Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
Munkában VISSZHANQ a jelölő bizottság „Semmit nem takargattak“ A dombóvári községi pártbizottság titkára, Ponekker Zsig- mond elvtárs, a fémtömegcikkgyártó vállalat jelölő bizottságának tevékenységére hívja fel a figyelmünket. — Az általánostól meglehetősen eltérő üzemi nehézségek, a kicsiny pártszervezetben eleinte megosztó vélemények próbára tették a jelölő bizottság elnökét és tagjait. Komoly politikai munkát végeztek, nem egyszerűen regisztrálják a kívánságokat — indokol a községi párttitkár. A 112 munkást-alkalmazottat foglalkoztató üzem legutóbbi párttaggyűlésen Schrettner István műszaki vezető kapta a jelölő bizottság elnöki tisztét. Rá esett a választás, mert mint mondják, „kijárta a mozgalmi iskolát“ közel negyedszázados párttagsága idején köztiszteletet vívott ki. Lejárófélben a délelőtti műszak, amikor felkeressük a fémtömegcikkgyártó jelölő bizottságának elnökét. Schrettner elvtárs ebben az üzemben alapítása óta dolgozik, talán ő az egyetlen a legrégibbek közül. Megbízatásának érdekessége, hogy annak idején ő volt a párt- szervezet első titkára. — Ennyi idő alatt érthető, hogy megismertem a párttagságot, de a többi dolgozókat is. Ennek a huzamos -ismeretségnek most, a jelölő bizottsági munkában nagy hasznát veszem. Amikor hozzáfogtunk, megbeszéltük, hogy arra _ törekszünk, minden derüljön ki, ami belül van — mondja az ősz hajú, komoly, tekintélyes jelölő bizottsági elnök. — Hol tartanak most a párttagság véleményének összegyűjtése terén ? — Végeztünk is, meg nem is. Tizenegy főnyi nálunk a párttagság. Felosztottuk őket egymás között a háromtagú bizottságban, utána mégis mindenkivel beszélgettünk mind a hárman. — Mi indokolta ennek szükségességét Schrettner elvtárs sze- rint? — Jobbnak láttuk, demokrati- kusabbnak tartottuk. így őszintébbek, tényleg jobban kijön a lényeg. Az egyik ember az egyikhez, a másik a másikhoz van nagyobb bizalommal. Azt akartuk, hogy ez a módszer is segítsen, hogy kertelés nélkül szóvá tehessék, mi a jó, mi a gyengeség közös munkánkban, hogy így mindenki ténylegesen a legalkalmasabbat ajánlja a vezetőségbe. — Mennyire sikerült ezt elérni? — Véleményem szerint sikerült, örülünk annak, hogy semmit nem takargattak a párttagok. Kijött a lényeg. Elismerik, hogy foglalkozik a pártszervezet a politikával, helyeslik, hogy a pár- tonkívülieket is rendszeresen bevonják nálunk a pártoktatásba. Látják, többen is kifogásolták, hogy kissé ellaposodott a pártmunka, igénylik a vezetőség eddiginél határozottabb kiállását. — Ez az őszinteség megmutatkozott-e a személyi javaslatokban? — Hopvne. Mindenki - gondosan latolgatta. hogy lehetne jobb a vezetőség személyi összetétele. Szinte egyöntetűen új titkárt javasolnak, aki tagja a mostani vezetőségnek is. Sértődés nincs. Indokolnak azzal, hogy ő képzettebb, agilisabb. Fiatalítani akarnak. A másik két vezetőségi tag esetében már megoszlanak a vélemények. A többség azt nézi, kiknek jobb a politikai és egyéni kiállása. Szinte meglepő, fel kell rá figyelni, most mennyire sokat nyom nálunk a latban a magatartás és a képzettség — fogalmazza meg a pozitív jelenséget. A mérlegelés jellemzéseként elmond egy esetet. Miután végeztek, félóra múlva felkereste őt az egyik kommunista munkás, mondván, mégis meggondolta. Mást javasol, aki az előbb ajánlott alkalmazottnál képzettebb szerinte, és jobban tudja és akarja képviselni az üzemi munkások véleményét a pártvezetőségben. — Kellett-e a tárgyilagosság érdekében vitatkoznia a jelölő bizottságnak? — Egy alkalommal v kellett, amikor egyoldalúan csak a vezetőség hibáit taglalták. Sértette az