmeztető megállapítás, hogy a tanulmányozás célját szolgáló harminc családban enyhén szólva is hiányosak a helyes táplálkozásról alkotott elképzelések. A zöm úgy vélekedett, hogy a zsíros, magas telítőértékű, nehéz ételekkel való jóllakottság ad „erőt és egészséget”. Mi az, amit a tudományos felmérés adatai kapcsán érdemes emlékezetünkbe vésni!? Mindenekelőtt az, hogy noha szüntelenül terjed és mélyül — mondhatni országszerte — az az egészségügyi kultúra, ami megköny- nyíti a korszerű orvosi ellátás munkáját első lépésKéni a megelőzésben; táplálkozáskultúránk sok kívánnivalót hagy még maga után. Lehet, hogy tréfásan hangzik, de meg kell tanítani a lakosságot a helyes táplálkozásra, amely szinte teljes szakítást követel a táplálkozási rendünk magyarosnak mondott hagyományaival. Ismeretes, hogy éppgn a helytelen táplálkozás révén valósággal népbetegség számba megy a túltápláltsággal együtt járó korai elhízás, amely számos egyéb megbetegedés okozójává válhat és válik. L, 1. ( ' ' - - ' Kémregény Fordította: Szántó András — Megkérdezem az olvasószerkesztőt, hátha ki tud eszeL ni valami okosat, — mondta az újságíró, hogy időt nyerjen. — Mindenesetre, addig írjon egy kérvényt a szerkesztőhöz. Itt a toll, a tinta. Rögtön visszajövök. Az újságíró bement a szomszéd szobába, gondosan becsukta maga mögött az ajtót és felhívta a rendőrséget. — A szerkesztőségből beszélek. Megjelent nálunk egy gyanús alak, valami Vajvadsz, vagy kicsoda. Hirdetést akar feladni elveszett gyűrűje miatt, pedig az első osztályosok is tudják, hogy ilyen hirdetéseket lapjainkban nem közölnek. Amikor azt tanácsoltam, hogy forduljon a rendőrséghez, rettenetesen begyulladt. — Munkatársunk pár perc múlva ott lesz önöknél, — mondta az ügyeletes. — Igyekezzenek addig feltartani az illetőt. — Ez nem lesz nehéz, — kedélyeskedett az újságíró. — Látogatónk éppen kérvényt ír. A rovatvezető azonban tévedett. Szobája már üres volt. Az ablakból még láthatta, amint furcsa látogatója kisiet a kapun. — 16 — ERDEI TALÁLKA — indulj! — kiáltott Vanagsz a taxisofőrre, amint beugrott a kocsiba. — Hová? — Csak egyenesen és minél gyorsabban. Elkésem. A Pobeda robogni kezdett. Vajon tényleg felismertek? — idegeskedett Vanagsz. — Menekülnöm kell. — Hová vigyem? — Mondtam már, hogy hajtson egyenesen! — Zsebében megmarkolta a pisztolyát. Ha gyanúsan viselkedik vég2ek vele — döntötte el. A vezető egykedvűen bólintott: — Rendben van. — Gyorsabban. Mondtam, hogy elkésem! A taxi maximális sebességgel száguldott. Vanagsz hátratekintett és észrevette, hogy két kocsi is jön utánuk. Uldöz- ne^ " állapította meg, s a rémület hatalmába kerítette. A vezetőhöz hajolt és rekedt hangon ráparancsolt: — Még gyorsabban! — Gyorsabban nem lehet, — válaszolta az unottan. — Háromszoros pénzt fizetek. Vanagsz előhúzta zsebéből utolsó százrubelesét és odadobta a vezetőnek. — Kanyarodjon az erdei temető felé. Ott hagytam egy csomagot, — mondta kisvártatva. Majd kiugrók és eltűnök — gondolta közben. A taxi befordult egy mellékutcába, sokáig kígyózott a keskeny sikátorban, majd ráfutott a temető felé vezető útra. Vanagsz keze már a kilincsen volt, amikor meglátta, hogy a temető kapuján három katona fordul ki éppen. Könnyen lehet, hogy véletlenül kerültek ide, sőt, Vanagsz majdnem biztos volt benne, hiszen senki, még ő maga sem tudta, hogy végül is ide fog kilyukadni. — Hajtson a repülőtérrel — 17 — — És a csomag? — csodálkozott a vezető. — Mondtam már, hogy sietek. — Igen, de eddig pont az ellenkező irányba jöttünk! Én fizetek, mi köze a többihez — szakította félbe gorombán Vanagsz. A Pobeda megfordult: — A sebesség marad! Elhagyták a Daugava-hidat, s a kocsi ablaka mellett elsuhantak a külváros házacskái. — Gyorsabban, — sürgette a vezetőt. — Lekésem a repülőgépet! Hirtelen meggondolta magát, már nem akart a repülőtérre menni. — Menjen egyenesen az országúton — parancsolta. A kocsi már majdnem kiért Rigából. Ligetek, nyaralók mellett robogtak el, szemben személy- és teherkocsik sora, aztán, végül az út mindkét oldalán erdő. A vezető régóta nyugtalankodott. Gyanús ez az utas! A temetőbe indul valami csomagért, aztán eszébe jut, hogy a repülőtérre kell mennie, most pedig kihajtat a városból. Még kirabol, ^vagy elszedi a kocsit — gondolta ijedten a gépkocsivezető. Ettől a pasastól mielőbb meg kell szabadulnom. De miként? A legegyszerűbb, ha... A kereszteződésnél, ahol a rendőr állt, a sofőr nagyot rántott a volánon, s a kocsi csikorogva állt meg, szabálytalanul az úttest bal oldalán. Éles fütty hallatszott. A vezető kinyitotta az ajtót és a közlekedési rendőrhöz sietett. Vangasz nem várta meg a fejleményeket. Kiugrott a taxiból és eltűnt a sűrű bozótban... Ide-oda futott az erdőben, hogy elveszítsék nyomát esetleges üldözői. Egy óra múlva vasúti töltéshez ért. Tehervonat lassított a kanyarban és Vanagsznak sikerült felkapaszkodnia az egyik vagonra. — 18 —
