Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
Mechanizmus-szigetek Tolnában T elefonáltak Budapestről a üaddi Lenin Termelőszövetkezetbe és 300 kiló kukoricaszárat kértek az elnöktől. Mire kell egy fővárosi vállalatnak a kukoricaszál-? Kecskének, birkának, tehénnek? Nem valószínű. „Rendben van, aranyos elvtársnő, kapnak kukoricaszárat, de van egy kikötésem. Árulják el, mit akarnak vele?” Elárulták. A vállalat kutatói feltalálták a világ legolcsóbb építőanyagát, a kukorica, a napraforgó, a dohány szárából készíthető, előregyártóit panelelemeket. A mezőgazdaságban meghonosodó, több célú vázszerkezetekhez, baromfi farmokhoz, műhelyekhez, gépszínekhez, s garázsokhoz egyaránt felhasználható és olcsó a szárból készült panel. Az elnök fantáziája meglódult: ha erről van szó, akkor valahol j£el kell majd építeni az üzemet. Minő lehetőség! A kuko- ricaszár eddig gyakorlatilag értéktelen mellékterméke veit a mezőgazdaságnak, általában veszendőbe megy, sőt, ha leszántják, kárt okoz, s csak megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágya adagolásával küszöbölhető ki a pen tozánhatás. S hol képzelhető el az üzem? Vagy termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban. Az alapanyag forrásánál. Kérdés azonban, hogy eddig hány tsz-elnök „szagolta ki” ezit a határtalan tehetőséget? Előfordulhat, hogy valamelyik elnök csendben utánajárt a dolognak, s talán már építi is az üzemet. Az elnököt idegesítette, nyugtalanította az a körülmény. hogy esetleg mások már megelőzték. Elhatározta, Budapestre utazik. Nos, ez. az újfajta, nyugtalan vezetői lelkiállapot, s közérzet, továbbá feszült idegállapot abból a jogos félelemből akad, hogy „leköröznek, megelőznek”. De vajon hány vezető jutott el odáig, hogy ismerje a lekörözés, a megelőzés veszélyéből fakadó félelmet, nyugtalanságot. Erre legfeljebb két-három év múlva lehet majd pontos választ adni. Az azonban már most, az új gazdasági mechanizmus tizedik hónapjában is megfigyelhető, hagy kezdenek kialakulni a mechanizmus! jól köí-üühatáiőlható üzemszigetei, ahol mindig történik valami. S ugyanakkor körülöttük léteznek a nagy kiterjedésű, kopár „szárazföldek”, ahol nincs még új mechanizmus sem a fejekben, sem az üzemben. Ekekre az a jellemző, hogy az elnök hallgatja a rádiót, olvassa az újságot, eljár az értekezletekre, s hallja, hogy a szomszédos tsz-ekben ismét új dolgokon törik a fejüket, vagy a vetés- szerkezetet változtatjáik, vagy a meHézüzemági tevékenységet bővítik, de ő csak legyint Nem izgatja magát, otthon 31, mély meggyőződéssel hangoztatja: az a mi dolgunk, hogy termeljünk. Nézete a lehető legkonzervatívabb, hiszen már rég a múlté az a felfogás, miszerint a mezőgazdasági üzemnek csak az a dolga, hogy termeljen. Elsősorban az. De ma már világszerte uralkodó koncepció, hogy a mezőgazdasági üzem mindennel foglalkozzék, csak fizetőd]ék ki. A gazdaságpolitikai intézkedések nálunk, a közgazdasági szabályozókkal együtt ezt koncepciót maradéktalanul támasztják alá. A konzervatív vezetők azonban kényelmesek. Ez a mondat nagyjából a mottójuk: „Nem biztos, hogy sikerül”. Igaz, semmi sem biztos. Viszont az a legbizonytalanabb, amit egyáltalán nem csinálunk. S zázvalahány tsz-elnök dolgozik a megyében, de közülük ma még jelentős azoknak a száma, akik túlságosan szűk körben mozognak. A járási székhelyig eljutnak, oda be-bejámak, de ritkán mennek tovább. Valósággal eltemetkeznek, ál-puritanizmusból elszigetelődnek, holott ott kellene lenniük a gazdasági élet egészséges áramkörében. Időnként találkozni kellene velük a miniszáté- riumok, a nagyvállalatok, a trösztök épületeiben, az ipar, a kereskedelem centrumaiban, szóval ott, ahol a gazdasági élet vezetői mindenkor találhatnak valami hasznosat, valami megvalósíthatók A döbröközi, a kölesdi, a pincehelyi, a fáddá, a nagydorogi tsz kooperációs kapcsolata