Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

ÍV Sz-..',:.s...rc onyvtára füi*«ra mEGYtijr NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI P120TTSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP/A XVIII. évfolyam. 369. szám ARA: 86 PILLÉR Szombat. 1968. november 16. Dubcek beszéde a CSKP plénumán Biztosítani kell a párt vezető szerepét A CTK ismerteti Alexander Dubceknek, a CSKP KB első tit­kárának, a Központi Bizottság november 12-1 ülésén elhangzott beszáfholójét. A beszámoló bevezető része hangsúlyozza, hogy a CSKP „a proletár internacionalizmus tala­ján áll ós elutasítja a szűk nem­zeti szempontokat. A szocialista közösség része vagyunk és a szo­cialista országok népeivel együtt küzdünk az impertallrmts és az új háború veszélye ellen’*. A párt első titkára ezután ér­tékelte az augusztus Óta Végbe­ment konszolidáció eredményeit, majd rámutatott arra, hogy ^en­nek a folyamatnak a legnagyobb akadálya az az álláspont, amely a politikai vezetést kapituláció­val és árulással vádolja és amely szovjetellenes pszichózist kelt. Ebből a szemszögből mindenek­előtt a november 7-1 prágai és pozsonyi eseményeket kell el­ítélni. Ezek tragikus követkéz* ményekikél járhatták volna. Egyértelműen fel kell lépni mindenféle kalandor törek­véssel szemben. A szocializ­mus ellenségei az emberek­nek és elsősorban a fiatalok egy részének politikai ta­pasztalatlanságára spekulál­nak. Ezért úgy döntöttünk, hogy a* érvényben levő törvényekkel Összhangban minden körülmények között fenntartjuk a belső rendet." A párt első titkára ezután a CSKP január utáni politikáját méltatta, és ezzel összefüggésben kifejtette, hogy ,.a KB január utáni politikájának tartalma az volt és az is marod, hogy szi­lárdabb alapokra helyezzük a szövetségét a Szovjetunióval, a szocialista tábor országaival és a nemzetközi kommunista mozga­lommal." E politika alapvonásait Dubcek abban foglalta össze, hogy biztosítani kell a párt ve­zető szerepét, a lakosság fokozott bevonását a párt­politika alakításába, a mun­kásosztály vezető szerepének biztosítását, az alapvető ál­lampolgári és szabadságjogok szavatolását, a szocialista törvények betartását, a re­habilitáció megtel elütését. a gazdasági reform megvaló­sításához az életszínvonal emelését, a fiatal nemzedék fokozott bevonását a köz­életbe. Dubcek rámutatott, hogy „a párton belüli és párton kívüli erők a szocialista tartalomtól megfoszt­va beszéltek »megújhodásról« és demokratizálásról, eszménykép­nek tekintették a fórmélis pol­gári demokráciát és lebecsülték a pártnak, valamint a munkás- osztálynak a társadalomban ját­szott veaetősaerepét". Tár.vidalomellenes erők cs Irányzatok is jelentkeztek — foly­tatta ezután — mint például az úgynevezett 23l-es klub szerve­zői, vagy azok, akik ellenzéki trolit lkai erőt kívántak megte­remteni az „el nem kötelezettek klubjában”. Azok, akik támadá­sokat intéztek a népi milícia el­len — szintén nyilván valóan kommunistaellenes célokat kö­vettek. Voltak olyanok is, akik újjá akarták éleszteni a szociál­demokrata pártot azért, hogy gyengítsék a munkásosztály egy­ségét. Hasonló törekvéseknek a sajtóban is nyilvánosságot bizto­sítottak. Dubcek a továbbiakban hang­súlyozta: „politikai rendszerünket le kell zárni minden szocialista- ellenes erőfeszítés és meg­nyilvánulás előtt, de ugyan­akkor a Nemzeti Front ré­vén a pártnak a dolgozó né­pet be kell vonnia az ország politikájának alakításába”. Dubcek az egyik legfontosabb feladatként a párt Vezetőszere- pének biztosítását jelölte meg. A párt első titkára kijelentette, hogv egyelőre nem tartják meg a Cseh Kommunista Párt alakuló kongresszusát és a '"SKP soron • következő 14. kongresrzusátr Alexander Dubcek befejezésül hangsúlyozta: ,,A létező imperia­lista veszéllyel szemben köve­tendő határozott irányvonal szükségessé teszi a nemzetközi forradalmi mozgalom