Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

Papírforma helyett differenciálás Nem csökkent a magánépítkezés üteme — Kevés mezőgazdasági szakember épít Beszélgetés Szigetvári Ernővel Felkerestük Szigetvári Ernőt, az OTP Tolna megyei Fiókjának osztályvezetőjét, hogy beszélges­sünk vele az építési kölcsö- nökről, magánépítkezésekrol. — Kezdjük a lényegnél: A köztu­dat szerint csökkent az egy-eg> építtetőnek adható hitel nagysága, ugyanakkor közismert, hogy az épí­tési költségek emelkedtek. Az ál­lam biztosít ugyan jelentős dotá­ciót, de ezt figyelembe véve is úgy tűnik, hogy az építési feltételek, lehetőségek kedvezőtlenebbek, mint korábban voltak: az OTP azelőtt jobban segítette a magánépitkezé- seket. — Több változás következett be kétségtelen, de inkább úgy értékelhető, hogy most sokkal differenciáltabb a segítség, hi­telnyújtás, mint korábban volt, s ez társadalmilag nézve igaz­ságosabb, ésszerűbb. Amennyi­ben egyes esetekben hátrányt jelent, annyiban ott az általános előnye, hogy helyes irányba ösztönöz. Korábban a papírfor­mán volt a hangsúly: a hitel­igénylő bejött hozzánk, s ha rendben voltak a papírjai, a mechanikusan meghatározott sa­ját erőt biztosította, folyósítot­tuk a kölcsönt, aminek nagy­sága ugyancsak szabványszerű­ségen alapult. Most az egyéni el­bíráláson, a differenciáláson van a hangsúly. A hitelt azelőtt mindenki megkapta, ha rendben volt a papírforma, még akkor is, ha az illetőnek 2—300 000 fo­rintja volt a takarékban, s úgy gondolkodott, hogy az csak ka­matozzon ott öt százalékért, és előnyösebb hitelt felvenni két százalékért. Az új gazdasági mechanizmusnak az az egyik alapelve, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőket ésszerűbben kell felhasználni. Ezt mi a ma­gunk területén úgy értelmezzük, hogy a szabványok helyett az egyéni körülményeket vesszük alapul. — Nézzük a számokat, hogyan ala­kul a magánépítkezés a statisztika tükrében? — Tavaly városban legfel­jebb 40 000, falun 30 000 forint kölcsönt adtunk. Az idei diffe­renciált gazdálkodás jegyében nem kötjük magunkat a merev számokhoz, esetenként akár 70 00 forintig is elmehetünk. Az 1966-os év építési hitelfolyósítás szempontjából kiugró év volt, akkor 1113 építőnek nyújtottunk hitelt, összesen 61 millió forin­tot. Tavaly 901-en kaptak ösz- szesen 40,5 millió forint építési hitelt. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, ezt az évet kell alapul venni. Az idén először vontatot­tan haladt a hiteligény, mert az emberekben volt némi bizony­talanság- Ez azonban néhány hó­nap alatt eloszlott, az emberek rájöttek, hogy az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeit sok tekintetben kedvezőbbek a vártnál, ezért hirtelen nagy számban jelentkezett az építési kedv, vagyis a hiteligény. Jel­lemző, hogy tavaly júliusban 79 építési igény jelentkezett, az idén 126, tavaly augusztusban 78-an kértek és kaptak hitelt, az idén 130-an. Mivel napjainkban is sorra jönnek az igénylők, az idén minden előjel szerint töb­ben kapnak hitelt, mint tavaly. — A kamatterhek növekedtek. Ez hogyan érezteti hatását? „Mi, a járási oktatási bizottság...“ Ősztől már négyezren tanulnak Az évad teljes beindulása előt­ti teendők megbeszélésére, ked­den délelőtt Szeles zárdon érte­kezletre jöttek össze az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága irá­nyításával működő járási okta­tási bizottság tagjai. Célul tűz­ték, hogy most elsősorban tar­talmi szempontból elemzik a múlt évi párt- és tömegszerve­zeti oktatás járási tapasztalatait és megjelölik a most induló évad legfontosabb teendőit. Mi­vel a járásban már mind a 13 marxista középfokú tanfolyam beindult, a kezdeti tapasztalatok összegezése végett meghívták er­re a tanácskozásra a közép- káderképzést szolgáló tanfolya­mok vezetőit is. Vitaindítót Hanoi József, a já­rási pártbizottság osztályvezetője tartott. Az elmúlt pártoktatási évad sokatmondó számai közül csu­pán egyet kiemelve, kimutat­ható, hogy a szekszárdi járásban a világnézeti tisztázódást, a helyi politikai igényeket magasabb színvonalon