Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

Húszéves a PIÉRT t Kiállítás bonyhádi résztvevővel Az ország egyik legjelentősebb nagykereskedelmi vállalata, a PIÉRT idén ünnepli fennállásá­nak huszadik évét. Ebből az al­kalomból, az Országos Piacku­tató Intézettel karöltve a fővá­rosban kiállítást szervezett. A kiállításon bemutatják a vállalat által forgalomba hozott legújabb cikkeket, a termelőüzemek jövő­re gyártandó PIÉRT-áruit. A szeptember 13-án nyíló kiállítás­nak Tolna megyei — bonyhádi — résztvevője is lesz. A ruházati szövetkezet itt mutatja be a ke­reskedőknek először a jövő évi programjában szereplő új vonalú iskolatáskáit. • Készülődés a téli oktatási idényre A megyei nőtanács javaslatára szeptemberben megyeszerte veze­tőségi ülést tartanak a nőtaná­csok, a nőbizottságok. Az összejö­veteleken az egyes rétegek érdek­lődésének. igényeinek megfelelő téli előadássorozatot, szakkört és a nőklubok munkáját alakítják ki. Az ismertetés kedvelt formája a több témából összeállított és 12 előadásból álló Nők akadémiája előadássorozat, melyen foglalkoz­nak a magyar nőmozgalommal, a szocialista demokratizmus kérdé­sével, az új gazdasági mechaniz­mussal, a hazafias neveléssel, az új földtörvénnyel és családi prob­lémákkal. Orvosok és egészségügyi dolgozók bevonásával a serdülő kor gondjaival, az alkohol és do­hányzás kárps hatásával, a mun­kával és a pihenőidő jobb ki­használásával foglalkoznak még. A nemzetközi sorozatban a Szovjet nők a szocializmusért — a szocializmus a nőkért. Vietnam — a béke országa, Az új Német­ország, Lengyelország, Dél-Ame- rika című előadásokat ismeretter­jesztő film egészíti ki. A Szülők iskolája pedagógiai előadássorozataival segíti a szü­lőket gyermekeik szocialista neve­lésében. Továbbra is hasznosítják — a megyében igen kedvelt — szakköri foglalkozások lehetősé­geit, amelyek jól szolgálják a kö­zösségi élet kialakítását. Ónálló gépjavításra szövetkeznek a tsz-ek Nem lepődött meg rajta senki. hiszen köztudott dolog, de mégis nagy figyelmet keltett a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályértekezletén Ulbert József be­jelentése. Arról számolt be, hogy a közös gazdaságok önálló gép­javításra szervezkednek. Állítólag az ehhez szükséges bázissal már negyvennél több tsz rendelkezik. A közös vállalkozások számtalan haszna és előnye elvitathatatlan. A Szekszárdon működő területi tsz-szövetség képviselője, Ulbert József szerint, a tsz-ek laza együtt­működési formában, társulás ke­retei között képzelnék el az ön­álló gépjavítást. Az elképzelés sok szempontból érdemel megkülönböztetett figyel­met. Elsősorban azért, mert fel­merül a kérdés, hogy mi készteti a tsz-ek vezetőit arra, hogy füg­getlenítsék magukat a gépjavító ál­lomásoktól. Erre pillanatnyilag ki­elégítő és megfelelő magyaráza­tot nem lehet adni, mert nagy me­részség volna hitelt érdeiplőnek el­fogadni a pro és a kontra érveket. Egy azonban bizonyos: az önálló termelőszövetkezeti gépjavító tár­sulások, vagy vállalkozások létre­hozása óriási pénzösszegeket igé­nyel akkor, amikor tulajdonkép­pen a megye mezőgazdasága ren­delkezik jól felszerelt, korszerű gépjavító-hálózattal. Ha a termelőszövetkezetek való­ban képesek lesznek megalapítani saját vállalkozásaikat, akkor ez azt jelenti, hogy a már meglévő bázis mellett hasonló rendeltetéssel, azzal teljesen szinkronban lesz még egy másik bázis