Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

Kilenc nap múlva hangzik el a 19. nyári olimpiai játékok ün­nepélyes megnyitója, a verseny­zők fogadalma, s a napok múlá­sával az előkészületek finise kö­vetkezik, hiszen négyévi megfe­szített munkára szeretné minden­ki rátenni a koronát. Hogy eV. mennyire így van, elég a közvet­lenül az olimpiai falu melletti sajtóhotel egyik emeleti abla­kából a hajnali szürkületbe kite­kinteni, nagyszerű a rálátás az atlétikai edzőpályákra, a de­rengő fény futó, dobó, ugró szi­luetteket növel. Akik látták, elmondták, a leg­korábban kelő sportoló minden bizonnyal az etiopiai kétszeres olimpiai bajnok maratonfutó Abe- be Bikila, aki nemcsak nagy ön­bizalommal mondja, hogy har­madszor is az ő nyakába kerül az aranyérem, hanem töretlen szorgalommal, hihetetlen szívós­sággal végzi előírt edzését. Nincs hiány a magyar verseny­zők buzgalmában sem. A 20-as számú épület bejárójánál kifüg­gesztett edzesi rend töretlenül megvalósul. Az egyetlen időpont, amikor mindenkit a szobákban lehet találni a 14—16 óra közötti csendes pihenő. Ott vannak fia­ink, lányaink az uszodában, az atlétapályákon, tornacsarnokok­ban, s a legkülönbözőbb edző­termekben. Az első csoport tag­jai már mind nagyobb lendület­tel. míg a hétfőn érkezettek még kissé óvatosan edzenek, hiszen a külső körülmények egészén má- ..sok, mint odahaza, s az akklima­tizálódáshoz idő kell. Kivétel azért itt is akad, amely­re egy kis 'oizód a legjellemzőbb. Páncsics Miklós újságolta lelke­sen Menczelnek: — Olimpiai küzdelmet, nagysze­rű párharcot láttam. — Hol? — kérdezte kíváncsian a Vasas fedezete. — Az atlétikai edzőpályán, Zsi- 'Vótzky és Klim között. Gyula úgy elhajította a kalapácsot, hogy alig tudták megtalálni. Klim sem hagyta magát, de ahogyan én azt szemmel le tudlg^ji mérni, Zsi- vótzky legalább másfél méterrel jobb volt. Bárcsak ezt mondhat­nám a döntő után is. . . Ez bizony olyan hír volt, hogy Zsivótzkynál is utána kellett ér­deklődnünk: — így történt — mondta — re­mekül éreztem magam már az első reggelen. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A forgás, a lendület, a kidobás. Még Cser­mák Jóska edzőm is elégedett volt, ami pedig nagy szó. . . Milyen érzés volt Klim mellett edzeni? — kérdeztük — Hiszen az esélyesek általában el szokták kerülni egymást az előkészületek­nek' ebben a szakaszában. — Nem titkolödzunk, hiszen utóbbi eredményeink mindket­tőnknél jó formára mutatnak. Legfeljebb egy kicsit ijesztgetjük egymást. Leonyid Zsabotyinszkij, a világ legerősebb embere, akit Mexikó­ban mindenki biztos aranyérmes • nek tekint, arra a kérdésre, el­éri-e a bűvös 600 kilós határt, így felel: — Nagy hiba lenne részemről, ha azt mondanám, hogy ez gya­korlatilag nem lehetséges. Persze mindent elkövetek, hogy súly­csoportomban visszahódítsam az összes világcsúcsot. — Fejlődött-e Tokió óta? — hangzott a következő kérdés, amelyre a szőke óriás már köny- nyedén felelt: — Bizonyosan. Mindenekelőtt ta­pasztaltabb lettem és talán ki­tartóbb is. Most 30 éves vagyok, természetesen .állandóan fejlődöm. Már hat órával azután, hogy Mexikóba érkezett a 61 tagú ke­nyai csapattal Kipchoge Keino a 3000 méteres síkfutás világ­csúcstartója, edzést tartott az olimpiai falu pályáján. 