egységének megszilárdítását. Pártunk ezért támogatja a kommunista és munkáspártok nemzetközt érte kezletének összehívását”. Nixon távirata Podgornijhoz Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfeüső Tanácsa Ein (irkáé- gének elnöke, aki táviratban üdvözölte Richard Nixont, az Egye­sült Államok elnökévé választása alkalmából, a következő szövegű válásztáviratot kapta az újonnan megválasztott amerikai elnöke tői: „Köszönetét mondok Önnek elnökké választásom alkalmából küldött szívélyes Jókívánságaiért. »«Ívesen emlékezem vissza a Szovjetunióban tett utazásaim­ra, és különösen a szovjet és amerikai nép közötti barátság ama forró megnyilvánulásaira, amelyoket alkalmam nyílott tapasztalni. Csatlakozom az Ön által hangoztatott reményekhez, hogy ez n ba­rátság fennmaradhat és tovább erősödhet. Ma fontosabb, mint bár­mikor valaha, hogy népeink egymás kölrsönös tiszteletének szel­lemében és annak tudatában tevékenykedjenek, hogy reánk kü­lönleges felelősség hárul a világ békéért. Meggyőződésem, hogy a közeli évek során komolyabb lépé­seket lehet tenni a valóságos béke és biztonság érdekében, amire mindenütt törekszenek az emberek”. Élőirodalmunk és a falusi ifjúság írók és költők kétnapos tanácskozása Lengyelen Tegnap délelőtt kétnapos ta­nácskozás kezdődött Lengyelen. A tanácskozás témája a mai iro­dalom és a falusi ifjúság helyzete. Rendezője a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága és a Magyar írók Szö­vetsége. A délelőtti órákban különbusz- szal érkező írók, költők, kritiku­sok népes csoportját Szabó Géza. a KISZ Tolna megyei Bizottságá­nak első titkára és á Lengyeli Me7,őgazdasági Szakmunkásképző Iskola Igazgatója, Fodor János mint házigazda fogadta. A dél­előtt beszélgetéssel telt el. A tu­lajdonképpeni program a kora délutáni órákban kezdődött. A szakmunkásképző iskola kul­túrtermében megtartott tanácsko zás résztvevőit Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese kö­Max Reimann az NSZK-ban Max Reimann Düsseldorfba ér­kezett. Mint a bonni kormány szóvivője közölte, feltételezik, hogy Németország Kommunista Pártjának újraengedélyezése ügyében kíván tárgyalásokat folytatni az NSZK-ban. Azt hogy kivel óhajt tárgyalni, a szóvivő nem tudta megmondani. Mint jelentettük, a bíróság nemrég elévülés efmén beszüntet­te az eljárást Max Reimann el­len. 575 ellenőrzés 381 üzletben Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap a délelőtti órákban ütést tartott a Tolna megyei Ta­nács Végréhajtó Bizottsága Szabópál Antalnak, a vb elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának titkára. A vb résztvevői megvitatták Halász Istvánnak, a megyei ke­reskedelmi felügyelőség vezetőjének és Horváth Jánosnak, a rrte- gyei tanács ipari-kereskedelmi állandó bizottsága elnökének tájé­koztatóját a vásárlók érdekvédelmét szolgáló jogszabályok végre­hajtásában végzett vizsgálataikról. E napirendi pont megbeszélé­sén részt vett és hozzászólt Budai István, az Országos Kereskedem mi Felügyelőség osztályvezetője. Ezután került sor Szabópál Antalnak, a közelmúltban az NDK-ban tett tapasztalatcsere-látogatásáról szóló élménybeszámo­lójára. A későbbiek során a megyei tanács végrehajtó bizottsága különböző bejelentések dolgában hozott határozatot. A megyei kereskedelmi fel­ügyelőség a harmadik negyedév­ben kilenc központi és egy saját kezdeményezésű témában végzett vizsgálatot, összesen 381 kiskeres­kedelmi boltban és vendéglátó- üzletben 575 ellenőrzést végzett. Próbavásárlást 1385, mérésellen­őrzést pedig 587, számolást 115, minőségvizsgálatot 114 esetben hajtottak végre. Számolásnál 31 esetben összesen 983 forinttal, mérésnél 92 esetben összesen 78 forinttal károsították meg a fo­gyasztókat A tapasztalatok arról tanúskod­nak. hogy a legtöbb panasz a ru­házati és vegyes iparcikk szak­mákban fordult elő. A panaszok többsége minőségi