Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
Vita a szövetkezetekről Társadalmi Szemle februári számában jelent meg Erdei Ferenc „A szövetkezetek elméleti kérdései’’ című vitaindító cikke, amelynek gondolat- ébresztő megállapításai nyomán a párt elméleti és politikai folyóiratában izgalmas vita alakult ki. A közérdeklődést jelzi a február óta megjelent 19 hozzászólás, amelynek némelyike kisebb önálló tanulmánnyal is felér. Vitaindítójában Erdei Ferenc a szövetkezetek népgazdasági jelentőségéről szólva megállapította: . „ ... az összes keresők számának kereken egyharmada (33,7 százaléka) a szövetkezetekben dolgozik, a szövetkezetek a nemzeti jövedelem 22,2 százalékát, tehát kereken egyötödét állítják elő ... Ha népgazdasági ágak szerint nézzük az arányokat, akkor a következő a kép: az illető ágazat összes keresői közül a szövetkezetekhez tartozik a mező- gazdaságban 74,7 százalék, a kereskedelemben 26yl százalék, az iparban 9,6 százalék, az építőiparban 11,5 százalék, a különféle szolgáltatási tevékenységben 8,3 százalék. A nemzeti jövedelem előállításában pedig így alakul a szövetkezetek részesedése: mezőgazdaság 63,7 százalék, kereskedelem 41 százalék, ipar 6,2 százalék, építőipar 8,6 százalék”. E tények alapján méltán hangsúlyozza Erdei Ferenc a szövetkezeti szektor népgazdasági fontosságát és kimondja: elérkezett annak az ideje, hogy napirendre tűzzük a szövetkezetek legfontosabb elvi kérdéseinek tisztázását, igyekezzünk azokat tisztultabban és határozottabban megfogalmazni. A vita élénkségét és egyúttal a téma időszerűségét bizonyítja az az ellenvélemény, amelyet dr. Halasi László fejt ki hozzászólásában (Társadalmi Szemle 1968. áprilisi száma). Szerinte indokolatlan a szövetkezeti elvek kidolgozásának feladatairól beszélni, ■ mert azok a marxizmus— lenínizmus klasszikusai által már adöttak és mindössze a meglevő elmélet helyes gyakorlati alkalmazásáról lehet szó. A vitázók közül többen is érintik ezt a témát és Erdei Ferenc álláspontját tartják elfogadhatónak. Ugyanilyen értelemben fejti ki véleményét a Társadalmi Szemle októberi számában megjelent hozzászólásában Nyers Rezső. Megállapítja, hogy a tudományos szocializmus elmélete, Marx, Engels, Lenin gondolatrendszere ma is korszerű elméleti alap, mert helytálló eligazítást nyújt a társadalom fejlődésének alapvető kérdéseiben. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tudományos szocializmus megalkotói a maguk korában még nem ismerhették fel és nem elemezhették a mi korunk megannyi problémáját. Ezért fejti ki Nyers Rezső azt a véleményét, hogy ma, amikor a szocializmus alapjai már állnak, csupán klasszikusaink öröksége már nem elég. „Bizonytalanság származik abból, ha elméletünk csak a múltunkat tisztázza, de csak felszínesen határozza meg a szövetkezetek mai társadalmi szerepét és nyitva hagyja jövőjüket... ezért a hozzászólók többségével együtt én is azt tudom ajánlani, hogy a klasszikusok gondolati alapjait megőrizve, bátran kutassunk csak, vitatkozzunk és alkalmazzunk új elméleteket, ahol ez szükséges”. L ényeges vonása a vitának az állam és a szövetkezetek közötti viszony tisztázásának felvetése. Általános társadalmi és gazdasági fejlődésünk, de különösen a gazdaságirányítási reform újabb, az eddigiektől eltérő körülményeket teremt, illetve a fejlődésnek megfelelő követelményeket állít például a jogalkotás elé. Ezt fejezi ki dr. Nagy László hozzászólása (Társadalmi Szemle 1968. 4. szám), amelyben taglalja az állami irányítás szerepét, és módszereit. Megállapítja, hogy az irányítás egyik Ar: megegyezés szerint eszköze a szövetkezetek működési kereteit megszabó jogszabályalkotás, a másik pedig a gazdasági ösztönzők útján való befolyásolás. Azt is kimondja, hogy az állami irányítás közvetett eszközökkel érvényesülhet és célja nem az egyes szövetkezetek feletti gyámkodás, hanem az össztársadalmi és a szövetkezeti érdek összhangjának biztosítása. Szükségesnek tartja azt is, hogy az állam és a szövetkezetek viszonyát nemcsak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek esetében, hanem a szövetkezeti