Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

Mezőgazdasági bemutatók Kezdetlel erőltetni kellett, most követelik „A magyar parasztot mindig átverték, érthető, hogy idegen­kedett az újtól” — mondja Sza­kái László, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megyei szerve­zetének titkára. így kezdte nyi­latkozatát, amelyben igen szemlé­letesen számolt be a mezőgazda-' sági tapasztalatcserékről, bemuta­tókról. Ezeket főként az egyesület szervezi, illetve egyik szervezője a bemutatóknak. A kezdeti időszakban úgy kel­lett erőltetni, hogy vessenek hib­rid kukoricát. Most maguk a gaz­daságok jönnek állandóan, látni akarják az új eredményeket, meg akarják ismerni az új fajtákat. Zuhogott az eső, amikor Juhé- pusztán, a Hőgyészi Állami Gaz­daság növényvédelmi és kukorica- fajta-bemutatóján száz ember ta­nulmányozta a gazdaság eredmé­nyeit. Valóságos felhőszakadás Walt, mégsem ment haza senki. Nemrég Iregszemcsén rendez­tek egy bemutatót a fajtakísér­lett állomáson. Szakái László be­számolója szerint Gyura József, a nagydorogi főagronómus az összes kukorica jellemző adatait felírta, pedig van ott vagy 60. Megszámolta a leveleket, meg­méregette, hány centire van a cső. Persze érthető a nagy ér­deklődés, hiszen ma már csak nyitott szemmel lehet eredménye­sen gazdálkodni. Ugyancsak Ireg- szemcsén mutatták be a búzafaj­tákat júniusban. Minden búzát, ami Magyarországon jelenleg megtalálható. A Bezosztája fajtá­val: ugyan elérték már a maxi­mumot, amit eddig lehetett, de még többet akarnak. Az idei aránylag jó kukorica- termés elérésében igen nagy sze­repe van annak megyénkben, hogy a Pornádi Állami Gazdaság kultúrtermét egy napon, a ku­koricavetés előtti időben telerak­ták szé’tszé'détí vétoáépekkfelf A román gyártmányú SPC—6-os pneumatikus kukoricavető gép működtetését így mutatták be azoknak a gazdaságoknak, tsz-ek- nek, amelyek már hozzájutottak ehhez a géphez. Ennek köszön­hető, hogy mindenhol gyönyörű­en vetettek és az előírt tőszámot pontosan elérték. A Hőgyészi Állami. Gazda­ság gépesített tehenészeti te­lepe rendkívül sok látogatót fo­gadott már. Az igazgató, Szüllő Béla maga is sokat tett a bemu­tatók sikeréért. Az utóbbi időben már magük a tsz-ek is akarnak fajtakísérlete­ket végezni.- Sióágárdori például vállalta Barsi Mihály főagronó­mus, hogy nyolc kukoricafajtá­ból álló kísérletet állít be, együtt­működve egy jugoszláv mezőgaz­dasági kutatóintézettel. Természe­tesen magyar fajtákat is vetet­tek ezen a kísérleti helyen. Vál­lalta a főagronómus, hogy min­den csütörtökön a bemutató iránt érdeklődő látogatók rendelkezésé­re áll. Azt igénylik a szövetke­zetek, hogy a megyében több he­lyen is legyenek hasonló kísérle­tek közös gazdaságokban, külön­böző viszonyok között vizsgáz­zanak az új fajták. Már nem egyszerűen arról van szó, hogy többet várnak egy-egy új fajtától, új módszertől, hanem tu­datában vannak az óriási versen­gésnek és ez sarkallja a mező- gazdasági szakembereket. Az ag­rártudományi egyesület, a területi tsz-szövetségek és nem utolsó sorban a megyei tanács által szervezett tapasztalatcserék ebből a szempontból is igen jó szolgá­latot tesznek a megye mezőgaz­daságának. A hét interjúja Sín Szakmunkásavató ünnepség Szekszárdon A Tolna megyei kisipari ter­melőszövetkezetekben az elmúlt tanévben több mint ezer fiatal folytatott szakmai tanulmányokat. Közülük mintegy százan szak­munkás-bizonyítványt szereztek. Pénteken Szekszárdon tartották a fiatal szakmunkások avató ünnep­ségét. Eljöttek a bensőséges han­tályzatot — ugyanaíkkor, szövet­kezetpolitikai vonatkozásban is sokat segítettek a fiatalok. Az ünnepség második részé­ben megjutalmazták, díszes okle­véllel honorálták azon szakokta­tók tevékenységét, akik az elmúlt Oktatási évben különösen kima­JL «art*Bfa» A kitüntetettek egy csoportja. gulatú ünnepségre a szövetkeze­tek elnökei, a szakmunkásokta­tók, szakmunkásképző-intézetek