Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
Csaknem hét évtizedes kocsik versenyét rendezték meg Londontól a z ismert fürdőhelyig, Brightonig. Győzött egy 1900-ban elkészült M obile Steamer. A rendőrség egyet len versenyzőt sem írt tel gyorshajtásért, .. de mi történik majd, ha megjelennek az újabb típusú gépkocsik, amelyeket így reklámoznak: vezető nélkül az országúton Az utóbbi években egész sor megoldást fejlesztettek ki a járművek önműködő irányítására. A vasút és általában a sínhez kötött járművek problémája könnyebben megoldható — 9 részben már meg is oldott kérdés —. mert a kötött pálya követkéz-, tében a járművek kormányozására nincs gond. Lényegesen sokrétűbb feladat a közúti forgalom automatizálása, ahol a járműnek nagyobb a szabadsága és nagyobb a szabályozásra szoruló paraméterek száma. Önműködő szabályozók Az ember, mint valamely jármű vezetője, kölcsönhatásba kerül egy rendkívül komplex, dinamikus rendszerrel, amelynek része a jármű, a közlekedés körülményei, valamint a többi, a közlekedésben részt vevő jármű és személy viselkedése és annak hatása a közlekedés menetére. Ennek a rendszernek az elemzése két, egymástól egészen független szabályozási körhöz vezet. Ezek egyike a kereszt irányú mozgások köre, amelynek állító tagja a kormánymű* a másik pedig a hosszirányú szabályozás a gázzal és fékkel, mint állító tagokkal. A közúti forgalom automatizálása azt eredményezné hogy az ember szabályozási funkcióit önműködő szabályozók helyettesítenék. A kereszt irányú mozgások automatizálására egyelőre egy realizálható és részben már meg is valósított javaslat ismeretes. Több kísérleti pályát láttak már el az úttestbe lefektetett vezetőkábellal, amelyet az autóba szerelt érzékelő tapogat le, s irányító hatását egy szabályozó közvetítésével adja át a kormányműnek. Az ilyen típusú keresztszabályozás tehermentesítené az embert, különösen kedvezőtlen külső körülmények köpött — mint például ködben, rossz időben v— biztonságos és gyors haladást tenne lehetővé, különösen akkor, ha a követési távolságot is sikerülne vele egyidejűleg szabályozni. A hosszszabály ozásban két alapvető szabályozási jellemző kerül előtérbe; a szabad pályán megengedhető sebesség és a követési távolság egy zárt közlekedési oszlopban. A sebesség szabályozása ma már nem jelent különösebb problémát; megvalósították egész sor különleges kivitelű gépkocsitípusnál. Más a helyzet azonban a követési távolsággal, amelynek automatikus szabályozása, azon kívül, hogy a vezetőt tehermentesítené, lehetővé tenné rövidebb követési távolságot konvojban haladó autók számára is, tehát növelné az utak átbocsátó képességét, jelentős gazdasági hasznot hozva ezzel. A követési távolság szabályozása kétféle módon lehetséges: az egyik szerint az úttestbe épített érzékelő huzalok megállapítják a jármű jelenlétét. s jeleket adnak az utána haladó kocsinak. A jeleket különleges vevőkészülék értékeli, s ennek megfelelően befolyásolja a hátul haladó kocsi sebességét. A másik megoldás nem igényel különleges pályaberendezéseket. A tényleges követési távolságot a hátul haladó autó. előtt haladó járműről visszavert jel haladásának az időtartamából határozza meg. Erre a célra a legmegfelelőbb a szűk nyalábban kibocsátott lézer- pi.n?