Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-24 / 250. szám
Téli mezőgazdasági oktatás Az első hónap mérlege a szekszárdi Sokat ígér a tsz-vezetöknek Balatonföldvár Hétszáz szakmunkás- és betanítottmunkás-jelölt Miniszterhelyettesek, országos hírű szakemberek és a megye vezetői fognak előadásokat tartani a tsz-vezetők már hagyományos téli tanfolyamsorozatán. Ezúttal a tsz-szövetségekkel közös szervezésben rendezi meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ezt a továbbképzést. A területi szövetségek téma- javaslatot is adtak, felmérve a szövetkezeti vezetők igényeit, s így valóban hasznosnak és érdekesnek ígérkezik a Balatonföld- váron eltöltendő egy-két hét. A közös gazdaságok elnökei egyfolytában két hétig tanácskoznak Balaloiiföldvaron, október 28-tól kezdve. Az ő továbbképzésük valóban tanácskozás lesz, nem csupán előadások meghallgatása. Egyebek között találkoznak megyénk szövetkezeti elnökei Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével és Szabó- pál Antallal, a megyei tanács elnökével. aki a tanácsok és a tsz- ek kapcsolatáról fog előadást tartani. Dr. Sághy Vilmos miniszter- helyettes a mezőgazdasag jövőjéről, perspektíváiról ad majd tájékoztatót és lesz egy eszmecsere a tsz-vezetők erkölcsi, politikai. anyagi helyzetéről. Rendkívül hasznosnak ígérkezik továbbá az a nap, amikor az elnökök és az üzemgazdászok együttesen tanácskoznak az üzemgazdasági szemléletről, az üzemelemzésről, a költségszámításról. Ezt a témát a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Termelésfejlesztési Intézetének igazgatója bocsátja vitára. A többi tsz-vezető és középkáder egyhetes tanácskozássorozaton vesz részt, illetve a főkönyvelők és a főagronó- musok a második időszakban, február 2. és március 1. között ismét eltöltenek majd Balatonföldváron egy-egy hetet. Abban az időszakban a tervkészítéshez kapnak közvetlen segítséget. Balogh András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmeEés- ügyi osztályának oktatási és propaganda szakfelügyelője elmondta, hogy az idén a nyolcadik tanfolyamsorozat kezdődik a közös gazdaságok vezetői részére. Az elmúlt esztendőben már egészen kulturált körülmények között történt az oktatás, illetve tanácskozás Balatonföldváron, és most ismét ezen a helyen tartják. Az elnökök, a főagronómusok, a főkönyvelők. az üzemgazdászok, az ellenőrző bizottsági elnökök vagy tagok, a műszaki vezetők mellett az idén részt vesznek ebben a gyakorlati oktatásban a szociális- kulturális bizottságok elnökei, az úgynevezett kultúrfelelősök is, akik a nagyobb szövetkezetekben viselik ezt a tisztséget. Természetesen a főéllatlenvésztőket, a növényvédelmi felelősöket és a biztonsági megbízottakat is várja Balatonföldvár. Az egészségügyi megbízottak, akik a KÖJÁL-lal és a Vöröskereszttel működnek együtt, szintén a legújabb tisztségviselők közé tartóznák és ők is számíthatnak egyhetes hasznos „eligazításra”. A téli mező gazdasági oktatás másik nagy hulláma a szakmunkás- és a betanítottmun- kás-képzés. Huszonhét tanfolyamot szervez a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, 2—5 hónapos időtartamra. Több mint 700-an vesznek részt ebben a képzésben. Évek óta nagy létszámban folyik a szakmunkás- és betanítottmunkás- képzés megyénkben, de a létszám örvendetesen növekszik. Tavaly 24 volt a tanfolyamok száma. Balogh András megyei szakfelügyelő tájékoztatása