Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
Hallom, hogy végre megoldódott a cipőkérdés. Nem az volt ám a baj, hogy hordták a cipőt. Ah! A uagyar cipő a hordástól nem megy tönkre, persze ha megfelelően hordják, ha tudják, hogyan kell hordani. A minőségjavítás tehát kézenfekvő. Egyszerűen használati utasításokat kell nyomatni a cipőkhöz és kész. Hamarosan el is készülnek a cipők használati utasításai. Én megmondom ószintén: nagyon várom, hogy mellékeljenek egy ilyen használati utasítást a leendő cipómhoz, mert attól tartok, hogy eddig rosszul hordtam a cipőimet — a lábamon, holott eset- g a kezemen kellett volna kesztyű helyett, vagy a vállamon fűzőjénél összekötve, mint valamikor a falusi asszonyok. Csak az a baj, ha a cipőt esetleg a kezemre kell húzni, akkor mit húzok majd a lábamra? Azt hiszem, semmit, mint Sandie Shaw, a híres táncdal- énekesnő, aki még a közönség előtt is mezítláb jelenik meg, bundában és mezítláb énekel, ugyanakkor cipőüzletet nyitott és arra számít, hogy az a közönség, amely őt mezítláb látja énekelni, az majd bemegy hozzá a boltba cipőt vásárolni. Tehát Sandie is úgy van, mint sok ember: bort iszik és vizet prédikál, azaz a legtartósabb lábbeliben jár és -nj-inakkor mindenkit arra ahar rávenni, hogy cipőt húzzanak. Ha Sandie-nek jó mezítláb, akkor jó lesz nekem is. Persze azt nem tudom, hogy nálunk erre hogyan reagálnak a hatóságok, nem nyilvánítanának-e bolondnak, nem büntetnének-e meg? Erről nem tudok nyilatkozni, viszont azt tudom, hogy a mi bürokratáink elülhetnek az amerikaiak mellett. Az történt velem ugyanis a minap Amerikában, hogy egy ismerősömmel autós moziba mentünk. Megállított bennünket a jegyszedő és azt mondta: a filmet csak tizennyolc -'ven felüliek nézhetik meg. Hárman mehetnek, egy. nek ki kell szállni a kocsiból. Szegény, akinek ki kellett volna szállnia, erről az egészről semmit sem tudott, mert mindössze ,tízhónapos volt és békésen aludt. Bizonyára át- aludta volna azokat a részeket is, amelyek a tizennyolc éven felülieknek készültek, de a jegyszedő kíméletlen volt, nem úgy, mint nálunk, ahol nyugodtan megtekintheti a tizenhat éves a tizennyolc éveseknek készült filmet, mert a mi tizenhatéveseinknek, sőt még az ennél is fiatalabbjaink- nak nem tudunk olyant mutatni, amit ők ki ne próbáltak volna. Csak a karosszékeket nem próbálták ki. Ha egyszer kipróbálják, ők is úgy járnak, mint a felnőttek többsége: az istennek sem akarnak belőle kiszállni Pedig nálunk még nincsenek fűthető karosszékek, mint Londonban. Ott már vannak ilyenek is. Rossz belegondolni ha nálunk is lesznek ilyen fűthető karosszékek, akkor mindenki abban akar ülni és senki sem akar kiszállni. Helyesebben, még inkább mindenki, és még inkább senki, mert annyira megszerették nálunk ezeket a székeket, ha fagyasztó berendezést szerelnének beléjük, akkor is benne ülnének. Legfeljebb arra hivatkoznának: odafagytak. Ez a levél nem alkalmas arra, hogy kifejtsem a karosszékhez ragadás elvi okait, meg őszintén szólva nem is nagyon akarom keresni ezeket, mert az ember nagyon megjárhat, ha keresgél. Itt van például egy amerikai fiatalember, akinek adatait, meg az apja adatait, meg mindent beletáplálták egy elektronikus agyba és azt kérdezték ettől az agytól: hol van ennek a fiatalembernek az apja? Az elektronagy habozás nélkül így válaszolt: — A szomszédban sakkozik! — Hiszen ez lehetetlen, — válaszolt a fiatalember az elektronagynak, — az édesapám huszonöt évvel ezelőtt eltűnt! Az elektronagy gondolkodott egy kicsit, majd meggondoltan, szinte szótagolva, így válaszolt: — Édesanyjának a férje valóban eltűnt, édesapja azonban, mint már mondottam, a szomszédban sakkozik! Hát így járhat az ember. Megtudhatja, hogy ki volt az apja, ha azt akarja megtudni, hogy hová tűnt az apja! Nem tökéletesek még a biológiai agyak sem, mit lehet akkor várni egy elektromos agytól, amit szintén ember készített, de egészen másként. Hát ilyen bonyodalmat okoz az elektronagy és még ennél is nagyobbat okozhat egy szál gyufa. Mert az emberek manapság mindenen összekapnak. Splitben például egy szál gyufa miatt kaptak össze és két napig verekedtek. Az egyetemisták és a huligánok. Egy huligán kért egy szál gyufát egy egyetemistától. Azt már nem lehet, megállapítani: hogyan kérte, de tény, hogy ebből aztán nagy botrány lett. Ablakokat törtek, összetörték a berendezést és az egy szál gyufa miatt több sebesült lett. Mit szól ehhez a szerkesztő úr? Ugye, semmit?! Én sem tudok ehhez hozzáfűzni semmit az égvilágon, mert amikor ezt láttam, úgy elállt a lélegzetem, mint amikor bemegyek a boltba, kérek valamit és azt mondják, h ogy van. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Szélesedő vászon A ma és a holnap mozija Sokat olvashatunk mostanában a televízió és a mozi „párharcáról”. A televíziós készülékek szaporodásának arányában csökken a mozilátogatók száma; alapjában véve érthető ez a világjelenség. Ahhoz. hogy a mozi visszaszerezze régi jogait, valami újat keil produkálnia. S valóban világszerte folynak a kísérletek olyan vetítőrendszerek kidolgozására, amelyek a néző élményét annyira fokozzák, hogy meghozza az „áldozatot”, és a kényelmes otthoni tévézés helyett ismét elfoglalja helyét a nézőtéren. A mozgófilm tulajdonképpen századunk szülötte: az 1900-as párizsi világkiállításon láthatott először 25 000 néző mozgó némafilmet. Hamarosan követte ezt a hangosfilm, amely már tökéletes szórakozást nyújtott. Ám a technika soha sem áll meg. .. Az új követelmény — már a televízió hatására — az. hogy közelebb kerüljön a néző az élő valósághoz: megjelent a szélesvásznú film. A nézó szélesebb vásznon, olyan látószögből nézheti a képet, amely közelebb áll a természetes körülményekhez. A térhatású (sztereo) hang tovább növelte a nézőben a valóság- érzetet. Nem sokkal később feltűnt a sztereofllm. de hamar ki is áb- rándultak belőle. A nézőnek vagy mereven kellett ülnie, vagy különleges szemüveget kellett viselnie: ilyen mozi volt Budaoesten az 1950-es években a Toldi filmszínház. Hamarosan ezután visz- szaalakftották hagyományos mozivá. Az ezután tért hódító szélesvásznú filmek a panoráma vetítési rendszerek három csoportba oszthatók több -epés eljárás. torzított 'rárielcmes eljárás és torz•',''','•■, képelemes ci lírás. Több gépes eljárás eseten legtöbbször három vetítőgépei használnak. A torzított képelemes eljárásnál a felvételnél különleges torzító objektívvei vízszintes irányban zsugorított képet állítanak: elő, melyet vetítéskor ellentétes torzítással az eredeti formára alakítanak vissza. A toízí- tatlan képelemes eljárást honosították meg a budapesti Corvin Filmszínházban. A rendszer amerikai feltalálójának, Michael Toddnak az eljárását 1957-bei mutatták be Párizs bari. A rendszer nem tartalmaz új gondolatot, hanem a filmszélesség megkétszerezésével jó lehetőséget ad a képminőség és sztereofonikus hangvisszaadás javítására. A felvételt nem 35 mm-es, hanem 70 mm-es szélességű filmszalagra veszik fel. Ennél a rendszernél tehát a panorámarend- szerrel ellentétben. 3 filmszalag helyett csak egyet használnak. Egyetlen objektíwel a képet majdnem akkora szög alatt veszik fel. mint amilyennél a három obiekfíwel ellátott háromfilmes kamera dolgozik. A vetítés is óriás mére+ű vászonon (8 2x16 m) három helyett egyetlen génnel történik, és ez, k'zária a nanorá- ma filmre jellemző függőleges iránvú illesztési sáv keletkezési és kiküszöböl' az illesztési b" lyeknél fellépő villogást. • Már a további kép is kezd kirajzolódni a filmtechnika terén. Az egyik ilyen irányzat a Circo- ráma. A szovjet Circoráma mozi kétszintű. A két gyűrű alakú vetítőfelület átmérője kb. 16 m. A vetítőernyők mögött 22 vetítőgépet szereltek fel: mindegyik vetítőernyöre -11—11 gépből vetítenek. A vetítőfelület mögött a hangszórókat 7 csoportba rendezték cl, és a hang pontosan követi a vetítőernyőn lejátszódó cselekményeket. Ennek a rendszernek azonban komoly elvi hibája, hogy — mivel kör alakú a nézőtér — a nézőnek állnia kell. Ilyen körülmények között csak rövidfilmet lehet készíteni. Másik irányzat az, Aromarama rendszer, ami tulajdonképpen szagos mozit jelent. New Yorkban nyitották meg ezt a mozit, ahol „A nagy fal mögött” című, Kínáról készült négycsatomás, szélesvásznú, sztereoforikus, 35 mm-es filmet mutatták be. A vetítés alatt a nézőtérre a szellőző- berendezésen keresztül olyan levegőt juttatnak, amely különféle szagos, illatos anyagokat tartalmaz. A film bemutatása alatt a szagokat és illatokat több mint hússzor váltják. Az előadás alatt a néző rózsaillatokat szagolhat, érezheti a friss fű, az alma, tea, különféle ételek, égő gyanta, fa. dohány, egyes állatok .jellegzetes szagát. Ennek a rendszernek az a célja, hogy a film érzékelési folyamatába a látáson és a halláson kivül a szaglást is beiktassák. Egyelőre nem lehet végleges véleményt alkotni, ezen irányzat jövőjéről. Színes, térhatású szagos körmozi, vagy ki tudja még ma, hogy mit tartogatnak a mozisok? Egy azonban biztos, az állandóan fejlődő filmtechnika még sok meglepetést tartogat a mozi Iá tógátoknak. A várdombi Egyetértés Mg. Tsz. eladásra felkínál 1 db ez évben felújított SZ—100-as lánctalpas traktort 80 000 Ft-ért. 1 db ez évben felújított T—100-as lánctalpas traktort és T—100-as traktorhoz újszerű állapotban lévő tolólapot és csörlőt. Ár megegyezés szerint. Telefon: Várdomb 3. (185) A család munkájának eredménye a kényelmes otthon, kiegyensúlyozott hétköznapok, a gyermekek megnyugtató jövője. Előre nem látott esemény súlyos gondokat okozhat. A baráti támogatás, az emberi segitőkészség mellett a család anyagi támasza az idejében kötött ÉLETBIZTOSÍTÁS a 82)
