Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

a jól végzett pártmunka elismeréseként... Az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottságának rendezésében hét­főn délelőtt a megyei pártbizott­ság székházának kis tanácstermé­ben a szekszárdi járás kommu­nistái közül a pártmunkát leg­aktívabban végzők jutalmazására került sor, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 51. évfordu­lójának ünnepi méltatása alkal­mából. Az ünnepi megemlékezést Ha­noi József, a járási pártbizott­ság osztályvezetője tartotta, majd a meghívott 35 aktivistá­nak Rácz János, a pártbizottság titkára adta át a jól végzett párimunkn elismerését szimboli­záló társviutalmakat. FIGYELŐ II tsz-ek garanciát kapnak Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a nagyfokú gondoskodás­nak a jelentőségét, amely 1968- ban első ízben nyilvánul meg a MÉM részéről a takarmánygon­dok enyhítésére. Az intézkedések összességében arra irányulnak, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben az idei aszályos esztendő ellenére se csökkenjék az állat- tenyésztési kedv. Mindez végső soron a fogyasztók érdekeit szol­gálja, elmondhatjuk, maximáli­san. A megyei takarmánygaz­dálkodási bizottság most újabb jó hírrel örvendezteti meg Tolna megye termelőszövetkezeteit. Megkezdődött a közös gazda­ságok takarmányhelyzetének a felmérése. December első felé­ben fejezik be ezt a nagyfontos­ságú munkát. A jogos takar­mányigényeket a felmérés alap­ján valamennyi termelőszövetke­zetben maradéktalanul kielégítik. Felesleges bizonygatni, hogy a megyei takarmánygazdálkodás! bizottság bejelentése valóban ' nagy horderejű. Derűlátóak le­hetünk, hiszen ha Van elegendő takarmány, akkor ennek egye­nes következménye, hogy a hí­zó sertés szabadpiaci árának drá­gulásával sem kell számolni. Közvetett módon tehát sok szem­pontból előnyös a fogyasztóknak is a kormány nem kis erőfeszí­tést és anyagi áldozatot igénylő idei takarmányakciója. A falusi tejellátás helyzete Huszonnégy hűtőszekrény Közismert. hogy a falusi lakosság tej* és tejtermékfogyasztása meg sem közelíti a kívánatos színvonalat. Meg­figyelhető azonban, hogy az érdekelt szervek, elsősorban a tejipari vállalat több hasznos intézkedése nyomán a stagnálás meg szűnő félben van. Az el­múlt hetekben a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyú, a KÖJÁL, a MÉSZÖV, a tej­ipari vállalat együttesen vizsgálta meg több községben a nyerstej-áru- sítás tapasztalatait a fogyasztási szö­vetkezetek boltjaiban. Megállapították, kirívó rendellenes­ségek sehol sem tapasztalhatók. Ab­ból a szempontból is elmozdulás ta­pasztalható a holtpontról, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek boltjaiban tej­termékekből nagyobb a választék, mint korábban volt, bár a választék továbbra is bővíthető. Helyenként, mint például Kakasdon vagy Szakály községben három boltban is árusít­ják a nyers tejet. A higiéniai köve­telmény betartása sokat javult azál­tal, hogy a tejipari vállalat 24 hűtő­szekrényt adott előnyös feltételekkel 19f>tt-ban a fogyasztási szövetkezetek botjainak, azzal a kikötéssel, hogy ezekben a hűtőszekrényekben kizá­rólag tejtermékeket, tarthatnak. A mostani vizsgálatot ez &v eleién egy hasonló jellegű felmérés előzte men. Ennek akkor nz volt a tel adata, hány a választék bővüléséről kapja­nak o? érdekelt szervek megfelelő áttekintést. Végeredményben env tervszerű intézkedési fobmmatrőt bo- svéihetün1'- amelynek az a célja hntrrt a talpakban n. tej- és a tei- te.fm.éi*e7e tanyasztdsn a kívánatos mértékben növeke&ffk. Félévszázados fénykép ■- / m i * A képen az X-szel jelölt katona Nagy Kovács István. — Tetszik tudni, én nem vol­tam benn ezekben a dolgokban. Lányfejjel nem értettem én sem­mit az ilyesmihez. Később, hogy összekerültünk az urammal, ő szokott mesélni ezekről, a fény­képet is akkor ismertem meg. Szegény uram meghalt, mert a frontról betegséget is hozott ma­gával, de azért a fénykép meg­maradt. — Erről a képről eddig senki sem tudott. Talán most került elő? — Annak idején eldugtam, mert azért annyit értettem már én is a politikához, hogy csak baj lenne abból, ha ez a kép ki­tudódna. A képen semmi gyűrődés, szennyeződés, látszik, hogy