igazságérzetemet. Mondtam: „Ne feledd, könnyű mindenre azt mondani, hogy a titkár nem csinálta. A párttagságra is sok hárul”. A többség elismerte, hogy a jobb eredményekhez az egész párttagságnak többet kell tenni, érezze a vezetőség maga mögött a tagságot. A jelölő bizottsági elnök mondhatta, mert tapasztalatból tudja, hogy a legrátermettebb titkárnak is szüksége van támaszra, segítőkre. — Mint elnök, mivel elégedetlen Schrettner elvtárs? — Konkrétan a beszámolóhoz nemigen tettek javaslatot. Ha jobban firtatjuk, biztosan lett volna. De ezt október 8-ig, a vezetőségválasztó taggyűlés idejéig még pótolni fogjuk. A TÜZÉP válasza „Miért drága a panellakás?” című cikksorozatnak a Tolna megyei Népújság folyó hó 11-i számában megjelent cikkének második részére az alábbiakban reagálunk és kérjük a közönség megfelelő tájékoztatása érdekében ezt leközölni szíveskedjenek. Ismételten leszögezzük, hogy nem helytálló a korábbi és az említett cikknek az a kitétele hogy a TÜZÉP igazgatója üzleti tevékenység címén „hatósági pózból dirigál”, mert tudvalevő, hogy az új gazdasági mechanizmusban a tüzelőanyagok beszerzésénél és értékesítésénél nincsenek sem területi, sem mennyiségi és minőségi kötöttségek. Az értékesítő vállalatok és a vevők szakmánkban is szabadon választják meg partnereiket. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnak érvényes szállítási szerződése volt 1968—69. fűtési idényre szükséges tüzelőanyag- mennyiségre vállalatunkkal. A szerződés megkötése után a vevő vállalat kérte, hogy változtassuk meg a megállapított és elfogadott feltételeket. A TÜZÉP Vállalat ezen feltételek megváltoztatásához csak úgy járult volna hozzá, ha az általa adott engedmények kismértékben megtérülnek. Mikor azonban azt tapasztaltuk, hogy a vevő partner elzárkózik minden méltányos megegyezés elől, magunk javasoltuk, hogy a fennálló rendelkezések alapján próbáljon olyan szállítót keresni, amely kívánságait teljesíti. Elmentünk tehát a méltányosság legvégső határáig, mert ezen miül felajánlottuk a szerződés jogi következmények nélküli felbontását is. Ezzel is bizonyítottuk, hogy vállalatunk nem „hatósági pózból dirigál”, csupán a részére kedvezőtlen ügyletet nem akarja minden áron megkötni. Az új gazdasági mechanizmusban ez az eljárás, véleményünk szerint megfelelő és erre utal a Belkereskedelmi Minisztérium átiratának azon kitétele is. hogy „nagyobb tételben vásárlók, mint amilyen a Városgazdálkodási Vállalat, helyesen teszik, ha a TÜZÉP Vállalattal megállapodnak a részükre szükséges szenek minőségi összetételében, mennyiségében, a szállítás ütemében és módozatában (telepi, transit stb.)”. Tehát a kölcsönös megállapodást tekinti célravezetőnek, amelyben természetesen találkozni kell rhindkét fél érdekeinek. Hogy vállalátunk nem „hatósági pózból dirigál”, azt bizonyítja a folyó hó 12-i cikkük, amely szerint „a Városgazdálkodási Vállalat megtalálta a részére kedvező beszerzési lehetőséget”. Azt azonban a cikk már nem közölte, hogy ezt a lehetőséget a TÜZÉP Vállalat milyen módon segítette elő és azt sem, hogy vállalatunk ígéretet tett a Városgazdálkodási Vállalatnak arra, hogy amennyiben a tél folyamán a transit szállítmányok késedelmes beérkezése esetén nehézségei mutatkoznak, úgy hajlandók vagyunk szerződésen kívül is rendelkezésükre állni. A Városgazdálkodási Vállalat vezetői a tárgyalások folyamán közölték, hogy nem hajlandók nagyobb mennyiség betárolására, mert az ezzel kapcsolatos terheket nem tudják viselni. Meg kell még jegyeznünk, hogy sehol olyan rendelkezés nincs, amely kötelezné az eladót a vevő olyan értelmű tájékoztatás-ára, hogy a lehetőségeket úgy