1500 métert futott 3:49 percre, de hozzátette, hogy nem akarta magát túleről­tetni. A szakértők szerint Keino rendkívül gyorsan alkalmazko­dott a mexikói viszonyokhoz. Pillanatnyilag Keino nagy prob­lémája az, hogy az 1500 és 5000 méteres síkfutás mellett, ipdul- jon-e 10 000 méteren is. Egyelőre úgy határozott, hogy egy heti mexikói edzés után dönt ebben a kérdésben. Izgalom a tv-közvetítés körül, amely ezúttal nem műszaki problémákkal, hanem az anya­giakkal kapcsolatos. Mint a hír- ügynökségek jelentik az európai, afrikai. és részben ázsiai televí- Szj.ó,s közvetítésért félmillió dollár­ral többet kérnek a mexikóiak, mint amennyire számítottak az igénylők. Európa részéről már 150 .szakember és vagy 100 tonna elektronikus anyag érkezett Mexi­kóba, de az árban még mindig nem jött létre megegyezés. Euró­pai számítások szerint 4,5 millió dollárt Vettek tervbe a közvetíté­si díj fejében, de a számítás op­timistának bizonyult. 300 ezer dol­lárral kellene tehát többet fizet­ni, de amint ez általában ilyen nagy eseményekkel kapcsolatban lenni szokott, bizonyos, hogy a felek végül megegyeznek. Az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja szer­dán Kaposvárott ülést tartott amelyen részt vett és felszólalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési képviselője. * Teheránban kedden megkez­dődött az Interpol 37. évi köz­gyűlése. Az egyhetes gyűlésen a nemzetközi rendőrszervezet 103 tagországából 67 vesz részt. * Azoknak a híreknek a hatásá­ra, amelyek szerint a nemzet­közi valutaalap és a világbank jelenlegi megbeszélései esetleg a szabad piaci aranyár csökkenté­séhez vezetnek, a londoni arany­piacon az unciánkénti árfolyam szerdán délelőtt a keddi árfo­lyamhoz képest 1,15 dollárral csökkent és 38,20 dolláron álla­podott meg. * Suharto indonéz elnök elutasí­totta öt halálra ítélt — köztük három kommunista vezető — kegyelmi kérvényét. Subandrio volt külügyminiszter sorsáról, akit szintén halálra ítéltek, nincs hír. Neve nem szerepel az el­utasított kegyelmi kérvények lis­táján. * Mahatma Gandhi születésének 100. évfordi 'ja alkalmából ün­nepségsorozat kezdődött Rajg­hatban, a Jamuna folyó partján, ahol az indiai filozófus holttestét húsz évvel ezelőtt elhamvasztot­ták. Az ünnepségsorozat egy évig tart. árucsere-forsalmunk 9—10 százalékos növekedése várható a szocialista országokkal Dr. Biró József nyilatkozata Külkereskedelmünk legfőbb partnereivel, az európai szocia­lista országok zömével az év hátralévő részében kötik meg az 1969-re vonatkozó államközi szerződéseket. Ezek előkészüle­teiről dr. Bíró József miniszter az MTI munkatársának a kö­vetkező interjút adta: — Várhatóan a jövő évben Is folytatódik gazdasági kapcsola­taink dinamikus fejlődése és nép­gazdaságunk importszükségle­teiből kiindulva az 1968. évi forgalomnak 9—10 százalékos növekedé­sével számolhatunk. Ez egyébként a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodások 1969-re kitűzött előirányzatainak mintegy 10 százalékos növeke­dését is jelenti. — Elsők között kezdi meg tárgyalásait kormánydelegációnk a szovjet partnerekkel. A tár­gyalások október elején, Buda­pesten kezdődnek, majd Moszk­vában folytatódnak. A tárgya­lásokat megelőzően, a már ki­alakult gyakorlatnak megfelelő­en, igénylistát cseréltünk, ezek tartalmazzák azoknak az áruk­nak a