Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
Adottságok és lehetőségek a mezőgazdaságban A domborzati, talaj- és ég- hajlati adottságok alapjában befolyásolják a termesztendő növények fajtáit, kihatnak a termelés színvonalára, befolyásoló tényezőként hatnak a gazdálkodás egész szerkezetére, közük van a termelés technikájához, a termelési eljárásokhoz is, de a termelési eljárások, a technika milyenkénti alkalmazását elsősorban a mezőgazdasági üzem területi méretei, közgazdasági viszonyai határozzák meg, az adott időszak műszaki színvonalának és az adott üzem szellemi potenciáljának figyelembevételével. A megye mező- gazdasági üzemeit vizsgálva a fenti tényezők tükrében adottságaink a jók közé tartoznak, de ha egyes termelési eljárásokat, vagy az alkalmazott technikát a gazdaságosság oldaláról vizsgáljuk meg, bizony nálunk 'x szűknek bizonyulnak egyes tényezők. A fejlett és leggazdaságosabb termelési eljárások alkalmazásának gyorsabb elterjedését általában három tényező — az anyagi lehetőségek szűk keresztmetszete, a gazdaságok méretarányai és a szellemi potenciál jelenlegi színvonala — fékezi. Mindhárom tényező megjelenésénél az elaprózottság jelent problémát. A gazdaságok méretarányai növekvő tendenciát mutatnak, de gyorsabb ütemű növekedésének igen sok szubjektív akadálya van. Az anyagi eszközök talán összességében elegendőnek is bizonyulnának a korszerű technikának gazdaságos és megfelelő szintű alkalmazására, de a gazdaságok aprozottsága következtében ennek nagy része elaprózva jelentkezik. A szellemi felkészültség terén hiány van, de a meglévő szellemi kapacitást koncentrálva jobban ki lehetne Jjasználni. Sem 'a megyében, sem országosan a mezőgazdasági művelésre alkalmas területet növelni nem tudjuk, sőt bizonyos területcsökkenéssel kell számolnunk, így a termelés növelésének egyetlen járható útja az egy területegységről lehozott termék- mennyiség növelése. Az egy területegységről lehozott termék- mennyiség növelését a fejlett termelési eljárások alkalmazásával, a korszerű technika bevezetésével érhetjük el. Mindezek a tényezők a termelés koncentrálását, bizonyos mérvű szakosítását indokolják. A termelés, veié párhuzamosán a beruházás koncentrálása végbemehet gazdaságok összevonásával, egy gazdaság specializálásával. vagy gazdaságok közötti társulások létrehozásával. Senki nem vitatja, hogy a koncentrált szarvas- marha- és sertéstelepeken többet és olcsóbban lehet termelni. De nemcsak az. állatt.envész.tés kívánja a koncentrálást, hanem az. egyes növények gazdaságos termelése is parancsolólag írja elő. Ügyes növények teljes gé- pesítését csak akkor tudjuk gazdaságosan megoldani, ha az illető növényt megfelelő kiterjedésű területen termeljük, mert különben a gépeket egy termelési folyamatban csak rövid ideig lehet kihasználni. A jelenlegi adottságaink lehetővé tennének bizonyos szintű termeléskoncentrálást, — ennek megfelelően a technika koncentrálását is —, de a tapasztalat az, hogy a lehetőségek nincsenek kihasználva és nem használjuk ki megfelelően a fejlett termelési eljárásokat sem. A megye vízrajzi adottsága a korábbi években készített felmérések alapján 6Ö—80 000 kh mezőgazdaságilag művelt terület öntözését teszi lehetővé, ebből öntözésre be van rendezve, vagy géni aDparáttal le van fedezve 24 000 kh. — kevés — ez évben az üzemek mindössze kb. 10 000 kh területen alkalmaztak öntözést. Mindenki előtt világos, hogy az öntözés természeti viszonyaink, természetes csapadékellátottságunk szintje mellett naffv jelentőségű. A következő években az öntözésnek egvre inkább a termelésfejlesztés eszközévé kell válni, ezért biztosítani kell az öntözésfejlesztés feltételeit. Ezek: — A korszerű műszaki megoldásokon alapuló tervezési és kivitelezési kapacitások. — Az öntözés szakmai irányításának és a gyakorlati végrehajtás emberi oldalról való lefedezése. — Az öntözéses termeléshez szükséges szerves és szervetlen trágyák biztosítása és a magas szintű agrotechnika alkalmazásának megfelelő állóeszköz- ellátottság megteremtése. A termelés fejlesztéséhez tartozik a terület intenzívebb kultúrákkal való kihasználása. Intenzív