ár. Alkalmazkodni a meglevő müutakhoz Az önműködő kereszt- és hosszszabályozás önmagában természetesen még nem jelenti a teljesen automatizált autópályát. A sávváltás, az előzés és az oldalról való becsatlakozás még nyitott, megoldásra váró problémák. amelyek gyakorlati megoldása még messze van de technikai megvalósulásuk elvben teljes mértékben lehetséges. A teljesen automatizált mű út létrehozásának egyik feltétele az új megoldásoknak a régi. meglevő rendszerekkel való összeegyeztethetősége, mert hiszen arra gondolni sem lehet, hogy az összes meglevő járművet egy csapásra teljesen át lehessen alakítani, Darmstadti tapasztalatok A darmstadti műszaki egyetem szabályozástechnikai intézetében megvizsgálták a jármüoszlopok haladási dinamikáját, különös tekintettel a követési távolságokra. Arra az eredményre jutottak, hogy az emberek által vezetett járműveknél is megvannak a technikai eszközök a járműoszlop hosszdinamikája olyan fokú megjavításának, ami lehetővé teszi majd a követési távolság betartásának automatizálását. A sok járműből álló autókígyó nem tekinthető stabilnak, de gyakran előfordul. hogy megközelíti a stabil állapotot. Ennek az állapotnak a megzavarása meglehetősen messzire kihat. s a csillapítási tényező elég csekély. Minden gyakorlott autós tapasztalta már; milyen érzés az. zárt oszlopban haladva minduntalan fékezni, s azután újra gyorsítani. A közlekedési kígyónak ez az instabilitása az oka az oly gyakran előforduló tömegszerencsétlenségéknek. A haladó autóoszlop stabilitásának egyik lehetősége a nagyobb követési távolságok betartása, ami azonban az utak átbocsátó képességét csökkenti. Ennél jobb megoldás volna, ha a vezetők mérőberendezések útján információt kapnának a legmegfelelőbb sebességet és követési távolságot illetően. Ezzel megszüntethetnénk azt a bizonytalanságot, amely abból szár- marik. hogv a vezető az előtte haladó kocsi sebességét és távolságát csak optikai észlelés küszöbértékén túl képes megítélni. Pedig ilyen műszerek alkalmazása annál is foltosabb lenne, mivel a közlekedés e^^z. bonvolult rendszerének leggveneébb pontia az ember. Ezt mutatják a baleseti staHalál a Fekete-hídnál V. A FEKETE-HÍDI TRAGÉDIA És Csóka beszélni kezdett Elbeszélése nyomán lépésről lépésre kibontakozott a június 21-i esemény, mely egy nő életébe került. Csóka István 1967. június 21-én elindult Gesztelybe a szüleihez, hogy pénzt kérjen. Kerékpárral haladt. Még reggel ellopott egy gazdátlcn biciklit, szétszerelte, eldugta, hogy hazafelé jövet magával vigjc a Iákására. Geszíelyben éppen a lopott kerékpár miatt várt a sötétedésre, hogy minél biztonságosabban vihesse haza. Este nyolc óra tájban indult el a faluból. Gcsztely és Onga között találkozott Nyitrai Teréz- zel, aki gyalogosan haladt hazafelé. Csóka megszólította Terézt, és felajánlotta, hogy hazaviszi a kerékpáron, de Teréz ebbe nem egyezett bele, útjára küldte Csókát. Csóka azonban nem tágított mellőle, megfordította a gépet, és gyalogosan haladt Teréz mellett. Közben arra gondolt, hogy meg fogja erőszakolni. Közeledtek Gesztelyhez. A közelben senki sem járt. erősen sötétedett. Csóka letámasztotta a biciklit, és a közben néhány lépésnyire előrehaladt Teréz után futott, erőszakoskodni kezdett vele, Teréz védekezett, dulakodtak. Egy híd mellé értek. Csóka hirtelen elkapta Teréz karját, és az útról lerántotta a híd mellé. — A híd Gesztely felé eső végénél rántottam le Terézt — mondta Csóka. Itt találták meg később a műanyag fésűt, amely Teréz