Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Téli autósgondok A közelgő hideg évszak küszö­bén nagy gondjuk van az autó- tulajdonosoknak: mi legyen a család dédelgetett négykerekű kedvencével? Kényszerpihenőre ítéljék-e tavaszig, vagy ki tégy ék a tél sok viszontagságának? Nem könnyű eldönteni ezt a kérdést, és ebben az esetben a tanácsadás sem egyszerű feladat. Vannak, akik arra hivatkoznak, azért van az autó, hogy a gazdája kényel­mét szolgálja, márpedig erre té­len van a legtöbb lehetősége. Mások úgy vélekednek, hogy ők maguk inkább szívesen tűrik a mostoha időjárást, csak az autó­jukat tudják háborítatlan biz­tonságban. Kétségtelen tény, hogy a téli üzemeltetés többet árthat a gép­kocsinak, mint az egész évi hasz­nálat, különösen vonatkozik ez az új tulajdonosokra, akik első telükre készülnek autójukkal. Nincsenek még birtokában sok olyan ismeretnek és tapasztalat­nak, amelyeket a megváltozott útviszonyok, a rendkívüli körül­mények közötti motorüzem meg­követelnének. Ezt azután szinte elkerülhetetlenül megsínyli a gépkocsi. után néz, ahol biztonságban és nyugalomban lehet a gépkocsija, ha egyébként dacolnia is kell a hideggel. . A kényszerpihenőre ítélt autók tulajdonosainak az álábbi szem­pontokat ajánljuk figyelmébe. Ha megfelelő töménységű fagy­álló folyadék van a gépkocsi hű­tőrendszerében. helyesebb, ha az ott is marad (így jobb a korrózió elleni védelem). A tiszta vizet viszont utolsó cseppjéig le kell engedni a hűtőből és a motor­blokkból (vigyázat, rendszerint két leeresztő csapot kell meg­nyitni!). Az akkumulátort szereljük ki a gépkocsiból, fagymentes helyen helyezzük el vagy ad­juk szakműhelybe. Az akkumulátor gondozásra szo­rul, havonta egyszer ki kell süt­ni, majd teljesen fel kell töl­teni (savsűrűséget is ellenőriz­zük!). Ha nem így járunk el, tavasszal kellemetlen meglepetés érhet bennünket: a lemezek el- szulfátosodnak, megkeményed­nek. ezáltal használhatatlanná válik az akkumulátor. alkot a henger és a dugattyú fa­lán, megvédi azt a korróziótól. A gépkocsi előzőleg lemosott és szárazra törölt krómozott felületeit vékonyan kenjük be savmentes zsírral, vigyáz­va arra, hogy az autó gumi részeire ne kerüljön sem zsír, sem olaj. Az így előkészített gépkocsit, melynek alvázát előzőleg szervi­zen lemosattuk és lefúvattuk, he­lyezzük fa- vagy téglabakokra. Előzőleg keressük meg az első és a hátsó futómű azon pontjait, ahol biztonságos lehet az alátá­masztás, ugyanakkor a rugók is felszabadulnak a terhelés alól. A kerekeket szereljük le és lap­jára fektetve száraz helyen tá­roljuk őket. A kerékagyak csa­varjait ugyancsak kenjük be zsírral. A hosszú időn át kere­kein „állva” hagyott gépkocsi gumiabroncsai ugyanis súlyos károsodást szenvedhetnek, ezért a felbakolást mindenképpen csi­náljuk meg. Ezzel a rugókat is tehermentesítjük, ami az élettar­tamukat megnöveli. A „felpolcolt” autót takarjuk le ponyvával, pokróccal, vagy más híján csomagolópapírral (a műanyag takarót mellőzzük, vagy legalább is úgy helyezzük rá a karosszériára, hogy ne si­muljon hozzá a festett felületek­hez). Tavasszal azután mást sem feli csinálni, mint vissza­szerelni az akkumulátort