fél évszázadon keresztül gondosan őrizte Döbröközön özvegy Ko­vács Jánosné. És őrzi most is. Természetesen már nem azért, mert baj lehetne belőle, ellenke­zőleg, már tudja, hogy ez nagy érték. Csak megmutatja, de oda nem adja senkinek. Egy élő személyt ismerünk a képről: Nagy Kovács Istvánt, ő is döbröközi. Tőle szereztünk tu­domást e képről, s őt kérdezzük a részletekről. — A háború végére mi is ka­tonasorba kerültünk, és bevitték bennünket. Tényleges katona­ként szolgáltunk, amikor az őszi forradalom elindult. örültünk neki, mert hát az egyszerű nép közül ki szereti a háborút, meg sok minden kellett volna a mi­fajta szegény embernek. Később a márciusi forradalomkor fel­oszlatták az. alakulatot, de meg­kérdezték tőlünk, hogy ki akar vöröskatona lenni. Sokan jelent­keztünk. A jelentkezők közt fő­ként mi szegényebbek voltunk, de még tehetősebb is akadt. A pécsi bányász vöröszászlóaljba osztottak be bennünket. Bányá­szokkal kerültünk össze, és mind­járt Somogyba vezényeltek ben­nünket. Ez a fényk.ép is Kapos­váron készült, a csapatzászlón­kon látszik még a felirat is: „Pécsi vöröszászlóalj”. Több ak­cióban részt vettünk, a fehérek meg a szerbek ellen, megszáll­tunk egy Festetics-kastélyt is. — Kik ismerősek a képen? — Nem sokan, mert hát nem sokáig lehettünk együtt, hiszen végül is felülkerekedtek a fehé­rek. Az első sorban középtájon ül a parancsnokunk, Látrányi Imre. Ö civilben ügyvédember volt. Tőle balkézre Gergelics Andor alparancsnok ül. Ügy tu­dom, hogy őt kivégezték a fe­hérek Sásdon. Emlékszem még egy Salamon János nevű nép­tanítóra, ő szintén a képen van valahol. Az egyik csatában száj­lövést kapott és meghalt. A hátsó sorban áll egy szakcsi, az ő nevére már nem emlékszem. Mi döbröközlek hárman voltunk, jól összetartottunk, egymás mel­lé álltunk a fényképezéskor Is. Tőlem jobbkézre 611 Pócsi Mi­hály, tőle jobbkézre szélen {le­dig Kovács János, akit megkü­lönböztetésként mindenki Nagy- peti Kovácsnak hívott. Pócsi Mihályt, szegényt, a fehérterror idején félholtra verték. Az apja akkor már kint élt Amerikában, és valahogyan maga után vitet­te a fiát. Itthon nem volt ma­radása. — Magával mi történt? — Jöttek értem is a csend­őrök, és engem is bevittek. Sze­rencsére megúsztam nagyobb büntetés nélkül, de mivel a kommün után állandóan forra­dalmi hangú verseket írtam és terjesztettem a nép között, ál­landóan piszkáltak, meg szegé­nyek is voltunk, így nekem sem volt maradásom, én is vándor­botot vettem a kezembe: ki­hajóztam Kanadába szerencsét próbálni. A felszabadulás után jöttem haza. — Hát Kovács Jánossal mi történt? — Arról beszéljen inkább az özvegye. — Az uram nem ment külföld­re — mondja özvegy Kovács Jánosné — noha őt is ki akar­ták végezni a fehérek, amint később mesélte. Valahol egy nagy kályhába bújtatták el, és úgy tudott megmenekülni. Az ellenforradalmat végül is meg­úszta, de utána egyszer majd­nem bajba került. Idehozott egy Házi Ferenc nevű embert. Ez a Házi Ferenc úgy jött hozzánk, mint szerelő, de kommunista volt. Állítólag ő vezette egyszer Budapestre a salgótarjáni bányá­szokat tüntetni. Ezért kutatták az egész országban, és amikor meg­találták börtönbe zárták. Sze­gény, még onnan is írt, nagyon kedves, szimpatikus ember volt. Én sokat rettegtem, mert az iratait közben.az uram elrejtet­te, és később átadta a hozzátar­tozóinak. Ennyit sikerült megtudni a képről. Ha valaki valakit fel­ismer, szívesen vennénk, ha ar­ról értesítené a szerkesztőségün­ket, BÖDA FERENC ÖT VEN ÉVE Munkástanács Szekszárdon A „Tolnavármegyei Köz­löny" hírül adja, hogy „A magyar szociáldemokrata párt fővárosi pártvezetősége intéz­kedése folytán a szekszárdi szervezett munkásság a f. é. november hó 4-én népes érte­kezletet tartott, melyen ki­mondták, hogy az ideges köz­hangulatra tekintettel népgyü- lés megtartását mellőzik, azonban a városi lakosság ügyeinek intézésére a városi képviselőtestület által megala­kított Nemzeti Tanács mellé a dolgozó munkásosztályok ér­dekeinek képviseletére MUN­KÁSTANÁCSOT alakítanak A levélben közlik a mun­kástanács megalakítását, an­nak tisztikarát. Elnök: Ko- retzky János, alelnök: Rácz Pál, jegyző:. Hemm József. Tagok: Kaufmann Mátyás, Brinke