hajából esett ki. A megtámadott r " földre zu hant Dulakodtak, forgolódtak. Csóka ütött is, Teréz feje hirtelen nagyot koppant a kemény földön, és a támadó fölénybe került Távolról hangok hallatszottak. Csóka, attól való félelmében, hogy a közeledő kerékpárosok meghallanak valamit, befogta Teréz orrát, száját, majd ahogyan közeledtek a hangok, a torkát is megszorította. Egészen addig szorította Teréz torkát, amíg a kerékpárosok el nem haladtak. Ekkor azonban Teréz már nem mozdult. Csóka behúzta a nőt a búzatáblába, és otthagyta. Visszament a híd alá, ahol megtalálta Teréz karóráját, ezt zsebrevágta. A re- tikülből elvette a kulcsokat, valamint 120 forintot, és elindult. Eleinte a retikült is a szatyrot is magával vitte, később azonban ezeket eldobta. (Amikor Csóka felült a kerékpárjára, néhány perc múltán találkozott egyik munkatársával, aki szintén kerékpáron jött. Sem neki, sem a másiknak nem volt lámpája, de amikor egymás mellé értek, munkatársa mégis megkérdezte: — Te vagy az Pista? Forr a bor Simon István verséből (címe: fü ggőleges 23) idézünk rejtvéoyüoÍ| vízszintes £* függőleges 1., valamint vízszintes 53. számú soraiban. i X 3 * 5 6 7 8 3 «0 44 41 43 4H_ ~L IS 4» 47 48 43 10 24 2l 23 21 25 26 1» 2» 23 30 34 32 3a 3H 35 36 37 3 8 53 HO hi Hl H3 Hl 15 H6 H7 Hí H3 50 54 52 S3. 5H 55 • 5« 57 Sí * 53 60 64 62 63 6*1 6S 66 67 • 68 63 no m 72 73 7» IS 76 77 Tf 1380 84 n 83 IH Í5 Í6 87 tt 4(3 30 34 32 93 L Vízszintes: 2. A vensidézet kezdete. 15. Ezüst vegyjeie. 17. Fejér megyei község. 18. Vég nélkül — hitt! 19. Élesít. 20. Ipari növény. 22. Mindent — latinul, 24. Mértani testek. 26. SajátkezúLeg. 27. Hegycsúcs. 29. Jószága. 31. Eletért vesztő (—’). 33. Lehajt. 35. Az ókori római naptárban például március 15. 37. . . .és csapata. 38. S. V. 40. Balatoni üdülőhely. 43. Fafajta. 45. Apát — franciául. 46. Lendület. 48. írásjel — névelővel. 49. Női név. 51. ILN. 52: Becézett lány. 53. Az idézet befejező sora. 55. ÉB. 56. Olykor. 58. Lengyel kikötőváros. 61. Név el ős ruhatisztító. 63. Nemesfém — vissza. 65. „Az” elektromos rezgések csillapításának mértékegysége. 67. A vasúti pálya. 68. Kicsinyítő képző. 70. Tevő (—’). 72. Görögkeleti szentképek. 74. Ismeret. 75. Település a Szovjetunióban a Taujeczki-öbölnél. 77. Tengerjáró hajó kikötője. 79. Fás területeim. 81. ME. 82. Bújik. 85. Lírikus. 86. Tápláltál. 88. Felelőssé tette (+’). 90. Ritka férfinév. 92. Szövetet készített. Függőleges: 1. A vízszintes 2,. folytatása. 3. IA. 4. Utálatos — középen. 5. Magaslat. 6. Ebbe a szicíliai városba való. 7. Vágd. 8. Megbízott. 9. UIC. 10. A Zagyvába ömlő. végnélküli patak. 11. Kocsit mozgat. 12. Olaszország. 13. LF. 14. Angol igen. 16. Labdarúgó-játékvezető. 21. Dal (—’). 23. Simon István idézett versének címe (—*). 25. Kombinált része. 28. Művégtag (—’). 30. Névéi ős érzékszerv. 32. Arannyal bevont fém. 34. Ropog ikerszava. 36. Operacím. 39. Nem az elején. 41. Ritka családi név. 42. Hasonló nevű folyó partján fekvő angliai helységbe való. 44. Házi szárnyas. 47. Zuhogó eső, szélkísérettel. 50. Kitűnő ízű szalonna. 54. Lusta. 57. Nő a vízszint (—’). 59. Választott testedzésem. 60. Fejfedő. 62. Gyermekem. 64. Régi űrmérték. 66. ROÖ. 69. Formai. 71. Okker része. 73. Kirohan. 76. Bá- csikák (—’). 78. Város az NSZK-ban. 80. Végnélküli földalatti. 83. Duna- parti város. 84Í Betűhiányos kártyajáték. 