Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
Tengelici töprengések i. TENGELIC KÖZSÉG NEVÉT százötven éve hiába kereste volna bárki is Magyarország térképén. Épp így hiába való lett volna ez az igyekezet hetven esztendővel ezelőtt. Az elnevezések (Alsó-, Felső-, Csapószőlőhegy) máig bizonyítják, hogy Tengelic nem tartozik hazánk zárt települési formájú községei közé. Kereken tizenegy- ezer holdas határa a legutolsó népszámlálás szerint kb. 3800 személynek adott otthont. A háromezer-nyolcszázas szám Magyarországon közepes nagyságrendű települési kategória. Itt azonban ez képletesen értendő. hiszen a tulajdonképpeni falu centrumában csak ezernyolcszazán élnek. A „centrum” megjelölés Ten- gelicen közismert és általánosan használatos. A távolról érkező látogató előtt kissé rejtélyesnek tűnik, hogy miért? A falunak ugyanis a szokásos értelemben vett középpontja, centruma, nincsen. Négy — csak részben, és akkor is némi jóakarattal — pormentesítettnek nevezhető út, mégcsak nem is szabályos keresztirányú találkozása táján lelhető egy emeletes ház, előtte kövezett járdasziget. Odébb az önkiszolgáló, a tej-, a húsbolt, a vendéglő és eszpresszó, a tűzoltószertár, meg egy füves terület, mely a jövőben bízók előtt valamiféle parkszerű képződmény csiráit rejtheti magában. A MEGSZOKOTT FALUKÖZPONTNAK (tanácsháza, templom, boltok, módosabb házak és általában egy tér) nyoma nincs. Mindennek oka könnyűszerrel visszavezethető a bevezetőben említett térképekre. Tengelicnek csak — néhány máig élő idős ember éveinek számával mérhető — múltja van, történelme, mint annyi más megyebeli községnek, nincs. Eredeti neve alighanem országosan sem gyakori, tulajdonjogi viszonyokra vall Nem túl régen még Gindli-csa- ládnak nevezték. Félreérthetetlen utalással a régi birtokviszonyokra. A Gindlieké, vagy más helyesírással: Gindlyeké. volt ez a határ, még másfél emberöltővel ezelőtt is. Nemcsak a valamikori kereskedő-birtokos család neve szokatlan. Az általános iskola előtt lévő emlékműre vésett nevek is változatosak. Balogok, Bogáncsok, Fejősök és Gáncsok után Cehmeisterek. Gerczingerek, sőt franciás ízű Raliion nevezetűek következnek. Utalva arra, hogy a falu már keletkezésekor vegyes népességű volt. A keletkezés dátuma minden csak nem régi. Az itteni parcellázás — mely egyben a falu jellegtelen településszerkezetének közvetlen okozója — az, 1906 és 1908 közötti években kezdődött. — Kis Amerika, — mondotta valaki a közelmúltban. Ebben nem kevés az igazság. A SZÄZAD ELEJÉN bátorság kellett ahhoz, hogy valaki eladjon négy-öt hold földet és az árán itt kétannyi homokot vásároljon. Több tucat faluból jöttek a vállalkozók és az apák vállalkozó szelleme úgy tűnik, hogy öröklődött. A tengeliciek megbirkóztak a homokkal, jól gazdálkodtak, szőlőt telepítettek és az állattenyésztés — elsősorban a sertéstenyésztés — mestereivé lettek. A falu ma gazdag. A toliforgatót hosszú itteni tartózkodásra serkentő tanulmány, kecsegtető tárgva lehetne a paraszti gazdagodás tengelici út- jait-módjait nyomon követni, a múlttól máig végig vizsgálni. Vizsgálódásunk körét mégis leszűkítettük. Az elkövetkezendőkben semmi mással nem óhajtunk foglalkozni mint, hogy miként élnek ma a tengelici értelmiségiek? Akinek volt már mikroszkóp a kezében, az tudja, hogy a kereső látószögét szűkíteni és tágítani egyaránt lehet. A továbbiakban nem beszélünk a község teljes közigazgatási határai között élő valamennyi értelmiségiről, hanem csak azokról, akiket lakóhelyük és mindennapjaik folyása a tényleges centrumhoz, a mindössze ezernyolcszáz lakosú községmaghoz köt. Érzésünk szerint épp elegen vannak ahhoz, hogy bőséges tered adjanak némi töprengéshez. ORDAS IVÁN (Folytatjuk) Mézesnapok Hamisított viasz és méhpempő — A hobby egyik eredménye: kétmillió dollár Soha még olyan nagy sikere nem volt Szekszárdon kiállításnak, mint most a mézesnapok alkalmából a Garay-szálló nagytermében megrendezett méhészeti bemutatónak. A megnyitón még a lépcsőházban is álltak, s utána állandóan tömegek tekintették meg. Látható itt a hamisított viasztól kezdve a méztermékekből készített kozmetikai cikkekig és a méhpempőig minden. Osztrák méhész bemutatja a műanyag kaptárt. Az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság malomkerék nagyságú valódi méhviaszt és egyéb szép termékeket állított ki. Kitűnő süteményeket kóstolhat a kedves látogató