Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

Városkép és rekonstrukció Bélyeggyűjtőknek z építészet neves krónikása, Granasztói Pál írja köny­vében hogy kevés dolog adja meg olyan nyilvánosan, maradandóan, szembetűnően egy nép, egy or­szág, egy korszak rangját, mint épületei, vgjosai, vái ősképe. Tö­rekvéseink legfőbb célja, hogy a mi korunk minden eddiginél' ran­gosabb alkotásokat testálhasson az eljövendő századokra. Ezt a célt szolgálják azok a városren­dezési tervek, amelyekről a na­pokban tanácskozott a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Építő­művészek Szövetsége és az Építő­ipari Tudományos Egyesület. Igen örvendetes a vidéki városok — el­sősorban a megyei székhelyek — erőteljes, céltudatos fejlesztése. Mint az országos jelentésekből kitűnik: a megyeszékhelyek több­ségében már felépültek a modern nagyvárosokra jellemző toronyhá­zak, tágas terek, korszerű üzle­tek, éttermek, bisztrók, egészség- ügyi és kulturális intézmények, egyszóval az olyan létesítmények, amelyek korábban csak a fővá­rosban voltak. Vidéki városaink tehát jó értelemben vett riválisai lettek egymásnak — és bizonyos tekintetben Budapestnek is. Eb­ben a nemes vetélkedésben külö­nösen szembetűnik Salgótarján és a vasi főváros. Szombathely kor­szerű fejlesztése. Érdemes közelebbről is szem­ügyre venni, hogy milyen elvek, koncepciók érvényesülnek az em­lített városok új arculatának ki­alakításában. Általános jelenség, hogy az ipari kultúra térhódítása nyomán mindinkább kialakul a népesség növekedésének feltartóz­tathatatlan folyamata, s ez egy­úttal megszabja a fejlesztés fő irá­nyát is. Ennek a folyamatnak a társadalmi, közgazdasági össze­függéseit szüntelenül nyomon kell követni, hogy alapos, átgon­dolt tervek készülhessenek. A városrendezésben a salgótarjáni és szombathelyi vezetők különös tekintettel ügyelnek a hagyomá­nyokra és a sajátosságokra. Mind­két város fejlesztésének sajátos vonása, hogy az új lakónegyedek építésével párhuzamosan az el­múlt években nagyszabású re­konstrukciós munka is folyt. A városrendezés alakulását ■/x döntően befolyásolhatja egy-egy jelentősebb létesítmény helyének gondos kijelölése, a lé­tesítmény tervezésének, építésé­nek ösztönző hatása. Jól szemlél­teti ezt egy szombathelyi példa. Miután a lehető legkorszerűbb tervek alapján az egész város összefogásával, egy hajdani grund helyén megépítették a Mű­velődési és Sportpalotát, a terve­zőket, az építőket valósággal csábította a lehetőség, hogy a re­mekbe szabott alkotást hasonlóan rangos létesítményekkel vegyék körül. így alakult ki az új Már­cius 15. tér, ahol tökéletes az összhang az egyes épületek kö­zött, sőt, ez a tér ma már egy ki­csit szimbolikussá növeli az em­ber képzeletében azt az utat is, amelyet az utóbbi években a városfejlesztés érdekében meg­tettek a vasiak. A tarjániak arra lehetnek a legbüszkébbek, hogy a város egy­kori specialitása, a városképet csúfító foghíj fokozatosan elfogy. Ma már inkább csak a külső vá­rosnegyedekben vannak foghíjak, ezek azonban jórészt magántel­kek. Aki négy-öt évvel ezelőtt járt Tarjánban, az láthatta: az impozáns városfejlesztést beár­nyékolták a konzervatív üziet­Ulést tartott a TOT Elnöksége portálok. Lassacskán ez is a múl­té: mindenütt a környezetbe illő portálok váltják fel a régieket. asonló céltudatosságot sür­getett a szóban forgó ta­nácskozás más városok harmoni­kus fejlődésének érdekében is. Egyebek között megállapították a szakemberek, hogy a hazai urba­nizáció elodázhatatlan feladatává vált a régi városok rekonstruk­ciója. Ez különösen bonyolult fel­adat, mert egyszerre kell gondos­kodni a városközpont átépítéséről és műemléki jellegének védelmé­ről, megőrzéséről. Ma még hiá­nyoznak a rekonstrukciót segítő szabályok, rendeletek és megha­tározott pénzügyi források. A Magyar Urbanisztikai Társaság szakértői bizottságot hívott létre, amely részletesen elemzi és fel­dolgozza a legsürgetőbb tenniva­lókat, hogy azután javaslatot ter­jeszthessen a kormány elé váro­saink további