Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

Jubileumi verseny NYOLC HÖNAP EREDMÉNYEI ALAPJÄN BONYHÁD AZ ELSŐ A 11-es Autóközlekedési Vál­lalatnál folyó szocialista munka­verseny értékelésére tegnap Bonyhádon került sor. Az év nyolc hónapjának összesített tel­jesítménye alapján a legjobb gazdasági eredményt a bonyhádi főnökség érte el. Tegnap a tő- nökségvezetők tanácskozásán Amma Ferenc bonyhádi főnök adott számot arról, milyen mód­szereket alkalmaztak, hogyan szervezték a munkát, hogy telje­sítményük a jubileumi verseny során egyre emelkedett. A ta­nácskozáson Piegl Ferenc igazga­tó, Pech József és Sipter Géza igazgatóhelyettesek az év hátra­lévő részében a csúcsforgalom adta feladatok megoldáséra adott hasznos tanácsokat, utasításokat a főnökségek szakmai és tömeg- szervezt ti vezetésének. A jubileumi szocialista mun­kaverseny a vállalat főnökségei között az év utolsó negyedében is tart. Az eddigi eredmények alapján arra lehet számítani, hogy a bonyhádi és a dombóvári főnökség lesz a győztes, és a két főnökség kollektívája kapja a ju­bileumi verseny tiszteletére ala­pított zászlót, valamint a több tízezer forint jutalmat. OKTÓBER 9-TÖL 21-IG KPVDSZ kulturális napok Gazdag és színvonalas prog­rammal készül a KPVDSZ me­gyebizottsága a VIII. kulturális napokra, amelyeket október Sí­től 21-ig tartanak. Mintegy 40 rendezvényre kerül sor. így töb­bek között, kiállítások, verse­nyek, szakmai vetélkedők, sport- versenyek szerepelnek a minden eddiginél gazdagabb programban. E nagy jelentőségű kulturális esemény ma már előkelő helyet foglal el a KPVDSZ életében, s éppen ezért érthető érdeklődés kíséri megyénkben is a VIII. kul­turális napok eseménysorozatát. I II tsz-szövetség kapcsolatai I ,K“2ietünk Megtalálni az utakat — Nem titkolóznak — Hasznosítják a tudományt kérdé- megyei tsz-ek rendelkezésére állni, és ezt szívesen teszi bármikor. Volt már közös rendezvénye a Gyakran adunk hírt arról, minden tevékenységüket „átad- lattenyésztés-szervezési hogy valamelyik tsz-szövetség ják” egymásnak. A nagyobb sekben akar a Tolna rendezésében tanácskozást tar- horderejű tapasztalatcserék, tottak, bemutatón vettek részt vagyis a tudományos intézmé- tsz-vezetők, tapasztalatcsere kéz- nyekkel teremtett kapcsolatok döcük tanulmányútra mennek megemlítése előtt még el kell bo'yMd“a pTks! és'Tszekszár- stb Rendkívül szeles korú kap- mondanunk a szövetségek egy- di járás SZÖVetkezeti érdekkép- csolatot épített ki megyénk két más közti kapcsolatáról, hogy az viseJleti szervének a Martonvá- teruleti tsz-szovetsege, alig egy kezdettől fogva igen célratörő, . . Mezőgazdasági Kutató­esztendő alatt. Tevékenységük fő gyakorlati. Például a ceglédiek intézettel is8 Na£v tanácskozást célja a közös gazdaságok érdek- és a szolnokiak már tavaly kották az intenzív kukorica- kepviselete, es ezzel kapcsolat- ősszel itt járták megyénkben, termesztésről ban meg. kell keresniük az újat, tanulmányozni a paksi és a du­a tudomány által kidolgozott új naföldvári homokon a szőlőtele- A megyén belül található le- módszereket, termesztési eljárá- pitést. Az első intenzív kukori- hetőségeket nemcsak Iregszem- sokat. sőt még új növényfajták cavetőmag-szállítmányokat a csén keresi a szövetség. Állan- vetőmagjának beszerzésében is tsz-ek részére Jugoszláviából a közreműködnek. Hogy milyen sok szervvel, intézménnyel, vál­lalattal van kapcsolatuk a tsz- szövetségeknek, felsorolni is ne­héz. Mégis vállalkoztunk erre Szűcs Lajossal, a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének titkárával, és Szakái Lászlóval, a szövetség munkatársával. Politikai szempontból legfon­tosabb, hogy a