nem a véletlen műve. Hogy a zombai tsz előnyös ajánlatot kapott az egyik MEZÖBER-től, hogy a tamási járás több gazdasága fajta- összehasonlító kísérleteket végez, hogy a bátaszéki tsz tartósító üzemet épít, az mind az alkotó nyugtalanság és az utánajárás eredménye. A regölyi, a szakályl társulás, a nagymányoki mészégető, a mórágyi kőbánya, a tolnai fuvarozási vállalkozás, végeredményben mind-mind a le- körözéstői való jogos félelem „terméke”. Ugyanakkor van néhány község, amely úgy tűnik, nincs is rajta az új mechanizmus térképén. Igaz, a faddi Lenin Tsz elnökének az egyik vezetőségi ülésen már szemére vetették: túl sok az, amibe mi belevágunk, elnök elvtárs! Hasznos, szükséges a higgadtságra intő figyel- mezítetés, időnként meg kell állni, és mérlegre kell tenni a dolgokat, mert a türelmetlen kapkodás, a befejezetlen, félkész vállalkozások sokasága rosszabb, mint a semmittevés. Csőd szélére juttathatja az üzemet. De ahol hiányzik a vezetőből a vállalkozókedv, ott az üzem öt év múlva körülnézheti magát. Maradjunk a faddi Lenin Termelő- szövetkezetnél. Jó, ha mérlegelték, hogy foglalkozzanak-e a pecsenyekacsa-tenyésztéssel, vagy sem, de még jobb, hogy megcsinálták'. Százezernél több pecsenyekacsát értékesítettek az idén. Mennek a dolgok után. Az elnök hajtja magát. Kiderí- íeitej hatmillió forintra volna szükség, hogy a szárpanelüzem felépüljön. Miközben ez ügyben járta a budapesti főhatóságokat, azomközben egy újabb lehetőségre bukkant. Műanyagüzem építésére kapott ajánlatot. Az export gyümölcsáruk csomagolásához szükséges műanyagtálcá. kat állíthatnák elő, millió, tízmillió számra. - Negyven szövetkezeti gazdának lenne ez állandó munkaalkalom, s ha minden jól megy, még ez évt>en tető alá hozhatják a műanyagüzemet. De ezt a lehetőséget soha nem tudta volna meg, ha otthon ül az irodájában, és az élet bonyolultságán tűnődik, vagy, ha abból indul ki; nem biztos, hogy sikerül. ár most látni a behozhatatlan távolságokat. A nagydorogi tsz vezetői hangyaszorgalommal alapozzák, s bővítik a melléküzemági tevékenységet. Most még csak halványan látni, de öt éven belül £ napnál is világosabb lesz, mit mulasztott el megtenni ezenközben Nagydorog szomszédja, a sáflszentlőrinci gazdaság. Az egyik tsz gépkocsivezetője megmutatta munkanaplóját. Szeptemberben tíz olyan nap volt, amikor tizenhat órát dolgozott. Járja az országot a tsz vezetőivel, egyik nap Debrecenben, a másik nap Szombathelyen, vagy éppen Miskolcon fordul meg. Nagy a hajtás. De aki most nem megy, az jövőre, vagy 1970-ben már esetleg hiába megy. A magyar mezőgazdaság a nagy lehetőségek időszakát éli. De nyugodtan nevezhetjük a gazdaisági mechanizmus első tíz hónapját a nagy kihagyások évének is. A tamása Vörös Szikra Tsz a benzinkút mellé bisztrót épített. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság vezetői megragadták a kézenfekvő lehetőségek egyikét, s lesz majd idejük gondoskodni arról is, hogy maximálisan üzemeljen a bisztró. A nagy lehetőségek jegyében kezdte meg működését a KAHYB. Ezzel szemben feltehetően szűk partikuláris érdekek miatt a megye közös gazdaságai még egyetlen olyan közös vállalkozást sem tudtak létrehozni, amely ha nem is uralná, de legalább befolyásolná a piacot. Ez is kihagyott lehetőség. Egyik-másik vállalkozás valószínűleg a gyakorlatban nem fogja kiállni a próbát. De rrti baj történhet? Mellette több más vállalkozás viszont annál inkább kifizetődik. Az idő a vállalkozó kedvű embereket fogja igazolni. Sz. P. PARTÉLET „A tanács munkája a város minden polgárát érinti46 A Szekszárd városi Tanács kommunistái pénteken délután érkeztek el ahhoz a jelentős állomáshoz, hogy a vezetőség beszámolója alapján számot adjanak a legutóbbi vezetőségválasztás óta eltelt időben végzett munkájukról, s megszabják a következő ciklus feladatait. A felsőbb pártszervek részéről