is. De vagy az egyik, vagy a másik felesleges. Érdekes látogatás Decsen Kél éve épült az első szekszárdi panellakás, most pedig már a hetedik és nyolcadik épületen dol­goznak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Mindkettőben most folynak a belső munkálatok és az építők most végzik a /tető szigetelését is. * * * ♦ ♦ f * * : » i <► * * ; ♦ * ♦ » ♦ ♦ I ♦ I ♦ ♦ ♦ * :: » • ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ I t ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ Ot falura kiterjedő tsz alakni Az utóbbi időben több helyen is egyesültek megyénkben ter­melőszövetkezetek, de ami most van készülőben, egészen egyedül­álló. A végső szót hétfőn mond­ják ki ezek az önmagukban kis közös gazdaságok a bonyhádi művelődési házban, ahol mind az öt község tsz-tagsága jelen lesz. Csak ide fér be ez a viszonylag nagy tömeg. Külön-külön min­denütt kimondták már a közgyű­lések az egyesülést, titkos sza­vazással döntötték el: Mórágyon, Cikón és Mőcsényben. A másik két község, Bátaapáti és Grábóc, már korábban egyesült Mórágy- gyal, illetve Mőcsénnyel. Ennek az öt falunak, illetve három szövetkezetnek a vezetői Decsre látogattak tapasztalatszer­zés céljából. Decsen is három tsz volt még tavaly, és a jelek szerint igen jól sikerült az egye­sülés. Úgy szeretnék intézni a dolgokat a bonyhádi járás déli részén is, ahogyan a decsiek lát­tak hozzá az egyesülés előkészü­leteihez, megszervezéséhez, már jóval a közös gazdálkodás kez­dete előtt. II beszámoló Nagyon érdekes és feltétlenül használható, konkrétumokkal te­letűzdelt ismertetést tartott a küldöttségnek Sörfőző István, a decsi Sárközi Egyetértés Tsz el­nöke. De amit elmondott, a többi résztvevőnek is szinte élményt nyújtott: Szűcs Lajosnak, a terü­leti tsz-szövetség titkárának, Ke­lemen Lászlónak, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztálya munkatársának és másoknak. Ugyanis igen nehéz körülmények között kellett eljutniuk az egye­sült decsi szövetkezetek vezetői­nek és tagjainak, ahol most tar­tanak. A korábbi egészségtelen versengés, a nézeteltérések, és az egyesülést, illetve a sikert gátolni akarók tevékenysége eléggé nehe­zítette, zavarta a munkát. Meg­jegyezte Sörfőző István, ezen már túl vannak, és nem is emlegetik, csak okulásképpen mondta el az egyesülés előtt álló tsz-ek veze­tőinek. Mindenképpen tanulságos lehet számukra a decsi példa. Po­litikailag és gazdaságilag egy­aránt. Az öt községben is lesznek, a decsi elnök véleménye szerint, ..vészmadarak’’, akik eleve ku­darcra ítélnek mindent és lesz­nek személyi ellentétek is, illetve sértődések. Viszont a munka csak akkor lehet eredményes, ha egyetértésben tevékenykedik a megnagyobbodott szövetkezet ve­zetősége. Sörfőző István egyrészt ezt tartja legfontosabbnak, a sa­ját példájukon okulva, másrészt pedig azt, hogy jogot kapjon már most a nagy tsz megválasz­tott vezető gárdája az őszi mun­kák és a zárszámadási előkészü­letek ellenőrzéséhez, összehan­goltan és a jövő év követelmé­nyeit tekintve kell elvetni és ter­vezni, gazdálkodni az év végén. Nem történhet meg, hogy most egyszerre merőben új vetési sor­rendet és új gazdálkodási módot próbálnak megvalósítani. Csak fokozatosan, reálisan lehet. így viszont, okos számítással, és az eddig kihasználatlan lehetőségek kiaknázásával már az első évben, az eddiginél jobb eredményt le­het elérni. Tulajdonképpen