Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

«y hét a Külpolitikában MÉRLEGKÉSZÍTÉS» VARSÓBAN Lengyelország jelentős napokai él át. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt e héten ülésező kongresz- szusa megvonta a szocialista épí tes mérlegét és felvázolta a jövőt is: az 1971—75. évi lengyel táv­lati népgazdasági terv körvona­lait. Mint Gomulka, a LEMP első titkára, a Központi Bizottság be­számolójában rámutatott, „a nem­zeti jövedelem az idén több mint négyszerese lesz az 1938. évinek, s az ipar- összes termelése a há­ború előttihez viszonyítva tizen­háromszorosára nő’', A beszámoló értékelte a párt tevékenységét s a többi között foglalkozott a márciusi diákza- várgásokkal. Megállapította, hogy „az egyetemeken, különösképpen pedig a varsói egyetemen akti­vizálódtak a revizionista elemek". — A csehszlovákiai politika; válságban is — hangsúlyozta Gomulka — a revizionizmus dön­tő szerepet játszott a nyíltan jobboldali — és ellenforradalmi erők platformjának megterem­tésében. Leoin.yid Brezsnyev. az SZK P főtitkára arra utalt, hogy nap­jainkban az imperializmus mind- gyakrabban alkalmaz árnyaltabb taktikát, a szocialista országok­ban ideológiai aknamunkát foly­tat, igyekszik befolyást gyako­rolni a szocialista országok gaz­dasági fejlődésére, s arra tö­rekszik, hogy elszigetelje az egyes szocialista országokat, „hogy az­után egyenként torkon ragad­hassa őket”. — Egy testvéri or­szágnak nyújtott katonai segít­ség a szocialista rendszer veszé­lyeztetésér,-ek megakadályozására rendkívüli kényszerintézkedés, amelyet 'kizárólag a szocializmus ellenségeinek nyílt ■ tevékenysége válthat, ki — mondotta Brezs­nyev. Felszólalt a kongresszuson az MSZMP nevében Biszku Bé­la, a Politikai Bizottság tagja, aki kiemelte, hogy- a szocialista közösség országait összefűző in­ternacionalizmusnak növekvő sze­repe van korunkban. Pártunk ta­pasztalatait ép eredményeit is­mertetve rámutatott, hogy sike­reinket a jobb- és „baloldali” el­hajlás elleni két frontos harcban értük el, ilymódon erősödött a párt egysége, kapcsolata a nép­tömegekkel. A CSK.P FELADATAI Feszült érdeklődés kíséri mind Csehszlovákiában, mind a Szo­cialista országokban a CSKP Központi Bizottságának csütörtök óta tanácskozó ülését. Természe­tesen a nyugati propaganda- köröik igyekeztek a tanácskozást megelőzően a hisztéria légkörét kelteni, ezzel is. támogatva a leg­utóbbi szovjetellenes provokáció­kat szervező antiszocialista erő­ket. Ezek az erők, mint arra Gustav Husak, a KB-plénum elő­estéjén a pozsonyi milicista-ülé- sen rámutatott, az elmúlt két hétben új támrdíst kezdtek! A milícia pozsonyi gyűlésén hatá­rozott hangú nyilatkozatban fog­laltok állást, a párt konszolidá­ciós tevékenysége mellett. A Központi Bizottság ülésén csütörtökön a párt fő feladatai­ról Alexander Dubcek első tit­kár tartott beszámolót, amelynek nyomán széles körű vita kezdő­dött. A Központi Bizottság 140 tagja jelentkezett szólásra. Dub­cek beszédében határozottan szembehelyezkedett mindenfajta szovjetellenes és kommunista- ellenes irányzattal és megnyilvá­nulással, amelyeket fő veszély­ként jellemzett. Kritikusan érté­kelte a január óta eltelt idő­szakot. Beszélt azokról a ferdí­tésekről. így a „demokratikus szocializmus" koncepciójáról, amelyekkel a nemzetközi impe­rializmus igyekezett befolyásolni a csehszlovákiai fejleményeket. Dubcek bejelentette