Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

As olimpia földjén Jegyzetek Mexikóból (Mexico City nem a legjobb hí­rekkel vonult be a sportvilágba. Mindenki rettegett még a gondolat­tól is, hogy a tenger szintje felett 2400. méter magasságban versenyez­zen. Megalapozott volt ez a fé­lelem, vagy csak rosszindulatú vaklárma? Erre kerestem a választ egy hónapon át az olimpia föld­jén. A tapasztalatok egy részét ezennel átnyújtom.) I. RÉSZ Metropolis a tűzhányók tövében Mexico City, az olimpia színhelye hamisíthatatlan világváros, hétmil­lió lakossal. Varázsát még növeli, hogy bármelyik pontjáról — napfé­nyes időben — látható a két híres hóborította tűzhányó: a Popocaté­pétl és az Ixtaccihuatl. a kevésbé nevezetesekről nem is beszélve. Min­den megtalálható itt. ami a? ilyen hatalmas metropolisokat jellemzi, a földalatti vasút kivételével. Azt most építik. Tehát, gyönyörködhet a láto­gató a csodálatos felhőkarcolókban, üvegpalotákban és szörnyülködhet a város peremén épült vályogviskók ' láttán. Kik népesítik be ezeket az épüle­teket? Milyenek az emberek, akik Októberben a XIX. Nyári Olimpiái Játékok idején a házigazda" szerepét töltik be? A sablonosnak tűnő kér­déseket az teszi izgalmassá, hogy a spanyol hódítást megelőzően magas kultúrájú indiok lakták e földet. Ugyan kevés hírmondó akad már belőlük, akikre azt lehet mondani tiszta vérű indiok. Ám három-három és fél milliónyi őslakos él még ma is távol a modern világ zajától fittyet hányva az évszázadok alatt végbe­ment változásokra. Az ősök szelleme azonban él még azokban is. akik a fővárost népesítik be. — Kiben mennyi indio vér csörge­dezik? — válaszolt kérdésemre kér­déssel dr. Alfonso Caso professzor, az Instituto Nációnál Idigenista (Nemzeti Bennszülött Intézet) tgazga tója. — A faji keveredés a mi ha­zánkban olyan nagy, hogy valameny- nyi mexieóiban akad indio vér. Ki­vételt a betelepültek képeznek. Mi csak azokat tekintjük indionak akik régi formájú közösségekben élnek. Mihelyt megélhetésüket falvaik hatá­rán túl keresik, már mexikóiaknak tekintjük őket... KŐKEMÉNY, BÖLCS. NEMES ÉS MEGÉRTŐ Mexico lakosságának zömére még ma is érvényes az egykori nahua- indio költő verse, amelyben e föld népeinek legfőbb jellemvonásait ecse­telte: ..Kőkemény szív — bölcs vi­selkedés — uralkodj arcodon ember — de szíved legyen nemes és meg­értő”. Ezekből a tulajdonságokból mindenki azt kapja, amit megérde­mel. A rossz — keménységet. A jó — megértést és barátságot. S minden idegen bizalmatlanságot, amíg nem g7/őződnek meg jó szándékáról. . . Ezen nem is lehet csodál­kozni! ,Egy nép. amelyet tör­ténelme folyamán annyiszor be- . esaotak mint a mexieóit, bármely részén éljen is a világnak, csak így viselkedhet. A legbLzalmatlanabbak a nagy északi szomszéddal, az USA- val szemben. Noha a hivatalos állam­közi kapcsolatok látszatra normális­nak. barátinak tűnnek, a felszín alatt rengeteg ellentét lappang. Ez elsősor­ban abból fakad, hogy évszázadok folyamán az USA fegyveresen és diplomáciai manőverekkel állandóan csonkította Mexico területét. Jelenleg is több millió mexieói származású ember él az Államokban, saját be­vallásuk szerint zömükben rosszabb körülmények között, mint a nége­rek. . . Az évszázados ellentét a nép ajkán úgy tükröződik, hogy a vihart — jöjjön bármelyik