Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-11 / 239. szám
Kollégium ipari tanulóknak A szakmunkásképzés új módszere a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál Szeptember elsejétől három zseb- és táskarádiója. Egyetlen mondta, inkább fizettet szüleivel főhivatásos nevelő, a MüM 505. példány újság sem jár ide. albérletet, de ő minden este ki számú szakmunkásképző intézet Könyvtár a szomszédos munkás- akar menni a városba... Itt státuszában a Tolna megyei Ál- szálláson van, olvasó-, tanuló- minden erőt a tanulásra kell lami Építőipari Vállalat segítsé- szoba nincs. Sportolhatnak a fi- fordítani. A jelenlévők számokat ségével a megyében egyedül- atalok az intézeten belül, és itt mondanak, hogy egy fiatal képálló dolog megvalósításához fo- a vállalatnál is. zése hány tízezer forintba kegott: ipari tanulók részére kol- A napirend szokásos, mint a rül. És a cég vállalta a kocká- légiumi elhelyezést biztosítottak, kollégiumokban: ébresztő, taka- zatot. Százezreket költ, hogy * rodó, munka és tanulási idő szakemberekké váljanak a fiatamind-mind szigorúan meghatá- lók. A szakmunkásképzés e sajá- rozott... A kezdeményezés, a tanulóotttos formája azon a beszélgeté- A tanulóotthon első és elvi- hon sen is élénk vitát váltott ki, ahol tathatatlan érdeme, hogy egy a legilletékesebbek, a nevelők fedél alá hozott 171 fiatalt. Most 69YBulilállO 3 IUßflYcDBIl. tájékoztatták az újságírót a kéz- kezdődhet a munka. deményezésről, s az ebben rejlő Bárdonicsek János nevelő Nem lehetünk türelmetlenek, nagy lehetőségekről. Viszmeg mondotta: annyi a feladatunk, nem várhatjuk, hogy már az év Lajos, az intézet építőipari szak- hogy sorolni is alig lehet, hisz végére itt olyan élet legyen, mai gyakorlati oktatás vezetője, eddig este fél kilencig tartott a mint valami egyetem kollégiu- Bárdonicsek János és Rozsnyai tanítási idő, miután elkészült az mában. Azt szeretnék elérni a Béla nevelők azt bizonyították, iparitanuló-intézet bővítése, így nevelők, hogy fegyelmezett, ott- hogy bár a kollégiumhoz szűk- a mi gyerekeink 'csak délelőtt honi légkör alakuljon ki, hogy séges feltételek itt nincsenek járnak az intézetbe. jó munkásokká váljanak itt a meg, de közel áll hozzá. Herendi Zoltán, az építőipari vállalat szakoktatási előadója és Kovács József tanműhely vezető inkább arra hajlott, hogy e közös vállalkozásnak inkább a tanulószállás elnevezés adja vissza azt, ami itt tulajdonképpen van. Végül is a tanulóotthon elnevezésnél maradtunk. Mert itt ma még jobbára csak fl jövő héttől kezdhetjük fiatalok, politizáló munkások legyenek. .. .és az újságíró kissé bánatosan állapítja meg magában, , , ,,, . „ hogy a szakmunkásképzés új a rendszeres, - kollégium szerű módszereivel, kezdeményezések’ kel és áldozatvállalással, csak az a,. , , , , , . .» építőipari vállalatoknál találkoA teendőket felsorolni, és fo- zik Pedig hány minisztériumi, tanácsi vállalat tudna “korszeru— életet. A tervek készen van nak mindenre. otthona 171 ipari tanulónak leg rangsorolni nehéz: , Gondoskodni kell, hogy reggel szakmunkásképzést, maés főleg este, amikor a gyerekek bb színvonalra emelni... hazatérnék a munkából, legyen Ehhez persze az is kell> hogy 3 Tí^1r1?°bei? me|e§ yiz- pénzt, kedvet, támogatást kapjaDeíben es este igen bőséges nak) és azt megfelelően haszno- , ., . , , .... a<^ag etelt kapnak, reggel vi- s;ksak ;s mint itt az állami épíJí !”