fejlesztéséről. K. F. MAGYAR KATALÓGUS A Magyar Bélyegek Árjegy­zéke 1969. évi kiadását nagy ér­deklődéssel várták a gyűjtők. Az elmúlt évben sok katalógusban a külföldi bélyegek áreséséről és a kereslet csökkenéséről le­hetett olvasni. A magyar kato- lógus bélyegeink értékének fej­lődéséről ad számot, több mint ezer áremelkedést találtunk. Részletes feldolgozásban 320 ol­dalon tárgyalja az 1871 óta meg­jelent összes magyar bélyeget és az előzőleg hazánkban hasz­nált osztrák kiadásokat. A pe­csételt és a használatlan bélye­gek árán kívül idén az első napi borítékok, valamint a carte- maximumok értéke is szerepel. A katalógusokat a filatelisták mindennap használják, ezért ör­vendetes, hogy az árjegyzék új kiadása az egyes bélyegek ada­tainak pontos közlésével, az ár- I arányok helyes megállapításával „II. Erzsébet királynő” — a Clyde folyón segíti a magyar bélyeggyűjtés fejlődését. OLIMPIAI ÉRMESEK A mexikói játékokon részt vett legeredményesebb verseny­zők tiszteletére bélyegsorozatot ad ki a Magyar Posta. A 10 ér­tékből álló sorozatot most ter­vezik, a bélyegképeken minden érmesünk megfelelő helyet kap. A sor 1969. elején jelenik meg és a második ilyen tárgyú ki­adás lesz, mert 4 évvel ezelőtt Tokió legjobbjai már szerepel­tek bélyegen. BÉLYEG — POSTA NÉLKÜL Az Indiai Óceánban fekvő Seycehelles szigetek forgalmi bé­lyegei néhány hónapja B. I. O. T. felülnyomással is forgalomba kerültek. A rövidítés megfejtése néhány hét múlva új bélyegeken lesz látható, megjelenik British Indian Ocean Territory (Brit Indiai Óceáni terület) 15 érték­ből álló halakat ábrázoló első. önálló sorozata. A terület lénye­gében korall-szigetekből áll, ösz- szesen 74 négyzetkilométer nagy­ságú és 1384 lakosa van. Nem működik itt egyetlen postahiva­tal sem, a leveleket Victoria vá­rosból, a Seychelles szigetekről továbbítják. «• HÍREK A budapesti Bélyegmúzeum a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának félévszá­zados évfordulóján kiállításon, bélyegen mutatja be az eltelt 5© év történetét, a munkásosztály harcát és győzelmeit. — Cseh­szlovákia legközelebbi sorozata híres emberek karikatúráit mu­tatja be. Szerepelnek többek kö­zött Hemingway, Capek, G. B. Shaw, Gorkij, Picasso, Chaplin. — Négymillió bélyeg van a lon­doni British Muzeum gyűjtemé­nyében. A legnagyobb ritkasá­A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége csü­törtökön Akadémiai utcai szék- házában ülést tartott. A tanács­kozáson részt vett dr. S. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes. Az elnökség foglalkozott az or­szágos tanács soron következő de­cemberi ülésének előkészítésével és megvitatta a termelőszövetke­zeti elnökök erkölcsi, politikai megítéléséről készült jelentést. Miután a híres Queen Elizabeth, a világ egykori második leg­nagyobb tenger járó hajója nyugalomba vonult, 25 millió fontos költséggel felépítették a második Queen Elizabeth-et, s már útjá­ra is bocsátották a több mint 300 méter hosszú hajóóriást a skó­ciai Clyde-folyó torkolatában. (Telefoto — AP—MTI KS.) gok, így a híres Mauritius bélyeg mellett az állandó kiállításon látható az az egyszerű nyomda­gép, amellyel 1840-ben a világ első postabélyegét Angliában elő­állították. (S. T.) Halál a Fekete-hídnál ín. Hajsza a fekete bukósisakos után Egy év telt el a geszthelyi ese­mények óta. Nyitrai Teréz holt­testét tavaly, június 29-én talál­ták meg, és ez év június 29-én újra olyan esemény történt, amelyről itt okvetlenül szükséges beszámolni. Mondhatnék azt is: a Nyitrai-üggyel foglalkozó nyo­mozók számítottak ilyen, vagy ehhez hasonló eseményre, ké­szültek rá. A Tisza-parton, Tiszaszeder- kény közelében két ismeretlen férfi rátámadt egy 17 éves diák­lányra. A lány feljelentést tett a rend­őrségen és elmondta, hogy a két férfi leteperte, erőszakosko­dott vele. Hol az egyik, hol a másik próbálkozott, leszorították a földre, ő meg rúgott, karmolt, küzdött, ahogyan tudott. Az egyik férfi kést vett elő, ráfogta, hogy ha nem hagyja magát, bele­vágja. A lányt orvos is