kielégítő pártokta­tási formák vonzották a hallga­tóságot. Kilencvenöt tanfolyamot indí­tottak először a járásban, de az oktatási évad végén mégis 101 helyen fejezték be sikeresen az évet. Hogyan lehetséges? Menet­közben újakat is indítottak és úgy fejlődtek, hogy a minőségi követelményekkel is lépést tud­tak tartani. Megállapították, hogy a kong­resszusi anyagok feldolgozásá­nak, a gazdasági reform propa- gandájánnk, mint fő célkitűzé­seknek teljesítése mellett sokat adott a pártoktatás a hazafiság, a proletár nemzetköziség, a szo­cialista erkölcs fogalmainak tisz­tázásával, a helyes felfogás to­vábbi térhódítását szolgálva. Megnőtt a nők részvétele a pártoktatásban (négyszázötven- nyolcán voltak), viszont nem tartják kielégítőnek a külön­böző szinten dolgozó vezetők bekapcsolódását. A reprezenta­tív felmérések során kiderült, hogy a vezetők aránya csupán 58,4 százalékos, negyven száza­léknál magasabb a kimaradás. „A mai vezetői tennivalókhoz elengedhetetlen az ideológiai is­meretek rendszeres gyarapítása, a marxista műveltség és szemle­let fejlesztése”. A szekszárdi járási oktatási bizottság összejövetelén a párt- okitatási évad legfőbb teendőit az MSZMP Központi Bizottsága tit­kárságának 1968. februári hatá­rozatai alapján szabták meg. A központi határozatot alkalmaz­ták a járás sajátosságaira, az ed­digi alapokhoz és oktatási for­mákhoz kapcsolódva. Noha propagandistáik nyolc­vanöt százaléka közép- ég felső­fokú végzettséggel bír, korszerű­síteni kell ismereteiket és mód­szereiket. Gondoltak az idén az új párttagokra külön is. Tolnán és Bátaszéken a fiatal párttagok tanfolyamaihoz külön tematikát készítettek, hogy az új párt­tagok ott megfelelő alapképzést kaphassanak, minél előbb fel­zárkózhassanak a többihez. Több mint négyezren vannak a szekszárdi járásban a szep­temberben beindult középfokú marxista iskolák és az október második felében kezdő, egyéb politikai tanfolyamok hallgatói. A megnövekedebt érdeklődést bi­zonyítja, hogy Bátán, Faddon és E-ogyiszlón az előkészületek be­fejeztével újabb igények mutat­koznak. Munkaértekezletén foglalko­zott a járási oktatási bizottság a propagandisták módszertani felkészítésével, a velük szemben az élet által állított követelmé­nyekkel. „Blvont elméletieskedés helyett minden esetben ideoló­giai igényű választ kell kapja­nak a hallgatók a helyi gyakor­lati problémákra, hogy foko­zódjék tájékozódóképességük és javuljon eligazodást készségük”. Bírálóan szóba került a hall­gatókat sértő, bizonyítás nélküli szubjektív előadói kinyilatkoz­tatás, az egysíkúság, a. politikai illúziók keltésének károssága, majd felidézték a 10—15 éve propagandamunkát végzők jó módszereit, a szemléltető oktatás eredményességét. / Végül a járási oktatási bizott­ság saját tagjai között felosztot­ta a sokféle tanfolyam segítésé­nek, ellenőrzésének teendőit. Felkészült a szekszárdi járás­ban az oktatási bizottság arra. hogy októberben ..teljes gőzzel” beindulhasson a pártoktatás. — Mindenekelőtt meg kell em­líteni, hogy hozzánk senki sem azzal állít be, hogy mennyi a ka­mat, hanem azzal, hogy mennyi hitelt kaphat. A kamat összege ugyanis eloszlik a havi részietek­re, s így semmiképpen sem olyan tényező, ami kizárná az építke­zést. Azelőtt egységesen két szá­zalékot számoltunk fel az építé­si kölcsön után. Ez a népi de­mokratikus országok között a leg­alacsonyabb volt, s az állam ré­szére jelentős deficitet jelentett. A jelenlegi rendelkezések értel­mében 20 000 forintig, az úgyne­vezett alapkölcsönig két százalé­kot számítunk, azon felül, tehát a kiegészítő kölcsön után pedig hat százalékot. Társasházak ese­tében 40 000 forint az aíapköl- csön, s azon felül kell csak hat százalékos kamatot fizetni. Ez az intézkedés az állami deficit meg­szüntetése mellett azt is céloz­za, hogy magánépítkezések ese­tében az emberek minél többet alapozzanak saját erejükre. — A hiteligényeket ki tudja-e elé­gíteni az OTP? — Az igényeket, természetesen a diffei*nciálási elvek alapján, ki tudjuk elégíteni. Sőt, szorgal­mazzuk a szélesebb körű építési