‘J.5erekek többségé ehe- tőipari yáUalat tanulóotthonának létrehozása során. PÁLKOVÁCS JENŐ hogyan kezdődött ez a nem ke- sen marad, vés kockázatot magában rejtő a déli étkeztetést valamilyen tanulóképzési „segédeszköz” lét- rendszerbe kellene szorítani, rehozása. _ most ahány munkahelyen dolViszmeg Lajos: — Amikor a goznak a fiúk, szinte annyi he- komlói építők idejöttek és a iyen étkeznek, s itt bizony ren- Tolna megyei viszonyoktól élté- detlenek btiel“teTéfámírPZtudtutn^okgey Sürgősen kel1 Vakítani a DejeientetteK,.. ™ar tua , ’ n°gy diáktanácsot, vagy valamilyen a vallalat erosodese, vegleges le- önkormánvzáti szervet telepedése sok-sok gondot hoz a onKormanyzati szervet. ^ szakmunkásképzésben. Mi vállal- A harmadévesek körében hakoztunk ennek megoldására, hisz tásos nevelő munkát kell végezni célunk, mennél képzettebb szak- hogy megszűnjenek az elsősök embereket adni a megye ipará- „simázásai”, hogy a kicsiket ne nak. S külön öröm, ha valamely „szolgának” tartsák, vállalat magára vállal tengernyi Sürgősen létre kell hozni a CERUZÁVAL: Fátyol a múlton Csodadolgokat produkál az élet, gyakorta olyan igazságot is oszt, amit méltán lehet történelminek nevezni. Közismert dolog ez, mégis ez jutott eszembe egyik magányos öregek részére létrehozott intézményünkben, ahol figyelmemet magára vonta egy. a sokszoknyás parasztnénik köréből kirívó asszonyalak. Szikár termete, ezzel ellentétben álló öblös hangja, széles mozdulatai, szétborzolt madárfészekre emlékeztető frizurája az egykor úgy kedvelt Dickens-regények nevelőnő-figuráit juttatták eszembe. Később tudtam meg, hogy rosszul tippeltem, nem a község postamesternője volt, nem is papkisasszony, nem is tanítónő. Akkor hát ki? A falu földbirtokosának a lánya! Kernekül érzi magát tirsai között, mintha mindig is velük élt volna. holott nagyon valószínű, hogy a Közi és Mari nénik közül számosak napszámoskodtak a birtokon annak idején, és lázálmukban sem gondoltak akkoriban arra, hogy egykori kenyéradójuk kisasszony-lányával lesznek egy kenyéren, méghozzá úgy, hogy ebből a kenyérből egyformán szelnek majd. Keresztnevén szólítják, de az egykorúság ellenére odabiggyesztik nevéhez a néni-t. A néni leányként élte meg mostani életkorát. Azért az idősebbek is nénizik. ez a megszólítás itt mindenkinek dukál. A vezetőnő is „néni”-, holott egyik-másik idősebb asszonynaki férfinak a lánya is lehetne, unokája is akár. E. néni néhány napig hiányzott, amikor visszatért, társai kitörő örömmel fogadták, hiányzott nyers humora, élénkítő élénksége. Szinte hihetetlen, hogy ennyire otthon van azok között, akik — vele ellentétben — az öregkor nyugalmáért nagyon meggürcöltek. megverítékeztek A tanács elnöke mesélte, hogy E. néni őszinte aggodalommal kereste föl annak idején, amikor ez a létesítmény megnyílt, mondván, hogy ö nagyon szeretne eljárni az öregek napközijébe, de hát „tudja, mi volt a helyzet . . Kimondhatatlanul boldog volt, hogy felvették és nem hány tor gat-ják azt a bizonyos helyzetet. Látva a hangulatos kis közösséget E. néni mókamesterségével a középpontban, jutott eszembe egy történetke, aminek elmondás szerinti „hőse” egy úgynevezett történelmi csengésű név gazdája volt, aki nő létére kiragadott a családi ménesből húrom jó erős lovat és beállt kordélyozni a Dunaújvárost építők közé. Társai hamar megszokták a hercegkisasszony dolgos jelenlétét, egy idő után azonban valóságos palotaforradalom tört ki, mivel Pentele parasztjai közül számosán csak a hercegkisasszonnyal fuvaroztattak volna maszek fuvarban. E nagy népszerűségben nyilván volt egy csomó elégtételszomj is. Ma nem számít szenzációnak ha a szőlőbe saját gépkocsiján érkezik kapálni a család. Akkor csodadolog volt például az, ha valaki a trágyát a volt hercegkisasszony- nyal- hordotta ki.., költséget ezzel kapcsolatban. Kovács József: — Kisipari módszerekkel nem lehet a nagyipari szakmunkásigényeket kielégíteni. KISZ-csoportokat. Enélkül hozzá sem lehet kezdeni a fiatalok önkormányzati rendszerének kialakításához. Meg kell oldani, bárhogy