égtájról — norte- nak (északinak) nevezi éppúgy mint a földrengést, vagy egyéb természe­ti csapásokat. Ha netalántán valaki elfelejtené, hogy a gringok mennyi rosszat tet­tek a mexieói népnek nap. mint nap figyelmeztetik a nagy gonddal ápolt emlékek. Az ellentét tulajdonképpen 1821-ben kezdődött, amikor a mexi­eói kormány engedélyt adott három­száz katolikus családnak, hogy észak­ról áttelepüljön. Moses Austin és fia Stephens által vezetett áttelepülőket — akik alkalmazkodtak a mexicőiak- hoz — követték az agresszívebb t$r-u hiésáetÖ ' protestánsok. 1827-ben már tizenhétezernél több északi állampol­gár élt Texasban. . . Az ő vélt sé­«jrelmüte- indította el azt a háborús , la­vinát, amelynek eredményeként Mexico jelenlegi területét meghaladó országrészét kénytelen volt átenged­ni az északiaknak formális és nevet­séges tizenötmillió dolláros kártérítés fejében. Kalifornia. Nevada Uj-Mexi- co, Arizona és Texas végképp elve­szet számukra. . . A város közepén a park, Chapulte- pec-ban található a nemzeti történel­mi múzeum, amelyet naponta tízez­rek — vasárnaponként százezrek ke­resnek fel. Az ügyesen összeállított dokumentáció egy pillanatra sem hagyja felejteni ezt a tényt. Mint ahogyan azt sem, hogy a múzeumot pontosan abban a várban építették fel. amelynek faláról a mexieói ka- dettek inkább a mélybe vetették ma­gukat. mintsem az északiak invázió­ját vezető Winfield Scott fogságába essenek. TILOS A FEGYVERHORDAS A mexieói emberek — mint álta­lában minden latinamerikai — forró­vérűéi Néha előbb jár a kezük. mint az agyuk. S amikor kéz moz­dul arra sincsenek tekintettel, hogy valaki idegenből érkezett. Az utcá­kon napirenden' vannak a vereke­dések. sőt a fegyveres összecsapások is. Éppen ezt megelőzendő tiltották be az olimoia idejére a fegyverhor­dást. Sem lőfegyvert, sem kést nem hordhatnak magukkal az emberek, nehogy a szurkolás hevében esetleg elragadtassák magukat. Mert a han­gulat ebben a szép városban bizonv egyik percről a másikra megváltoz­hat. * Szemtanúja voltam egy esetnek. A város központjában, az operaház­tól és a latintoronytól néhány perc­nyire található a Garibaldi tér. Ez arról nevezetes, hogy egész napon át — beleértve az éjszakát is — test­hez simuló fekete ruhában, amelyet ezüst gombok ékesítenek, természe­tesen sombreroval a fejen, népi ze­nekarok koncerteznek. Aki szerená­dot akar adni kedvesének vagy barátjának születésnapjára (ez is di­vat!) idejön zenekart bérelni. . . Ter­mészetesen mielőtt az alkut megkö­tik a megrendelő kíváncsi, hogy mit tudnak a zenészek. Az autóból ki sem szállnak, úgy hallgatják meg produkcióikat. , Ez a történet is így kezdődött. A vig zenét egyszercsak borzasztó lárma és csörömpölés szakította félbe. Mire kozelü'kdé'1 értem,’ az autó már feje- tetején állt, betört ablakokkal és utasai éppen azzal próbálkoztak, ho­gyan tudnának kikászálódni belőle.