képviselői. Mezei Aurél, a KISZÖV iparitanuló-felelőse érté­kelte a szövetkezetekben folyó szakmunkásképzést. Elmondotta az ünnepség előadója, hogy a szö­vetkezeti fiatalok kiváló eredmé­nyeket értek el a tanulásban — az ezernél több fiatal tanulmányi át­laga meghaladta a hármas osz­gasló eredményeket értek el. Ok­levéllel, pénzjutalommal — ösz- szetsen hétezer-ötszáz forinttal — ismerték el a KISZÖV, az intéze­tek vezetői a legjobb fiatal szak­munkások múlt évben végzett munkáját. Az ünnepélyes szak­munkásavatás résztvevői közös vacsorán vettek részt. Késő estig tartott a Garay-szálló különter­mében a fiatal szakmunkások avatóbálja. Az egykori pártoló tagok sérelme — A mentesítési kérelmek sorsa — Rende­zetlen hagyatékügyek — A zártkertek száma nő A megyei pártbizottság mezőgazdasági, osz­tálya kibővített osztályértekezleten vitatta meg a földjogi törvény végrehajtását. A földjogi törvény végrehajtásával az. évtizedek óta fel­halmozódott tulajdonjogi. restancia tömegét dolgozzák fel a megyei földhivatalok. A több évig tartó munka befejezése után a mezőgaz­dasági üzemek vezetői végre pontosan át tud­ják tekinteni a birtokviszonyokat, ami el­engedhetetlen feltétele egyebek között a tsz- földtulajdon kialakításának is. A törvény végrehajtói a zártkert-dzsungelben szintén ren­det teremtenek. Tolna megyében hónapok óta folyik és kb. 1972-ben fejeződik be a földjogi törvény végrehajtása. Vajda Istvánnal, a me­gye földhivatal vezetőjével arról beszélgettünk, ami a törvény szakaszos végrehajtásából most időszerű. __________________________________i-------------­— Helyesnek tartja-e Vajda elv­társ azt, hogy az egykori pártoló tagokat szabályosan kisemmizzék? — Én értem a kérdést. Az ér­d ekeitek is tudják, miről van szó. Ennek ellenére kissé rész­letesebben szeretnék foglalkozni az idetartozó dolgokkal. A pár­toló tagság 1968. január 1-gyel megszűnt. Ezzel a pártoló tag­sággal járó jogok is megszűn­tek. Az idén még megkapják ugyan a háztáji földet, de jö­vőre már nem. Tolna megyében a megyei vezetésnek az az ál­láspontja, hogy a pártoló tagok annak idején támogatták a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Ez annyit jelent, hogy most igaz­ságtalanság volna ki sem mi zni őket. Mi azonban velük kapcso­latban is kötelesek vagyunk a törvényes rendelkezéseket betar­tani, ez nem jelenti azt, hogy ne tegyük meg észrevételeinket, a felsőbb szerveknek. Meg is tet­tük. Kifejezésre juttattuk, hogy nem szabad úgy kezelni az egy­kori pártoló tagokat, mintha a termelőszövetkezeti mozgalom ellenségei lettek volna. A lentről érkező jelzések hatására úgy tudom, a közeljövőben az ille­tékes országos szervek újból fog­lalkoznak az egykori pártoló ta­gok, szerintünk jogos sérelmé­nek a megoldásával. Ne vegye rassz néven, egyelőre ennyit tu­dok mondani, ennél többet nem. — Válasza pillanatnyilag kielé­gítő, Vajda elvtárs. A földjogi tör­vény végrehajtásának, tapasztala­taink szerint egy másik sarkalatos kérdése a mentesítés. Úgy tudjuk, töbö ezer mentesítési kérelem ér­kezett he önökhöz. — Eddig mintegy háromezer mentesítési kérelem érkezett hozzánk. Azok az idős emberek nyújtják be, akik nem voltak tsz-tagok, de földjük annak ide­jén mégis a közös gazdaság tu­lajdonába került. Vagy úgy, hogy bérbe adták a tsz-nek, vagy úgy, hogy felajánlották, vagy úgy, hogy a bérlő ezzel a földterülettel lépett be. A men­tesítési kérelmek tehát arra vo­natkoznak, hogy a szóban forgó idős emberek egy bizonyos föl­det visszakapjanak. A törvény a feltételeket előírja. De az egész problémakör számunkra pilla­natnyilag még nyitott kérdés és arra számítunk, hogy a felsőbb szervek javaslatainkat figyelem­be véve, ezeknek a kívülállók­nak a helyzetét mérlegelve, meg­felelő intézkedéseket hoznak. Szeretném elmondani, hogy a mentesítési kérelmeket tulajdon­képpen október 1-től december 31-ig kellett volna