kultúrák közé sorolhatók a kertészeti növények. Az ország mezőgazdasági művelésbe vont területének kb. hét százalékán folyik kertészeti termelés. Erről a területről a növénytermesztés bruttó termelési értékének 26 százaléka származik. Ennek a számnak a jelentőségét még az is mutatja, hogy a kertészeti területek általában nem a legjobbak. A megyében a kertészeti termelés növelésének feltételei megvannak, azonban a fejlesztésnél a koncentrált kertészetek kialakítását célszerű szorgalmazni. A korszerű termelési eljárások, a beruházások gazdaságossá tétele, a biztonságos értékesítés koncentrált nagyüzemi kertészetek kialakítását kívánja. A koncentrált, nagyüzemi kertészetek kialakítása igen jól megoldhatók társulás formájában is, amit mutatnak a Az ozorai diadal emlékünnepségére készülnek Az ozorai diadal 120. évfordulója és a fegyveres erők napja alkalmából nagy seregszemlét és érdekes hadijátékot rendez vasárnap Ozorán a helybeli Csapó Vilmos úttörőcsapat. A gazdag műsor délelőtt fél 11 órakor az újjáépített iskolaépület ünnepélyes átadásával kezdődik. Ezután a Csapó Vilmos úttörő- csapat felvonul a vár elé, s a jelentéstétel és a zászlófelvonás' követően Palkovics István, a Tol na megyei munkásőrség parancs- róka mond ünnepi beszédet, majd átadja a munkásőrség megyei parancsnoksága által adományozott díszzászlót. Ezt harci szemle követi, az úttörősereg elvonul a csapatzászló előtt. Háromnegyed 12 órakor kezdődik az érdekes hadijáték, amellyel az úttörők felidézik az 1848-as honvédeknek a császári csapatok felett kivívott győzelmét. Ugyanakkor megemlékeznek az 1848-as eszmék folytatóiról, az 1918—19-es proletár hősökről is, akik a világon másodiknak indultak harcba a mun- áshatalom megteremtéséért. Az ünnepség programjában délután változatos sportműsor szerepel. jelenleg már működő szőlő- termelő társulások. A zöldség- termesztésnél szintén kialakíthatók a telepek több gazdaság társulása révén. A kertészeten kívül a növénytermesztésben még számos területen van lehetőség a társulások létrehozására. Ilyen a rét- legelőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés, vagy egyes növények közös növényvédelmének, betakarításának, értékesítésének a megoldása. Társulások létrehozásával elhárulnak az akadályok a korszerű technika gazdaságos alkalmazása elől, mint például a repülőgépes vegyszerezés, nagy teljesítményű szárítóberendezések létrehozása stb. A megye mezőgazdasági szerkezetének jelenlegi helyzete a népgazdasági igények az állat- tenyésztés gyors ütemű fejlesztését indokolják. A fejlesztésnek itt is anyagi és területnagyság- bani fékezői vannak. A jelenlegi árszínvonal következtében a termelés bővítésének anyagi fedezete részben a mezőgazdasági üzemek egy részénél halmozódik fel. Ez a pénz elaprózva több üzemben jelentkezik és így egy üzem sem tud nagyobb beruházást igénylő koncentrált állat- tenyésztŐ-telepet saját erőből és állami támogatásból létrehozni. A rendelkezésre álló beruházási források hatékonyabb felhasználása, a kivitelezési költségek csökkentése fjedig azt kívánja, hogy a mezőgazdasági üzemek koncentrált és gépesített állat tenyésztő-telepeket hozzanak létre. A koncentrált telepek létrehozásának egyes üzemekben nemcsak pénzügyi akadályai vannak, akadályozó tényező az is, hogy az üzem területileg nem bír el egy olyan telepet, melyet leggazdaságosabban lehet üzemeltetni. Mind a pénzügyi problémákat, mind a területi elaprózottságot át lehet hidalni, ha az üzemek ésszerű társulásokat hoznak létre, Egy üOQ-as tehenészeti telep járulékos beruházása nem sokkal kerül többe, mint egy 300-as telepé, ugyanez mondható el a sertéstelepeknél is. Egyévi .30 000 hízót kibocsátó telep tereprendezése, úthálózatának kiépítése, villany, víz, kerítés stb. ellátása alig több, mint egy öt-nyolc ezret kibocsátóé. A nagyobb telepen egy egységnyi termékre kevesebb beruházási érték, így kevesebb amortizáció jut, ami csökkenti az önköltséget, gazdaságosabbá teszi a termelést. A jelenlegi adottságok mellett megfelelő társulások létrehozásával alkalmazhatók a legkorszerűbb eljárások gazdaságosan. Ugyancsak felveti a társulások gondolatát