szövetség állan­dó jelleggel érintkezésben van a megyei pártbizottság mezőgaz- ,, , , , — ... — ... . ,. dasági osztályával és a meavei ro1 lat°gattak el Keszthelyre, ha- lonbozo növényvédő szerek ha- tanáccsal. A döntő kérdésekben "em a, főiskoláról is két alka- tásmechanizmusát. ­lommal Tolna megyebe, Faddon kétszer is. és Nagydorogon megvitatták a szövetség és az állategészségügyi állomás vezetőivel a GEORGI- KON-típusú sertéstelepek építési tervét. A keszthelyi termelés- fejlesztési főosztály hathatósan közreműködik a koncentrált te­lepek létesítésében, a sertéste­nyésztés irányításában és a köz- gazdasági problémák vizsgálaté ban. A cél az, hogy minél kor véleményt kér tőlük. Közvetve, vagy közvetlenül végeredményben az ország valamennyi tsz-szövetségével kapcsolatba kerül a szek­szárdi, ugyanígy a tamási székhellyel működő szövetség. dó érintkezésben van az Álla- Mecsek és Dráva menti Tsz-ek mi Gazdaságok Országos Köz- Területi Szövetségével közösen pontjának Tolna megyei főosz­szerezték be Szűcs Lajosék. tályával. Ezen keresztül több igen hasznos gyakorlati bemu­tatót szervezett. Megállapodás szerint minden esetben bemu­tatják a tsz-ek szakvezetőinek azokat a gépeket, amelyekhez az állami gazdaságok előbb hozzá-r jutnak. Ugyanez vonatkozik a növényvédőiéin újabb eljárásai- Ezzel az intézménnyel már égé- nak kipróbálására is. Az idén szén közeli kapcsolatba került a bemutatták a pneumatikus ku- szövetség. Nemcsak Szekszárd- koricavető gép működését és kü­szerek ha- az utóbbit A tsz-szövetség tisztségvise­lői úgy fejezik ki a sokféle kapcsolat fenntartásának és újabbak keresésének célját, hogy a szövetségnek meg kell találnia az utakat a tsz-ek számára. A lehető leghathatósabb segítségnyújtás a szövetkeze­teknek, amit Keszthelytől kapnak, az Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési főosztályától. Jellemző például, hogy a jövő évi termelési szerződések meg­kötése előtt az egységes állás­Ezek az utak, mint bevezetőben már említettük, az új módsze­pont kialakítása céljából ta- szerúbb és egyben gazdaságosabb rek, a tudományosan kidolgozott nácskoztak a Baranya, Fejér. 8 termelés, s ezáltal mi Somogy és Tolna megyei tsz- szövetségek ügyintézői. Az egy­nél könnyebb az értékesítés. De külföldi utat is szerveztek a eljárások alkalmazásának útjai Meg kell említeni végül, hogy a helyi társadalmi szervekkel, a séges álláspont kialakítása nyil­keszthelviek a tolnai tsz-szövet- Tudományos Ismeretterjesztő várTvalóan°^rendkivüf"'fontos.” De sé?hez vAezet? ,^akemke- Társalatta1' a Hazafías , Nép­e°vébként is még előre megbe- rek szamara, Ausztriában ta- fronttal, a Magyar Agrartudo széli találkozók nélkül is folv- nulmányozták a szarvasmarha- mányi Egyesülettel ugyancsak tatnak megbeszéléseket, a szom tenyésztést és a mezőgazdasági vannak közös feladatai a tsz­szédos szövetségekkel. ’ Ez kizá- irányítást, az úgynevezett mező- szövetségnek Utoljára hagytuk. lólag baráti alapon történik. Ar­ra járnak, benéznek és kicseré­lik tapasztalataikat, véleménvü- ket. Nem titkolóznak, inkább Diákotthon Pincehelyen Szerdán általános iskolai di­ákotthont avattak Pincehelyen. Ezt az általános iskolai szintű oktatásnak egy meglehetősen új formája. Az Alföldön kezdemé­nyezték néhány évvel ezelőtt, így kívánják javítani a tanya­világban élő általános iskolás korúak tanulmányi helyzetét. A tanyai iskolákat sem tanerővel, sem felszereléssel nem lehetett úgy ellátni, mint a nagyobb köz­ségi, városi iskolákat, már csak azért sem, mert itt a tanuló­létszám alig haladta meg a mi­nimális szintet. A továbbtanuló kültelkiek emiatt sok tekintetben hátrányban voltak a jól