és a légszűrőt, letörölgetni a rá­kent zsírt és a rárakódott port, visszaszerelni a kere­keket és máris élvezhetjük az igazi autósidőszak örö­meit. Aki pedig úgy dönt, hogy a téli hónapokban is változatlanul használja a kocsiját, ne feledkez­zék meg annak rendszeres ápo­lásáról. A gépkocsi-karbantartás szakembereinek az a vélemé­nyük, hogy az autót legalább havonta egyszer „teljes szervib­ben kell részesíteni. A téli hóna­pokban még sűríteni is lehet ezt a periódust függetlenül a kocsi futásteljesítményétől, hiszen az alvázra felcsapódó. a futó- és kormányműre rárakódó szennyet (városi forgalomban a rendkívül korrozív sós latyakot), ajánlatos minél hamarabb eltávolítani. Aki nem követi ezt a jótanácsot, ta­vasszal „rá sem fog ismerni” a gépkocsijára. B. I. Valószínűleg az a kompro­misszumos megoldás a leg­hevesebb, ha legalább a két legkeményebb téli hónapra búcsút mondanak az autó volánjának. Az van a legkönnyebb hely­zetben, aki fűtött garázzsal ren­delkezik. Néhány óvatossági in­tézkedés megtétele után — az alábbiak közül — nyugodtan sor­sára hagyhatja gépkocsiját ta­vaszig. De mit csináljon az, aki­nek nincs garázsa? Azt semmi­képpen sem javasoljuk, hogy az utcán hagyja az autóját, még ha ponyvával le is takarja azt (akkor inkább már tartsa üzemben). Leghelyesebb, ha egy fedett vagy akár csak félig fedett tárolóhely Az üzemanyagtartályt töltsük színültig benzinnel. A félig üres tartályban kicsapódik a vízpára a levegőből, és a benzinhez ke­veredik. így a tavaszi első in­dítás nehéz lesz, de a tartályt is korrózió fenyegeti. Szereljük le a légszűrőt és a porlasztó szívótorkába tömjünk tiszta rongyot. Ugyanígy járjunk el a kipufogócsővel is. Ilyen mó­don elzárjuk a páradús levegő útját a motor mechanizmusa felé. Csavarjuk ki a gyertyákat és a gyertyanyílásokon keresztül töltsünk egy-egy gyűszűnyi ola­jat mindegyik hengerbe. Ezután a kurblivassal forgassuk meg né­hányszor lassart a főtengelyt, majd a gyertyákat csavarjuk vissza a helyükre. Az ily módon bejuttatott olaj vékony „filmet” NDK 19 éve alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság. Ebből az alkalomból az NDK-ba látogatunk rejtvényünk vízszintes l„ 10., 79., 80., valamint függőleges 12., 32., 34., 43., és 67. számú sorai­ban. Vízszintes: 1 Kedvelt üdülőhely az Elba völgyében 10. Balti-ten­geri kikötő. 12. Egyforma betűk 13. Orosz férfinév. 14. Szabószer­szám. 15. A vízszintes 14. magán hangzói fordított sorrendben. l(i Épületiparos. 17. Integet első há rom mássalhangzója. 19 Szerete' — latinul. 21. Horony. 23. Mozdu­latlan. 25. Rizsből készült pálinka. 27. Svájci kanton. 28. Edzőtábor fele. 29. Indíték. 31. Értesülés (ford.) 33. Helyrag. 34. Olaszország nagyon népes része. 38. Fényit (—’). 39. Latin kettős magánhang­zó. 40. Akit mások kihasználnak. 11. Küzd. 43. Ritka férfinév. 45. Esernyő (—’). 47. Egy — angolul. 1 Konok ellenszegülés. 50, Be- ézett női név. 51. Olasz névelő 1. Egykor ünnepelt francia film- sillag. 56. Shaw szélei. 57. Szó- isszetételekben a szó elején: új. 59. Pára! 60. Országnevek gyakori végződése. 61. Női nyakprém. 62. Érvényes (német szó) 64. Szél. 67. Házi társas uzsonna, (francia szó). 