­— Úgy kell nekik — nevetett a tömeg —. miért csúfolták őket macs­kazenészeknek... A zenekar, mint aki jól végezte dolgát, tovább állt és az újonnan -érkező vendégeknek kínálta művé­szetét. . . BÉCS ISTVÁN Az UEFA divatot kreál ? Nem is hittük volna, hogy a nyugati ftftóailcézárok annyira járatosak a nemzetközi politikai uelyzet szövevényeiben. Lám, pontosan eivégeztcK, ha nem is az egész világ, de Európa újra­felosztását. A hirügynÖKSégek jelentették, a magyar újságom megírták, hogy az UEFA, az eu­rópai futball szövetség az érdekelt klubok legtöbbjének, legaláobis a szocialista országokban működő egyesületek megkéidezése nélkül, egyszerűen megváltoztatták az Európa Kupa és ü Kupagyőzteseit Kupája sorsolását, s Önkényesen új párosítást rendeltek el. A szo­cialista országok csapatait szocia­listával, a kapitalista országok csapatait kapitalistával párosítot­ták össze. Az UEFA úgynevezett sürgős­ségi bizottsága azonban nagy igyekezetében elfuserált munkát végzett. Arról nem is szólva, hogy a kifőzött, kilúgozott páro­sítással nagymértékben ártottak a kedvelt labdarúgótornák nép­szerűségének, de kiderült, hogy a politikamentes sport prédiká­torai meddig is tartanak ki „el­veik mellett”, a „sportoló ifjú­ság barátkozása”, a „népek köze­ledése”, a „sporton keresztül erősödő kapcsolatok” mellett. Azért senki sem szólt, hogy a csehszlovákiai fejlemények kez­detén bizonyos nehézségek (fő­leg közlekedési akadályok) miatt kétségessé váltak egyes, esedékes vívóversenyek, s azt is megértés fogadta, hogy több esetben — ál­talában közös megegyezéssel —, későbbi időpontra való halasz­tást javasoltak. De csak a tel­jesen naív ember nem veszi ész­re, hogy ez a sorsolási tákol­mány”, a „túllihegés” bizonyos pe- cscnyesütögetóst céloz. Csak legyin- teni lehetne az egészre, de sajnos, úgy látszik, az UEFA divatot kreál. A futballvilágon kívül is több jel mutat a megkülönböz­tető „haragszomrád”-júték terje­désére, a különféle sportágakban máris érthetetlenül és indokolat­lanul versenyeket, találkozókat mondanak le. Nem új dolgok ezek a sport történetében. Még jól emlék­szünk rá, hogy a melboumcl olimpia előtt is voltak, akik próbálták megfúrni a játékokat, de Vajúdtak a hegyek és nevet­séges egérke született: mindössze két ország, az általános sportban jelentéktelen szerepet játszó Svájc és Spanyolország, küldött­sége csücsült otthon, amíg a rengeteg nemzet legjobb sportolói nagyszerű küzdelmeket vívtak, életre szóló sportbarátságot kötöt­tek egymással. Mi lesz mórit? A kakaskodó hangok ma halkab­bak, mint 1956-ban voltak, azt már belátták, hogy Mexikót nem tudják kikezdeni. Ami meg a másféle szórványos bojkottkísér- letcket illeti, ezek sorsa sem le­het más, mint az előzőké. Nem kell sok idő, s szégyenkezni fog­nak azok, akik most a sportélet gépezetét igyekeznek megállítani, vagy legalábbis homokot szórni ebbe a gépezetbe. V. J. Kosárlabda Jó iramú mérkőzések az OÍK megyei selejtezőjén A megyei kosárlabda-szövetség va­sárnap délelőtt Szekszárdon, a Garay Gimnázium bitumenes pályáján ren­dezte az Országos Ifjúsági Kupa megyei selejtezőjét. Ezen a legtöbb mérkőzés elérte a kívánt színvona­lat, ahol a fiúknál a Szekszárdi Va­sas, míg a lányoknál a Szekszárdi Vörös Meteor szerepelt legeredmé­nyesebben. Eredmények: Lányok: Batas/éki VSK—Paksi Gimnázium* 28:18 (9:10). Szekszárdi Vörös Me­A Szekszárdi Vörös Meteor női koRárlabdacsapata nyerte az Országos Ifjúsági Kupa megyei elődöntőt. A döntőben a Vörös Meteor csapata a Szekszárdi Vasas együttesével játszik, mely mérkőzést szeptember 15-ig kell lejátszani. A képen középen Laczkó László . testnevelő, a csa­pat edzője Zsoldos, az Sz. Vasas játékosa (13- as számú mezben), az utolsó pilla­natban tisztáz teor—Paksi