szerint még így is nagy a hiány szakképzett mező- gazdasági dolgozókból a közös gazdaságokban. Átlagosan egy szakmunkásra 176 hold szántó jut, egy betanított munkásra 106 hold. Beszédesebb szóm a következő: a sertéstenyésztésben, illetve gondozásban még olyan kevés a szakmunkás, hogy ha csak ők látnák el a munkát, egy szakmunkásnak 1437 sertést kellene gondoznia. Természetesen azokban a szövetkezetekben, amelyek koncentrált tenyésztőtelepeket építenek, nagyobb létszámban képeznek ki szakmunkásokat és betanított munkásokat. Most például Pincehelyen történik ez Kiemelkedően jó eredményt produkált a szakmunkásképzésben a bátai November 7. Tsz azzal, hogy évek óta maga szervez tanfolyamokat, helyben. Az idei télen a gyümölcstermesztő szakmában fognak szakmunkásbizonyítványt szerezni jó néhá- nyan. Ebben a szövetkezetben történt meg először, hogy kötelezték a vezető beosztású dolgozókat, például a brigádvezetőket a traktorostanfolyam elvégzésére A rendkívüli helyzetekben sem érheti meglepetés a gazdaságot, nincs kiesés a munkából. bizományi Pontosan egy honuppal ezeiott, szeptember 24-én nyitották meg ünnepélyes keretek közt a Bizományi Áruház Vállalat új ...eKszárdi üzletét. Akkor csak az ünnepi köszöntőkben hangzott el, nogy mennyire szükség volt a megyeszékhelyen erre az áruházra Már az első nap is bizonyított — órákon keresztül szinte áramlott a tömeg a személyzetnek percnyi pihenője sem volt, most, egy hónap után azonban már pontosabb mérleget lehet felállítani az áruház létjogosultságáról. — Negyedik negyedévi tervünkben egymillió-kétszázezer forintos forgalmat irányozott elő számunkra a vállalat vezetősége — mondja Baka Ferenc, az aruház vezetője. — Nos, azt hiszem, kissé alábecsülték a lehetőségeket, ugyanis október 21-éig, tehát nem egészen négy hét alatt kereken egymillió forint értékű különféle bizományi és alkalmi árut adtunk el. A felvételi forgalom ez idő alatt meghaladta a félmillió forintot. Persze, ez utóbbi lassabban fejlődik, idő kell, míg megtudjáa a szekszárdiak és környékbeliek, tudomásul veszik a közületek is, hogy különféle használt cikkeket nálunk előnyösen lehet értékesíteni. Mindenesetre bíztató, hogy egyre nagyobb mértékben tudunk gondoskodni saját magunk is az árualapról. — Miből fogyott a legtöbb? — Nehéz lenne felsorolni. Televízióból például ötven darabot adtunk el, rádióból harmincat. Sok üveg- és porcelánáru kelt el, eladtunk hat motorkerékpárt is. Ez utóbbi tétel érdekessége, hogy mind a hatot mi vásároltuk. Volt olyan, amit a beszállítás után pár órán belül eladtunk, de néhány napon belül mindegyik elkelt. A legnagyobb tétel — már ami az összeget illeti — egy alig használt JunakTanácskozás a Károlyi-palotában Dr. Harrer Ferenc visszaemlekezése DR. HARRER FERENC 1918. őszére emlékezik. Képviiselőhá- zun.k ikorelnöke kilencvenöt évesen, szellemi erejének teljében idézi a kort, amelyben, mint a főváros alpolgármestere, később a Károlyi-kormány bécsi követe, majd mint a külügyminisztérium adminisztratív vezetője, jelentős szerepet játszott. — 1918. október 20-án kerültem a nagy politika forgatagába. Az emlékezetes nap délutánján telefonhívást kaptam, hogy este fél hét órakor jelenjek meg fontos megbeszélésre gróf Károlyi Mihály Egyetem utcai palotájában. A polgári szervezkedés körül kifejtett működésemtől eltekintve, alig vettem részt politikai megmozdulásokon. Hogy az akkori