felsze­relt osztott iskolákból kikerülő diákokhoz képest. A mi oktatá­sunkra a széles körű demokra­tizmus jellemző, ezért kezdemé­nyezték ennek a helyzetnek a felszámolását is: a kültelki álta­lános iskolás korú gyermekeket falusi, városi diákotthonokban helyezték el, hogy ugyanolyan szintű képzésben részesüljenek ők is, mint a többiek. Az alföldi példa nyomán Tolna megyében Decsen és Gyönkön létesült ilyen általános iskolai diákott­hon. Mivel ezek jó tapasztalato­kat hoztak, most úiabbat szer­veztek, ezúttal Pincehelyen. Amint Grill Ferenc, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesétől megtudtuk, a pincehelyi diákotthont részben járási költségvetésből, részben helyi erőből létesítették egy régi épületből. Schwáb György isko­laigazgató tájékoztatása szerint egyelőre 33 lakója lesz, de többet is tudnak fogadni, mert 40 férőhe­lyesre készült. A községben majd minden szerv hozzájárult a meg­teremtéséhez. A Gyánt pusztai gyermekeket helyezik el ebben az otthonban. A tsz hét elején beszállítja a gyermekeket, hét végén pedig biztosítja a haza­jutásukat. A pincehelyi diákotthon egy lényeges vonásban különbözik az eddig ismert általános isko­lai diákotthonoktól. Ebben nem­csak felső tagozatosoknak biz­tosítanak helyet, hanem a kül­telki alsótagozatosokat is felve­szik. Ez az általános iskolai gazdasági kamarák munkáját. Az iregszemcsei kutatóinté­zet korábban is hasznosítot­ta eredményeit a megye me­zőgazdaságában, de várható, hogy a tsz-szövetségek meg­alakulása után a tudomá­nyos propaganda még to­vább javul. Főként a közgazdasági elemző munkában akar és tud sok se­gítséget adni az intézet a szö­vetkezeteknek. Az első újszerű tevékenység, ami a lehető leg­hasznosabb Mórágy és Mőcsény környékének: programtervet dol­gozott ki az intézet ennek a na­gyon dombos, erodált vidéknek a gazdálkodási átszervezésére. A tervet a tsz-szövetség készíttette el, és átadta a tsz-eknek. Ireg- szemcse_ másik növénytermesz­tési tudományos iellepű intéze­tével, a fajlakísérleti állomással is szoros a szövet-’" kapcsola­ta. Több bemutattT rendeztp’- már az új növényfajták kipró­bálásának tanulmányozására. Nemrég jártak a szövetségben a Kaposvári Felsőfokú Mezőgaz­dasági technikum kutató osztá­lyának képviselő', megbeszélni bár sok esetben ez az elsődleges: a termeltető vállalatok és a tsz-ek között a szövetség az ál­landó és tekintélyes közvetítő. A tekintélyest hangsúlyozni kell, hiszen az új gazdasági mecha­nizmus viszonyai között erre mindenképpen szükség van. G. J. A MÉSZÖV Igazgatóságának ülése Szerdán délelőtt ülést tartott a MÉSZÖV Igazgatósága. Az ülésen a gyógynövény- és se- lyemgubó-termeltetés és felvásár­lás helyzetéről, az fmsz-ek pénz- gazdálkodásának és hitelellátásá­nak tapasztalatairól és a számvi­teli munkáiról tanácskoztak. Részt vett a tanácskozáson dr. Szollár György, a Herbaria igaz­gatója és Sebők Ákos, a SZÖVOSZ osztályvezetője. A tanácskozáson különösen a pénzgazdálkodással, hitelellátás­sal kapcsolatban hangzott el sok szó. Jellemző volt a vitakedvre, hogy a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága kép­viseletében jelenlévő Horváth Ferenc többször is szót kért. A vitából egyértelműen az derült ki, hogy az fmsz-ek életében is előtérbe került a pénzügyi, banki szempont, szemlélet. Ez egyet jelent a jó gazdálko­dásra, nyereségre való törekvés­sel. Ha belegondolunk, hogy egy­két évvel ezelőtt egy-egy ilyen szintű értekezleten többnyire a mechanikus tervmutatókon rágó­dott mindenki, most viszont a szó nemes értelmében vett gaz­dálkodáson, kereskedésen a hangsúly, azt kell mondani, hogy máris nagy az eredmény. Á du- naföldvári