köve­telmény is ez, hiszen erre vágy­nak a tagok. Különösen azon a mostoha természeti adottságokkal rendelkező vidéken, ahova ez az öt falu tartozik. Természetesen távlatilag új módon, az eddigi­nél eredményesebben kell majd tevékenykedniük, például szako­sítani az állattenyésztést, de ez csak évek munkájával lehetséges. Milliós tartalék Decsen már az első év mun­kája után körülbelül kétmillió forintot tudtak volna tartalékol­ni, ha nincs aszály. A terv min­denképpen az, hogy milliókat tar­talékoljanak a jövőben. Az idei évre a tagságnak 13.5 millió fo­rint értéket terveztek pénzben és terményekben. Búzából 100 va­gonnal nagyobb a termés a ter­vezettnél, az állattenyésztés és hizlalás pedig kétmillió forint többletbevételhez juttatja a szö­vetkezetei. Elmondta Sörfőző Ist­ván, aki korábban tanácselnök volt a községben, és keveseket kivéve kizárólag őt akarták tsz- elnöknek, hogy csak jó munkát fogadnak el mindenkitől. Megtör­tént, hogy újra kellett elvégez­tetni valamilyen gépi munkát, vagy büntetni kényszerült a ve­zetőség. A nyolcezer holdas gaz­daság összefogása, szakmai irá­nyítása igen sok „szaladgálást” igényel, de ez természetes. Újak a követelmények és mindig szá­molni kell. Kiszámították példá­ul, hogy 400 ezer forintot nyer a szövetkezet azon, ha vesz 13 használt kombájnt és maga vég­zi a betakarítást, nem idegen se­gítséggel. A gépeket alig több, mint 400 ezer forintért kapták meg, a javítással együtt félmillió lett a költség, viszont ha idegen kombájnokkal dolgoztatnak, kö­rülbelül 900 ezer forintot kellett volna fizetniük. Száz új tag Az egyesülés szükséges Volt De­csen és a pozitív következményei­ről fél napig lehetne beszélni az elnök szerint. Igaz, ebben a köz­ségben igen sokat segített a bo­nyolult munkában a nagy és erős pártszervezet. Mindent egybevet­ve, eljutottak odáig, amit meg­jósolt Sörfőző István a közös gaz­dálkodás elején, a tsz-szervezés- kor. Azt mondta: lesz idő. ami­kor majd könyörögni kell a be­lépésért. A tisztelettudóbb embe­rek mosolyogtak, a többiek nevet­tek. Az idén már több mint száz új tagot vettek fel, 64 jelentkező­nek viszont elutasították a ké­relmét. Egészen mások a területi adott­ságai Decsnek, illetve annak a domboldalakkal, lényegesen gyen­gébb földekkel rendelkező öt köz­ségnek. A módszer azonban lé­nyegében ugyanaz lesz ott is, mint a Sárközben. Megnagyob­bodva és egyetértésben dolgozni, korszerűbben gazdálkodni. A kül­döttség azzal távozott a szívélyes összejövetelről, hogy van mit megszívlelni. Természetesen más segítség is szükséges Mőcsény környékének, hiszen eddig is sok állami támogatást kapott ez a néhány szövetkezet. Korábban már hírt adtunk arról, hogy Ireg- szemcsén kidolgoztak erre a vi­dékre nagyvonalú fejlesztési ter­vet. Ez és a további ötletek, meg az igazi összefogás nyilvánvalóan jó eredménnyel járhat, G. J. Piros szegfű a kabáton Levél egy boldog napról É rdekes levelet hozott a ^ postás. A névtelen leve­leket már megszoktuk. Ezek a névtelen levelek azonban vagy mocskolódók, vagy rágalmazók, vagy aláírójuk azért nem merte aláírni a nevét, mert fél a meg­torlástól. Ezt a levelet sem ezért, sem azért nem írta alá az írója. A levél végén így ír: ,,Amit ír­tam, tiszta érzésből és nem fel­tűnni akarásból tettem, és ezért a nevemet sem írom alá. . . ké­rem az elvtársakat, amennyiben lapunkban hely van, szíveskedje­nek soraimnak