is, Herendi Zoltán: — A tanuló- hogy a tanulóotthont ne hasz- otthon létrehozása előtt magán- nálják a felnőtt munkások át- házaknál helyeztük el a fiatalo- járónak az étkezdéhez, kát. Ott semmi szervezett élet Rendezni kell, hogy a vacso- nem volt, bár úgy intézkedtünk, rat mindenki megkapja, ne kell- hogy ahol több tanuló lakik, jen az esti órán lévőknek hazáig egy technikust, vagy más mű- szaladni, hogy ne késsenek el a szaki embert is beszállásoltunk, vacsoráról. amolyan parancsnok példakép- és a gyerekekkel meg kell érnek szántuk az idősebb dolgozó- tetni, még ha a legfegyelmezet- kat. Szekszárdi tanulónk meg- lenebbeket el is tanácsolják az lehetősen kevés ^van, így azután intézetből, hogy itt szakmatanu- a vállalat vezetősége úgy hatá- ias folyik, nem pedig játék. A rozott, hogy a képzés színvona- komoly munkában nem kötelező Iának emelésére otthont^ ho- részt venni, de aki már belé- zunk létre. Először a műszer- pe^ a tanulóotthon kapuján, az gyár volt műhelyében adtunk vesse alá magat a rendnek, a helyet mintegy ötven fiatalnak, nevelők követelte fegyelemnek, itt a munkásszálláson pedig már Soknak, és súlyosnak tűnik így 171 fiatal kap megfelelő elhe- kiragadva a néhány fontos tennivaló? Korántsem. Hisz ez a sajátos szakmunkásképző-otthon még csak egyhónapos. A harmadik nevelő is két napja jött ide. És ezeknek a fiataloknak a múlt évben, korábban nem volt ilyen jellegű otthona és nem volt gazdája. Bár Herendi Zol lyezést A tanulóotthon nál. már funkcióHz egyhónapos működés kevés arra, hogy megfelelő értékelést tudjunk adni. de elég tán egyedül, tengernyi munkája viszont ahhoz, hogy vázlataiban mellett már a múlt évben vala- előttünk álljon, milyen lehető- mi eredményt fel tudott mutat- séget kínál az otthon, mi vár- ni, a kollektíva kialakult, de az ható még, hogy a tanulóotthoni még kezdet volt. Most még fogalmon túl is betöltsön fontos olyan munka is a nevelőkre vár, nevelés-politikai szerepet ez a hogy a gyerekekkel az otthont kezdeményezés. megszerettessék. Előfordul, hogy Az otthon elsősorban lakást a tanuló — a harmadévesek főad a fiúknak. Négyágyas szobá- leg — egész éjszaka valahol a ban helyezték el a fiatalokat, városban csavarog és hajnalban naponta háromszor meleg ételt botorkál haza? Igen, előfordul, kapnak igen csekély térítés el- De már nem gyakori eset az lenében, ugyancsak igen keve- ilyen. A nevelőket még nem set kell fizetniük a szállásért. A szokták meg? Természetes, hisz kulturális lehetőségek terén már szakoktatókkal, csak a munkanem ilyen egyértelmű a helyzet: helyen, nevelőkkel meg a kated- az egyetlen televízió pillanatnyi- rán találkoztak. Itt szinte egész lag is javítás alatt van. Rádió nap velük vannak. Volt olyan nincs az intézményben, illetve fiatal, amikor kicsit szigorúbban mind«» szobában a gyerekek léptek fel a nevelők, hogy azt Új otthonok Döbröközön, a községi tanácson is úgy szeretjük, 1963-tól 68-ig 104 építési enge- lányunk lenne, délyt adtak ki. Közülük csak nénúntha saját csit meg is sajnálom a törékeny fiatalasszonyt, sok dolga lesz en- Két év múlva nyugdíjba nek a hatalmas épületnek a hány engedélyezte melléképüle- megyek, most kellett elkezde- rendbetartásával! Kimondott gon- tek, többségük azonban új házak nünk az építkezést. De annak dolatomra kedves mosollyá] vá- építésére jogosított. Évi átlagban már van öt éve is, hogy erőseb- laszol: 15—18 családi ház épül a közben takarékoskodni kezdtünk. A ségben. hegyen lakunk, és szerződésesen Honnan? Miből? Hogyan? Ezt hizlalunk állatokat.. Az egyik év- a három profán kérdést tettem hen kevesebb volt a takarmány, fel ennek az adatnak az ismere- ®s eladtunk egy bikát. Ennek az tében először. Magában talán ■^ra v°lt az