a soron lé­vő pártkongresszus elhalasztá­sát. A beszámoló feletti vitában tükröződtekva csehszlovák Köz­ponti Bizotfeágon belüli politi­kai, szemléletbeli nézeteltérések. Több felszólaló utalt arra, hogy a pártvezetés annak idején nem mérte fel kellően a jobboldali veszélyt, majd pedig a májusi plénum után. a határozatokat nem követték teltek. Sürgették a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálását, ami­nek alapvető fontosságát egyéb­ként a beszámoló is aláhúzza. Mások azt állították, hogy vita­partnereik a jobboldali veszélyt eltúlozzák és nem ítélik el a dogmatikus, úgymond frakciózó csoportok tevékenységét. KARDCSÖRTETfiS BRÜSSZELBEN A csehszlovákiai események nagy súllyal szerepelnek a Brüsz- szelben megkezdődött ..atlanti nagy hét" tanácskozásain. A kü­lönböző NATO-szervek ülései közül az első felvonás a had­ügyminiszterek csütörtöki kon­ferenciája volt. amelyen titkos dokumentumokat vitattak meg. — amerikai, brit, nyugatnémet és olasz javaslatokat. Ezek a „NATO-szövetségesek" elszánt­ságát demonstrálják és új lépé­seket szorgalmaznak a nukleá­ris stratégiában. A pénteken kezdődött miniszteri tanács a legfontosabb a konferenciák so­rában. Ezen a katonai ülésekről távolmaradi Franciaország is részt vett és a jelek szerint egyedül képviselte az enyhülés politikáját. A vezető nyugati kül­ügyminiszterek, élükön Rusk, amerikai • külügyminiszterrel, a csehszlovákiai akció ürügyén hi­degháborús kirohanásokat intéz­tek a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Rusk hangoztatta a ..NATO érdekeltségét” a kelet- európai fejleményekben. A hi­degháborús légkörrel az ameri­kai és nyugatnémet vezető kö­rök láthatólag a NATO belső el-( len tétéinek áthidalását próbáljál*, elérni, így készülve a szerződés jövő évi megújítására. a szovjet mezőgazdaság fejlődésének áj szakaszában Ismeretes, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága októberi ülésén határozatot fogadott el mező­gazdasági kérdésekről. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban megkérdezte a hazánkban tar­tózkodó V. V. Mackevicset, a Szovjetunió mezőgazdasági mi­niszterét: milyen főbb tényezők határozzák meg a szovjet mező­gazdaság fejlődésének irányát? — A SZKP KB októberi plé­numán megvizsgálta az 1965. márciusi és az 1966. májusi köz­ponti bizottsági ülésen, vala­mint a XXIII. pártkongresszu­son a mezőgazdasággal kapcso­latban hazait határozatok végre­hajtásának menetét. A kérdések részletes feltárása annál is jelen­tősebb, mert a Szovjetunió me­zőgazdasága fejlődésének új, bel­terjesség irányába ható időszaká­hoz érkezett. Korábban a terme­lés növelését főképpen a vetés- területek bővítésével és az állat- állomány számszerű gyarapítá­sával igyekeztünk elérni, most ellenben a legfontosabb a hek­táronkénti termésmennyiség és az állattenyésztési hozamok nö­velése. A határozatnak megfele­lően nagyobb gondot keLl fordí­tani a termények minőségénél-, javítására, valamint a termelési költségek csökkentésére is. — Korábban úgy tartottuk, hogy a gépesítésre és a kemizá- lásra fordított beruházások a mezőgazdaság bellet jességéneK leglényegesebb statisztikai meg­határozói. Újabban egy további tényező, a melioráció, azaz a talaj - termékenység javítása is előtérbe került. — A Szovjetunió nagy terüle tein a termelés koncentrálása, il­letve a szakosítás kínál olyan perspektívát, amelyre a mezőgaz­daságunk