Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-06 / 209. szám
Húszéves a PIÉRT t Kiállítás bonyhádi résztvevővel Az ország egyik legjelentősebb nagykereskedelmi vállalata, a PIÉRT idén ünnepli fennállásának huszadik évét. Ebből az alkalomból, az Országos Piackutató Intézettel karöltve a fővárosban kiállítást szervezett. A kiállításon bemutatják a vállalat által forgalomba hozott legújabb cikkeket, a termelőüzemek jövőre gyártandó PIÉRT-áruit. A szeptember 13-án nyíló kiállításnak Tolna megyei — bonyhádi — résztvevője is lesz. A ruházati szövetkezet itt mutatja be a kereskedőknek először a jövő évi programjában szereplő új vonalú iskolatáskáit. • Készülődés a téli oktatási idényre A megyei nőtanács javaslatára szeptemberben megyeszerte vezetőségi ülést tartanak a nőtanácsok, a nőbizottságok. Az összejöveteleken az egyes rétegek érdeklődésének. igényeinek megfelelő téli előadássorozatot, szakkört és a nőklubok munkáját alakítják ki. Az ismertetés kedvelt formája a több témából összeállított és 12 előadásból álló Nők akadémiája előadássorozat, melyen foglalkoznak a magyar nőmozgalommal, a szocialista demokratizmus kérdésével, az új gazdasági mechanizmussal, a hazafias neveléssel, az új földtörvénnyel és családi problémákkal. Orvosok és egészségügyi dolgozók bevonásával a serdülő kor gondjaival, az alkohol és dohányzás kárps hatásával, a munkával és a pihenőidő jobb kihasználásával foglalkoznak még. A nemzetközi sorozatban a Szovjet nők a szocializmusért — a szocializmus a nőkért. Vietnam — a béke országa, Az új Németország, Lengyelország, Dél-Ame- rika című előadásokat ismeretterjesztő film egészíti ki. A Szülők iskolája pedagógiai előadássorozataival segíti a szülőket gyermekeik szocialista nevelésében. Továbbra is hasznosítják — a megyében igen kedvelt — szakköri foglalkozások lehetőségeit, amelyek jól szolgálják a közösségi élet kialakítását. Ónálló gépjavításra szövetkeznek a tsz-ek Nem lepődött meg rajta senki. hiszen köztudott dolog, de mégis nagy figyelmet keltett a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályértekezletén Ulbert József bejelentése. Arról számolt be, hogy a közös gazdaságok önálló gépjavításra szervezkednek. Állítólag az ehhez szükséges bázissal már negyvennél több tsz rendelkezik. A közös vállalkozások számtalan haszna és előnye elvitathatatlan. A Szekszárdon működő területi tsz-szövetség képviselője, Ulbert József szerint, a tsz-ek laza együttműködési formában, társulás keretei között képzelnék el az önálló gépjavítást. Az elképzelés sok szempontból érdemel megkülönböztetett figyelmet. Elsősorban azért, mert felmerül a kérdés, hogy mi készteti a tsz-ek vezetőit arra, hogy függetlenítsék magukat a gépjavító állomásoktól. Erre pillanatnyilag kielégítő és megfelelő magyarázatot nem lehet adni, mert nagy merészség volna hitelt érdeiplőnek elfogadni a pro és a kontra érveket. Egy azonban bizonyos: az önálló termelőszövetkezeti gépjavító társulások, vagy vállalkozások létrehozása óriási pénzösszegeket igényel akkor, amikor tulajdonképpen a megye mezőgazdasága rendelkezik jól felszerelt, korszerű gépjavító-hálózattal. Ha a termelőszövetkezetek valóban képesek lesznek megalapítani saját vállalkozásaikat, akkor ez azt jelenti, hogy a már meglévő bázis mellett hasonló rendeltetéssel, azzal teljesen szinkronban lesz még egy másik bázis is. De vagy az egyik, vagy a másik felesleges. Érdekes látogatás Decsen Kél éve épült az első szekszárdi panellakás, most pedig már a hetedik és nyolcadik épületen dolgoznak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Mindkettőben most folynak a belső munkálatok és az építők most végzik a /tető szigetelését is. * * * ♦ ♦ f * * : » i <► * * ; ♦ * ♦ » ♦ ♦ I ♦ I ♦ ♦ ♦ * :: » • ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ I t ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ Ot falura kiterjedő tsz alakni Az utóbbi időben több helyen is egyesültek megyénkben termelőszövetkezetek, de ami most van készülőben, egészen egyedülálló. A végső szót hétfőn mondják ki ezek az önmagukban kis közös gazdaságok a bonyhádi művelődési házban, ahol mind az öt község tsz-tagsága jelen lesz. Csak ide fér be ez a viszonylag nagy tömeg. Külön-külön mindenütt kimondták már a közgyűlések az egyesülést, titkos szavazással döntötték el: Mórágyon, Cikón és Mőcsényben. A másik két község, Bátaapáti és Grábóc, már korábban egyesült Mórágy- gyal, illetve Mőcsénnyel. Ennek az öt