a földhiva­talokhoz benyújtani. Érdemben ugyanis csak akkor foglalkozha­tunk ezekkel a kérelmekkel. Jellemző azonban az aggodalom­ra, hogy határidő előtt ezerszám érkezik hozzánk mentesítési ké­relem. Az érdekelt embereket meg szeretnénk nyugtatná. Ne aggódjanak kérelmük sorsa miatt. Mi gyűjtjük ezeket, s amikor az utolsó negyedévben ez lesz a téma, akkor érdem­ben foglalkozunk mindegyikkel. A mentesítési kérelmek elbírá­lása más szempontból sem. egy­szerű. Csak azokat a területeket lehet például mentesíteni, ame­lyek nagyüzemi művelésre alkal­matlanok. Ugyanakkor néhány községben egyáltalán nincs olyan terület, amely nagyüzemi műve­lésre alkalmatlan. Most még nem tudom, hogy ilyen helyzet­ben, például Dombóváron mit fogunk tenni. Tavaly én is részt vettem azon az országos tanácskozáson, ahol dr. Dimény Imre bejelentette; a mi­nisztériumban konzultációs bizott­ság kezdte meg munkáját. Talán ehhez a konzultációs bizottsághoz kellene fordulni, amikor tanács­talanok. — Igen, ez az egyik járható út. Már eddig is két esetben kér­tünk a MÉM konzultációs bi­zottságától tanácsot. Több eset­ben fordultunk a mi főhatósá­gunkhoz. Emellett természetesen e nagy horderejű munka lebonyo­lítása során értékes segítséget ka­punk a helyi, a megyei, a járási párt- és tanácsi szervektől is. Ha tehát én most a gondjainkat őszintén szóvá teszem, akkor ez nem jelenti azt, hogy nincs kiút, azt jelzi csupán, hogy esetenként a gondok, a problémák sokaságá­val találjuk magunkat szemközt. Itt van például a zártkertek rendezésének kérdése. Eddig 42 zártkert volt kijelölve Tolna me­gyében. most 28 új zártkertet jelöltünk ki az eddigi 42 mellé. A rendezésnek azonban előfelté­tele, hogy megbízható térkép áll­jon a rendelkezésünkre. Sajnos, a megbízható térkép eléggé „hiány­cikk”, elkészítése viszont eszten­dőket vesz igénybe. Szekszárd belterületén például a legmoder­nebb módszereket — a légi fel- vételezést is — sorompóba állí­tották, mégis két-három év kel! ahhoz, hogy a térkép elkészül­jön. Sőt, a légi felvételek óta is volt már nagyon sok változás. Az itt jelentkező nehézségeket, belső szakmai gondokat talán felesle­ges részletezni, de tény, hogy a mostoha feltételek miatt a zárt kertek rendezését a megyeszék­helyen jó, ha 1972 decemberé­ben be tudjuk fejezni. Mindenütt nehezíti a munkánkat a hagya­téki ügyek rendezetlensége. Rop­pant komoly téma. Az igazság­ügy-miniszter is adott ki utasí­tást. hogy tekintettel a földtör­vényre, a hagyatéki ügyek tár­gyalását meg kell gyorsítani.’ Csakhogy nagyon kevés. „a köz­jegyző. Van olyan község, ahol évtizedek óta 300—400 rendezet­len hagyatéki ügy gyülemlett fel. Az ilyen nagy mennyiségű ha­gyatéki eljárást az idén képte­lenség lesz befejezni. Mi termé­szetesen a magunk részéről min­dent elkövetünk a határidő be­tartása érdekében. A földhivatal dolgozói túlmunkát is vállalnak. — Meggyőződésünk Vajda elv* társ, hogy a földjog* törvény végre­hajtása Tolna megyében, tízezre­ket érint.. Van-e annak akadálya, hogy úgy, mint most, a jövőt*fi is tájékoztassa a közvéleményt? — Miért lenne ennek akadálya? Mi éppen azon munkálkodunk, hogy az érintett és érdekelt em­berek részvételével, közreműkö­désével, mindenki megelégedésére végezzük dolgunkat. Úgy érzem, eddig ez sikerült. Biztosra ve­szem, hogy e téren a megfelelő tájékoztatás a mi munkánkat is segíti. Én kérem tehát a sajtót arra, hogy gyakrabban foglalkoz­zék a földjogi törvény végre­hajtásával. a végrehajtás tapasz­talataival. — Köszön ifik Vajda elvtárs. beszélgetést,- SZEKULITY PÉTER . Szekszárdi Állami Gazdaság Szekszárd, vizsgázott fűtőket keres. Jelentkezés a Borkombinát gondnokánál. (41) A Főv. Öra- és Ékszeripari V. Szekszárdi Gyáregysége azonnali belépéssel felvesz SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKMUNKÁST. valamint FÉRFIAKAT BETANULÓ FÉMCSISZOLÓ MUNKAKÖRBE. (125)

Next

/
Thumbnails
Contents