a mező- gazdasági termelés kibővítése is. A feldolgozás, értékesítés ésszerű megszervezése, vagy kisegítő üzemágak létesítése gazdaságosabb több üzem számára, jobban bírják a versenyt is. A mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlődése az állóeszközök nagyarányú növekedését, a termelőeszközök koncentrálását kívánja, amit csak a fejlesztésre fordítható anyagi eszközök koncentrálásával lehet megoldani. A társulások létrehozása különösen a kis gazdaságoknak — úgymond — létkérdés, hiszen a nagy beruházásokat nem tudják anyagilag sem fedezni és a gazdaságok méretei sem teszik lehetővé. A jelenlegi állapot koncentrálódása ezekben a gazdaságokban iger rossz lenne, versenyképtelenné válnának a termelésben. A korszerű termelési eljárások a termelőeszközök koncentrálását kívánják meg, mely megköveteli a gazdaságok méreteinek növelését, a beruházási javak koncentrálását, melynek egyik járható útja a társulási forma. Bucsi Elek Közéletünk A Szekszárdi Járása Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott tegnap, a déli óráikban, Kemény István vb-elnök vezetésével. A fő napirendi pont előadója Vida Jánosné, a művelődésügyi osztály megbízott vezetője volt. Jelentése a járás iskoláiban végzett felújítási munkákról, a különböző beszerzések alakulásáról, a bérkeret felhasználásáról szólt. Ezután a vb tagjai különböző bejelentések ügyében hoztak határozatokat. • A Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Vidóczy Lás2Íló vb-elnök vezetésével tartotta meg ülését tegnap délelőtt. Részt vett az ülésen dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese is. Először a hátrányos helyzetben lévő tanulókról és a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek felkutatásáról volt szó. Az iskolai témával foglalkozó jelentést Koszter Józsefné művelődésügyi osztályvezető készítette. Hegedűs János, az MNB fiókvezető-helyettese és Bács Ottó pénzügyi osztályvezető tájékoztatta ezután a vb. tagjait a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetéről és hitelellátásáról. A későbbiekben különböző bejelentések hangzottak még el. * Az SZMT Elnökségének tegnapi ülésén többek között titeg- vitattájc a szakszervezetek nevelő tevékenységének tapasztalatait az agitációs, propaganda és a kulturális nevelő munka fejlesztésében. Ezt követően a megnövekedett feladatok, a határozatok eredményesebb végrehajtása érdekében az SZMT Elnöksége úgy határozta meg feladatait és munkamódszerét, hogy az az eddigieknél hatékonyabban segítse a szakszervezeti mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását. VISSZHANQ „Nem szabad megszűnnie !“ című cikkre mint a legilletékesebb kívánok választ adni a felmerült kérdésekkel kapcsolatosan. Először is arra a sokak áltál feltett kérdésre, kik érdeklődésüket fejezték az iránt többek között, hogy mi is az és ki is az a Városi Szövetkezeti Bizottság, mely létrehozta és üzemelteti a szóban forgó ifjúsági klubot és milyen ifjúsági IcjLubról is van szó. Ezek a kérdések jogosak,’ ugyanis tudni kell. mit és milyen irányú közérdekű ügyet kell elősegíteni és támogatni, hiszen ebben az esetben nem kisebb feladat megoldásáról van szó, mint a kisipari szövetkezetek és vállalatok anyagi összefogásáról, mely a kisipari szövetkezet, vállalat dolgozó fiataljainak kulturált körülmények közötti nevelését, szórakozását és különféle szakkörök létrehozását szolgálná. A klub létrehozása a Tolna megyei KISZÖV vezetősége és a vezetőség irányítása mellett működő megyei, majd a Szekszárd városi szövetkezeti bizottság, kinek feladata a kisipari szövetkezetek tagjainak, dolgozóinak politikai, kulturális és sporttevékenységeinek szervezése, irányítása — és a szekszárdi 5 kisipari szövetkezetek vezetőségeinek határozatából született meg, annak érdekében, hogy a szövetkezeti tagság 10 éves kérésének tegyenek eleget a kisipari szövetkezeti klub létrehozásával, ahol a tagság szórakozási igényeit ki tudja elégíteni, és a szövetkezeti fiatalok otthonra találjanak, a KISZ-a!apszervezet rendezvényeit kultúráit körülmények között meg tudja tartani és azt magáénak tudja mondani. A fentiek érdekében hozott határozat