Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

I termelők és a vállalat kapcsolata az 1969. évi szerződések tükrében é •' i Tejüzemeink 1968. január 1-e E fontos és felelősségteljes mun- Kézenfekvő tehát a megoldás, előtt az állami gazdaságoktól ka megkezdése előtt azonban Termékeinket elsősorban a belső szállítási szerződések, a termelő- több fórumon értékeltük a múlt piacon kell értékesíteni. Ennek szövetkezetektől pedig termék- évi szerződéskötések realizált és érdekében két fő feladat áll értékesítési szerződések formájá- várható eredményeit, majd ezek előttünk. Az egyik a tej- és tej- ban szerezték be a szükséges tej- ismeretében részleteiben is meg- termék-propaganda minél széle- mennyiséget. kezdtük az új szerződéskötések sebb körű kiterjesztése, s másik E szerződések rendeltetése az előkészítését. feladat a falusi lakosság minden volt, hogy több éven keresztül .. .. ' rétegének kellő mennyiségű és biztosítsák feldolgozó iparunk közös nézőpontok kialakita- minőségi áruval történő ellátása, számára az alapanyagot, egyben sához nagy segítséget nyújtottak p; feladat megoldására a tej­árrá is voltak hivatva, hogy a a vállalatunk területen mukodo ipar a jelenlegi körülmények tej- és tejtermék relációjában tsz területi szövetségek, vala- -között csak a termelőkkel kö- a falu és város közötti árufor- mint a tanácsi szervek illetékes zösen, rájuk támaszkodva, vagy galmi kapcsolatot rendezzék, dolgozói. A velük, valamint ke- velük kooperálva képes, szabályozzák. sőbb a termelőszövetkezeti ve- Ennek szellemében indult meg Megállapíthatjuk, hogy a fenti zetők bevonásával folytatott a falusi ny erste jellátás a ter- szerződésformák minden szem- egészséges szerződéskötési viták melőszövetkezeteken keresztül, pontból megfeleltek az akkori eredményeként idők követelményeinek. Elősegí­tették a mezőgazdasági terme­lést, a termelőszövetkezetek fej­lődését. Előnyük mellett azonban ma­gukban hordták az ellentétek csíráit is, amelyek a legutóbbi években a fejlődés gátjaivá vál­tak. A szerződő felek egészséges kapcsolatának kialakulását nem tette lehetővé a kötött szerző­désminták alkalmazása. Ezen minden szempontból teljes egyetértés, vagy legalábbis kölcsönös megegyezés szü­letett. amelynek eredményeként az ér­tékesítés a tervezettel szemben 100 százalékkal megnövekedett. A közös és háztáji szerves egységéből fakad a termelőszö­vetkezetek azon lehetősége, hogy a háztájiból felvásárolhatja a tejet, amely az értékesítés fo­lyamán nagyüzemi tejként sze­repel. Ezzel a lehetőséggel élő termelőszövetkezeteink elősegíl­Termelő gazdaságaink által eddig leszerződött tejmennyisé­geket vizsgálva általános az a tapasztalat, hogy az idei aszá­lyos nyár hatására még váltó- hetiK a háztáji tehénállomány zatlan tehenletszam mellett is megtartását, amennyiben a ma­___ ____ kissé túlzott az óvatosság, ami gasabb felvásárlási ár, magasabb f ormában teljesen nyilvánvaló azj- jelenti, hogy az idei bázis- jövedelmet biztosít a tsz-tagnák volt, hogy a felek nem voltak szint alatt állították be a jövő gs családjának, egyenrangú partnerek. Gazdaság- évi tejtermelést. A szerződések értékét, rangját éppen az adja, aSnSsr jSSr'fSS * <«í w**»**«* feleknek. Már'ebből kiindulva is és a nyerstejeladást elősegíten- rendkívül fontos, hogy a termelő dő. kedvező feltételek mellett gazdaságok reálisan mérjék fel megkezdtük a gyűjtőcsárnokok amely lényeges változásokat tejtermelésüket, hiszen a sok évi és berendezéseinek tsz-tulajdon- eredményezett, a termelők és a tapasztalat, tenyésztőig gyakorlat ba adását. Elmondhatjuk, hogy irányításunk új rendszere e té­ren is mélyreható változást ered­ményezett. Az 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet a mezőgaz­dasági termékértékesítési szer­ződések új rendjét hozta létre, tejipar kapcsolatában is. Mik ezek