biztonsággal epithet. A plénum határozatai pedig min­den feltételt megadnak a Szov­jetunió mezőgazdasága előtt álló új feladatok megoldásához — mondotta befejezésül V. V. Mac kevies. Bővülnek gazdasági kapcsolataink Ausztriával Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter szombaton haza­érkezett Bécsből, ahol gazdasági és műszaki együttműködésre vo­natkozó államközi megállapo­dást írt alá Otto Mitterer keres­kedelmi és iparügyi miniszteriéi. A szerződésről és más országok­kal már korábban létrejött ha­sonló megállapodásokról a mi­niszter a következő nyilatkoza­tot adta az MTI munkatársának: Az utóbbi években egy sor európai nem szocialista ország­gal is létrehoztunk gazdasági- ipari-műszaki kooperációs meg­állapodást. Ilyen megállapodást kötöttünk L965-ben Olaszország­gal, 1967-ben a Belga-Luxem­burgi Gazdasági Unióval, az idén Hollandiával és most Auszt­riával. További hasonló megálla­podásokat előkészítettünk. Az Ausztriához fűződő gazda­sági kapcsolatainkról a minisz­ter a következőket mondta: — A gazdasági élet különböző területein számottevően fejlőd­tek kapcsolataink. Az utóbbi években bővült az árucserefor­galom. szélesedett a kölcsönö­sen szállított áruk köre. Az áru­csereforgalom fejlődése azonban 1968—69 Középiskolai tanulmányi versenyek A művelődésügyi miniszter — tes tudnivalókat a Művelődés- az érdekelt szaktárcákkal és a ügyi Közlöny november 15-i KISZ Központi Bizottságával száma tartalmazza, egyetértésben — meghirdette az nem érte el az objektív feltéte­lek szabta határokat, maradtak kihasználatlan lehetőségek. Ezt jelzi az is, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalma a nyugat-európai országokkal 1961 és 1967 között gyorsabban növe­kedett. mint a szomszédos Auszt­riával, noha a szomszédságból, a földrajzi adottságokból származó előnyök az átlagosnál erőtelje­sebb ütemű fejlőlést indokoltak volna. Ilyen, még sok kihaszná­latlan tartalékot kínáló lehető­ségnek tekinthető a gazdasági ipari kooperáció, bár ezen a té­ren kezdeti eredmények tapasz­talhatók. Létrejött néhány, — mindkét ország számára elő­nyös — kooperáció. Ezek közű! megemlíthetem a villamosener- gia-cserére vonatkozó megállapo­dást, továbbá az erőművi beren­dezések harmadik országba irá­nyuló szállításában létrejövő együttműködést. Számos, ered­ményesnek ígérkező további tár­gyalás kezdődött. Namer szabadlábon New York-ban 25 000 dollárnyi óvadék ellenében pénteken este. hat nappal letartóztatása után szabadlábra helyezték Ahmed Rageh Namer 43 éves jemeni arab származású bevándoroltat, akit két fiával együtt egy állító­lag Nixon ellen tervezett merény­let miatt vettek őrizetbe. Mint Namer védőügyvédje közölte, az óvadékot egy emberbaráti intéz­mény, valamint a három arab jó- barátai fizették ki. A börtönből távozó Namer resz­kető hangon, könnyekkel a sze­mében kijelentette, hogy teljesen ártatlan és semmi oka sem volt egy Nixon elleni merényletre. Nincs megegyezés A George Thomson angol kül­ügyi államminiszter és Ian Smith rhodesiai kormányfő között Salis­bury ben folytatott tárgyalások szombaton eredmény rélkül vé­get értek. A tárgyalásokról kiadott közös közelmény szerint „számos fő elvi kérdésben alapvető nézet- eltérés áll fenn a felek között”. 