lehetőségek megteremtését. Ál­landó témánk a telekbiztosítás. Az illetékes tanácsi szervektől több közművesített telket kérünk, mert ez alapvető feltétele az építkezési ütem növekedésének. — Az állam meglehetősen nagy kedvezményeket nyújt családi ház építéséhez a pedagógusoknak, ál­lami gazdasági dolgozóknak, mező- gazdasági szakembereknek. Ez ko­rábban is megvolt, most is megvan. Mi a helyzet e téren? — A pedagógusok és az állami gazdasági dogozók élnek a lehe­tőséggel. igénybe veszik az épí­tési hitelt, a mezőgazdasági szak­emberek azonban csak kis mér­tékben. — A kölcsönt természetesen visz- sza is kell fizetni — ez alapvető. Vajon visszafizetik-e a hitelt a kérők? — Jelenleg 3500 személynek van Tolna megyében építési köl­csöne, összesen mintegy 250 mil­lió forint- Az emberek túlnyomó többsége pontosan fizeti a rész­leteket, a hátralék viszonylag alacsony: 260 000 forint — Mez'-’ be nyilatkozatát Szigetvári Ernő, BODA FERENC Műszergyárban A Mechanikai Mérőműszerek G yára Szekszárdi Gyáregységében sok ezer műszert gyártanak évente. Felvételünk a szereidében készült, ahol a szalagokon sok szekszárdi lány és asszony talál munkaalkalmat. Fotó: Bakó Jenő VISSZHANQ Az osztályvezető egyedül.~ „A tsz-távbeszélőigények fel­mérésére 1967. végén kaptam megbízást, amikor az 1968. éves terv elkészítése és a szükséges előkészületi munkák már meg­történtek. A tervkészítési időszak­ban beérkező igények az építési lehetőségeket többszörösen meg­haladták, ezért több népgazdasági érdekből fontos út- és vasútépí­téssel, árvédelemmel kapcsolatos munkát kellett lemondanom. A tsz-igények beérkezésekor a munkák felmérése iránt intézked­tem. A KPM IV. Postafőosztály 1968. évre 55 tsz-távbeszélő- állomás bekapcsolását tűzte ki feladatul, de kapacitás hiányában és egyéb soron kívül jelentkező munkák miatt, melyeknek elha­lasztása több milliós népgazdasá­gi beruházási munka leállítását eredményezte volna, ez ideig csak 22 távbeszélő-állomás bekapcsolá­sát tudtam végrehajtani. Az év végéig előreláthatóan még 10 tsz telefonbekapcsolását végeztetem el. A Tolna megyei tsz-állomésok építési költsége nagybani felmé­rés alapján 638 ezer forint. A munkák nagy terjedelmére való tekintettel, az előírt rendelke­zések értelmében, kiviteli terv készítése szükséges. Tervezői ka­pacitás lekötöttsége miatt a ki­viteli terv készítését csak az év végéig tudom biztosítani. A mun­kát a nagybani felmérés alapján megállapított építési költséggel 1969. éves tervembe felvettem.” GARAMVÖLGYI MIKLÓS ig. vezető Postaigazgatóság, Pécs Kiflit csak debrecenivel ? „A .Kiflit csak debrecenivel?' című cikkel kapcsolatban vizsgá­latot tartottunk a szekszárdi MÁVAUT .büfépavilonjában. A vizsgálat során az alábbiak nyer­tek megállapítást. A kérdéses na­pon a sütőipar nem szállította le a megrendelt mennyiségű péksü­teményt, így a kérdéses időpont­ban valóban nem volt több, mint ami a debreceni kiadásához szük­séges volt. Ez azonban nem volt indók arra, hogy a szolgálatban levő eladó a kért kifli kiadását megtagadja. Ezen nem megenged­hető eljárásért megfelelő kiokta­tásban és figyelmeztetésben ré­szesült. Egyben utasítást adtunk az üzem vezetője felé, hogy a pék­sütemény-rendelését a jövőben úgy adja le, hogy a folyamatos ellátást biztosítani tudja.” MÁV Utasellátó ÜV. Pécsi kirendeltség vezetője Kinek éri meg ? „A cikk nyomán tájékozódtam a Paks és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke­zetnél és megtudtam, hogy bizo­nyos mennyiségű zöldség-gyü­mölcsöt (például január 1-től augusztus 9-ig 175 mázsa) érté­kesítettek a lakosság részére ve- ' uvesboltjaikon keresztül. Ezek a boltok az egyéb áruk mellett ter­mészetes nem tudnak intenzíven foglalkozni zöldség-gyümölcs áru­sítással. Szakbolt nyitása viszont nem lenne gazdaságos a fenti szerv részére. Éppen ezért, amennyiben ilyen magánkereske­dői iparengedély-kérelem érkezne be az I. fokú kereskedelmi ható­ságunkhoz, annak kiadása nem ütközne akadályba.” Tolna megyei Tanács VB. Kereskedelmi Osztálya Korsós István osztályvezető

Next

/
Thumbnails
Contents