érdemben, belá­tásuk szerint helyt adni.” Amiről ír, látszólag nem nagy ügy. Mindössze arról van szó, hogy a Gerjeni Állami Gazdaság párt szakszervezeti és gazdasági ve­zetőinek eszébe jutott valami: mit csinálnak, hogyan élnek a gazda­ság nyugdíjasai? És a kérdésre a helyszínen kér­tek választ. „,A nyugdíjasok levélben meg­hívót kaptak. A gazdaság gépko­csija Tolnán, Faddon, Dunaszent- györgyön és Gerjenben a megje­lölt időpontban felvette és az ál­lami gazdaságba vitte a mintegy ötven nyugdíjast. A gazdaság kul­túrterme előtt a pártszervezet és az szb. titkára fogadta és köszön­tötte a majdnem teljes létszám­ban megjelent meghívottakat, majd a kultúrterem bejáratánál minden meghívott kabátjára egy- egy szál piros szegfűt tűztek. A teremben, a szépen elrendezett asztalokon sör várta az odaérke­zőket. Az szb-titkár megköszönte a megjelenést és ismertette a ta­lálkozó megrendezésének előzmé­nyeit és a programot. Egy kedves kislány szavalattal köszöntötte a nagymamákat és nagypapákat, majd Szűcs elvtárs a gazdaság ré­széről köszöntötte a megjelente­ket. Ugyanő ismertette a gazdaság termelési és technikai f<yjlődését, eredményét. Ezután egy most nyugdíjba menő gazdasági dolgo­zót búcsúztatott meleg szavakkal, akinek átadta a gazdaság és az szb. ajándékát is. A párttitkár azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyeket a gazdaság vezetősége tesz a termelés növelése és a fi­zikai munka megkönnyítése érde­kében. Hogy eddig mit tettek, azt a saját szemünkkel is láthattuk. Láttuk a teljesen gépesített tehén- istállót. a gabonarakodó- és szá­rító berendezést, amely teljesen ki­küszöböli a régi zsákolás! munkát, láttuk a kukorica-répaszedő és fejelőgépeket. . . melyek mind, a mezőgazdasági munkás kímé­lését szolgálják. A séta után jólesett a finom ** és bőséges disznótoros va­csora, amihez bőségesen volt bor és sör. Ekkor előkerült már há­rom zenész is, akikben a gaz­daság dolgozóit ismertük fel. A zenészek mindenkinek eljátszották kedves nótáját. És milyen jó ér­zékkel találták el, hogy kinek, milyen nótát kell játszani. A nyugdíjas takarítónőnek azt húz­ták, hogy: ..Pókháló van már az ablakon. . a sertéspásztornak meg: „Hüccs ki disznó a berek­ből. . a volt famunkás pedig ezt a dalt hallgathatta: „Arra alá faragnak az ácsok. . Csoda-e, ha az idős, ráncos ar­cok lassan kisimultak és felzen- dült egy-egy régi nóta. előkerül­tek a régi közös emlékek, és las san kezdve, majd később a reu­más lábakról is megfeledkezve, többen fiatalosan ropták a csár­dást? A párt-, a szakszervezet és a gazdaság vezetői közben azért megtalálták a módját, hogy min­denkivel elbeszélgessenek, sorsa és problémája felől érdeklődjenek, így volt valahogy, és nagyon szép volt ez, a sokáig emlékezetünk­ben élő délután és este. Köszön­jük mindenkinek. Köszönjük, és hisszük, hogy az ilyen rendezvé­nyek egyre jobban terjednek majd a megyében, az országban.” N em szoktunk névtelen le­velet közölni. Bizonyára e levél elolvasása után olvasóink is megértik, miért tettünk most kivételt. Boldogok voltak a nyug­díjasok és ezt a boldogságukat mindenkivel szerették volna meg­osztani. És azt szeretnék, ha minden nyugdíjasnak hasonlóban lenne része. Mi is azt szeretnénk. Reméljük, hogy az erre illeté­kesek is egyetértenek velünk. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Népújság 5 1968. szeptember b.

Next

/
Thumbnails
Contents