megjelent a vezetőségválasztó taggyűlésen Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, s Harmat József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A pártvezetőség beszámolóját — úttörők virágcsokros köszöntése után — Bartos László titkárhelyettes mondta el. A vitában elhangzott felszólalások is bizonyították, hogy ez a beszámoló kollektív munkával készült. A jelölő bizottság tagjai a párttagokkal történt beszélgetés alapján kapott javaslatokat továbbították a vezetőséghez, s ez tükröződött az ismertetésben is. Különösen értékes volt, hogy a további munkában a politikai képzés fontos problémáját bőven részletezték. A felsőbb párszervek képviselői és a párttagok konkrétan is megjelölték, miért van ennek és a szakmai vezetéssel, a tömegszervezetekkel való együttműködés további javításának éppen a tanácsi pártszervezet munkájában igen nagy jelentősége. Arra a helyes következtetésre hívták fel a figyelmet, hogy a tanács munkája a város minden polgárát érinti. Mondhatni, hogy a bölcsőtől a sírig kapcsolatban állnak egymással. Nen\ mindegy, milyen az állampolgárokkal való viszonya. A párt- szervezet szervező, kezdeményei ző, felvilágosító és oktató munkája elengedhetetlen ehhéz, hogy az utóbbi időben elért jó eredményeket tovább fokozhassák. E cél megvalósításának jegyében készítették el és fogadták el a határozati javaslatot, majd egyhangúlag választották meg a pártszervezet vezetőségét. Az elmúlt választás óta nyugdíjba vonuló régi titkárt, Módos Istvánt, érdemei elismeréséül, meleg ünneplésben részesítették, s új titkárrá Bartos Lászlót választották. Utravaló az új pártvezetőségnek A Tolna megyei Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat pártszervezete mindössze tizenöt tagból áll. A kicsiny létszám mögött azonban komoly és tartalmas párt- munka van. Erről számolhatott be Klein József párttitkár a vezetőség nevében, vezetőségválasztó taggyűlésükön. Ez a beszámoló beszélt arról a nagy felelősségről, amellyel végrehajtották — a helyi lehetőségekhez méretezve — a felsőbb pártszervek utasításait, a pártélet egészséges fejlődéséről, az elvtársias, őszinte légkörről, amely a taggyűléseiket jellemzi. Elmondotta a beszámoló a párt- szervezet vezetőségének és a vállalat gazdasági vezetőinek jó, demokratikus kapcsolatát, azt, hogy a pártvezetőség nem csupán partnere a gazdasági vezetőnek, hanem az adott egység politikai irányítója is. Ennek eredménye, hogy az elmúlt két év alatt fokozódott a kölcsönös elvtársi bizalom, az egészséges vitaszellem, amelynek eredménye, a vállalat gazdasági eredményeiben is tükröződik. A hozzászólók a pártmegbiza- tások konkrétabbá tételét, a pártoktatás súlyának, jelentőségének fokozását, a feladatok részletesebb ismertetését sürgették. Válaszol a 12-361! MIÉRT NINCS ZSEMLECIPÖ? — MIÉRT HIÁNYCIKK A GYERMEKTORNACIPÖ? — HOL LEHET JELENTKEZNI FOGTECHNIKAI IPARI TANULÓNAK? Rövid idő óta, mindössze három hete „működik” a Tolna megyei Népújság közönségszolgálata. Minden héten hétfőn 9 órától 12-ig tehetnek fel az érdeklődők kérdéseket. Egyre több olvasónk veszi igénybe a közönségszolgálatot, s tárcsázza a szerkesztőség 12—361-es telefonszámát. A kérdések sokfélék, nemegyszer sok időt vesz igénybe megválaszolásuk. Ennek előrebocsájtásával kérünk elnézést azoktól az olvasóinktól, akiknek a kérdéseire most még nem tudunk válaszolni. Reméljük, egy hét múlva pontos felvilágosítást adhatunk arra nézve is. hogyan lehet valakiből gépíróiskolán tanárnő, továbbá, miért nem veszik le a „Megállni tilos!” táblát Szek- szárdon, a Mártírok tere északi részén. Október 21-én, hétfőn több telefonáló arról érdeklődött, miért nincs Szekszárdim az üzletekben zsemlecipó, zsemlevekni és zsúr- kenyér? A sütőipari vállalat igazgatója elmondotta a következőket: Egy hónap leforgása alatt a városban 33 ezerről 56 ezerre futott fel a