Ferenc, Horváth Gyu­la, Bányai Ferenc, Kovács Pál, Joó Gyula továbbá a „szociális érzésű polgártársak részéről: ifj. Leopold Lajos nagybérlő és Erdei Lajos hír­lapíró, járási számvevő. Je­lentjük továbbá, ha a munkás­ság zöme hazaérkezik, úgy a Munkástanács tagjainak lét­számát kiegészítjük, hogy az a Nemzeti Tanács létszámá­val egyenlő legyen.” Ez magában véve is jellem­zően mutatja a november ele­jén kialakuló helyzetet. Tud­juk jól, hogy Budapesten a lánchídi csata alkalmával ki­fejtett rendőrterror elleni fel lépésre a baloldali szociális iák a katonatanács segítségé­vel szervezték meg az üzemi munkástanácsokat. A Károlyi kormány kinevezése után a Szociáldemokrata Párt arra törekedett, hogy az üzemi munkástanácsokból megalaku­ló Budapesti Munkástanács­ban biztosítsa a mérsékelt, polgári alapokon álló jobb­szárny vezetését. Bár a szek­szárdiak a munkásság érdekei­nek képviseletére alakulnak meg és tervük, hogy a Nem­zeti Tanáccsal azonos súlyt érjenek el, a polgári irányzat érvényesülésére ifj. Leopold Lajos nagybérlő tanácstagsága igen nyomós jel. Ö volt az, aki az október 30-i megye­gyűlésen a német szimpátia­nyilatkozatot beterjesztette. A másik polgári képviselő. Er­dei Lajos viszont határozót tan baloldali, a forradalmi márciusi napokban ő ellen­őrzi az alispán tevékenységét. Szakipari és épületgépészeti részlegek vezetésére művezetőt felveszünk. TÖVÁL Tamási. Deák Ferenc U. 44. (52) Válaszol a 12—361! Miért szünetelt a tv-adás vasárnap este Szekszárdon? Hétfőn reggel nyolckor már csörgött a szerkesztőség 1#—361-es telefonja. Felháborodott férfihang kérdezte: Meddig játszik a posta a szekszárdi és környékbeli tv- nézok idegeivel? Pont vasárnap este, amikor a legtöbben nézik a műsort, megszakadt az adás és azóta is hiába várták, nem je­lent meg a kép. — Akkor csak azzal próbáltuk megnyugtatni a telefonálót, hogy az üzemzavar­ról mi is tudunk, hiszen az új­ságírók is szeretik nézni a tv-t. A délelőtt folyamán egyébként többen is érdeklődtek. A szekszárdi postán nem sokat tudtunk meg, hiszen itt csak — távkapcsolóval — bekapcsolják a szekszárdi relét, amikor kezdődik az adás, majd a végén kikapcsol­ják. A fenntartás, karbantartás nem az ő feladatuk, egyszerűen be sem tudnak menni az adó épületébe. Először este 6 óra 23 perckor szakadt meg az adás, ezt jelezte a műszer, a műszaki ügyeletesnek ekkor még sikerült újra bekapcsolni. Négy perc múlva azonban végleg megszűnt az adás. Ekkor Pécsre telefonál­tak, jelezték az üzemzavart. Bő­vebb felvilágosításért forduljunk a pécsi tv-adóállomáshoz. Felhívtuk Pécs, 50—49-et, Sugár Gusztáv, a pécsi adó vezetője kö­zölte, hogy amint megkapták a szekszárdi jelzést, azonnal kijöt­tek Szekszárdra és sikerült is el­hárítani az üzemzavart. 23 óra 10 perctől ismét működött már a szekszárdi állomás. — Nem tartjuk megnyugtató­nak ezt a megoldást, hogy bármi csekély üzemzavar miatt Pécsről kell kijönni a szerelőknek, hi­szen ez, — mint most is —, órák­ba telik és így hosszú ideig nem nézheti a műsort a több ezer szekszárdi és környékbeli tv- tulajdonos. — Sajnos a szekszárdi felügye­let nélküli állomás. Úgy van meg­szervezve, hogy mi végezzük a karbantartást és az üzemzavarok elhárítását. Amit tudunk, meg­leszünk ennek érdekében. Eddig a válasz. Úgy véljük, mégis lehetne tenni valamit, hi­szen ilyen üzemzavar bármikor bekövetkezhet, különösen a téli hónapokban. Volt már eset rá. éppen a múlt télen, hogy az adóantenna eljegesedése miatt órákra szünetelt az adás. Nem kell más, mint, hogy kiégjen egy biztosíték, aminek kicseréléséhez Pécsről kell kijönnie a szerelő­nek. Sokkal megnyugtatóbb len­ne, ha helyben lenne valaki, aki ilyen esetben esetleg negyed-, vagy félóra alatt elhárítaná a hi­bát. Vasárnap este nem láthat­ták a Deltát a tudományos érde­kességek kedvelői, esti mese néüküí kellett aludni küldeni a gyerekeket, „elmaradt” a Viharlovag ötödik része, a Hunyady-novellák, Kom- lós műsora, a Musici di Róma kamarazenekar hangversenye és a Tv-hfradó mindkét kiadása. Pont akkor Vált üzemképessé az adó, amikor a bemondó bejelentette a műsorzárást. Pedig a tv-tulaj- donosok erre a hónapra is be­fizették az ötven forintot. <jr>

Next

/
Thumbnails
Contents