86. EZO. 87. Fogyasztottak — szélek nélkül. 89. Mint vízszintes 15. számú. 91. Azonos magánhangzók. 92. SF. 93. Tova. . Beküldendő: a függőleges 23., vízszintes 2.. függőleges 1. és vízszintes 53. számú sorok megfejtése. M. J. Beküldési határidő; 1968. november 28, déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: „Keresztrejtvény’-. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. November 17-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Vízszintes 4: Már nyugtom éjjel sem találom; (folytatása függőleges 32:) Mert ott is ébren tart az álom: (függőleges 1:) Lilla. (Csokonai: Még egyszer Lillához). A helyes megfejtők a következők: Németh József né Dombóvár, Horváth Ágnes Szekszárd, Dombi Erzsébet Szekszárd. Totterweich József Tolna, Ludas András Tamása. A megfejtőknek a könyvet postán küldjük el. tisztikák is hiszen a balesetek nagy részének nem a gép. hanem a vezető az oka, ami azt bizonyítja, hogy a sűrű és egyre qsak növekvő forgalmon az ember már nem képes úrrá lenni. Ezért lenne annyira fontos a közlekedést segítő automatikus berendezések létrehozása, ami bizonyos fokig tehermentesítené a vezetőt. Kilátások A közúti közlekedés automatizálását három fokozatban lehet elképzelni: a vezető informálása (érzékelés). a vezető informálása és a közlekedési helyzet értékelése (érzékelés, döntés) és harmadszor az egész közlekedési folyamat automatizálása (érzékelés, döntés és cselekvés). Ezeknek a fokozatoknak a megvalósítására készültek már különféle, kísérletezésre kipróbált műszerek és modellek. Még a teljesen automatizált műuta- kon is lesznek majd természetesen hagyományos módon vezetett járművek. amelyek a közlekedés menetét nagymértékben befolyásolják. Az. automatizált közlekedés bevezetésének ezért egyik fontos feltétele a hagyományos közlekedés körülményeinek alapos ismerete. Csóka nem válaszolt. Másnap munkatársa ismét megkérdezte: — Veled találkoztam tegnap este? — Nem. Nem velem — válaszolta Csóka. Mindezt már a tettes beimerő vallomása után mondta el Csóka munkatársa. (De jó lett volna, ha előbb beszél, rögtön azután, ahogyan a holttestet megtalálták! Bizonyára jóval előbb kézre került volna a bűnös!) Otthon Csóka átadta az órát a feleségének. — Ezt neked hoztam. — Honnan van? — Egy magyar nőtől vettem el, akit meg is öltem. — Nem félsz, hogy kitudódik? Ezért fel is akaszthatnak! — Nem tudódik ki! Csak akkor, ha te kikiabálod! Gyere öntsél vizet a kezemre, mert véres! A feleség hozta a vizet és Csóka megmosta a kezét. Véres volt, mert a megtámadott nőt a hídnál erősen szájon ütötte, és ekkor indulhatott el Teréz vére. Csóka a pénzről nem szólt, azt megtartotta magának. A kézmosás után lefeküdt, és jóízűen elaludt. Másnap azt tartotta legfontosabb dolgának hogy kimenjen arra a helyre, ahová a lopott kerékpárt dugta. Nagy bosszúságára a kerékpárt már nem találta ott. Ezután pedig élte nyugodtan a maga életét. Terézke temetésére hívták szülei is, a felesége is, de oda mégsem ment el. Járt-kelt továbbra is mintha misem történt volna. Egészen a tiszaszederkényi erőszakoskodásig. Egy évig járkált büntetlenül, egy ember életének adósságával. A rendőrség türelmes, felderítő munkája, melynek lényegéről nagyvonalakban most beszámoltunk, eredménnyel járt. Csókának fizetnie kell az adósságért. A megyei bíróság első fokon húszévi szigorított börtönbüntetésre ítélte Csóka Istvánt. PRISKA TIBOR VÉGE