fmsz-szel kapcsolat­ban különféle pénzügyi problé­mák merültek fel. Ennek sem­miképpen sem lehet az a követ­kezménye, ami azelőtt elő szo­kott fordulni, történetesen a „majd valahogyan elsimítjuk'', elmélet érvényesítése. Az egyik oldalon ott a bank a maga kér­lelhetetlen értékítéleteivel, szigo­rú, az új gazdálkodási formát tükröző rendelkezéseivel. Követ­kezésképpen a másik oldalon nem lehet más, mint gazdálkodás. Természetesen ezúttal a gazda­sági tényezőket elemezték, s elemzik tovább, hogy megoldást találjanak. Jól tükrözi a meg­változott viszonyokat Sebők Ákos ezzel kapcsolatos megjegy­zése: „Jól ismerjük a dunaföld- vári fmsz-t és annak vezetőit, s tudjuk, hogy mindenben le­het rájuk alapozni, ezt ?» problémát azonban a hely­színen kell majd megnézni és elemezni’’. . , „ .............................az együttműködés lehetőségeit. s zintű oktatás további fejlődését témáit A kutató ns,^lv f6ként jelenti. i állattenyésztési, genetikai és ál­Szabó-varró tanfolyam Szekszárdon A városi nőtanács legutóbbi fel, aki már az elmúlt évben is vezetőségi ülésén elhatározta, jó eredménnyel tanította az asz- hogy az idén is teljesíti a szék- szonyokat a szabás-varrás elsa- szárdi lányok-asszonyok óhaját: játítására. A városi nőtanács az megrendezi az immár hagyomá- elkövetkező hetekben szerdán nyossá vált téli szabó-varró tan- ,. ... , ... .... folyamot. A tanfolyam október delutan negy es ot ora kozo‘1 17-én este hat órakor kezdődik fogadóórát tart a megyei nő- a -Béla téri politechnikai iskolá- tanács (Béla tér 6. sz.) helyisé- ban. A tanfolyam vezetésére a gében, ahol az egyéb kérdések nőtanács dr. Margitay Istvánná mellett a tanfolyamra való je- nyugalmazott pedagógust kérte lentkezést is megbeszélik. FIGYELŐ Szakmai tanácskozás — rendelésre Még majd. bekövetkezik, hogy száműzzük az unalmat az értekezletekről? Mihez kezdenek akkor a hétalvók? De félre a tréfával. Az új gazdasági mechanizmus gya­korlatban való érvényesítése ugyanis úgy látszik képes lesz a szakmai tanácskozásokat is korszerűsíteni. Hogyan? Mi­képp? A módszer viszonylag nagyon egyszerű. A közel­múltban a Fácánkerti Nö­vényvédő Állomásra agronó- musokat hívtak össze, meg­beszélni a növényvédelmi munkák „időszerű kérdéseit”. Amikor a gyakorlott értekez­letre járó ember azt hallja, hogy időszerű kérdések, hát nyomban ásítás fogja el. Most azonban nem ez történt. Az időszerű kérdésekről ugyanis ezúttal rendelésre óhajtottak tanácskozni. Meg kérdezték a rendező szervek ’ az agronómusoktól, hogy kit mi érdekel, ki mire kíváncsi A válaszokat megfelelően cső vortosították és témákra osz­tották. Ezt követően az elő adó a „közvélemény”-kutató1 ismeretei alapián kár-ült fr’ a vitaindító előadás megtar­tására. Jó módszer. Érdemes és hasznos követni. A szak­emberek bizonyára helyeslés­sel fogadják azt, hogy a mód­szert a területi tsz-szövetsé­gek a jövőben gyakrabban akarják alkalmazni. Tamásiban nemrég ugyan­csak rendelésre tartották meg a mezőgazdászok szakmai ta­nácskozását. Nem unatkozott senki, élénk vita alakult ki, és meglepően nagy volt a té­mával kapcsolatban az ér­deklődés. Egyebek között a szakmai tanácskozás megren­delői arra voltak kíváncsiak, hogy mivel magyarázható az aszályos időjárás ellenére a meglepően jó és nem várt kenyérgabona átlagtermés? Mivel magyarázható mind­azon túl, amit az agronómu- sok ismernek? Egy ilyen megrendelt téma már önma­gában véve is izgalmas kér­désfeltevés. Számíthatunk rá, hogy az ■llatteny észtők, a számviteli szakemberek, a kertészek, a gépészek témarendelései to­pább javítják a tanácskozások 'risseségét, élénkségét és ak­tivitását.

Next

/
Thumbnails
Contents