Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
Hogy érzi magát Szekszárdim 9 ■ Hazánk egyetlen egyvárosú megyéjében, Tolnában megkülönböztetett jelentősége van annak, hogy miként érzik magukat Szekszárdin azok a szakemberek, akik a megyszékhely nagy iramú városiasodásában alakító tényezők. Egyáltalán nem közömbös, hogy idejövetelük után hogyan érzik magukat, s milyen módon tudnak beleilleszkedni a helyi közéletbe. S ha idegen tőlünk a provincializmus, akkor fontosnak kell tekinteni a témát, annál is inkább, mert a város fejlődésének egyenes és örvendetes következményeként • szükségszerűen egyre nő, kívánatos módon gyarapodik a Szekszárdon letelepülő szakemberek száma. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat műszaki fejlesztési osztályán három fiatal gépészmérnökkel beszélgettünk, tőlük kérdeztük meg: hogyan érzik magukat Szekszárdon? Szubjektív hangon mondtak véleményt, s éppen ezért nem valószínű, hogy mindenki egyetért velük. Lehetséges, hogy a téma ellenkezésre, vagy helyeslésre ingerli a város dolgozóit, de nem baj, ha vitát kavar. Az ilyen vita is beletartozik abba a körbe, amely elősegíti, sürgeti, sietteti a megyeszékhely ur. banizálódását. Biczó Gyula, Leposa Béla, Galambos Károly a három gépész- mérnök óvakodott attól, hogy megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásokat tegyen, de ahogy mondani szokás, ennek ellenére sem kerülgették a forró kását. Elmondták: napközben jól érzik magukat. Eleven alkotó légkörben dolgoznak a szerkesztési csoport tagjaiként. Szinte észre- iiiiiimimmunsiimüüf -'i'mn-: Visszhang Válasz | villanyügyben „Elismerés városfejlesztésért’ cí- S mű szeptember 21-én megjelent ta- 5 nácsülési tudósításunkban beszámol- “ tunk Pintér Ferenc és Karászi And- z rás tanácstagok interpellációjáról. £ Bejelentésükre a Dél-dunántúli S Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdi ff; Üzletigazgatósága a következőket “ válaszolta: Z „Csámpa puszta villamosenergia- Z ellátására az egész területet érintő Zj villamosítási terv készült. A lakó- 5» telep szétszórt beépítettségére való — tekintettel a költségvetés igen ma- z gas összeget eredményezett. Az Z eredeti tervből két részlet már meg- Z valósult. A lakótelepek villamosí- £ tásához szükséges pénzügyi fedezet- 55 ről vagy az illetékes községi tanács, z vagy a megyei tanács gondoskodott. Z A további villamosítási munkákat Z az Áramszolgáltató Vállalat megren- jjj dólés esetén bármikor hajlandó el- z vén ezni, hiszen vállalatunknak is z érdeke hogy az áramszolnáltatásha Z minél több fogyasztót tudjon be- Z vonni. S Az alsónánaA fogyasztók áram- Jj szolgáltatói beavatkozást igémilő z javítási munkáit a még 1963. évben z közölt községlá.tooatási naptár sze- Z rirvt végzik jelenleg is szerelőink. Z Alsónána község bátaszéki körzet- — szerelőséoilnkhöz tartozott és tartó- — zik. Korábbi közlésünket meaismé- z telne, a fogyasztói hibabejelentések Z módjáról, és pUrtió?