Gimnázium 33:18 (16:22). Szekszárdi Vörös Meteor—Bátaszéki VSK 25:13 (11:4) Az Sz. Vörös Me­teor csapata az Sz Vasas együttesé­vel mérkőzik, hogy eldöntsék a to­vábbjutást. A vasárnapi eredmé- r-'ck alapján a végeredmény: . Sz. Vörös Meteor 2 2 — 58:31 4 Bátaszéki VSK 2 1 1 41:43 3 Paksi Gimnázium 2 — 2 36:61 2 Fiúk: Bátaszéki VSK—Paksi Gim­názium 47:39 (17:14), Szekszárdi Va- Paksi Gimnázium 48:15 (22:10). Szekszárdi Vasas—Bátaszéki VSK 40:27 (21:11). Végeredmény: 1. Sz. Vasas 2. Bátaszéki VSK 3. Paksi Gimn. 2 2 — 88:42 4 2 1 1 74:79 3 2 — 2 54:95 2 A selejtező legjobb dobói: Lányok: Mechtl (Sz. VM) 20 pont. Mihál ko- vics (Sz. VM) 15, Faragó (Sz. VM! 14. Koczkás (Paksi Gimn.) 12. Péri (Paksi Gimn.) 9, Molnár (Bátaszéki VSK) 8. Zsikó (Bátaszéki VSK) 8. Fiúk1: Várda (Bátaszéki VSK) 33. Somodi (Paksi Gimn.) 30, Zsoldos (Sz. Vasas) 29, Elmauer (Sz. Vasas) 26, Zslgmond (Sz. Vásas) 23. Gaál (Bé­taszéki VSI£) 21 pont. re Ocsény és Báta „vezet“ A megyei labdarúgó-bajnokság B, valamint II. osztályú bajnok­ságában a rajt előtt megbeszéltük á sportköri vezetőkkel, az ered­ményközlés módját, ök vállalták, hogy minden hétfőn — a hazai mérkőzések után — közlik az eredményeket a járási TS-sel, illetve a megyei B eredményeit szerkesztőségünkkel. Az első hetekben gör­dülékenyen ment mindez, az őszi szezon kezdete óta azonban egyre több a probléma. Mint a Paksi Járási TS dolgozói elmondották, a II. osztály keleti csoportjából Kakasd, Alsóhidvég, időnként Zomba, de különösen öcsény az, ahonnan képtelenek az eredményt meg­szerezni. Ennek oka, hogy két héten át, csak a hét utolsó napján tudtak körlevelet kiadni. Érdemes megemlíteni, hogy a bátai sport* kör vezetői sértésnek vették, amikor aggodalmunkat fejeztük ki — hosszú évek tapasztalatai alapján —, hogy nem lesz, aki vegyen annyi fáradságot. hogy az eredményt közölje. Nem sokkal jobb a helyzet a megyei B-ben sem. Két hete Döbröközről három telefonhívás után sem tudtuk meg az eredményt, míg végül a kurdi postahivatal vezetőjétől, a mérkőzés játék­vezetőjétől értesültünk, hogy Döbrököz milyen eredményt ért el vasárnap. Ugyanakkor, amikor Döbrököz nem közölte az eredményt, egy levelet küldtek szerkesztőségünkbe, melyben többek között ez áll: ,,Kérjük a játékvezetők jó megválasztását, legalább hazai mécs­eseinkre, mert egyszer rosszul is mehet a csapatunknak és elég lesz egy pár játékvezetői tévedés és nem biztos, hogy vetés nélkül megússzák Ehhez nem kell kommentár. Egyre népszerűbb a kézilabda A Szekszárdi Bőrdíszmű női, va­lamint a Szekszárdi Kórház női és férfiasa patának fokozatot fejlődése, eredményes j áltéka egyre népsze­rűbbé teszi e szép sportágat Szek­szárdon. Ehhez persze hozzájárul, hogy a város központjában, a szak­munkásképző iskola pályáján ren­dezik mérkőzésüket. Vasárnap a Gyönk elleni találkozó fölényes ha­zai győzelmet hozott, a női és a férfiesapat egyaránt győzött. A nagy­számú, lelkes közönség ütemes taps­sal köszöntötte a játékosokat. A győzelem nagyarányú volt, ennek el­lenére a gyönki férfiesapat lelke«, sportszerű játékáért megérdemli a dicséretet. Bemutatták, hogyan kell sportszerű keretek között veszíteni. Népújság 6 1968. szeptember 6. Ráczot, az Sz. Kórház játékosát nem tudja megakadályozni a gyönki fiú a gólszerzésben.

Next

/
Thumbnails
Contents