Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-02 / 231. szám
Meglátogattuk a világhírű Filatov intézetet. Az operaház, elbűvölően szép építészeti remek... Egy hónap Ogyesszában Gyakorlat és üdülés egyszerre Boros Éva, az 1. sz. gyógyszer- tár gyakorló- gyógyszerésze, aki az idén fejezte be egyetemi tanulmányait Szegeden, egy hónapot töltött Ogyesszában, a Fekete-tenger partjának e szép nagyvárosában. Szeged és Ogyessza testvérvárosok, egyetemeiket is szoros barátság köti össze. A két egyetem közötti szerződés értelmében nyaranta cseregyakorlatra megy Ogyesszába a végzős orvosnövendékek és gyógyszerészek egy csoportja. Onnan pedig Szegedre érkeznek a fiatalok. Éva arcán már hiába keresem a tengerparti nyár egy hónapjának csokoládészínét. Sajnálkozva mondja, hogy lekopott igen hamar, pedig hát — igyekezett. Majdnem minden közös útjuk a tengerre is vezetett délutánonként. A tenger volt a sztárja ott- tartózkodásuknak. Több tucat képet rak elém, míg arról beszél, hogy az egyhónapos gyakorlat a Szovjetunióban tulajdonképpen jutalom volt. Ezt az utat csak azok az orvos- és gyógyszerészjelöltek pályázhatják meg. akiknek tanulmányi eredményük az egyetemi évek alatt négy egész volt. öt kollégájával és 15 orvosnövendékkel kelt útra július 31- én és augusztus 31-én jött haza. — Egy zárt forgalmú, intézeti gyógyszertárban töltöttük a gyakorlati időt, naponta négy órát. Munkánk abból állt, hogy a szovjet kollégákkal előkészítettük a; intézet által rendelt gyógyszereket. Nem volt nehéz munka és bármi segítségre volt szükségünk, ott voltak új barátaink. — Hányán beszélték az orosz nyelvet? — Perfekten csak tolmácsunk, egyben kísérőnk is. Mi csak any- nyira, amennyit nem felejtettünk ból. De a szakma közös nyelvén értettük egymást. Egyébként Ogyesszának egy új városnegyedében dolgoztunk, amelynek nevezetessége, hogy öt évvel ezelőtt még sztyeppe volt itt. Most elragadóan modern lakótelep. — A napi négy óra gyakorlatozás mellett bőven volt idő barangolásra? — Igen, sokat barangoltunk és hálásak vagyunk azért, hogy erre jutott idő bőven. A szakmai érdeklődésen túl vittünk magunkkal egyéb érdeklődést is, igyekeztünk megismerni a várost, a környéket. Kétnapos kirándulást is tettünk, egy nyolcemeletes tengerjárón utaztunk Jaltába. Egyikünk sem utazott még ilyen hatalmás, mondhatni összkomfortos hajón, aminek minden szintjén volt mozi. étterem, táncterem, bái'... — Ez a hatalmas alkotmány fittyet-hányt a hullámzásnak, élvezet volt rajta az utazás. Viszont amikor Jaltában átszálltunk egy motoros halászbárkára, hogy Alupkába zarándokoljunk megnézni a híres Voroncov kastélyt, kaptunk ízelítőt a tengeribetegségből. — Gyógyszertárakat, egészség- ügyi létesítményieket nem látogattak? — Dehogynem! Jártunk közforgalmú gyógyszertárban is, és számos klinikán, kórházban. Ami legjobban megragadott, megnézhettük a híres Filatov intézetet, ahol zseniális szemműtéteket végeznek. Orvoskollégáink belgyógyászati osztályokon és sebészeten gyakorlatoztak. Ogyesz- szában láttam életem első műtétét egy mellkasi sebészeten. — Hogyan bírta a gyógyszerész a műtőt? — Féltem először. Ee az érdeklődés legyűrte a félelmet. — Beszéljen a városról. — Röviden Igen nehéz, valahány hazahozott képhez van mondanivalóm. Csodálatosak a műemléképületek, az új, modem lakóházak, lenyűgözően hatalmas emlékművek... nekem legjobban az operaház tetszett, láthattam belül is, mert megnéztük Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjének előadását. Az épület belső díszítése arany, találgattuk, hány kiló lehet. — Ezek szerint, a hónap elteltével nem is annyira a munka fáradtságára panaszkodhattak, inkább a kiadós városnézések kirándulások fáradalmaira. — Egyáltalán nem panaszkodtunk, mert annyi volt a friss élmény, ami lefoglalt bennünket, hogy nem volt időnk a fáradtságra. Ogyessza, diákéletem «gyik legszebb nyarát fogja jelenteni, mert egyetemi éveink testvérvárosát ismerve szerethettük meg. — Belső vihar nélkül úszta el középiskolai tanulmányaink- meg az első tengerjárást? A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, ív-, lánghegesztő, villanyszerelő, elektroműszerész, kőműves szakmunkásokat mérő- és szabályozó körök özem be helyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat A központi munkahelyen 44 órás munkahét van. minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környékére, Százhalombatta, Szőny külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Vidéki munkahelyeken 44 órás munkahét van, minden szombat szabad. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerint. \ Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest. XVI11. Gyomról u. 79 83. sz. (25) Az első tengeri út, irány Jalta! — De miért barátkozik Gaines évek óta olyan alakkal, mint Anthony Pino? — kérdezte az egyik esküdt. — Ennek két oka van, hölgyeim, és uraim. A magánjellegű okokkal most nem kívánok foglalkozni, nem tartozik ide. Annál inkább meg kell világítanom a szolgálati okot. Gaines egyenesen azért kapja a fizetését, hogy személyesen törődjön a bűnözőkkel, hogy igyekezzen megnyerni Bizalmukat. Ha nem volnának bizalmasaink, összekötő embereink az alvilágban, akkor a kiderített bűncselekmények arányszáma sokkal kisebb lenne. Pedig — ezt is szükségesnek tartom hangsúlyozni — ebben a tekintetben Boston az első helyen áll az amerikai nagyvárosok között. Egy jó detektívtől elvárom, hogy bűnözők társaságában forogjon, mint ahogyan az orvostól is méltán elvárják, hogy betegei között legyen. — Most már értem — mondta az érdeklődő esküdt. — De Gaines ezt tegnap személyesen is elmondhatta volna... — 187 — — Természetesen elmondhatta volna, ha az államügyész úr alkalmat és lehetőséget adott volna neki! Nagyon furcsállom Mr. Garity eljárását ebben a tekintetben. Hiszen még jól emlékszem arra az időre, amikor Mr. Garity fiatal ügyvéd volt. Annak idején gyakran védett bűnözőket a bíróság előtt, és bizony nem riadt vissza attól, hogy személyes kapcsolatban álljon velük. Nem talált semmi kivetni valót abban, hogy szoros kapcsolatai voltak az alvilággal... De térjünk vissza Gaines felügyelőre. Összeköttetései folytán igen sok esetben előre értesült valamely készülő bűn- cselekményről, és a legtöbbször idejében közbeléphetett. A Brinks-esetről azonban nem tudott meg semmit alvilági bizalmasától. Ez teljesen érthető is, hiszen Pino is részt vett a bankrablásban ... — Biztos ebben? — kérdezte a Grand Jury elnöke izgatottan. — Egészen biztos vagyok benne — válaszolta Wilson határozottan —, csak sajnos, még nincsenek olyan bizónyí- tékok a kezünkben, amelyek alapján bíróság elé állíthat-nánk. És önöknek sem fog sikerülni Pinót vád alá helyezni. — Engedje meg Mr. Wilson, hogy megjegyezzem, ezt elképzelhetetlennek tartjuk — ellenkezett az elnök. — Pedig az a helyzet, higgyék el nekem. Pino elleni gyanúnknak logikai alapja van, és feltevésünket számos adat megerősíti, de egyik sem szolgálhat megdönthetetlen bizonyítékul. Csak az FBI rendelkezik bizonyító anyaggal, csakhogy a Grand Jury azzal sem kezdhet semmit. Az elnök tanácstalanul rázta a fejét. — Legyen szabad megjegyeznem Mr. Wilson, hogy képtelen vagyok követni gondolatmenetét. Ha jól értettem, ön azt állítja, hogy az FBI -nek bizonyítékai vannak Pino ellen, de ez a bizonyíték értéktelen számunkra. Ezt képtelen vagyok megérteni,. — 188 — — Engedjék meg, hölgyeim és uraim, hogy megmagyarázzam. Az FBI bizonyító anyagát azért nem fogják tudni felhasználni, mert ez az anyag néhány hangszalag, amelyeket az FBI William Rozman ügyvéd irodájában vett fel titokban az oda beépített lehallgató készülékek közvetítésével. A hangszalagokra felvett beszélgetésekből meglehetősen világosan kiderül, hogy kik vettek részt a Brink’s Express Company kirablásában. — Honnan tudja ezt? — Hát kérem, őszintén bevallom, a rendőrség az egyik szemét mindig a konkurrencián tartja. Ez hozzátartozik a munkánkhoz... — Ha az FBI és a rendőrség tudja, kik követték el a rablást, miért nem fogjuk rövidre az ügyet, és miért nem helyezzük vád alá a tetteseket?! — kiáltott fel az esküdtszék elnöke. — Ennek is megvan az oka — magyarázta Wilson. — Bizonyára tudomásuk van az igazságügy-miniszter rendelkezéséről, amely szerint titokban felvett hangszalagok nem használhatók fel bizonyítékul. — Ez igaz. De hát akkor mit tehetünk? — kérdezte az egyik esküdt. — Nincs más hátra, a Grand Jurynak be kell várnia, van-e az államügyésznek eddig titokban tartott ütőkártyája, bizonyítéka a gyanúsítottak ellen. Őszintén megvallva, nem hiszem, hogy ilyen bizonyítékokkal rendelkezik. És ha a Grand Jury arra a megállapításra jut, hogy a bizonyítékok nem elegendők a vádemeléshez, akkor az FBI elvesztette a csatát, és az ügy teljesen az én hatáskörömbe kerül. Akkor újabb három év időm van ahhoz, hogy a tetteseket bíróság elé állítsam, de nem a szövetségi, hanem Massachusetts állam bírósága elé, mert a szövetségi törvény értelmében az ügy már elévült. — Más szóval, akár rögtön is hazamehetünk — jegyezte meg az elnök méltatlankodva. — 189 — í