68. Napszak. 70. Létezik. 71. Csapadék. 72. Tőkés vállalkozás. 74. Végnélkül! Pest megyei köz­ség. 76. Nemesgáz. 78. A meglepe­tés hangja. 79. Magas csúcs az Elba-kanyarban. 80. E város kör­nyéke a leggazdagabb barnaszén­lelőhelyek egyike. Függőleges: 2. Mint vízszintes 39. számú. 3. Macskát kergetjük. 4. Fizikai mértékrendszer. 5 Csa­padék (—’). 6. Arneburg felé. 7. A velencei államfő címe volt. 8. Rangjelző. 9. Félcédula! 10. Euró­pai főváros. 11. Ételízesítő. 12. Vi­rágkiállításairól ismert város 16. Török férfinév (+’). 18. Trializmus fele. 20. Érzékszerv. 22. Menyasz- szony. 23. Gyors ütemű dél-ameri­kai tánc. 24. Orosz pálinka. 26. Dal — franciául. 28. Állóvíz (—’). 30 Kérdőnévmás. 32. Itt van az NDK nagy vízierőmüve. 34. Vegy­iparáról ismert város. 35. Társu­lás. 36. Gazdasági növény. 37, Hegy Belgrád mellett. 39. Finn város másképpen Turku. 42. Após. 43. Világhírű drezdai épület az állami képtárral. 44 Szovjet fo­lyó. 46. Bolgár hegység. 49. Hegy­csúcs Bolíviában, szélek nélkül. 52. Román pénz. 54. Égitest. 55. Lom ikerszava. 56. Francia váltópénz. 58. Bont 61. Szeszes ital. 63, Sza­kítja 65. Mókus. ■ 66. Táplálkozni. 07. Üvegiparáról híres város. 69. Levegő. 71. Hordópenész. 73. Nö vény része. 75. Kettős mással­hangzó 77. Tiltó szó. (ford). 78 Mint függőleges 8. számú. Beküldendő: a vízszintes 1., 10., 79, 80. valamint a függőleges 12., 32., 34., 43. és 67. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1968. októ­ber 10., déli 12 óra. Kérjük a bo- rítékra ráírni: Keresztrejtvény” A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki Szeptember 29-i keresztrejtvé-’ nyünk helyes megfejtése: vízszin­tes 1: Még nyílnak a völgyben; függőleges 12: a kerti virágok; vízszintes 86: Októberi vázlat­függőleges 45: Holt vidék. Könyvjutalmat nyertek a kö­vetkezők : Fehérvári Ferencné Szekszárd. Blen Jánosné Mözs Adám Györgyi Tolná, I.acza Jó­zsef Paks, Virág Katalin Bo- gyiszló. A megfejtőknek a köny­vet postán küldjük el McGinnis dühösen sziszegte feléjük: — Nem megtiltottam, hogy idejöjjetek, mielőtt a Brinks- űgy .elévült? — Persze, hogy megtiltottad — válaszolta Pino nyu­godtan. — Csakhogy valami fontos megbeszélnivalónk van. — Nem várhattatok holnapig? Ha már eljöttetek, jöt­tetek volna nappal, nem most, amikor a vendéglő tele van vendéggel. Garantálom nektek, hogy a rendőrség már hol- riáp tudni fogja, hogy itt jártatok. Menjetek gyorsan a hátsó helyiségbe. — Egy perc múlva szembeálltak egymással abban a szűk helyiségben, ahol évekkel ezelőtt kitervezték a Brink’s Express Company kirablását. Most is a Brinks-ügy vitte oda Pinót és Costát. — Mi az a sürgős megbeszélnivaló? — kérdezte Mc­Ginnis, s dühösen összeráncolta homlokát. — Hallottam, hogy gazdag ember lettél — válaszolta Anthony Pino. McGinnis értetlenül nézett hol az egyikre, hol a má­sikra. — Vincent Costa — mintha csak véletlenül történne — vakarózni kezdett bal hónalja alatt. Ott viselte fegyverét... — 199 — — Micsoda megjegyzés ez? — kérdezte rövid hallga­tás után McGinnis? Miért nem tértek a tárgyra? — Éppen azért is jöttünk, hogy a tárgyra térjünk. Szóval mennyit is örököltél a