jegyzékét, mennyiségét. amelyeket yállalataink egymás­tól kívánnak beszerezni. Legna­gyobb kereskedelmi partnerünk­kel, a Szovjetunióval — amely- lyel összes külkereskedelmi for­galmunknak mintegy 36 százalé­ka bonyolódik — a hosszú lejá­ratú szerződést szintén olyan alapnak tekintjük, amely lehetőséget ad gazdasági kapcsolatainknak a terve­zettnél gyorsabb ütemű fej­lesztésére. A magyar—szovjet árucsere ér­téke tavaly 1 milliárd rubel kö­rül volt. erre az évre 1,2 mil­liárd rubeles forgalmat tervez­tünk. Árucserénk az idén mint­egy 20 százalékkal haladja meg a hosszú lejáratú szerződésben előirányzottat. A jövő évben várhatóan az ideinél is több árut cserélünk majd. Vállalataink jövő évi szállítás­ra megrendelést kaptak többek között 19 hajó, 45 motorvonat, 102 kikötői portál- és úszódaru, 30 millió rubel értékű élelmi- szeripari berendezés, — konzerv­gyárak stb. — és több vegyi üzem berendezésének exportjá­ra Az Egyesült Izzónál 5 millió rubel értékben kötöttek le a EZ TÖRTÉNT Újra „nagyüzem” van az Egye­sült Nemzetek Szervezetében, megkezdődött a 23. ülésszak. Szá­mos ország küldöttségét — pél­dául hazánkét — maga a külügy­miniszter vezeti. Grorrúko nyilatkozatában fel­hívta a figyelmét az ENSZ nagy felelősségére és hangoztatta, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a szervezetnek, mint a világbéke fenntartása fontos eszközének. A Szovjetunió — mondotta Gromiko — kö­vetkezetesen és kitartóan harcolt és továbbra is harcolni fog a nemzetközi enyhülésért. A haladó világ nagy elismerés­sel fogadta a szovjet diplomácia vezetőjének szavait, amelyek mintegy megadták az alap­hangot mindazok számára, akik a világszervezetben va­lóban a béke eszközét és nem hidegháborús manőverek színhelyét látják. Ez a látásmód — mint Rusk ENSZ-beszédéből újra kitűnt — mindenekelőtt éppen arra az or­szágra jellemző, amely szállást ad a világszervezetnek: az Egye­sült Államokra. És ennek a ci­nikus látásmódnak volt tipikus terméke lumphrey minapi, Viet­nammal kapcsolatos nyilatkoza­ta. A világvisszhangból azonban kitűnt, hogy a demokrata párt elnökjelöl tjének ígéretei szinte senkit sem tévesztettek meg. Magában Vietnamban válto­zatlan a helyzet. A katonai kezdeményezést továbbra Is a Dél-Vietnami Felszab .dítási Front harcosai tari ják a kezükben és álland. ián lecsapnák a betola­kodókra. A legnagyobb délviet­nami arr erikái támaszpont, Da Nang körzetében, amelyet Wa­shington még nem is olyan régen „sebezhe tétlennek” minősített, immár sz nte állandó a szabad­ságharcos ok katonai jelenléte. Az amerikai vezetés frázisaira és Humphrey ígéreteire a viet­nami nép a maga módján vála­szol ... szovjet ügyfelek lámpagyártó­sorokat. Az eddig lekötött im­porttételek között a legjelentő­sebb az a 3,5 millió tonna nyers­olaj, amelyet a Szovjetunió, — nagyrészt a Barátság távveze­téken keresztül — juttat ha­zánkba. Magánjogi szerződés rögzíti azt is, hogy 1969-ben 2,9 milliárd kilowattóra villamos energiát kapunk a Szovjetunió­ból. jiz ez évi 1,9 milliárd kilo­wattórával szemben. Az őszi lipcsei, a bmoi gépipari és a plovdivi nemzetközi vásáron tett látogatásom alkalmából mó­domba? volt véleménycserét foly­tatni az NDK, Csehszlovákia és Bulgária külkereskedelmének ve­zetőivel a jövő évre vonatko­zó árucsere-forgalmi tárgyalások előkészületeiről. A csehszlovák partnerekkel folytatott megbe­szélések során megállapodtunk, hogy a jövő évben tovább nö­veljük a szállításokat és a hosz- szú lejáratú megállapodás 1969. évi előirányzatait tekintjük bá­zisnak. A magyar—csehszlovák árucsere-forgalom a jövő évben, az idei várható forgalomhoz mér­ten. 8—10 százalékkal növekszik majd és mintegy 20 százalék­kal haladja túl a hosszú le­járatú szerződés előirányza­tát. — A közelmúltban lezajlott nemzetközi vásárokon is számos magánjogi szerződést kötöttek vállalataink 1969. évi szántások­ra és ezek a szerződések is részét képezik az államközi megállapo­dások előkészítésének. A vásá­rokon folytatott üzleti tárgyalá­sok nyomán Brnoban 37 millió rubel értékű export-import szer­ződést írtak alá a magyar és csehszlovák vállalatok, Lipcsé­ben pedig 73 millió rubel érték­ben jöttek létre szerződések. Ha­sonlóképpen eredményes tárgya­lások folytak a zágrábi és a plov­divi vásáron is, — Mindent egybevetve el­mondhatom, hogy 1969-re gazdasági kapcsola­taink továbbfejlesztésére van kilátás. — Az év hátralevő időszaká­ban főként a szocialista orszá­gok külkereskedelmének képvise­lőivel tárgyalunk, de előkészí­tünk több tárgyalást a tőkés partnerekkel kötött államközi megállapodások megújítására, meghosszabbítására is. A magyar parlamenti delegáció Ulánbátorba érkezett A magyar parlamenti küldött­ség, amely Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével egy hétre a KNDK legfelső népi gyűlése el­nökségének vendége volt, szer­dán befejezte koreai baráti láto­gatását és a Mongol Népköz- társaság nagy népi hurálja el­nökségének meghívására Phen- janból elutazott Ulánbátorba. A magyar küldöttséget a phen- jani repülőtéren Li Jong Ho, a Koreai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, Kang Rjang Uk, a KNDK legfelső népi gyű­lése elnökségének alelnöke, Pék Nam Un, a legfelső népi gyűlés -űröké és Pák Mun Gju, a leg­felső népi gyűlés elnökségének titkára, valamint Due Dze Bong külügyminiszter-helyettes és so­kan mások búcsúztatták. Ott voltak a phenjani diplomáciai testület vezetői, valamint Kádas István, a Magyar Népköztársa­ság és G. Vandan, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Je­len voltak a magyar nagykövet­ség munkatársai és családtag­jaik is. A Kállai Gyula vezette ma­gyar parlamenti küldöttség szer­dán Ulánbátorba érkezett. B. Altangerel, a Mongol Népköz- társaság nagy népi huráljának elnöke ebédet adott a magyar delegáció tiszteletére. Az este folyamán a magyar delegáció tagjai az ulánbátori operában ünnepi koncerten vettek részt. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, ív-, lánghegesztő, villanyszerelő, elektroműszerész, kőműves sza kmunkásokat mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat A ^ kii 'ponti munkahelyen 44 órás munkahét van, minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai szerelési műnk »helyekre (Orosháza, Szeged környékére, Százhalom­batta. Szőny külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Vidék I munkahelyeken 44 órás munkahét van, minden zomliat szabad. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér j,,. megegyezés szerint. lelem kezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII. Gyömrői u. 79/83. sz. (25)

Next

/
Thumbnails
Contents