szektor valamennyi ágában általános érvényű elvi alapon tisztázni kell. Több hozzászóló foglalkozik a termelőszövetkezetek — különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — szervezeti kérdéseivel. Szinte egységes a megállapítás, hogy jelenleg itt a gyakorlat előbbre tart, mint az elméleti tisztázás. Ez a jelenség is sürgeti a szövetkezetekkel foglalkozó elméleti munka erősítését. Sarkalatos témája a vitának a szövetkezeti demokratizmus és a centralizmus problémaköre. Több hozzászóló megállapítja, hogy a szövetkezetek demokratizmusának erőssége gazdálkodási értelemben abban rejlik, hogy a szövetkezetek olyan kis, vagy közép- nagyságú gazdasági egységek, amelyek tevékenységét az egész tagság képes áttekinteni és a fontos döntésekben közvetlenül részt venni. így értelmesen érvényesül a gyakorlatban az egy ember — egy szavazat elv. A vita több résztvevőjének véleménye szerint ezt a demokratizmust sértené, ha a szövetkezeti életben a centralizmus elvét alkalmaznánk. a szövetkezetekről folyó elméleti jelentőségű vita — már az eddig megjelent írások megítélése alapján is — nagy segítségére lehet a szövetkezeti gyakorlatnak. Ezért hasznos lenne a vita anyagát külön könyvben is megjelentetni. HORVÁTH LÁSZLÓ Start előtt Gerjenből érkezett Dombóvár környékére az egyik lengyel gyártmányú műtrágyaszóró repülőgép, most körülbelül három hétig a környező termelőszövetkezetek földjeire szórja a nitrogénműtrágyát. Fotó: Bakó Jena Pénteken délelőtt tartotta soron következő ülését a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen dr. Resch Gyula, a járási TBC Gondozó Intézet főorvosa számolt be az intézet munkájáról. A részletes, minden kérdésre kitérő beszámoló hűen tükrözi a járás helyzetét, s számokkal támasztja alá a tbc elleni védekezés eredményességét. * A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is ülésezett tegnap a délelőtti órákban Kemény István vb-elnök vezetésével. Dr. Oratics József megbízott egészségügyi csoportvezető előterjesztését vitatták meg. Az előterjesztés a szociális gondozásra szorulók helyzetét elemezte, foglalkozott a szociális segély felhasználásával, és az öregek napközi otthonainak működését vizsgálta, továbbfejlesztésének lehetőségeit taglalta. Ezután a végrehajtó bizottság különböző bejelentések dolgában hozott határozatot. Közéletünk A területi tsz-szövetség mint közvetítő 500 lakásból 358 már biztosított •• Összefogásra van szükség A területi tsz-szövetségek elsősorban a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szerveként munkálkodnak, de sok egyéb úgynevezett szolgáltatást is végeznek a közös gazdaságok számára. Bár ki tudja? Gyakran nehéz megkülönböztetni az érdekvédelmet a szolgáltatástól, avagy a szolgáltatást az érdekvédelemtől. A Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tájékoztatójában közérdekű információk és hasznos közlemények mellett gyakran közöl termény- és termékajánlatot. Bizonyára jó hasznát veszik ennek a szövetség keretei között működő közös gazdaságok. A legújabb tájékoztatóból megtudják például, hogy a tamási területi szövetség területén működő gazdaságok 28 mázsa fémzárolt lucernamagot kínálnak eladásra. Ezenkívül 10 vagon második osztályú réti szénát is. A mórágyi Rákóczi Ferenc Tsz 120 A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága azonnali belépéssel FELVESZ GÉPÍRÓNŐT, MEGHATÁROZOTT IDŐRE. Jelentkezni lehet: Hunyadi u. 4—6. (179) vagon silótakarmányt árusít, ár megegyezés szerint. A Szekszárdi Állami Gazdaság 600 mázsa Leonardo fajta II. fokú őszibúzavetőmagot kínál a termelőszövetkezeteknek. Az Iregszemcsei Állami Gazdaság kiváló minőségű Bezosztaja 1. búzavetőmaggal rendelkezik, s ami igen lényeges, a hivatalos árnál 15 százalékkal olcsóbban adja. Ez a fajta közvetítés olcsóbb, mintha az üzemek hirdetés útján keresnének felesleges portékáikra vevőt. Az is igaz azonban, hogy a közvetítésnek ez a módja nem elég hatásos, mert csak meghatározott számú termelőszövetkezethez jut el a szövetség híradója. A hangsúly azonban ebben az esetben azon van inkább, hogy a területi tsz-szövetségek minden módon azon fáradoznak, hogy megfeleljen a várakozásnak. TANÁCSÜDÜLŐ LAKRÉSZ BALATONFENYVESEN 1970-RE BEKÖLTÖZHETŐEN ELŐJEGYEZHETŐ. 