nagynénédtől ? McGinnis a homlokára mutatott. — Megőrültetek, vagy berúgtatok? Menjetek haza és aludjátok ki magatokat — mondta az ajtó felé mutatva. — Úgy látszik, ma nem működik az agyad, nehezen értesz meg bennünket — mondta Pino kihívóan. — Akkor majd másként teszem fel a kérdést: mikor kapjuk meg a Brinks bankból hozott szajré hátralévő részét? — Ezerszer- megmondtam már, a pénzt csak akkor osztjuk el, amikor már tiszta a levegő. Négy évig kibírtá­tok, most már bírjátok ki a hátralévő két évet is. És ha csak ennyit akartatok megtudni, akkor máris mehettek. — Csakhogy mi mást is szeretnénk tudni. Például azt, hogy melyik nagynénéd halt meg. Ugyanis koszorút aka­runk küldeni a sírjára. S remélem, elbúcsúzol barátaidtól, mielőtt eltűnsz Bostonból? — Mondom, hogy megőrültetek. — Vagy talán nem is a nagynénédtől örököltél, hanem a mi zsákmányrészünk képezi a hagyatékot? McGinnis öklével dühösen az asztalra csapott. — Micsoda ostoba fecsegés ez? Egyetlen dollárt sem örököltem. Nagynéném sincs, akitől örökölhetnék. — Nem valami meggyőző, amit mondasz, hiába csap­kodod az asztalt. Hiszen az egész város arról beszél, hogy egész vagyont örököltél, s feladod a vendéglőt. Máshová költözöl. Mielőtt elpárolognál a pénzünkkel, eljöttünk, hogy búcsút vegyünk tőled. A magunk módján... McGinnis sóhajtva a fejéhez kapott. — Ez a legarcátlanabb hazugság, amit életemben hal­lottam. Ki eresztette ezt a bolhát a fületekbe? A pénz biz­tos helyen van New Yorkban. Ezt jól tudjátok. — Egyelőre csak tőled tudjuk. Nagyon szeretnénk meg­— 200 — győződni arról, hogy valóban ott is van, érintetlenül — ellenkezett Pino fagyosan. — Fiúk, esküszöm néktek, hogy senki sem nyúlt a pénzhez1! Hiszen én vagyok az egyetlen, aki tudja, hol van elrejtve. — Éppen ez az, ami nem tetszik nekünk. — Szóval nem bíztok bennem? — Nem. — Most egyszerre nem bíztok meg bennem? Négy évig rendben volt minden, a Grand Jury előtt is szorosan össze­tartottunk, s most egyszerre ... — Most egyszerre, s végre valahára a részünket akar­juk! Kilencszer százezer dollárt Gusciora részét magamhoz veszem, s megőrzőm addig, amíg kiszabadul. — Végképp elment az eszetek! Hiszen az FBI csak arra vár, hogy költekezni kezdjetek, s menten lecsap rátok. — Attól ne tarts. Majd én őrzöm a pénzt két évig — mondta Pino. — Vagy összehívjuk a többieket és szótöbb­séggel döntünk a zsákmány sorsáról. De csodálkoznak majd, ha meghallják az örökségedről szóló mesét... McGinnis megadta magát sorsának. Tisztán látta a helyzetet. Ha a bandát fel lázítja valaki ezzel a mesével, akkor bizony rosszul áll a szénája. — Jól van, halljátok hát a javaslatom — mondta rö­vid gondolkodás után. — Tonny, te eljössz vélem New York­ba, s meggyőződsz arról, hogy a pénz érintetlenül megvan. S ha feltétlenül ragaszkodsz hozzá, nem bánom, hozzuk vissza a milliót Bostonba és rejtsd el itt valahol. — Nem én, hanem Costa megy veled New Yorkba — válaszolta Pino. — Engem az FBI megfigyel. Visszahozzátok a pénzt Bostonba, s majd gondoskodom róla. hogy biztos helvre kerüljön. De vigyázzatok, nehoev az FBI kopói út­közben elkapjanak benne*'0"'* — ?m —

Next

/
Thumbnails
Contents