megbeszélésbe bevontak, azt közéleti, egvéni működésemnek tulajdoníthattam, melyre nyilván régi barátom, Jászi Oszkár hívta fel a politikusok figyelmét. Harrer Ferenc elmondja, hogy a Károlyi-palotában csak három politikust talált, a többiek a képviselőházban voltait, ahol a fiumei horvát ezred feilázadása és a debreceni Gafcterhaite- botrány miatt, olyan zűrzavar támadt, hogy Wekerle miniszter- elnök kénytelen volt lemondani. — Rövid várakozás után Károlyi titkára értesített minkét, hogy a képviselőházban folyó pórtközi tárgyalások miatt a tervezett megbeszélést csak este fél tízkor tudjuk megtartani. A jelzett időben visszatértem a Károlyi-palotába, ahol a Vörös- szalonban elég népes társaság gyűlt össze: gróf Károlyi Mihály, Hock János, gróf Batthyány Tivadar, Lovászy Márton, Jászi Oszkár, Szende Pál, Purjesz Lajos, Rá ez Gyula, Fényes László, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond és még többen. Károlyival akkor ismerkedtem meg. A beszélgetés a kormány várható bukásáról és ennek következményeiről folyt. A jelenlévők az egyedüli kiutat a Károlyi vezetése alatt álló baloldali kormányban látták, majd rátértek az értekezlet tulajdonképpeni tárgyára: a Nemzeti Tanács megalakítására. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a tanács megalakítása elkerülhetetlen. Csak abban nem tudtak megegyezni, hogy proklamáctója azonnal megtörténjék-e, vagy bevárják a kormány megalakítását. S, hogy az alakítandó Nemzeti Tanács a forradalmi akció terére lépjen-e. KÁROLYI MIHÁLY és pártjának képviselői megfontolandónak tartották a kormányalakítás bevárását. Károlyi ugyan megrencKUtea jelentette kft, he®» nem fél semmiféle személyi következménytől, de mivel a viszonyok az ő fejére zúdították a jövőért való felelősséget, szükségesnek tartja a megfontolást. Ebben a hangulatban fogott neki Jászi a Nemzeti Tanácsról szóló proklamáció felolvasásához. De alig hogy a felolvasást megkezdte. Károlyit telefonhoz hívták. — Megtudtuk — idézi Harrer Ferenc a történelmi pillanatot—, hogy a király kinevezte gróf Andrássy Gyulát közös külügyminiszterré. Ezt közölte Károlyival, telefonon, őrgróf Pallavicini György. A hír bombaként hatott. Andrássy kinevezését mindenki a Károlyi kormányalakítása elé emelt gátnak tekintette. Károlyi viszont Andrássy kül- ügyminisztersége mellett is lehetségesnek tartotta a maga kormányalakítását, olyképpen, hogy Andrássy néhány nap múlva a közös külügyminiszterséget magyar külügyminiszterséggel cseréli fel. A szocialisták azonban kijelentették, hogy ők Andrássyval, annak belpolitikai múltja irtott, nem vesznek reszt közös kor mányban. Alakítson Károlyi polgári kormányt, és ők, amíg aktuális programjuk összhangban van. készséggel támogatják. Károlyi aát válaszolta, hogy ő csak a szocialisták részvételével hajlandó kormányt alakítani, s a radikálisoknak is ugyanez volt a véleményük. A tanácskozás polgári beállítottságú résztvevői az Andrássy-val való együttműködésre próbálták rávenni a szocialistákat, de azok hajthatatlanok maradtak. Károlyi már majdnem kétségbeesve kérdezte a szocialistákat, hogy ha másnap hivatja a király, most már mit feleljen neki. Kunfi Zsigmond azt válaszolta, hogy délig, a pártvezetőséggel való megbeszélés után végleges választ adnak, s addig tekintse a megoldást lehetségesnek. — Ezután — folytatta Harrer Ferenc —, megindult a kabinet- alakítási „játék”, míg végül a polgári forradalom Károlyit miniszteri székbe ültette. Elmondhatom, hogy mozgalmas, élményekkel telezsúfolt idők voltak. Kilencvenöt esztendős életem legnagyobb élménye mégis az, hogy annyi hányattatás után a ma harcaiban, a szocialista haza felépítésében is nésaft vehetek. K. Gy. Népújság 3 áruháznál motor volt, 9000 forintért kelt el. Eladtunk egy négyezer kilométert futott kis Jawa motort, 3200-ért. Sok alkalmi ruházati cikket is eladtunk, és ami számunkra is meglepő: sokan vásároltak használt cipőt, és használt karórát. Mint megtudtuk, naponta 150—180 vevő vásárol az áruházban és naponta nyolcvan—száz eladó fordul meg, akik behozzák eladásra azokat a tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre már nincs szükségük, vagy helyettük újat, korszerűbbet szereznek be. — Az áruház becsüse, Csuka Antal, hat hónapig tanulta a „szakmát” Budapesten, így felkészült arra, hogy elbírálja, mi mennyit ér, mennyiért lehet forgalomba hozni. Természetesen minden cikkcsoportnál árjegyzékre támaszkodik a munkájában, amitől eltérni csak kis határok közt lehet. Hogyan történik az értékelés? — Az árjegyzék és a használtsági fok figyelembevételével. A kisebb értékű cikkeket megvásároljuk, az értékesebb holmikat — mint például motorkerékpár, bútor stb. — bizományi árusításra vesszük át. Ha bizonyos ideig — egy-három hónap — nem kel el, az eladót értesítjük és az árut rendelkezésére bocsátjuk, nem számítunk fel semmi díjat, költséget. Ha ez esetben árleszállítási nyilatkozatot tesz, az áru — most már csökkentett árat feltüntető cédulával — tovább is itt marad. Volt már olyan esetünk is, hogy az eladó egy hét múlva bejött, és miután megtudta, hogy az általa behozott szőnyeg az eredetileg megállapított áron nem kelt el, maga kérte, hogy pró-, báljuk meg olcsóbban eladni. Az is előfordulhat, hogy a központi becsüs felülvizsgálja az árakat és ennek megfelelően végezzük el a módosítást. Erre azonban nálunk még nem került sor. Az áruház lassan megszokottá válik Szekszárdon. Az első napok nagy forgalma után — het- ven-nyolvanezer forint értékű árut is eladtak egy nap — kialakult a normális ütem, naponta 35—40—45 ezer forint értékű áru talál gazdára. Ez azonban a jövőben, mire „ideszoknak” a megye távolabbi községeinek lakói is, növekedni fog J. J. A határidő október 30! Megyeszerte nagy érdeklődéssel fogadták a gazdasági vezetők a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat ajánlatát. Mint ismeretes, olvasóink előtt, a jövő év januárjában a terv szerint megjelenik a Tolna megyei Cím- és Adattár. Alig néhány napja adta postára a Lapkiadó ajánlattevő levelét, máris több termelőszövetkezetből, állami gazdaságból érkezett visz- sza a megrendelés. Közlik a gazdaságok, hogy a Tolna megyei Cím- és Adattárba milyen információt akarnak közölni. A hét elején jött az első megrendelés, de kedden, szerdán már tucatszám kaptak a kiadvány szerkesztői a Tolna megyei Cím- és Adattárba való felvételt kérő megrendeléseket. Számos vállalat —, mint például a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vállalat — nemcsak a Tolna megyei üzemekre vonatkozó információkat közli az Adattárban, hanem felveteti Baranya megyei üzemeinek ismertetését is. Igen részletes információt kíván közölni gazdasági egységéről, a harci, a majogi termelőszövetkezet, valamint a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz.