a lényeges változások? deíkezésére bocsássuk Helyes kezdeményezése'-gved- ményekégjjen k hamarosan sor kerül egyes ‘tsz-fejcsárriokókban, velük kooperálva egyéb-tt-tejter- mékek árusításává, esetleg köny­megkönnyítését szolgálja a szer- az eddig átadott csarnokok mind- ződésben rögzített negyedéven- egyike, amellett, hogy a fenti kénti megengedett 15, illetve feladatok megoldását biztosítja, éves szintű 10 százalék eltérés. tisztességes haszonhoz juttatja , . , . „ termelőszövetkezeteinket. Célunk Egyértelmű megállapítás to- továbbra is az> hogy a meglévő vabba az is, hogy termelő gazda- par csarnokunkat kifogástalan 1968. január 1-e után a nyers ságaink az egyéb lehetőségek állapotban a helyi tsz-ek ren­te j szabadforgalmú cikk lett. Ez ej;en£re továbbra is azt jelenti, hogy megszűnt a termelők tejértékesítéá kötötlsé- a tejipari vállalattal kí­né. A továbbiakban tejfelvasar- , , fást és értékesítést végezhetnek vannak szerződéses utón er­áz állami és szövetkezeti belke- tékesítenl. ’ ______ __________ _____ ___ r eskedelmi tevékenységet foly- , , ,, nyen ' előáÜítható "termékek koó­tató vállalatok, szervek, tovab- A lehetősegek ezen egyoldalú peraciöban történő előállítására bá üzemi tevékenysége köreben kihasználása a közelebbi jövőt és eladására. “ az állami, a szövetkezeti vendég- tekintve sem helyeselhető, mert összegezésképpen megállapít­Äs^ÄrSekt köztudott dolog, hogy tejipari hatjuk, hogy termelőgazdasá- gjaszto szocialista szervezeteit es exnortia devizaki- gaink és az ipar kapcsolata jól intézmények, valamint mező- termékeink exportja devizaki » További közös felada­gazdasagi ejmelouzemek is. termeles szempontjából egyalta- uink meg0ldása érdekében e jó van ae^H ainT háztájf gaidl- ián nem kedvező‘ Ezért nem kapcsolat megtartása és elmélví- ságából sSrmazó tejre is szer- cél az’ ho*>' iParunk a s_züksé' tése elsőrendű célunk, ződést kötni. Ezzel a rendelke- Ses export mellett jelentős rá- Böcskei István zés biztosítja a termelőszövetke- fizetéssel adjon el külföldön a Tolna megyei Tejipari Vállalat zet és a háztáji gazdaság szer- arut szakinstruktora vés egységét. __ Lényeges változást jelent to­vábbá az is, hogy állami gazda­ságaink az eddigi szállítási szer­ződések helyett termékértékesí­tési szerződés megkötésére köte­lezettek. így e szektorban a to­vábbiakban a termékértékesíté­si jogszabályokat kell alkalmaz­ni. Megszűnt a kötelező szerződés- minta. A termékértékesítési szer­ződés tartalmát a felek teljesen szabadon határozzák meg. Egy­mással szemben megszabott fel­tételeiket és árukapcsolatuk rész­leteit szabadon, közös megegye­zés útján rendezhetik. A szerződés részletes szabá­lyait a fent említett kormány- rendelet és a szállítási alapfel­tételek tartalmazzák. E szabá­lyoktól a két szerződő fél kö­zös megegyezése alapján el le­het térni, kivéve, ha az alap- feltételek másképpen nem ren­delkeznek. A tej felvásárlására vonatkozó alapfeltételek a felek szabad rendelkezési jogát csak a kötbér tekintetében korlátozzák. Összegezve: az új szerződés- minta nem kötelező, csak út­mutatóként szolgál a szerződés- kötés nehéz munkájának meg­könnyítésére. Amennyiben egyes pontjaiban a szerződő felek más­ként nem állapodnak meg. elég csak a szerződésminta szövegé­nek jóváhagyása. Vállalatunk területén Büntetés vagy megtiszteltetés ? A KISZ, mint a párt ifjúsági szervezete, a párt irányításá­val, hatékony támogatásával végzi munkáját. Ez az általános megállapítás kisebb egységre bontva azt jelenti, hogy egy-egy községben, termelőszövetkezetben, vagy üzemben működő KISZ- aLajpszervezei az adott helyen tevékenykedő p ártaá; a p szerv ezet, segítségével, irányítása és felügyelete mellett dolgozik. A közép- és szakmunkástanuló-iskolákban működő KISZ-alap- szervezetek helyzete sajátos, s így a pártirányítás módszere is más. A