*oiy(Tt üiólnn Z +áiéteoztnthik n tanácsokon Z Tn 1nkr>t'r>Artr\+ »* Z iiiuiiiiiiiiiiiiimimiiiimiiiiiiiiiiuiii vétlenül telik el a napi nyolc óra, annál sivárabb azonban, ami munkaidő után vár rájuk. „Tételezzük fel, hogy még nincs mindenkinek tv-je. Mi jöhet tehát számításba? A mozi, a Garay Filmszínház. Szekszárdon azonban sajnos nem szabad elmenni moziba. Szórakozás, kikapcsolódás helyett ott csak bosszankodik az ember. Úgy vélem sokkal kevesebb gond fordíttatik erre a körülményre, mint amennyit megérdemel. Az első sorokban — a filmek legkomolyabb részénél — hangosan közbeszólnak- és nevetnek, odamegy a jegyszedőnő, de őt elküldik... Nem értem, hogy miért nem lehet néhány notórius rendbontót rendőri segédlettel kiutasítani. Távolról sem tartja magát' a három fiatalember koravénnek, de szerintük mégis képtelenség, hogy a megyeszékhelyen a szellemi élet fellegvárának számitó közalkalmazottak klubjában nincs más, mint kártyázás, biliárdozás, meg ivás. Akiknek kizárólag erre van szükségük, azoknak a klub kellemes, társas hely. Akik viszont mást is szeretnének, azok kinézve érzik magukat innét, sommázták véleményüket a fiatal gépészmérnökök. Egyébként csakugyan elgondolkodtató, a közalkalmazottak klubja igénytelensége. Mintha a klub vezetősége nem számolna azokkal a tisztviselőkkel, mérnökökkel, jogászokkal, tanárokkal, akik a köz alkalmazottai, de nem a kártyát tartják a hét minden napján a beteljesülés tetejének. Beszélgető társaink tárgyilagosságára jellemző, hogy a BM- klubról elismerő szavakkal szóltak. Úgy vélik azonban, hogy ez a klub jellegénél fogva zártabb, és nem annyira a nagyközönségé, mint amennyire a közalkalmazottak klubja lehetne. És mi van még? A Garay-presszó. ..Oda azonban szombaton délután legalább négy órakor be kell ülni, ha az ember este szórakozni akar. Zsúfolt és tulajdonképpen a tizenéves korosztály főhadiszállása, ami talán azt is jelzi, hogy a tizenévesek sem tudnak hova menni” — állapította meg Leposa Béla. A fiatalemberek nem annyira az öncélú szórakozásból igényelnék a társasági élétet, inkább azért, hogy könnyebben megismerjék a várost és barátokat szerezzenek. „Hol, az utcán nem állíthatok le senkit” — mondta Biczó Gyula. Sajnos a hivatali kollégák kivételével nem tudnak barátkozni úgyszólván senkivel. Hiányoznak a közeledés elemi, emberi feltételei. Kifogásolják például, hogy a város, a megye vezetőit sincs alkalmuk látni, megismerni. Akár a szakszervezet, akár a Hazafias Nénfront egvszer-esy- szer beszélgetést kozdemépvpz- hetne a város polgáraival közA Gróf Pál utcai lakótelep életi emberek, országgyűlési képviselők, megyei vezetők részvételével. „Mi nemcsak panaszkodni tudnánk egy ilyen beszélgetésen, hanem esetleg nyújthatnánk is valamit”. Biczó Gyula, aki Vas megyéből jött Szekszárdra, elmondja, hogy Szekszárdot szép fekvése, barátságos lakói miatt hamar megszerette. De ez még kevés ahhoz, hogy évekre, évtizedekre Szekszárdon akarjon maradni. A végleges letelepedést a lakás- helyzet nehezíti. Az egyetemről kikerülő fiatalember számára az anyagi csőddel egyenlő a négy- hatszáz forintos albérlet. Biczó Gyulát lenyűgözi a város energikus feilődése, a Kadarka utca környékét az ország legszebb városrészének nevezi, de ez még mind kevés ahhoz, hogy valóban jól érezze magát az ember. „A lakás. Tudom nagyon sok az igénylő, az én esélyem szinte töredék százalék, viszont a város fejlődik, s mind nagyobb számban igényli a fiatal műszaki szakembereket” — mondja Galambos Károly. Biczó Gyula azonnal hozzátette — jónak tartja a szombathelyi megoldást. A város több emeletes, garzonlakásokból álló házat épített a fiatal szakembereknek. Olcsó a bére, és maximum öt évre utalják ki. öt év általában elegendő idő ahhoz, hogy végérvényesen kedvet kapjon az ember a letelepedéshez, és összeszedje magát. Az egyetemi diplomát nem tartják teljesnek. Elmondták szükség van a rendszeres önművelésre, továbbképzésre. Ami ehhez szükséges, azt általában a város nyújtani tudja. Úgy vélik azonban, hogy a könyvesbolt szűk ahhoz, hogy sokrétű igényt kielégítő műszaki könyvállománnyal rendelkezzék. Igaz azonban, hogy kívánságra a könyvesbolt készségesen megrendeli az igényelt köteteket. Szerintük bővíteni lehetne a Fotó: Bognár megyei könyvtár szakkönyvtárát is, mivel éppen velük fordult elő, hogy hiába kerestek, nem találtak az év első felében a műszaki fejlesztés témakörébe vágó irodalmat... Meglepőnek, sőt bosszantónak tartják, hogy Szekszárdon jóformán mindent Garayról neveztek el. A teret, a filmszínházat, a presszót, a borozót, a szállodát, az éttermet, a tsz-t, a gimnáziumot. Semmi nem indokolja ezt a tömény provincializmust. A Vas megyéből ideszármazó mérnök csodálkozva tapasztalta, hogy Szekszárdon szekszárdi bor nincs. „Ahhoz nagyon kell ismerni Szekszárdot, hogy valódi szekszárdi borhoz jusson az ember” — mondta nem kevés iróniával Galambos Károly. Kifejtették mindhárman, hogy hovatovább Tolna megye székhelye éppen arról lesz híres, nincs bora, azok hiszik csak, hogy van, akik még nem fordultak meg itt. örvendezve beszéltek arról a ..mozgolódásról” ami a kereskedelemben, a minőség és a választék bővítése terén tapasztalható az utóbbi időben. Kiemelték a kertvárosi ÁBC-áruházat, a mezőgazdasági termékek mintaboltját, a bizományi áruházát, az új kenyérboltot, a tejtermékek mintaboltját. De nem mulasztották el megjegyezni, hogy a szekszárdi piac drága. A drágulást azzal magyarázzák, hogy kicsi a felhozatal. Igazuk van, sajnos Tolna megyében változatlanul az a jellemző a mezőgazdasági üzemekre, hogy mostohán bánnak a megye egyetlen városa ellátásával. A beszélgetés azzal a figyelemre méltó összegezéssel ért véget, hogy a hatvanas évek eleje óta Szekszárd valóban város. Annak előtte a külsőből, az építkezésekből ítélve, csupán nagyközség volt. — Szp—Pj — AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, lakatos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva! Bérezés teljesítmény szerint! Szállást, étkezést biztosítunk. Hazautazás! költséghozzájárulást jogosultság szerint fizetőnk. Felvétel esetén az utazási költséget térítjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvár Ady Endre útra 13. (23) St'HIIIIIIIIIHIIIIIIIillllimilllllllillllt f A teveli | téglaügy S A tavaly újjáépített teveli tég« Z lagyárban már jelentős mennyiségi gű téglát gyártottak, s a téglát 5 elkapkodták. Nem is csoda, a Z TÜZÉP-telepeken alig lehetett tég- Z Iához jutni, s ráadásul a teveli Z tégla kiváló minőségű. Z Napjainkban váratlan fordulat Z következett be: a teveli tégla ott 5j áll százezerszámra eladatlanul, és 55 ez meglehetősen sok nyugtalan éj- 55 szakát jelent a teveli általános Z fogyasztási és értékesítő szövetke- Z zet vezetőinek. Megingatta a szö- 5« vetkezet pénzügyi stabilitását. S Baranya és Tolna megyében az 55 állami téglagyárak is értékesítési Ülj gondokkal küzdenek. Nem vélet- Z len, hogy tárgyalások kezdődtek Z az állami üzemekben előállott 55 tégla exportálásáról. Hogy a teZ véli téglával mi lesz, azt még nem Z lehet tudni. Az illetékesek ez íigy- Z ben is erőfeszítéseket tesznek. Az 55 azonban látható, hogy hol követ- 55 ték el a hibát. SS Az igazgatósági elnök, Palko55 vies Árpád mondja: Z „Nem gondoltunk arra, hogy Z szerződésileg előre lekössük az ér- £ tőkésítést, mert tavaly olyan nagy Z igény mutatkozott.” 