valóra vált. 1966-ban az 5 szekszárdi kisipari szövetkezet nemes összefogása anyagi segítsége teremtette meg az alapot a klub beindításához. A Szekszárdi Építőipari Szövetkezet biztosította a helyiséget és együttesen a KISZÖV megyei és városi szövetkezeti bizottságainak segítségével jött létre a további működtetéshez, fenntartásihoz szükséges anyagi alap, melyet a szekszárdi kisipari szövetkezetek kulturális alapjaiból fedeznek. A klub programja biztosította a szervezetszerű működést, létrejött az önálló zenekar, az irodalmi színpad és az 500 könyvből állc könyvtár, és különböző társasjátékok biztosították az igényeknek megfelelő szórakozást. A klub rövid időn belül ismertté és közkedveltté vált a szövetkezeti fiatalok, de nem utolsó sorban a város fiataljai körében egyaránt. Egyre többen kérték felvételüket a klubtagok sorába. Az eredeti terv ellenére, tudván azt, hogy nemes célt és közös ügyet szolgálunk azzal, ha helyet adunk és otthont nyújtunk a kisipari szövetkezeti tagság mellett vállalati fiatalok számára is, felvételüket nem tagadtuk meg. De a taglétszám növekedésével együtt nőtt a klub vezetőségének gondja is. A rendelkezésre álló helyiség szűknek bizonyult, a további bővítés és a költségvetés növelése nem állott módunkban, hiszen így is már erőnkön felül vállaltunk. Kerestük a megfelelő megoldást a nagyobb helyiség biztosítása érdekében, mely Szekszárd viszonylatát figyelembe véve szinte megoldhatatlan problémának látszott. Ez hozta az ötletet, melyet tett követett, hogy felkeressük a Vendéglátóipari Vállalat vezetőit, hogy erejükhöz mérten segítséget nyújtsanak az általunk megoldatlan probléma rendezéséhez. A városi KlSZ-bizottság titkárával, ki a klub védnökségét vállalta felkerestük Csapiáros Lajos elvtársat, a Vendéglátóipari Vállalat forgalmi osztályának vezetőjét, igazgató- helyettesét, valamint Vígh József elvtársat, a szekszárdi Garay- szálló vezetőjét, a Vendéglátóipari Vállalat KISZ-bizottságát, akikben megértő segítőtársakra találtunk. Előadva problémánkat, ismerve ennek közérdekű jelentőségét, kérésünknek helyt adva, rendelkezésünkre bocsátották hetenként két esetben a Garay-szálló táncos helyiségét. Biztosították a klubtagok részére a szeszmentes kiszolgálást, vállalták az áramfogyasztás költségeit. E nemes összefogással juthattunk el odáig, hogy klubunk városi klubbá alakulhatott át és folytathattuk klubéletünket Szekszárd város egyik legszebb termében. A klub taglétszáma ma már 280, mely kisipari szövetkezetek és vállalati dolgozók fiataljaiból tevődik össze, önálló irodalmi színpaddal és zenekarral rendelkezünk. A további tervünk a klubon belül különböző szakkörök létrehozása, melyeket a klubtagság kívánságainak és érdeklődési körének figyelembevétele mellett kívánunk létrehozni. A fent említett tervek megvalósítása érdekében van szükség elsősorban azon vállalatok vezetőinek anyagi támogatására, melyet mi már teljes egészében vállalni nem tudunk, ahová klubtagjaink munkahelyeik szerint tartoznak. De nem utolsó sorban támogatást segítséget várunk és kérünk városunk népművelési szerveitől Meg vagyunk győződve arról, és remélni merjük, hogy kéréseink meghallgatásra találnak, melyet az 1016/1067-es Korm. sz. rendelet és határozat rögzít és biztosít. Megnyugtatásul közölhetem a klub tagságával hogy nincs aggodalomra ok, ,.lesz klub továbbra is az emeleten”, sőt, a klubestek szombati és vasárnapi estéken is biztosítva lesznek, melyre Vígh Tózsef elvtárs, a Garay-szálló vezetője határozott ígéretet tett. örömmel vettük, hogy már az eddig leközölt cikkek nyomán megnőtt az érdeklődé« és a segíteni akarás a klub további működésének olőseeítése érdekében. A BM-klub vezetősége biztosította az irodalmi színpadunk próbáinak megtartására a klub színpadát. A megvei könyvtár igazgatója felajánlotta közös eevüttműködé- -ó+. segítségét irodalmi színpadunk, zenekarunk részére, valamim :nervenes «ránításiáfc vidéki föllépések esetére, melyért a klubtagság •'ivében köszönetét mondunk. Váríuk a további segítséget e nemes és terveink végrehajtása érdekében. Telek Jutván Szekszárd Várnai vrfivefkezeti Bizottsági titkár