megvizs­gálta. Erőszakos nemi közösülés kísérletét állapította meg. Ki volt a két férfi, mi tud ró­luk a kislány? Szerencsére sok mindent. Például: — Motorral érkeztek. — Milyen motorral? Kicsivel, naggyal? — Inkább kicsivel. — Milyen volt a motor színe? — Szürke. — Milyen volt a két férfi? — Fiatalok voltak. Az egyik­nek, aki a motort vezette, be volt gipszelve a lába. — Azt mondta, karmolt is. Hol? — Az arcukat karmoltam. — Nem emlékszik véletlenül a motor rendszámára? — Nem. De azt hiszem LC-vel kezdődött. — Tehát LC-vel. És bukó­sisakjuk volt? — Igen. — Milyen színű? — Fekete! — Biztos? — Egészen biztos! Fekete bu­kósisak volt! Vajon kinek kellett gipszet tenni a lábára az utóbbi napok­ban, hetekben. Motorral jár, te­hát bármelyik közeli, vagy tá­volabbi községben, városban is ehet. Mindenekelőtt azonban a Tisza-menti községekben. Ezek­ben a napokban a környező köz­\ ségek összes orvosi rendelőjét rendőrök látogatták. Kartotékok­ban keresgéltek, jegyezgettek. Neveket, címeket, eseteket. Nem biztos, hogy közlekedési baleset miatt kellett a lábat beigipszelni, lehetett más is. A rendőröket fő­képp azok az emberek érdekel­ték, akiknek még most is rajta van a lábukon a gipsz. Megtalálták az első nevet. Azután a másodikat, a harma­dikat, a tizediket és ki tudja, há­nyadikat. A körzeti megbízott rendőrök sorra látogatták vala­mennyit. és pontosan elszámol­tatták őket egy bizonyos napról. Merre jártak, mit csináltak ak­kor? Majd ellenőrzés, hosszas utánjárás, valóban azt tették-e, amit mondtak. Igen, az alibi rendben. Keresték a motort is. Kinek van szürke motorja, amelynek a rendszáma LC-vel kezdődik? Ki látott ezen a napon Tiszaszeder- kény környékén ilyen motort? Ki látta a fekete bukósisakosokat? Az egyik alkalommal a tisza- szederkényi rendőrőrs járőre éj­szakai ellenőrzése során igazol­tatott egy motorost. A járőr egyéb szolgálati feladatán kívül érdeklődött a szürke motor irán; is. — A napokban, amikor mun­kából mentem hazafelé, láttam á Túsza melleit egy szürke mo­tort. Két férfi ült rajta — fe­lelte a kérdezett. — A bukósisak színére is em­lékszik? — Igen. Fekete volt. A motor vezetőjét ismerem is. Felsőzsol- cán lakik... Gépkocsi állt meg Feisőzsol- cán, a megadott címnél. Egy asszony nyitott ajtót. A gép­kocsival érkezett férfi rendőrségi igazolványt mutatott neki. — A férjével szeretnék be­szélni. — Nincs itthon. — Hol van? — A Gesztelybe ment, a szü­leihez. — A motoron? — A motort néhány napja el­vitte valahová, de nem tudom, hová. Az asszonyt beültették a kocsi­ba és elindultak Gesztelybe. — A motor rendszámát tudja? — Nem. — Tud olvasni? — Nem. — Mi történt a férje lábával? — Közlekedési baleset érte. — Be kellett gipszelni, ugye? Rajta van még a gipsz? — Nincs. Tegnap levette. Nem tudom miért, de levette. — Milyen a bukósisak színe? — Szürke.- Szürke? — Igen! Szürke! A gépkocsi megérkezett Gesz­telybe. Utasai a keresett férfi szüleinek lakására mentek és né­hány perc múltán a nyomozó­tiszt előtt állt egy fiatalember. Arcán erős karmolósok nyomai, egyik lába csúnyán megdagadva. Kezén tetoválások. Indiánfej, cowboyfej, „üss!” és néhány más felirat. — Magát keressük. Mi történt az arcával? — Beestem egy asipkebokorba. — A motorja hed van? — Javításon, itt.. a közelben. — Menjünk oda! A szürke motor valóban ott állt a műhelyben. Semmi külö­nösebb javítani való nem volt rajta. Rendszáma LC 34-47. — A bukósisak? — Itt van az is — szólt a fiatalember. Szürke bukósisak került elő. Olyan bukósisak, amelyről le­szedik, ledörzsöiik a festéket és megmarad a szürke alapszín. A rendőrtiszt a fiatalemberbe fordult. — Csóka István, előállít}’ A megyei kapitányságra gyünk, szálljon be a kocsib Csóka István, 19 éves, zsolcai lakás, néhány 1 sikkasztással és javítói a háta mögött most isjr be került a bűnüldöz'' kél. A kapitányságon ’V. ő erőszakoskodott a kényi lánnyal. Ö és katos László, vele lakos, akivel a ismerkedett meg. csak gyorsan e tásba helyezte Csókának f zölteken kív den is eszé’ Ke m

Next

/
Thumbnails
Contents