55 Vagyis nem vették figyelembe, Z hogy a gazdálkodás új rends ze- Z rében — sportnyelven szólva — Z nincs előre lejátszott mérkőzés. Z Nem a papírforma dominál, ha- j-j nem a kereslet-kínálat és egyéb 55 közgazdasági törvények egész so- 55 ra. Következésképpen: naponta Z jelentkezhetnek új tényezők, s aki Z ezekkel nem számol, pórul jár- hat. Ki kell kapcsolni azt a régi 55 vezetési elvet: ,,Elindítottuk a ko- E csit, most már rendben van min- Z den.” A kocsit nem elég elindíta- Z ni — az eredményekért minden 55 nap külön meg kell dolgozni, Z mindennap alkalmazkodni kell az Z új tényezőkhöz, mert konkurren- Z cia van. A gazdálkodás új rend- Sj je a többi közt éppen ezt a ru- 55 galmasságot tételezi fel a veze- Z tőktől. Nagyon lényeges új vo- Z nás, hogy azelőtt a termelőüzem- Z nek csak a termeléssel kellett 55 foglalkoznia, az értékesítésnek ^ megvolt a sablonja. A gazdaságid vezetőnek nem kellett nyugtala- Z nul aludnia amiatt, hogy a pia- Z con kell-e a termék. Most viszont ■5« az értékesítés éppúgy üzemen be- 55 lüli feladat, mint a termelés, mert Z ez felel meg a valóságos keres- Z letre alapozó termelés elveinek. Z Á számításba jöhető vevőpartZ nerek számolnak, sokkal többet, Z mint eddig, mert erre rákénysze- 55 ríti őket az új gazdasági mecha- 55 nizmus. Nem volt nehéz kiszámí- 5d tani, hogyha például azonos áron Z kapják a teveli téglát és a szek- 55 szárdit, akkor például a szek- |d szárdi építkezésekhez inkább a 55 szekszárdit veszik meg, mert az Z építőanyagot jóval kisebb szál- Z lítási költség terheli. E A teveli téglagyár korszerű Z technikájú, jó minőséget is ad, te- Z ^íát megindításakor több fontos S tényezőt figyelembe vettek, de a d; jelek szerint egyet nem: a ked- “ vezö ár kialakítását, az árcsökken- Z tést, vagyis a konkurrencia egyik 55 alapvető tényezőjét. Tevel félre- 55 eső helyen fekszik, ahhoz, hogy S mondjuk a vállalatok idejárjanak Z tégláért az kellene hogy itt lé- Z nyegesen kedvezőbb vásárlási fel- 55 tételek legyenek, mint másutt, 55 mert az üzlet csak így érné meg Z a magasabb fuvarköltség ellenére Z is. Sajnos, meglehetősen általá- Z nos tapasztalat, hogy a termelődj üzemek nem nagyon törekszenek ^ az árak leszorítására, a konkur- 55 renciahatás itt még nem érződik. 55 De ami késik, nem múlik! Z BODA FERENC Tanévnyitó a TIT nyelviskoláján Mintegy 120 hallgató jelent meg a TIT szekszárdi nyelviskolájának megnyitóján. Mándi Gyula gimnáziumi igazgató — a nyelviskola vezetője — bemutatta a nyelvtanárokat; dr. Vadas Ferenc, a TIT megyei titkára ismertette a nyelviskola célját, működését, feladatait. — Az egyes országok és a népek között egyre szélesedő kulturális, gazdasági, műszaki és idegenforgalmi kapcsolatok évről évre fokozzák az idegenny elv-oktatás társadalmi és nemzetközi szükségességéi. A nyelvtudás korszerű igényét csak korszerű módon és eszközökkel lehet kielégíteni. Ezeket az igényeket szeretné kielégíteni a nyelviskola, a különböző idegen nyelvek oktatásával. A nagy érdeklődéire való tekintettel a TIT pótbeíratkozást hirdet. Október 10-ig lehet még jelentkezni a TTT megyei titkárságán. A tanítás október 14. után indul. A c. donort ok beosztását, az indulás időpontét. a vezető ton-'r névé* r*i-‘óiv»r a gimnázium folyosóján kifüggesztik.