falunak, illetve három szövetkezetnek a vezetői Decsre látogattak tapasztalatszerzés céljából. Decsen is három tsz volt még tavaly, és a jelek szerint igen jól sikerült az egyesülés. Úgy szeretnék intézni a dolgokat a bonyhádi járás déli részén is, ahogyan a decsiek láttak hozzá az egyesülés előkészületeihez, megszervezéséhez, már jóval a közös gazdálkodás kezdete előtt. II beszámoló Nagyon érdekes és feltétlenül használható, konkrétumokkal teletűzdelt ismertetést tartott a küldöttségnek Sörfőző István, a decsi Sárközi Egyetértés Tsz elnöke. De amit elmondott, a többi résztvevőnek is szinte élményt nyújtott: Szűcs Lajosnak, a területi tsz-szövetség titkárának, Kelemen Lászlónak, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztálya munkatársának és másoknak. Ugyanis igen nehéz körülmények között kellett eljutniuk az egyesült decsi szövetkezetek vezetőinek és tagjainak, ahol most tartanak. A korábbi egészségtelen versengés, a nézeteltérések, és az egyesülést, illetve a sikert gátolni akarók tevékenysége eléggé nehezítette, zavarta a munkát. Megjegyezte Sörfőző István, ezen már túl vannak, és nem is emlegetik, csak okulásképpen mondta el az egyesülés előtt álló tsz-ek vezetőinek. Mindenképpen tanulságos lehet számukra a decsi példa. Politikailag és gazdaságilag egyaránt. Az öt községben is lesznek, a decsi elnök véleménye szerint, ..vészmadarak’’, akik eleve kudarcra ítélnek mindent és lesznek személyi ellentétek is, illetve sértődések. Viszont a munka csak akkor lehet eredményes, ha egyetértésben tevékenykedik a megnagyobbodott szövetkezet vezetősége. Sörfőző István egyrészt ezt tartja legfontosabbnak, a saját példájukon okulva, másrészt pedig azt, hogy jogot kapjon már most a nagy tsz megválasztott vezető gárdája az őszi munkák és a zárszámadási előkészületek ellenőrzéséhez, összehangoltan és a jövő év követelményeit tekintve kell elvetni és tervezni, gazdálkodni az év végén. Nem történhet meg, hogy most egyszerre merőben új vetési sorrendet és új gazdálkodási módot próbálnak megvalósítani. Csak fokozatosan, reálisan lehet. így viszont, okos számítással, és az eddig kihasználatlan lehetőségek kiaknázásával már az első évben, az eddiginél jobb eredményt lehet elérni. Tulajdonképpen követelmény is ez, hiszen erre vágynak a tagok. Különösen azon a mostoha természeti adottságokkal rendelkező vidéken, ahova ez az öt falu tartozik. Természetesen távlatilag új módon, az eddiginél eredményesebben kell majd tevékenykedniük, például szakosítani az állattenyésztést, de ez csak évek munkájával lehetséges. Milliós tartalék Decsen már az első év munkája után körülbelül kétmillió forintot tudtak volna tartalékolni, ha nincs aszály. A terv mindenképpen az, hogy milliókat tartalékoljanak a jövőben. Az idei évre a tagságnak 13.5 millió forint értéket terveztek pénzben és terményekben. Búzából 100 vagonnal nagyobb a termés a tervezettnél, az állattenyésztés és hizlalás pedig kétmillió forint többletbevételhez juttatja a szövetkezetei. Elmondta Sörfőző István, aki korábban tanácselnök volt a községben, és keveseket kivéve kizárólag őt akarták tsz- elnöknek, hogy csak jó munkát fogadnak el mindenkitől. Megtörtént, hogy újra kellett elvégeztetni valamilyen gépi munkát, vagy büntetni kényszerült a vezetőség. A nyolcezer holdas gazdaság összefogása, szakmai irányítása igen sok „szaladgálást” igényel, de ez természetes. Újak a követelmények és mindig számolni kell. Kiszámították például, hogy 400 ezer forintot nyer a szövetkezet azon, ha vesz 13 használt kombájnt és maga végzi a betakarítást, nem idegen segítséggel. A gépeket alig több, mint 400 ezer forintért kapták meg, a javítással együtt félmillió lett a költség, viszont ha idegen kombájnokkal dolgoztatnak, körülbelül 900 ezer forintot kellett volna fizetniük. Száz új tag Az egyesülés szükséges Volt Decsen és a pozitív következményeiről fél napig lehetne beszélni az elnök szerint. Igaz, ebben a községben igen sokat segített a bonyolult munkában a nagy és erős pártszervezet. Mindent egybevetve, eljutottak odáig, amit megjósolt Sörfőző István a közös gazdálkodás elején, a tsz-szervezés- kor. Azt mondta: lesz idő. amikor majd könyörögni kell a belépésért. A tisztelettudóbb emberek mosolyogtak, a többiek nevettek. Az idén már több mint száz új tagot vettek fel, 64 jelentkezőnek viszont elutasították a kérelmét. Egészen mások a területi adottságai Decsnek, illetve annak a domboldalakkal, lényegesen