péksütemények napi fogyasztása. Ez a körülmény nem várt nehézségek elé állította a sütőipari vállalatot, amely egyébként is szakmunkáshiánnyal küszködik. Jelenleg 24 szakmunkással dolgozik kevesebb, mint amennyi kellene. Ennek következtében a vállalat pékjei 12—13 órát dolgoznak naponta. Ha el akarnák látni a város dolgozóit zsemlecipóval, zsemleveknivel és zs úr kény érrel, akkor 15 órára kellene növelni a napi munkaidőt. A vállalat helyzete tehát nagyon nehéz. Sok jogos bírálat éri, olyannyira, hogy legutóbb a termelési tanácskozáson a dolgozók már felvetették, azért bírálják őket oly sokan, mert senki nem nézi meg, menynyit és milyen körülmények között dolgoznak. Az igazgató elmondotta még, ha másként nem megy, Bonyhádról, vagy más községből, illetőleg városból hoznak Szekszárdra zsúrkenyeret, zsemlecipót és zsemleveknit. De ezeket a készítményeket mindenképpen rövid idő alatt újból biztosítani akarják. Miért hiánycikk a gyermektornacipő? A Cipő-Nagykereskedelmi Vállalat ügyeletes referense, Dér István, mintateremvezető erre a kérdésre azt válaszolta: volt néhány nap, másfél-két hét, amikor valóban hiánycikknek számított a gyermektornacipő, most azonban, mivel a gyár a negyedik negyedévi szállítást megkezdte, már nem mondható, hogy hiánycikk. Megjegyezte, tererntornacipő állandóan volt. Klézli Ferenc, a szekszárdi sport- és hangszerbolt vezetője változatlanul pesszimista. Közölte, pénteken kaptak 50 pár gyermek, 70 pár női tornacipőt, de ez a mennyiség csepp a tengerben, mivel legkevesebb 300—400 pár gyermektornacipő elégíthetné csak ki a megyeszékhelyen a keresletet. Tornacipő-ügyben mind gyakrabban kerül szóba az a feltételezés, hogy a cipőgyárak azért nem törik magukat túlságosan, mert feltehetően kevés rajta n haszon. Hol lehet jelentkezni fogtechnikai ipari tanulónak? Szekszárdon a fogtechnikai laboratórium ípa- ritanuló-képzéssel nem foglalkozik. A megyeszékhelyen tehát nincs arra lehetőség, hogy az érdeklődő fiatalok elsajátítsák a fog- technikai szakmát. Bővebb felvilágosítást a Fogtechnikai Vállalat munkaügyi osztályától nhet kérni. (Budapest, XIII., Pozsonyi út 20.) Utravalót is adott ez a taggyűlés az újonnan megválasztott pártvezetőségnek. Határozatot hoztak, hogy a pártépítés egészséges fejlődése érdekében néhány politikailag képzettebb fiatalt pártmunkával bízzanak meg, s annak elvégzése alapján vegyenek fel új párttagokat. Elhatározták, hogy konkrétabbá teszik a pártmegbizatásokat, s hogy negyedévenként egy-egy alkalommal pártnapot tartanak időszerű politikai kérdésekről. * Pénteken délután, tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a Szekszárd és Vidéke Fmsz párt- alapszervezete. A jól szervezett, vitával élénkített vezetőségválasztó taggyűlésen ismét Ho- fecker Károly elvtársat választották meg az alapszervezet titkárává. * Október 24-én tartották vezetőségválasztó taggyűlésüket a paksi betonüzem kommunistái. Az alapszervezet kétéves munkájának értékelése során elmondották a taggyűlésen, hogy a pártmunka hathatós segítője volt a gazdasági vezetésnek. A Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat igazgatója Ballai János megköszönte a paksi üzem kommunistáinak munkáját, kérte, hogy a jövőben is segítsék észrevételeikkel, javaslataikkal az üzem termelési feladatainak sikeres teljesítését. a Péntek este tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a paksi Aranykalász Tsz pártszervezete. A kis létszámú pártszervezet tagjai beszámoló fölötti vitában főként a pártépítés kérdéseivel foglalkoztak. Elhatározták, hogy a jövőben az eddiginél többet törődnek új párttagok felvételével. Cukrászt és cukrászatban jártas kézilányt felveszünk. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Du- navidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat Dunaújváros. Értékesítési csoport, irodaház III. em. 154. (293)