korábbi években KXSZ-tanácsadó tanárok dolgoztak a KlSZ-alapszervezetek mellett, ez a rendszer azonban nem vál­totta be a hozzá fűzött reményeket: a legtöbb helyütt még nem voltak önálló iskolai pártszervezetek, sok esetben a tanácsadó ta­nári munkában a direkt módszerek kerültek előtérbe, ami azt je­lentette, hogy nem a KISZ választott szervei, hanem a tanácsadó tanárok lettek az alapszervezetek tényleges irányítói. Helytelen gyakorlat volt az is, hogy ily módon csak a tanácsadó tanárok foglalkoztak az if júkommunistákkal, a többi nevelő mentesítve érezte magát a munka alól. A KISZ KB állásfoglalása értelmében a közép- és szakmun­kástanuló-iskolákban a tanácsadó tanári rendszert az 1967—68-as tanévtől kezdődően fokozatosan felváltja a pártösszekötők rend­szere, amely — az önálló pedagógus-pártalapszervezetek megala­kulásával alkalmas arra, hogy megvalósítsa az iskolai KJSZ- al&pszervezétek közvetlen pártirányítását, patronálását, anélkül, hogy az öntevékenységet, a KISZ választott szerveinek irányító munkáját sértené. Ez egyben azt is jelenti, hogy a KISZ patro- n álás a nem csupán egy ember, hanem a pedagógus-pártszervezet együttes feladata. A párt összeköti) tanárokat a pedagógus-pártszervezet vezetősége jelöli ki. A megbízatás feltétlenül megtiszteltetést jelent, bizalmat a pártalapszervezet részéről hiszen összekötőkapocs­nak lenni a két alapszerv, a fiatalok és a felnőttek között, sok munkával, felelősséggel járó feladat. A nevelők többsége is így fogja fel és eszerint igyekszik végezni a munkáját. Csakhogy ez a megtiszteltetés nem mindig érezhető, pontosabban szólva legfeljebb erkölcsileg érezhető. Elég talán a jutalmazásokat és kitüntetéseket említeni: a pártosszekötő tanárok kapnak ugyan kitüntetést, esetenként pénzjutalmat, de elsősorban szakmai mun­kájuk ekmeréséül, a nem annak a. tevékenységnek jutalmaként, amit a KISZ-szervezet érdekében végeznek. Csak nagyon kevés azoknak a pártösszekötőknek a száma, akik az iskolában végzett mozgalmi munkájukért kaptak kitüntetést, vagy jutalmat. Nem akarok messzemenő következtetést levonni ezekből a tényekből, de úgy tűnik, olykor még az erkölcsi megbecsülés *s hiányzik. A dolog másik oldala: a pártösszekötő tanárok a KISZ-szel kapcsolatos teendőik elvégzésére órakedvezményt kapnak. Az alapelv helyes, természetes, hogy bizonyos időre mentesíteni ke! őket a KISZ-munka lelkiismeretes végzése érdekében, hiszen nem kevés az a plusz, amit ezzel vállaltak. Ez viszont azt jelenti, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek a többi nevelővel szemben, mert el­foglaltságuk miau kevesebb túlórát vállalhatnak, szabad idejűk jó részét leköti a KISZ-munka. így a pártösszekötő tanárok — éppen, mert többet tesznek az ifjúkommunisták érdekében kollé­gáiknál — anyagilag rosszul járnak, ami — főként fiatal pedagó­gusokról lévén szó —, egyáltalán nem lényegtelen szempont és nem ambicionálja a nevelőket arra, hogy valóban megtisztelte­tésnek vegyék ezt a munkát. A pártösszekötői rendszer, amint a kezdeti tapasztalatok is bizonyítják, alkalmas formája a közép- és szakmunkástanuló- iskoLák XlSZ-alapszervezetei patronálásának, megfelelő szintű, közvetlen irányításának. A módszer még új, s bevezetésével né­hány olyan probléma is felszínre került, amelyre érdemes fel­figyelni, —- éti megoldást keresni rá. W. k. j.) Válaszol a 12—361! Már tervezik az új bonyhádi autóbusz-pályaudvart Legutóbbi közönségszolgálatunk udvar építése Bonyhádon. mivel az alkalmával több bonyhádi lakos elmúlt hónapokban már több al­is feltette a kérdést: mikorra vár­ható egy korszerű autóbusz-pálya­az 1969. évi szerződésköté­seket október folyamán be­indítottuk. Csúcsí0,,al," eredmény Két hónapja, hogy megjelent a hír: megkezdődött a cukorrépa szállítása. Ez egyben azt is je­lentette, hogy megkezdődött az évről évre