válassza meg, ami az eladó számára nem biztosítja a legkedvezőbb eredmény t. Ha “bármely eladó vállalat ezt tenné, ez azt jelentené, hogy a legkisebb nyereségre való törekvése volna üzleti tevékenységének célja. A vevő vállalatnak kell megkeresni a részére legkedvezőbb beszerzési lehetőséget. A mi- vállalatunk is ezt teszi mindazon cikkek beszerzése esetén, amelyekből több szállító áll rendelkezésre. Jelenleg tüzelőből több szállító közül lehet választani, mely lehetőséggel élt is a Városgazdálkodási Vállalat. A TÜZÉP a Városgazdálkodási Vállalat igényére is kötött szerződést a bányával, a lekötött mennyiséget át kell hogy vegye, vagy kötbért fizet. A TÜZÉP azonban minden jogi. következményektől mentesítette a szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatot. A TÜZÉP Vállalat vezetőinek az az álláspontja, hogy közületi, vagy magános vevő igényét a lehető legjobb megelégedésre kielégítse, ezért tárgyalások és piackutatás útján kívánja az érdekeket egyeztetni, ha szükséges a nagyközönség előtt is. de a telj'es valóság feltárásával. Ez ügyben a vitákat, részünkről le kívánjuk zárni és a jobb ellátás kielégítésére összpontosítani erőnket. Bízunk abban, hogy sikerül. A cikk szemrehányást tett a TÜZÉP Vállalatnak azért, hogy a múlt évben nyáron a panelházakhoz értékesített szeneknél belterületi árat alkalmazott. A cikkíró nem ismeri az 1966. április 1-tőJ 1967. december 31-ig érvényben volt szénárrendeleteket. ugyanis a 4 1966. ÁH. sz. utasítás végrehajtása és alkalmazásaként kiadott 31—357 1966. Bk. M. — ÁH. sz. utasítással megjelent „Megváltozott árak jegyzéke” útmutatójának I. fejezetének 3. pont (2) bek. olyan utasítást tartalmaz, hogy ahol a TÜZÉP pályaudvari vagy belterületi telepet üzemeltét, ott transit árat nem lehet alkalmazni. Múlt évben Székszárdon transit ár alkalmazására tehát nem is volt lehetőség, 1968-ban a' felék megállapodásától függően erre ’/an lehetőség. A moholi kultiíregyesület Mázán Bozsoki Károly egyesületi elnök és Torma Ajjdrás, Ada község művelődési központja igazgatójának vezetésével — korábbi megbeszélések alapján — szombaton a megyébe érkezett a jugo- szlávia moholi kultúregyesület 44 tagú csoportja. Mázán, a művelődési házban mutatták be háromfelvonásos népi játékukat, „Lakodalom van a mi utcánkban” címmel. Néprajzi gyűjtőmunkáját Bartucz Szilveszter és Schumacher József végezte, akik összeállították, és rendezték is a darabot. A zenei gyűjtés összefogója Rigó Ferenc, az együttes zenekarának vezetője, népdalénekese. Tavaly ezzel a bemutatóval már szerepeltek hazánkban, Makón és Apátfalván. Vasárnap esti szereplésük számszerint a 20., eddig összesen 16 ezer néző tekintette meg előadásaikat. A vajdasági rádió és televízió is közvetített már részleteket e népi játékból, egyes zeneszámaikat hanglemezre vették fel és 900 ezres példányszámbari kerültek el ezek a lemezek a világ tájaira. Mázán nagy várakozás előzte meg a bemutatót, a siker is ennek arányában forró volt. Hangos tapsorkán jutalmazta a jugoszláviai magyar kultúrcsoport színes, mozgalmas bemutatóját. Negyven évvel ezelőtti moholi lakodalmas szokások elevenedtek meg a színpadon, eredeti gyűjtésből származó dalokkal, táncokkal fűszerezve. Az együttes legfiatalabb tagja 16 éves, a legidősebb hetven, de a korosztályok közt lelkesedésben nincs különbség. A menyasszonyt egy 18 éves sudár, szőke kislány személyesítette meg, tűzről pattant vidámsággal. Az évek óta összeforrott kollektívát alkotó kultúrcsoport tagjai közt foglalkozás szerint találunk mezőgazdasági munkást, könyvelőt, egyetemistát, szakmunkást. Előadások közti szünetben is pezsgő hangulatot teremtenek, gitárral, vidám énekléssel. Mázán olyan szeretettel fogadták a vendégeket, hogy mindnyájan a legnagyobb megelégedéssel beszéltek a figyelmességről, ahogyan körülvették őket. Rövid idő alatt meleg barátság alakult ki a két község lakói között, már tervezgették is a jövőbeli viszontlátás lehetőségeit. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Székszárdon, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkásotthonának reprezentatív ebédlőjében tartottak fogadást a vendégek tiszteletére. Palotás József az SZMT megyei tanácsa kultúrbizottságának vezetője közvetlen szava’-’-ei üdvözölte a csoportot. A közösen megrendezett fogadig" -> Tolnai Kulturális Egyesülést háromtagú vezetőség képviselte. Aki szabadságról jött vissza, legelsőnek ők, a jelölő bizottság keresték. Mindenkivel külön- külön beszéltei?. Pécs—Szekszárdi Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi V. Pécs KABÁCS BÉLA igazgató A dombóvári fémtömegcikkgyártó vállalatnál arra törekszenek, hogy a jelölő bizottság javaslata egyezzen a párttagság többségének a jobb munka kiindulópontját képező elképzelésével. Első fokú építési hatóság hét községben SOMI BENJAMINNÉ Titkári értekezlet Székszárdon Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága hétfőn délelőtt titkári értekezletet tartott a megyei pártszékház nagytermében. Az értekezlet résztvevői előtt dr. Háromházi Jánosné a káder- és személyzeti munka néhány kérdéséről, s a témához kapcsolódó politikai feladatokról tartott tájékoztatót. A következő két napirendi pontot, a városi pártbizottság 1968. augusztus 30-i üléséről szóló tájékoztatót, valamint a KMP és a polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos feladatokat Ruzs| János, a városi pártbizottság el- rSő titkára ismertette. A 2044/1967. sz. (Vili. 8.) kormányhatározat a tanácsok hatósági jellegű feladatainak rendezésével kapcsolatban az első fontos lépés megtörtént Tolna megyében. Erről Molnár Mihály, a megyei tanács ÉKV osztályának főmérnöke a következőket mondotta lapunk munkatársának: — Decentralizálni kell a hatósági jogköröket az említett határozat értelmében. Hosszú idő óta készültünk erre, hisz csak akkor lehetett az építési szak- igazgatási szerveket létrehozni a nagy lélekszámú községekben, amikor erre minden feltételt megteremtettünk. Négy járási székhely községi tanácsának adta a megyei tanács vb. azt a jogkört, hogy elsőfokú hatósági jogköröket is ellásson. Tehát a négy község — Bonyhád. Dombóvár. Paks és Tamási — tekintetében a járások már másodfokú hatóságként járnak el. — Milyen ügyben fordulhat a lakosság a hatóságokhoz? — Minden építési engedély kérelmet az említett községi tanácsokon intéznek el. a terület lakossága részére. Amit eddig a járási szakigazgatási szerv hagyott jóvá — azokban az ügyekben dönt a községi szakigazgatási szerv, tehát új lakóház építése, házak átalakítása, bővítése stb. ügyekben. — Milyen jelentősége van az új szervek létrehozásának7 — Elsősorban az ügyintézés válik gyorsabbá, a lakosságnak ezenkívül nem kell utaznia a járási székhelyre, a helybeli emberek jártasabbak az ügyben, mentesül a most már másodfokú hatóság az apró, de sok munkát adó engedélyezési eljárástól. — A korlátozott jogot élvező községek, mint Dunaföldvár. Si- montornya és Tolna szakigazgatási szerve is október elsején kezdi el a munkát. Az itt működő első fokú építési hatóságok korlátozott jogokkal rendelkeznek: például jogosultak típusépületek, államilag ajánlott lakóházak építési engedélyeinek kiadására, de a lakások átalakítása. felúiítása, földszintes mellék- és gazdasági épületek engedi7”' ' - ugyancsak hatáskörük<n~ik _- Pj -