alap, ehhez mindig mindenki felteszi, ha egy gyö- főbbet tettünk félre. A ^ fiam is nyörű családi házat lát valahol, gyűjtött: meg az esküvője előtt Különösen akkor, ha fiatalok kői- összespórolt 25 ezer forintot, töznek új otthonba. Döbröközön Pefhg alig néhány éve dolgozott, a véletlen egy fiatal házaspárt — a takarékba került a hozott utamba, akiknél a férj menyasszonytáncnál kapott pénz boltvezető. így alapfizetése nem ]s. Már a házasságkötésnél elha- olyan magas, hogy abból rövid- tároztuk a menyem szüleivel együtt, hogy minél előbb új otthont teremtünk a fiataloknak, akik egyelőre a nagyszülőknél kezdték az életet. del a házasságkötés után építkezhetnének. Márpedig ifjabb Tölgyesi Gyu- láék házának alapterülete 142 négyzetméter és ha elkészül, az — Ha itt befejeztem a munkát, értéke közel jár a 180 ezer fo- otthon nekiláttam kaszálni, etet- rinthoz. Ennek az összegnek ta- ni az állatokat, de a feleségem Ián a negyedével maradnak adó- se kímélte magát: aprójószágot sak egyelőre az államnak. hizlalt, tojást adott el és gyűlt a pénz, mert az én fizetésemből . . , nem sokat tehettünk volna félre. A kezdet: _ Zárszámadásnál a menyem egy bika ára szülei segítettek, és természetesen a fiatalok is takarékoskodtak, Páhi utca 30. rtt áll ifjabb Töl- amennyire tudtak. Most mégis ott gyesiék leendő háza, amelynek tartunk, hogy kis erőt kel] gyűj- nem sok idő hiányzik már a be- teni a további építkezéshez, mert fejezáséhez. Idősebb Tölgyesi kimerültek a pénzforrásaink. De Gyula, a községi tanács adóügye- hízik már a bika, amelyet else. Erősen tiltakozik az ellen, adunk. Tavaly novemberben kezd. hqgy újságba kerüljön a nevük, tűk a házat építeni, talán jövő s a házépítés hiteles története, tavasszal beköltözhetnek.. Idő kell, amig meggyőzöm, semmi oka a szégyenkezésre, nem valószínű, hogy a község lakói hivalkodásnak vennék a szavait, így őszintén válaszol minden kérdésemre: „Alig várom, hogy ideköltözzünk“ Ifjabb Tölgyesi Gyuláméval az új háznál találkozom, kezében nyem is egyedüli lány, akinek söprű, az eresz alatti salakot ren- az édesapja a termelőszövetke- dezi. zetben dolgozik. Életemnek ta- Az L-alakú épület így félkészen „... 1980-ra talán nem is lesz Ián legfontosabb célja volt, hogy is gyönyörű, elöl tíz, hátul tizen- olyan régi ház, amelyet ne szépíEz az egy fiam van. a me— Csak már ott tartanánk, hogy takarítanom kellene! Vitáztunk ugyan a párommal, hogy addig elkezdjük-e az építkezést, amíg minden pénz nincs együtt. Most már ő is jobban bízik, hogy így gyorsabban kész lesz az otthonunk, és a kölcsön is csak letelik egyszer! Szeretjük a nagy- szüléinkét, és biztos nekik is hiányzunk majd, mégis alig várom, hogy ideköltözzünk.., Alkotókedv, szorgalom Rövid sétát teszek egy helybélivel a községi tanácstól lefelé vezető utcáin, amelynek baloldalán szinte csupa új ház áll, még vakolatlanul. Ebben az utcában lakik a község nyugdíjas iskola- igazgatója, olyan kerttel a ház körül, hogy minden részletét szinte tanítani érdemes. A túloldali házak tulajdonosairól érdeklődöm kísérőmtől, egy helybéli asszonytól, óvónő, kőműves, tsz-tag az új házak gazdája, többnyire fiatalok. Az egyik épület sátortetős, egy nyáron át dolgozott a szerkezetének elkészítésével sajátkezüieg a kőműves tulajdonos. Általában mindegyik házon kívülről is érzik: úgy szeretnék az itt lakók, ha ez lenne a legszebb otthon a községben. Szülői segítséggel, gyermeki szorgalommal, építő buzgalommal olyan tempóban szaporodnak az új házak Döbröközön, hogy a vb-titkár optimista megjegyzése helytállónak tűnik: megfelelő otthonhoz segítsem a négy és fél méter hosszú, szobái gyerekeim, hiszen a menyemet táncteremnek is beülenének. Kitettek volna meg a gazdái..." M 1,