Visszatérő őszi csúcs - forgalom is, amely megfeszített munkát jelent a közlekedési vál­lalatok — elsősorban a MÁV — dolgozóinak. S bár még csak kellős közepén tartunk az őszi csúcsforgalomnak, mégis egy számottevő eredmény­ről adhatunk számot. Október hónapban a MÁV Pécsi Igazgatóság, történetében a legmagasabb szállítási eredményt érte el. ami a legkiemelkedőbb október havi szállítási eredményhez vi­szonyítva 5,13, míg az eddigi leg. magasabb 1966. szeptember havi teljesítéshez viszonyítva 2,72 szá­zalékkal magasabb. Az őszi csúcsforgalom e nagy­szerű eredményének első sorban az adja meg jelentőségét, hogy az az új gazdaságirányítási rend­szer első évében, tehát az új ösz­tönző intézkedések bevezetésének első évében született, Az is az igazsághoz tartozik, hogy még ennél is kiemelke­dőbb lehetett volna az ered­mény, ha a vállalatok kocsi­igénylése egyenletesebb. Gyakran előfordul, hogy a hét egyes napjain a berakások mind egyenetlenebbé, a kirakások pe­dig mind vonta tot tabbá válnak. Vagyis a hét négy munkanapján keddtől péntekig tetőzik a for­galom, míg a szombati, hétfői, de különösen a vasárnapi kocsiigé­nyek a minimumra csökkennek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az őszi csúcsforgalom sikeres és zökkenőmentes lebonyolítása ér­dekében elsősorban egyik fő se­gítő eszköze kell, hogy legyen a hétvégi és hételeji szállítások emelkedése. Az egyenletesebb ko­csiigényeket a MÁV maradékta­lanul ki tudja elégíteni. örvendetes számunkra az a tény, hogy a megye területéről a cukor­répa rakodása, szállítása egyen­letes és kiemelkedő. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, a ki- és berakodások meggyorsítása, a kapacitás jobb kihasználása érdekében megkezd­ték a nagyobb vállalatok felke­resését szerződési ajánlattal. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebo­nyolítása érdekébén ama fuva­roztatók részére, akik az év hát­ralévő időszakában a ki- és be­rakások meggyorsításával a szál­lítási feladatok teljesítését előse­gítik, 1969. január 1-től március 15-ig az eddigi 4, illetve 5 ólával szemben 12 órás rakodási alap­határidőt biztosítanak. Az őszi csúcsforgalom eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a felkészülés jól sikerült, s további sikerek várhatok. Ami pedig a MÁV Pécsi Igaz­gatóság csúcseredményét illeti gratulálunk az igazgatóság dolgozóinak, akik becsületes helytállásukkal biztosították e nagyszerű eredményt. Sz. L. kálómmal is szóba került, hogy az eredeti elképzelésektől elté­rően a közeljövőben nem várható a beruházás megvalósítása? A kérdéssel a legilletékasebbeí. Kovács Jánost, a bonyhádi köz­ségi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökét kerestük fel, aki a következőkben adta meg válaszát: — Tulajdonképpen már egy éve húzódik az autóbusz-pálya­udvar építésének ügye. Első­sorban anyagi természetű okok miatt. Az egész beruházás vég­ső — összege — beleértve a szükséges kisajátítást is — meg­haladja a négymillió forintot. Ezzel szemben nekünk egész évi fejlesztési alapunk alig va­lamivel több mint kétmillió, így azután csak az AKÖV-vei közösen tudjuk megvalósítani a lakosság jogos kérését. Az új autóbusz-pályaudvar a jelenlegi tűzoltólaktanya egy részenek és a Zrínyi utca 3 számú háznak területén épülne meg. A tanul­mánytervek már elkészültek, s a közeli napokban az érdekelt intézmények, vállalatok képvise­lőivel helyszíni bejárást tar tunk, s ezután megrendeljük a tervet, az. UVATERV-nél. A beruházás kivitelezője a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat lesz. Előzetes számítása­ink alapján jövőre megkezd­hetjük a kivitelezést. Erre an­nál is inkább nagy szükség van. mivel Bonyhádon naponta 26« autóbusz fordul meg, s ilyen nagy forgalomhoz már szüksé­ges a korszerű pályaudvar.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents