Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

\ Munkára fogott iskolások Gond a nevelőnek, árt a gyerek tanulmányainak Napjainkban nem tipikus a ro­botoló diák. mert hiszen a mai szülőt és gyermekét inkább a túlzott kímélet veszélye fenye­geti. Míg Váralján sok családban a szülői ház védettségi túlzásai miatt hiányzik a rendszeres ott­honi foglalkoztatás, Kakasdon és másutt többé-kevésbé az erős igénybevétel dívik. Nem dolgoz­tatják sehol agyon a gyereket, csak éppen „befogják” őket. így aztán a szülői rövidlátás követ­kezményeként a tanulás rovására megy a túlterhelés, a többinél hátrányosabb helyzetbe jutnak ezek a gyerekek. Számuk apad, csökkenő ten­denciájú. Mégsem ismeretlen minden pedagógus előtt az isko­lába leverten érkező, az órák alatt fáradtan bóbiskoló, kény­szeredetten pislogó, erőlködve fi­gyelő diák. Náluk nem az esti, a kései televíziónézés okozza a fá­radtságot. Meghaladja erejüket Tanítványaik érdekében hosz- szabb ideje viaskodik a bonyhádi járás néhány nevelője a szülői szűklátókörűséggel. A több-ke­vesebb siker ellenére, értekezle­teiken, jelentéseikben még visz- szatérő ez a probléma. „Sok tanulót használnak fel erejét meghaladó munkára” — olvasható az izményj iskola tan­év végi jelentésében. Náluk ez annak ellenére történik, hogy ké­résükre neves járási előadó tar­tott mintegy 40 izményi szülő számára ismeretterjesztő elő­adást, a munkára nevelés a csa­ládban témakörből. Mind a félév befejeztével, mind az év végi nevelői tanácskozáso­kon többször szóba került sajá­tos gondjuk. A majosi pedagó­gus a VI. osztályos leánygyer­mek bukásának okáról szólván, kimutatta a családiház-építés so­rán gyermeküket túlterhelt szü­lők felelősségét. A kisvejkei tan­testület tagja, Jéger Jakab úttö­rővezető a jószággondozással, mezei munkával túlterhelt Hor­váth gyerekek helyzetéről beszélt. Aki közepes lehetne Kisvejkén régóta és közismer­ten jó a kapcsolat az iskola és a családi ház között, nevelőik járásszerte erről ismertek. Szük­ségesnek tartják a munkára és munkával nevelést, tantervűkben napi egy órányi otthoni elfog­laltságot javasolnak. A Horváth családban négy gyermek nevelkedik. Közülük hárman járnak ide, egy iskolába. A legnagyobb, a most VIII. osz­tályos Jóska gyereknél feltűnt a nevelőknek, hogy szinte minden­nap kialvatlanul, meggyötörtén érkezik az iskolába. Kifaggatták és kiderült, hogy a fiú rendsze­resen eljár a termelőszövetkezet­be, ott állatgondozói munkát vé­gez. — Megbeszéltük a termelőszö­vetkezet vezetőségével, hogy eh­hez ne járuljanak hozzá, mert árt a fiú iskolai előmenetelének. A tilalmat követően az órák vé­geztével kukoricát kapálni futott a két gyerek a mezőre. Szóltunk a szülőknek, hogy gyermekeik érdekében ne tegyék ezt, — tá­jékoztat Farkas Jánosné, a kis­vejkei általános iskola igazgató­ja. — Hogy’ reagáltak? — Eltagadták. Nem igaz, hogy igénybe vennék őket, mondták nekünk. — Mi lehet az oka értetlen­ségüknek? — Egyszerűen nem fogják fel. Hajnalok hajnalán kelnek a szü­lők, dolgos, szorgalmas emberek, de nem fogják fel, milyen káros ez gyermekeikre. Egyidejűleg igénytelenek, s felemelkedni nem akarók. Nincs pedagógiai érzé­kük, pedig annyi sok egyszerű parasztember nevel kitűnően — mondja az igazgató. Kisvejkén másoknál nincs túlterhelési prob­léma, számukra szokatlan, hogy a szülő eltagadja a tényeket. — Milyen szellemi képességei vannak Horváth Jóskának? Le­hetne jobb? — Jófejű lenne, mégis meg kellett buktatni őt földrajzból. A nyáron felkészítettük őt a pót­vizsgára. A korrepetálási időbe­osztással alkalmazkodtunk ottho­ni lekötöttségéhez. Amikor este­felé, 5 óra tájban iderohant, szá­nalmasan izzadt és fáradt volt, éppen napi munkája miatt. Saj­nos, nincs változás a szülők fel­fogásában — mondja az igazgató­nő. Rövid ideig beszélgetünk a VIII. osztályos Jóskával és IV. osztályba járó öccsével. Illedelmesen, nyíltan, gyerme­ki őszinteséggel felelnek minden kérdésre. Testalkatuk majdnem törékeny, véznák mindketten. — Hogyne tudnának kapálni — mondják büszkén. Jó nagy tábla kukoricaföldre szoktak ők járni, anyjukkal, vagy kettesben. Józsi készséggel elmondja, hogy mindennap három órán át szokta teheneket. Tizenegy éves öc most a háztájiban négy disz] jukat eteti, s gondozza. Rends résén ő takarítja ki alóluk almot, rendbe teszi az ólat. moslékot a nagyobbik, a Jós önti elébük, hogy ki ne boríts a kisebbik kezéből. Korább amíg teheneik voltak, Jóska et te és tisztogatta mindkét jós got. Most naponta két órán legelteti a kecskét, a tol munka mellett. Vajon nem sok-e ennyi ezek­nek a gyerekeknek? Meglepő-e a tanulmányi eredmény? Kérdezem az osztályfőnököt. A VIII. osztályos fiú — az ő véle­ménye szerint —, képességei alapján jó közepes lehetne, ha a szülők a túl sok munka helyett a tanulásra szorítanák gyerme­küket. Horváth Jóska a lengyeli szak­munkásképzőbe szeretne menni. Adagolják életkoruk szerint Sokszor átmeneti, többnyire tartós visszaesést okoz a túlhaj- szolás, de a kényeztetés is káros a mindenféle fizikai munkától megkímélt gyermekre. Megfelelő arányokat kell kialakítani a két­kezi munkára nevelés, annak gya­korlása és az erőn felüli megter­helés között. A túlterheltség és a munkára nevelés hatásait tisztázandó, fel­kerestük Békés Ferenc Állami­díjas pedagógust, a bonyhádi já­rási művelődési osztály helyettes vezetőjét. A tapasztalt, nagy tu­dású nevelőtől tanácsokat kér­tünk. — Rendszeres munkát kell kapni otthon az iskolás gyer­meknek, mert ahol ez hiányzik, ott nem nevelődik dologszere- tetre. Gyermekeik életkora sze­rint adagolják a szülők és terv­szerűen, szervezetten végezzék a tanulók. Fontos az elismerés is, mert ha elmarad, ne csodálkoz­zék a szülő, hogy otthon ki­húzza magát, míg a szomszédban szívesen bekapcsolódik a teen­dőkbe a diák. Találja meg a munka örömét, legyen benne rendszeresség, de mindig tudni kell a szülőnek, hol a határ. — Hol húzható meg a határ­vonal a szükségesség és a túlter­helés között? — Túllépik a határt, amikor elvonnak a legfontosabbtól. Ez történik, amikor a gyermekből kiszorul a tanulás, amikor kény­szerű, megerőltető robottá válik számára a fizikai munka. A tíz­éves tanuló önállóan bevásárol­hat, a 11 éves a háztartásban bizonyos munkákat egyedül el­végezhet. de ne háruljon teljesen a leánygyermekre a főzés és va­salás, vagy a fiúgyermekre az állatok gondozása. Az időbeniség is fontos. Hogy hajnali négy, vagy öt órakor az istállóba küld­jék dolgozni a tanulót, még. 14 éves korában Sem helyeselhető. — Nevelőink adnak ségítséget a helyes arányokhoz. De a szülő­nek is látni kell, hogy első és legfontosabb a tanulás, idő kell a játékhoz, de ne maradjon el a korlátozott, s tervszerű házi munka sem. Nem minden szülő törődik még azzal, hogy a ta­nuló pihenten menjen az iskolá­ba, hogy ott tudjon koncentrálni tanulmányaira. Faluhelyen itt-ott még divat, rossz szokás a túlter­helés, mely nem egyszer pénz­éhségből, kényelemszeretetből, nemtörődömségből ered, vagy táplálkozik. Művelődési osztá­lyunk, nevelőink erőteljesen küz­denek ellene — mondja el Bé­kés Ferenc nevelő, a munkára fogott iskolások szüleinek szánt tanácsait. SOMI BENJAM1NNÉ NYUGDÍJAS FÉRFIT fűtőnek azonnali belépéssel alkalmazunk. Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd. Béla tér 1. születne A Tiszai Vegyi Kombinátban épül a hazai polietilén alap­anyaggyártás bázisa. Az iparban, a keres­kedelemben és a mezőgazdaságban egyaránt nélkülöz­hetetlen polietilén alapanyagát jelenleg jórészt külföldről importálják. A TV li­bán létesülő szovjet és angol berendezé­sekkel működő üzem úgy minőség, mint mennyiség tekinte­tében gyakorlatilag a teljes hazai igénye­ket kielégíti. Ké­pünkön: a leendő polietiléngyár épü­lő recirkulációs víz­müve. Nyugdíjba ment a főnök A z emberek, ahányan, any- ** nyiféleképpen reagálnak ar­ra, hogy Etterer Sándor, a dom­bóvári MAV-fűtőház főnöke több mint tízévi főnöki szolgálat után nyugdíjba ment. Az első ember azért kesereg, mert több „jól fizető,, vonatot szolgálati érdekből más fűtőház illetékességébe tettek. Azért is dicsérték, mert ke­mény, igazságos ember volt, a szolgálat volt a mindene. Mesé­be* hogy egyszer az egyik moz­donyvezető Pestről telefonált ha­za, hogy váltsák le. — Nem hoztam magammal törülközőt. .. Ez az ember nyilván szálka ma­radt a főnök szemében. Hogyan mondhat egy mozdonyvezető olyat a főnöknek, hogy.,, Meg a nagyapám is vasutas volt, véremben van a fegyelem. Ezer ember között, amikor ennyi munka van, csak szigorú fegye­lemmel lehet valamit is elérni. Ezt mondtam, amikor elbúcsúz­tattak az elvtársak. Egy hete volt a búcsúztató ün­nepség. A Vörös Csillag Étterem­ben banketten köszöntek el a főnöktől. — Itt volt a pécsi igazgatóság vezetője, doktor Szabó Tibor elvtárs. Azt mondta, hogy azok- ban a nehéz napokban szigorú ember kellett ide, meri másként nem érte volna ei a fűtőház öt­ször az élüzem címet, kétszer a SZOT—minisztertanács vándor­zászlóval nem tüntették volna ki, ha nem olyan ember áll a fűtő - ház élén, mint én.. „ — Azt mondtam én erre, hogy jó munkásanyaggal rendelkeztem — könnyű volt. Jól együttmű­ködő műszakiak pontos, precíz irányítást végeztek. . . Amíg beszélgetünk, felesége megfőzi a feketekávét, tölt a kéznél lévő vörös borból. .. ösz- szébb húzza magán a fürdő­köpenyt, fél tízkor kelt. most már van idő pihenni,.. — Pihenni? Az a végzet, a pi­henés. . . Nem tudok én nyugod­ni, percig sem. Vettem egy te­nyérnyi kis telket a Balaton partján, építettem rá egy kis vi- tyillót. . . Az ad munkát éppen eleget. Meg a kert is. Grúziából ho­zott egyik kedves barátja kitűnő szőlővesszőt, lugast nevel belőle. Citromfáit. megcsodálják utca- szerte, dísznövényeit nem győzi szaporítani, annyian kérnek tő­le. .. — Szóval a munka az kell minden embernek. Úgy kezdtem én is a mesterséget, mint min­den mozdonyvezető. Inas voltam, aztán fűtő, majd mozdonyvezető- gyakornok, aztán így feljebb- feljebb, mindig egy kicsit többet adva a munkába, mint az átlag­ember, és aztán idehelyeztek ti­zenkét éve, az ország hatodik fűtőházába. . , így aztán úgy vál­tozott minden, hogy észre sem vettük. Előszörv még tízmillió százeiegytonná't teljesítettünk, ma meg mái1 a huszonötmilliót is meghaladjuk. Az meg egyenesen kitüntetés volt számomra, hogy még a Diesel-programban is részt vehettem. Tíz M—62-es gép az én időmben állt munkába..« Azután arról beszél Etterer Sándor, hogy mennyi segítséget kapott a párt-, meg a szakszer­vezet üzemi vezetőitől, az em­berektől, akik soha nem tudtak elmenni úgy tőle, hogyha kér­tek, s a kérés jogos volt, ne kaptak volna kielégítő választ. . . De megkapta a magáét az is, aki a szolgálatban hanyag volt. — Annak örülök, hogy amikor elköszöntem, sok elvtárs jött megköszönni, hogy segítettem őket. Pedig nekem kellett, volna köszönni, de kinek van szava, amikor búcsúztatják, amikor a szolgálati telefont is kikapcsol­ják a lakásából. . . A névtáblán is változtatni kell. Az Etterer Sándor fűtőházfőnök feliratú táblát egy kis ,,ny” betűvel kell kiegészíteni. . . — Pj — GAZ (-* típusú, 2,5 tonnás NYITOTT TEHERGÉPKOCSI ÓI M 20 000 Ft-os árengedménnyel azonnal raktárról vásárolható. Ára: 65 000 Ft. Megrendelhető: Új autó kereskedelem Budapest, XIII., Gogol u. 13. Telefon: 494—730. (9)

Next

/
Thumbnails
Contents