2. sz. Ügyvédi Munkaközösség. Pécs, Kossuth u. 22. Telefon: 23—13. Ügyintéző: dr. Angyal Ferenc. (162) A KISZ KB, még 1964-ben határozatot hozott, amely szerint a III. ötéves tervben 10 ezer lakás építésével segíti elő az országos lakásépítési program megvalósulását. A helyi adottságok, sajátosságok figyelembevételével történt a 10 ezer lakás megyei felosztása. Tolna megyére, mint ismeretes, 500 lakás jutott. A közelmúltban a KISZ KB ifjúmunkásosztálya országos tanácskozást rendezett, amelyen megyénként értékelték az eddigi munkát. E tanácskozáson Tolna megyét Szigetvári Ernő, az OTP dolgozója, a Tolna megyei KISZ Bizottság lakásépítési akcióbizottságának vezetője képviselte. — Érdekes és számunkra rendkívül tanulságos tapasztalatokat gyűjtöttem össze. Ami megyénket illeti, közepes eredményről beszélhetünk. Eddig 148 lakás épült fel, közvetlen építkezési előkészület alatt áll 66, mig 144 lakás esetében most van folyamatban a terület-előkészítés, vagyis a tervezett 500 lakásból eddig 358 a biztosított. Ami a tapasztalatokat illeti, az első és véleményem szerint a legfontosabb, hogy ne „palotákat”, hanem lakásokat építsünk. Más szóval a mi KISZ-lakásaink alapterülete döntő többségben 70—100 négyzetméter között van ezzel szemben a legtöbb megyében 50 négyzetméter körüli alapterületű KISZ-la- kásokat építenek. És ez szorosan, összefügg egy másik nagy problémával: az induló pénzösszeg nagyságával. Nálunk például 80 —90 ezer forint az induló alap, ezzel szemben a többi megyében 40—50 ezer forint is elegendő, — mondja Szigetvári Ernő. Az is az igazsághoz tartozik, hogy megyénk fiatalságának igénye nem egy esetben túlnő a reális lehetőségeken. Olyan nagy igényekkel lépnek fel, amelyeknek kielégítéséhez az átlagosnál kétszerte nagyobb kezdő pénzösszegre van szükség. S ez nem helyes. A tanácskozáson elsősorban a Somogy megyei KISZ Bizottságot dicsérték, éppen ezért igen helyesen úgy határozott a Tolna megyei KISZ Bizottság, hogy tapasztalatcsere látogatást tesz Kaposvárott. A látogatás már meg is történt. — A budapesti tanácskozáson szerzett tapasztalatokon túlmenően számos új és igen helyes kezdeményezéssel találkoztunk Kaposvárott. így többek között nem egy vállalat van, amelyik 10—15 ezer forinttal, vagy ezzel egyenértékű munkával segíti a fiatalok lakás- építési akcióját. Ezzel szemben a fiatalokkal hosz- szabb időre szerződést köt, amely egyúttal biztosítja a törzsgárdájának kialakítását. Az OTP is segít, mégpedig olyképpen, hogy megvalósítja a differenciált köl- csöntörlesztést Azt is meg kell mondani őszintén, hogy jelentős á fiatalók társadalmi munkája, amely ugyancsak érezteti kedvező hatását az indulásnál. Végeredményben az a vélemény alakult ki bennünk, hogy Kaposvárott jobban szívügyüknek tekintik az arra illetékesek ezt az akciót, mint idehaza nálunk. Zsédely István, a Tolna megyei KISZ Bizottság ifjúmunkás-felelőse egyes járási KlSZ-bizottsá- gok, valamint az üzemi KISZ- alapszervezetek ezzel kapcsolatos szervező munkáját bírálja. — Meg kell mondani őszintén akár már a 400. lakásnál is tarthatnánk, ha a járási KlSZ-bizott- ságaink és az üzemi KlSZ-alap- szervezeteink nagyobb odaadással és lelkiismeretesebben foglalkoznának ezzel az akcióval. Elsősorban többet kellene törődniük a szervezéssel, majd ezt követően az igények reálissá tételével. Fontos feladatuknak tartanánk az alapszervezeteknek és a járási bizottságoknak az úgynevezett előtakarékossági akciók szervezését, amely egy későbbi időpontban biztosítaná a fiatalok lakásépítését. A Budapesten, illetve Kaposvárott szerzett tapasztalatok birtokában megyénkben is várható egy-két helyes kezdeményezés^ ötlet megvalósítása, a KISZ lakásépítési akció sikeres megvalósítása érdekében. így például első lépésként az OTP-nél máris dolgoznak a kaposvári tapasztalatok helyi megválósításápak lehetőségein. S ez bíztató jel a jövőt illetően. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ
