Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
Betölti hivatását Mozgalmas két esztendő számvetése Az elrendeződés és erősödés időszakénak mérlegét készítették el közösen a dombóvári kesztyűgyár taggyűlésén. Vitázó, élénk párttagság hírében áll a dombóvári kesztyűgyár kommunista kollektívája. Fiatalok, hiszen az üzem dolgozóihoz hasonlóan, náluk is huszonöt év körüli az átlagéletkor. Az igényesség, a kritika és a kommunista megfontoltság voltak a fő jellemzői a vezetőség és a tagság által a politikai és gazdasági munka értékelését elvégző mostani taggyűlésnek. Szerdán délután, megalakulásuk óta a második vezetőségválasztó taggyűlést tartották a kesztyűgyárban. Két és fél évvel ezelőtt csupán nyolcán voltak, ma viszont már harmincöt kommunista adhatott számot a IX. kongresszus őía eltelt időszakban végzett politikai munkásságáról. A felsőbb pártszerveket Po- nekker Zsismond, a dombóvári községi pártbizottság titkára, és Hornyák László, a megyei párt- bizottság munkatársa képviselte. Megjelent a párttageyűlésen Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója is, aki tagja a vállalati pártbizottságnak. Középpontban a dolgozó ember A pártvezetőség nevében Tihanyi Béla üzemi párttitkár terjesztette elő a kollektív munkával készült beszámolót. Benne központi helyet nyeri a termelő, a gondolkodó, a vitákban fejlődő, a vívódásoktól sem mentes dolgozó ember. Talán egyetíen mondat nem hangzott el úgy — sem. a vitához jó alapot nyújtó tájékoztatásban, sem a hozzászólások során —, hogy az embert szem élffT tévesztették volna. Nem fukarkodott sem a pártvezetőség, sem a felszólalók a névszerinti elismeréssel, a személyhez címzett bírálattal. „Minden műhelyben és műszákban ott vannak a párttagok, akik képviselik a párt politikáját. akik méltó segítői a művezetőknek” — hangzott el a beszámolóban. A pártszervezetben a gazdasági, — a termelést segítő és ellenőrző tevékenység állandó, rendszeres volt. Az __új gazdasági reformot megelőző időszak egyéni aggályait időben sikerült eloszlatniok. A szakvezetőket a két esztendő alatt különböző témakörben, mintegy tíz esetben számoltatta be a párt- szervezet. Kölcsönös a törekvés, hogy a gazdasági és politikai vezetők között létrehozott eleven, rendszeres kapcsolatot állandóan fejlesszék. A rengeteg vesződ- séggel, sok egyéni fáradozással járó sikereket egyik felszólaló így fogalmazta meg: „Sokat tett, nagy nevelő szerepet vállalt a pártszervezet, a törzsgárda kialakítása, a munkások és műszakiak helytállásának fejlesztése terén. Az üzem fejlődésével együtt egészségesen növekedett a pártszervezet, erősödtünk mi is.” A megerősödés időszakában gondoltak a személyi, a káder- utánpótlásra is. A kádermunka hármas követelményei alapján elkészített káderfejlesztési terv alapot adott a szakmai és politikai képzettség növeléséhez. Időközben megkezdték tanulmányaikat a bőripari technikum kihelyezett osztályában a fiatal üzem fontos beosztású és a fejlesztés során számításba jövő. leendő káderei. Két osztályban képezik az ipari tanulókat. Az elmúlt oktatási évadban a dombóvári kesztyűgyár dolgozóinak 85 százaléka vett részt politikai oktatásban, és nem volt lemorzsolódás. A kommunisták közül heten végeztek marxista középiskolát, öten járnak a marxista esti egvetemre és ugvancsak öten a bőripari technikumba. Elismeréssel szóltak a taggyűlésen az üzemi KISZ- szervezet és a szakszervezet egvre eredménvesebb nevelési tevékenységéről. Az összehasonlítási alapok birtokában Gulyás József, a pécsi igazgató hozzászólása során erősítette a gvári dolgozók, az üzemi kommunisták jogos büszkeségét. Többek között a következőket mondotta: „Első találkozásunk ideién akkora volt az üzemi létszám, mint most a párttagságé. Az igényes munka és a kritika folvamán növekvő pártszervezet pc'vütt nőt az üzemmel. Példátlan a mi vállalatunk üze- roienk történetében, hogv három év alatt ennyire összekovácso- lódion az üzemi munkásgárda és ilyen termelési sikereket érjenek el A korábban létesült siklósi üzemünkben négy-öt év kellett Megnyugvás Medinán? ahhoz, hogy a minőségi követelményeknek eleget téve, elérjék az évenkénti 200 ezer pár kesztyű gyártását.” Mint a beszámolóból kitűnt, a dombóvári üzem idei terve 192 ezer pár kesztyű, ennek időarányos részét eddig már túlteljesítették. Az 1968-ra előírt 400 ezer forintnyi plusz nyereséggel szemben augusztusig bezárólag 512 ezer forintot teljesítettek Dombóváron úgy, hogy jelentősebb minőségi kifogások a fele részben exportra szállított termékeknél sem adódtak. Nyílt, őszinte önvizsgálat Többszörösen visszanyúlva a IX. pártkongresszus alapvető útmutatásához, beigazolódott, hogy az üzem fiatal pártszervezete betölti hivatását. önkritikus hangvételével alapot, tükörképet adott a beszámoló a fonákságok felismeréséhez és megvitatásához is. „Több esetben nem pártfórumon hangzottak el a párttagok észrevételei, hanem a műhelyekben, nem egyszer teret adva a hangulati hatásoknak.” A nézeteltérések kiküszöbölésére megszívlelik a javaslatokat, úgy változtatnak, hogy az átmeneti átcsoportosítások, a változások okairól és szükségességéről időben, s megfelelően tájékoztatni fogják a jövőben az aktívákat. A taggyűlésen a másik erősen vitatott téma a pártcsoportok formális működése volt. Ennek rendezése hátra van még. Megállapították, hogy a taggyűlésekkel megegyező témák alkalmatlanok a pártcsoportok munkájának élénkítésére. Érdekesen, szokatlanul, eltérően fogalmaztak a pártmegbízatásokkal kapcsolatban. Többen úgy látták, hogy az üzemben még elkelne, tudnának adni teendőt. (Másutt kutatják, milyen megbízást adjanak.) Utaltak a KISZ-ben adandó megbízatásokra, a brigádok, a műhelyek erőteljesebb patronálására. Gondot okoz még a taggyűlés után is, hogy az otthonukban „bedolgozó” párttagokat miként vonják be a pártszervezet életébe. „Emeljük határozattá itt a megalapozott kritikát, hogy biztosabban és mielőbb változtassunk mondta el határozott véleményét az egyik felszólaló, miután a pártcsoportok tartalmi munkájának sürgős megjavítását •eklamálta. Kezd bebizonyosodni Medinán, hogy minden jószándék megtalálja a maga helyét. Nincs értelme feleleveníteni a múltat, de annyit nem árt megjegyezni, hogy éveken keresztül talán az nehezítette meg legjobban a termelőszövetkezet kibontakozását, hogy féltékenyek voltak egymásra az okos, tapasztalt, művelt gazdák. Képtelenek voltak szót érteni, s a rossz légkörben gyanakvás, oktalan és alaptalan vádaskodás, háta mögött beszélés vette körül az embereket. Őszinte örömmel könyvelhetjük el, hogy mindez szűnőfélben van. A megnyugvás kezdi jellemezni a medinai közös gazdaságot is, s hovatovább az indulatoktól fűtött rossz szándék teljesen elszigetelődik. Olyan hírek érkeznek a községből, hogy akik egykor sanda szemeklzel méregették egymást, azok rájöttek, hogy nagyon jól együtt tudnak dolgozni. Megértik és felismerik a szövetkezeti gazdák, hogy a csatabárd el- ásása, a személyeskedés megszüntetése, éppen a termelőszövetkezetet erősíti. 1968. január elsejétől új elnök került a medinai tsz élére. Korábban éve kig Mözsön volt a főagronómv ott jól vizsgázott, mind politik érettségből, mind pedig szakm- hozzáértésből. emberségből. Bizonyos, hogy az elnöknek és a fiatal főagronómusnak oroszlán- része van abban a pozitív változásban, ami Medinán tapasztalható. A gazdasági megszilárdulás viszont nem köthető néhány ember személyéhez. Ez ellen éppen a termelőszövetkezet vezetői tiltakoznának. Kivétel nélkül valamennyi szövetkezeti gazdának része van abban, hogy egyik évről a másikra kb. megduplázzák az üzemben a bruttó termelési értéket. Ez is mutatja, hogy nincs értelme irigykedni-egymásra, hiszen bőven van arra lehetőség egy közös gazdaságban, hogy vdlamennyi alkotó ember tudása, szellemi képzettsége és gyakorlati tapasztalata realizálódjék. Most szándékosan mellőzzük a neveket. Sokkal lényegesebb, hogy