reklamáció. Az üzletekben a hibát rendsze­rint úgy követték el, hogy a ki­fogásolt árut. jegyzőkönyv felvé­tele nélkül cserélték vissza, illet­ve juttatták el a nagykereskede­lemhez. Az új Irányítási rend­szer hatása kedvező a fogyasztók jogos panaszainak Intézésére, de gyakran előfordul, hogy olyan esetben is kártalanították a vá­sárlót, amikor annak jogossága vitatható volt. A Népbolt Vállalatnál 1967-ben 179 ezer forint, 1968. első negyed­évében 38 ezer forint volt a fo­gyasztói reklamáció értéke. A ruházati szakmában aránylag csökkent a reklamációk száma, de ezen belül a cipők minősége to­vábbra sem kielégítő, gyakori a talpleválás, a cipő felső bőrének színelváltozása. A vegyes ipar­cikk szakmában a televíziókra, rádiókra, különböző fényképező­gépekre gyakori a reklamáció, Ezeknek a cikkeknek a garanciá­lis javítása még jelenleg sem megoldott, éppen’ ezért a vb el­határozta. hogy a GELKA műkö­dését felülvizsgálja. A felügyelőség a megállapított hibák, mulasztások elkövetőit fe­lelősségre vonta. Büntető felje­lentést egyetlen esetben sem kel­lett tenni, pénzbírságot összesen 70 esetben róttak ki 200 forinttól 2000 forintig terjedő összegben. A végrehajtó bizottság javasol­ta a társadalmi ellenőrök nagyobb mérvű bevonását a különböző el_ lenőrzési munkákba. Hangsúlyoz­ták. hogy a büntetések alkalma­zásánál a kereskedelmi felügyelő­ség differenciáltan járjon el, at­tól függően, hogy a felfedezett mulasztás kisebb, vagy nagyobb jelentőségű, első alkalommal, vagy rendszeresen fordul elő, s véletlenül, vagy tudatosan követ­ték el. A végrehajtó bizottság elisme­rését fejezte ki a megyei állami kereskedelmi felügyelőség dolgo­zóinak és társadalmi aktivistái­nak eddigi tevékenységükért. szöntötte. Jelen volt Molnár György, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára is. Ezen a dél­utánon három referátum hang­zott el. A mezőgazdaság forra­dalmi átalakulásának néhány elvi kérdéséről dr. Slmka István, a- Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára, a mezőgaz­daságban dolgozó ifjúság helyze­téről dr. Fekete József a KISZ KB parasztifjúsági osztályának vezetője, az irodalom és a falusi ifjúság kapcsolatának helyzetérői pedig Simon István a Kortárs fő- szerkesztője mondta el vitaindító expozéját. Dr. Simka István referátumá­ban többek között arról beszélt, hogy a föld BO százaléka a ter­melőszövetkezetek tulajdonában van. Elmondotta, hogy a vidéki lakosság 80 százaléka, dolgozik termelőszövetkezetekben. Részle­tesen három témakört fejtett ki; a termelőszövetkezetek jövedel­mének színvonala, a jövedelem elosztása, és a tsz-ek érdekvédel­me köré csoportosuló problemati­kát. Dr. Fekete József kis előadásé­ban a falusi fiatalság rétegéinek fejlődési tendenciáiról, előrehala­dásának perspektivikus szem­pontjairól beszélt. Simon István referátumában azt fejtegette; mi lehet az oka annak, hogy a mai falusi fiatal­ság nem érzi olyan nagy kívá­nalomnak az irodalmat, mint amilyennek azt hasonló életkorá­ban a mai ötvenéves generáció magáénak érezte. Azt boncolgat­ta, hogy a harmincas években született irodalmi alkotások ol­vasóik figyelmét az elkövetkező időszak tennivalóira irányították. Vajon a mai irodalomból érez­hető-e egy ilyen jövendőt meg­jelölő eszme. Valami oka kell, hogy legyen annak, hogy az Utóbbi évtized alatt jelentősen megcsappant a parasztirodalom Ennek oka csupán az volna, hogv világszerte az intellektuális iro­dalmi művek iránt nagy az ér­deklődés? Simon István szerint ez a kettős probléma — tehát a falusi fiatalság olvasásigényének csökkenése és a paraszti témát feldolgozó irodalmi alkotások számszerű csökkenése — az. amellyel a tanácskozásnak fog­lalkoznia. vitatkoznia kell. A vitaindító referátumok után a jelenlevők megtekintették az iskolát és a tangazdaságot. Ma délelőtt kerül sor a tulajdonkép­peni vitára.

Next

/
Thumbnails
Contents