1968—69. tanévre az országos középiskolai tanulmányi ver­senyt, valamint az Arany Dá­niel matematikai versenyt. Az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen harmadik és negyedik osztályos tanulók vehetnek részt, s egy diák leg­feljebb két tantárgyban indul­hat. A verseny tantárgyai a kö­vetkezők: magyar nyelv és iro­dalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, matematika, fizi­ka. földrajz, kémia, biológia, to­vábbá könyvvitel csak a közgaz­dasági szakközépiskolák és a technikumok tanulói részére. Magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból és orosz nyelvből a verseny három-, matematikából, fizikából, kémiá­ból, biológiából, könyvvitelből és angol nyelvből kétfordulós. A verseny győzteseit vala­mennyi tárgyban, illetve cso­portban egy 2000 forintos első, egy 1000 forintos második és egy 500 forintos harmadik díjjal ju­talmazzák. A további kiemelke­dő teljesíményű tanulók könyv­jutalmat, illetve dicsérő okleve­let kapnak. Az Arany Dániel matematikai versenyt — az eddigi gyakorlat­nak megfelelően — a Bolyai Já­nos matematikai társulat bonyo­lítja le. A középiskolai tanulmányi versenyekkel kapcsolatos részle­,JluiMiéhkehM&' ismeretségünk úgy kezdő- dött, hogy elébem állt té­tován, repdeső tekintettel és pár fillért kért. Külseje tetőtől- talpig könyörgött, annyira hi­ányzott róla a rendezett otthon legkisebb jele is, hogy meg kel­lett állnom. — Az a kérdés, mire kell a pénz? — és a közeli filmszínház felé sandítottam, ahol gyüleke­zett már az első előadás közön­sége, a felnőttek sűrűjében itt is, ott is ilyen korú gyerekekkel. — Kenyérre. — Nem mozira? — Dehogy. Kenyeret akarok venni. — Miért nem mégy haza kis­fiam, ha éhes vagy? — Nincs kenyér, anya azt mondta keressek. Olyan száraz, tárgyilagos han­gon mondja ezt, mintha mi sem lenne természetesebb annál, mint hogy nyolcéves gyerek menjen kenyeret keresni. Kérde­zem tőle, tudja-e; hogy koldulni nem szabad? Hang nélkül bó­lint és vállai között majd el­tűnik a feje. Ütésekhez szokott fej. Ha meg akarnám simogatni, félrekapná torzonborz tüske­haját. Gyorsan megállapodunk, hogy pénzt nem kap, bemegyünk a boltba, veszek kenyeret. — Lehet egy kiló is? — Olyan éhes vagy? — Nem annyira, de hazavi­szem. De ndben van. Megvesszük 11 a kenyeret, az üzlet ajta­jában iramodna egy hátradobott köszönömmel és csókolommal, de fülöncsípem. Várj csak még! Kelletlenül áll meg és lépked mellettem, amíg az alkonyati forgalomban nem találunk egy beszélgetésre alkalmas helyet. A nevét kérdezem. Szemében bi­zalmatlanság villan fel. Azt mondja ez a pillantás, „kaptam tőled kenyeret, de biztosan el­lenség vagy. másként miért ér­dekel mi a nevem, hol lakom, kik a szüleim, hol dolgoznak." meg más efféle. — Szóval, hogy hívnak? Annyi gondolkodás után böki oda, hogy Kovács Jóska, ameny- nyi túl sok az őszinte válasz­hoz. Esküdni mernék, hogy nem ez a neve, most jutott eszébe. Kitalálta, mert tart tőlem. Van is némi igaza. A felnőttek vi­lágába apján, anyján keresztül nézett bele először. Eddig rög­ződött ítéletei, hitei abban a csa­ládban születtek, amelyben az apa dolgozik ugyan, de iszik. Az anya is csak néha dolgozik, de szintén iszik. Van még három testvére, kisebbek, mint ő. Azoknak viszi a kenyeret. És így, kenyérkereső. — Mondd, Jóska! Jársz te is­kolába rendesen? — Amikor nem kell otthon vigyázni. — Sűrűn kell? — A néni tanító? C ehogy sem tudom lesze- relni a bizalmatlanságot, hiszi is, nem is, hogy nem hi­vatalból vallatom, csak beszél-

Next

/
Thumbnails
Contents