végre találkozni tud egymással a sok-sok tudás, s meddő viták helyett az értelem nyer polgárjogot. E sorok íróját őszinte elvtársi barátság köti össze több medinai családdal. Ezért még nagyobb öröm hírt adni a megnyugvásról. Bizonyos, hogy legalább három esztendő kell ahhoz, hogy ’ gazdaság amúgy istenigazából ndbe jöjjön. De úgy tűnik, ' '*"telek immár adva vannak. Sz. P. Mind a pártvezetőség, mind a párttagság több észrevételt tett a fejlődő üzemet és pártszervezeté^ segítő felettes szervek munkájához is. „Kifelejtették az üzemieket a választás idején a tanácstagjelöltek közül. Elkerülte a község vezetőinek figyelmét a már négyszáz dolgozót foglalkoztató üzem képviselete.” Szóba hozták, hogy az anyavállalatnál esetenként helytelen anyagnormák előírását tapasztalták és hogy adódnak még formális, elemek az üzemi pártszervezet és a vállalati pártbizottság munka- kapcsolatában. Az elsők között megtartott kesztyűgyári vezetőségválasztó taggyűlésen elvi alapokon, nagyfokú igényességgel és kritikusan vizsgálódó kommunisták ráirányították a figyelmet még meglevő gyengeségeikre, de látják a döntő sikereket is. Jelentős ál- lomásuk lett ez a taggyűlés, hogy újult erővel, a teendők közös kikristályosításából kiindulva, mindenki még jobban küzdjön az üzem jövője, a pártoolitikai munka tökéletesítése érdekében. Jó példát adtak a dombóvári kesztyűgyár vezetőkiválasztó, mérleget készítő taggyűlésén más pártszervezeteknek is. SOMI BENJAMINNÉ Otven éve 1918. OKTOBER 4. A veszett fejsze nyeléért Wilson amerikai köztársasági elnöK 1918. január 8-án üzenetet intézett a kongresszushoz és ebben körvonalazta kormánya álláspontját a háború utáni viszonyok kialakításával kapcsolatban. A 14 pontból álló üzenet az Osztrák— Magyar Monarchiával kapcsolatban a nemzetiségek autonom fejlődésének biztosítását, a háború alatt elfoglalt területek kiürítését és nemzeti határok megvonását kívánta. A központi hatalmak aggaiSztóvá vált katonai helyzete miatt Burián gróf, a bécsi külügyminiszter szeptember 14- én kötetlen tárgyalásokat próbált kezdeményezni az antanttal, sem tagadva, sem elfogadva a wilsorai elveket. A válasz érthetően elutasító volt. hiszen a wilsond elvek megadták az antant feltételeit. Szeptember 29-én Bulgária kapitulált az előretörő francia csapatok előtt. Becsben és Budapesten tisztán látták: egyetlen kiút, van és ez az azonnali békekötés. A monarchia mindkét államának vezetői a területi sérthetetlenséget akarták megóvni és most már, az utolsó percben kedvezőnek tűntek az amerikai elnök pontjai. 1918. október 4-én Burián közvetlenül Wilsonhoz szólt és a január 8-i üzenete szerinti békét kért. Wilson válasza elutasító volt. Közölte, hogy január eleje óta kormánya de facto hadviselő kormánynak ismerte el a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, elismerte a jugoszlá- vok nemzeti szabadsághoz való jogát. így nem ő, hanem ezek a népek állapítják meg a központi hatalmak részére, hogy szabadságukat miként kívánják megvalósítani. A válasz pörölycsapásként zúdult a kormányra. Nyilvánvalóvá vált a monarchia szétdarabolása, az integritás, területi sérthetetlenség tagadása. Bár nem kétséges, hogy Wilsont új állásfoglalásában nemcsak a kis népek segítése vezette, sokkal inkább egy nagyhatalom eltörlése, mégis a nemzetiségeket ötven esztendőn keresztül elnyomó dualista komiányzat éppen ezen a szűk látókörű, soviniszta politikája következményét akkor látta, amikor már ellene fellépni nem tudott. '' Nemasak a nemzetiségek, hanem a négyéves háborút végigszenvedett tömegek álltak a széthulló monarchiában készen arra, hogy romjaiból maguknak jövőt építsenek. DR. PUSKÁS ATTILA Borkombinát Balatonbogláron A Balatonboglári Állami Gazdaságban 55 millió forintos költséggel 58 ezer mázsa szőlő feldől gazáfára alkalmas borkombinát épül. Az idei kitűnő minőségű szőlő mustja már az épülő új kombinát üveghordóiba kerül. (MTI foto — Bajkor József felvétele.)