gyengébb földekkel rendelkező öt községnek. A módszer azonban lényegében ugyanaz lesz ott is, mint a Sárközben. Megnagyobbodva és egyetértésben dolgozni, korszerűbben gazdálkodni. A küldöttség azzal távozott a szívélyes összejövetelről, hogy van mit megszívlelni. Természetesen más segítség is szükséges Mőcsény környékének, hiszen eddig is sok állami támogatást kapott ez a néhány szövetkezet. Korábban már hírt adtunk arról, hogy Ireg- szemcsén kidolgoztak erre a vidékre nagyvonalú fejlesztési tervet. Ez és a további ötletek, meg az igazi összefogás nyilvánvalóan jó eredménnyel járhat, G. J. Piros szegfű a kabáton Levél egy boldog napról É rdekes levelet hozott a ^ postás. A névtelen leveleket már megszoktuk. Ezek a névtelen levelek azonban vagy mocskolódók, vagy rágalmazók, vagy aláírójuk azért nem merte aláírni a nevét, mert fél a megtorlástól. Ezt a levelet sem ezért, sem azért nem írta alá az írója. A levél végén így ír: ,,Amit írtam, tiszta érzésből és nem feltűnni akarásból tettem, és ezért a nevemet sem írom alá. . . kérem az elvtársakat, amennyiben lapunkban hely van, szíveskedjenek soraimnak érdemben, belátásuk szerint helyt adni.” Amiről ír, látszólag nem nagy ügy. Mindössze arról van szó, hogy a Gerjeni Állami Gazdaság párt szakszervezeti és gazdasági vezetőinek eszébe jutott valami: mit csinálnak, hogyan élnek a gazdaság nyugdíjasai? És a kérdésre a helyszínen kértek választ. „,A nyugdíjasok levélben meghívót kaptak. A gazdaság gépkocsija Tolnán, Faddon, Dunaszent- györgyön és Gerjenben a megjelölt időpontban felvette és az állami gazdaságba vitte a mintegy ötven nyugdíjast. A gazdaság kultúrterme előtt a pártszervezet és az szb. titkára fogadta és köszöntötte a majdnem teljes létszámban megjelent meghívottakat, majd a kultúrterem bejáratánál minden meghívott kabátjára egy- egy szál piros szegfűt tűztek. A teremben, a szépen elrendezett asztalokon sör várta az odaérkezőket. Az szb-titkár megköszönte a megjelenést és ismertette a találkozó megrendezésének előzményeit és a programot. Egy kedves kislány szavalattal köszöntötte a nagymamákat és nagypapákat, majd Szűcs elvtárs a gazdaság részéről köszöntötte a megjelenteket. Ugyanő ismertette a gazdaság termelési és technikai f<yjlődését, eredményét. Ezután egy most nyugdíjba menő gazdasági dolgozót búcsúztatott meleg szavakkal, akinek átadta a gazdaság és az szb. ajándékát is. A párttitkár azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyeket a gazdaság vezetősége tesz a termelés növelése és a fizikai munka megkönnyítése érdekében. Hogy eddig mit tettek, azt a saját szemünkkel is láthattuk. Láttuk a teljesen gépesített tehén- istállót. a gabonarakodó- és szárító berendezést, amely teljesen kiküszöböli a régi zsákolás! munkát, láttuk a kukorica-répaszedő és fejelőgépeket. . . melyek mind, a mezőgazdasági munkás kímélését szolgálják. A séta után jólesett a finom ** és bőséges disznótoros vacsora, amihez bőségesen volt bor és sör. Ekkor előkerült már három zenész is, akikben a gazdaság dolgozóit ismertük fel. A zenészek mindenkinek eljátszották kedves nótáját. És milyen jó érzékkel találták el, hogy kinek, milyen nótát kell játszani. A nyugdíjas takarítónőnek azt húzták, hogy: ..Pókháló van már az ablakon. . a sertéspásztornak meg: „Hüccs ki disznó a berekből. . a volt famunkás pedig ezt a dalt hallgathatta: „Arra alá faragnak az ácsok. . Csoda-e, ha az idős, ráncos arcok lassan kisimultak és felzen- dült egy-egy régi nóta. előkerültek a régi közös emlékek, és las san kezdve, majd később a reumás lábakról is megfeledkezve, többen fiatalosan ropták a csárdást? A párt-, a szakszervezet és a gazdaság vezetői közben azért megtalálták a módját, hogy mindenkivel elbeszélgessenek, sorsa és problémája felől érdeklődjenek, így volt valahogy, és nagyon szép volt ez, a sokáig emlékezetünkben élő délután és este. Köszönjük mindenkinek. Köszönjük, és hisszük, hogy az ilyen rendezvények egyre jobban terjednek majd a megyében, az országban.” N em szoktunk névtelen levelet közölni. Bizonyára e levél elolvasása után olvasóink is megértik, miért tettünk most kivételt. Boldogok voltak a nyugdíjasok és ezt a boldogságukat mindenkivel szerették volna megosztani. És azt szeretnék, ha minden nyugdíjasnak hasonlóban lenne része. Mi is azt szeretnénk. Reméljük, hogy az erre illetékesek is egyetértenek velünk. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Népújság 5 1968. szeptember b.