és kap egy receptet 12 féle mézes sütemény készítéséhez. Sőt ötdekás kis műanyag tubusban mézet is osztogattak a látogatóknak pénteken és szombaton, amíg el nem fogyott az 1500 miniatűr mézesbödön. A cél mindenképpen az, hogy propagandát és kedvet teremtsenek a nagyobb mézfogyasztáshoz. Uj-Zélandban évente három kiló mézet fogyaszt átlagosan egy ember, nálunk 30 dekát. Cukorból a Horthy-korszakban, 1937— 38-ban egy ember 10,6 kilót fogyasztott átlagosan. Magyarországon 1965—1966-ban 32,3 kilót. A mézfogyasztás viszont csak tíz dekával növekedett. Ezeket az adatokat a kiállítás megtekintése után a MÉSZÖV székházában megtartott sajtófogadáson ismertették a Népújság munkatársaival. Kocsis Sándor, az Országos Szövetkezeti Méhészeti Vállalat igazgatója rendkívül érdekes eredményekről és kísérletekről beszélt. Évi kétmillió dollárt hoz a népgazdaságnak a mézexport. A felszabadulás előtt mindössze 70 vagon volt az ország évi méztermése, az idén viszont csak az export 600 vagon. Negyvenezer méhész, főként nyugdíjas ember foglalkozik a kitűnő hobbyval. Kocsis Sándor kicsit tréfásan így nevezi a méhészkedést, ami hasznos a népgazdaságnak, a 40 ezer embernek, és az egész mezőgazdaságnak, mert a méhek beporzó tevékenysége szinte felbecsülhetetlen hasznot hajt. A Budapesti Orvostudományi Egyetem kórélettani intézete kísérleteket végez a méz hatásával kapcsolatban. Milyen az akácméz hatása a fizikai teljesítményre, az idegrendszerre, a tanulásra, a vérnyomásra. Az eredmény hallatlanul jó képet mutat, a méz szinte gyógyító hatású. A MÉSZÖV sajtótájékoztatóján Kálmán Gyula, az igazgatóság elnöke ismertette a megye fmsz- hálózatának helyzetét, eredményeit, beleértve a takarékszövetkezetek fejlődését is. Tavaly még volt egy veszteséges fmsz a megyében, most már ez is nyereséges. Az első félévben csaknem 20 millió forint az fmsz-ek gazdálkodási eredménye. A forgalom tíz százalékkal magasabb a kereskedelemben, mint tavaly, és nőtt a vendéglátóipari forgalom is. A takarékszövetkezeti mozgalom, ami megyénkben kezdődött, 1957-ben Dunaföldvá- ron, jelenleg is Tolna megyében a legelterjedtebb és a legjobb: 21 önálló takarékszövetkezet dolgozik. „Az ország legjobb takarékszövetkezete” serleg azóta is Tolna megyében van, amióta megalapították. Kálmán Gyula beszélt a szövetkezetek új alapszabályának előkészületeiről. A felsőbb szerv ad alapszabálymintát, de a végső formát maguk a szövetkezetek készítik el, önállóan, a tagok bevonásával. A tagok között igen sok a nő Tolna megye fmsz-há- lózatában. A Népújság munkatársai kérdéseket tettek fel a lakosságot közvetlenül érintő különböző problémákkal kapcsolatban, például: a város kereskedelmének várható javulása, a mintaboltok szerepe, a méhészutánpótlás, a kertszövetkezetek stb. Kiderült, hogy az fmsz-hálózatnak sem jobbak az árubeszerzési lehetőségei, mint a Népboltnak. A vá'aszték, amit az üzletekben kínálnak attól függ. milyenek a kereskedelmi dolgozók. illetve mennyire járnak utána a keresett árucikkeknek. Sajnos Tolna megye másod-, sőt harmadrangú szerepet játszik a baranyai nagykereskedelmi vállalatok elosztó tevékenységében. \ Vasárnap dunántúli méhésztalálkozó lesz Szekszárdon, hétfőn pedig az fmsz-ek alapító tagjait hívják össze tanácskozásra. A mézesnapok nagy sikerű kiállítását 25-éig tartják nyitva. Népiíjsá« 5 1968. szeptember 22. Kenyérvita S orban állnak az emberek a kenyérért. Nem a Népbolt, nem a fogyasztási szövetkezet boltjai előtt, hanem a szekszárdi sütőipar minta-, illetve szakboltja előtt. És ebből van a vita. Vita a kereskedelem, vita a vásárlók és a sütőipari vállalat között. A vita oka: a minőség. Kétségtelen, hogy jobb a házikenyér, amit a szaküzletben hoznak forgalomba, mint a Népbolt üzleteiben forgalomba hozott vekni. Ha pedig van egy jobb minőség, akkor elkerülhetetlenül van egy gyengébb minőség. Ezért van az, hogy most a vásárlók is, a kereskedők is azt mondják, a sütőipar kétféle kenyeret állít elő: egy jobb minőségűt és egy gyengébb minőségűt. A jobbat a szaküzletben adják el, a gyengébb minőségűt a Népbolt és a fogyasztási szövetkezet boltjaiban árusítják. Érthető, hogy a Népbolt is, a fogyasztási szövetkezet is jobb kenyeret akar adni a vásárlóinak. És itt kezdődik a konfliktus. Konfliktus a vásárlók és boltosok, konfliktus a boltosok és a sütőipari vállalat között. A boltosok követelik a jobb kenyeret, a vásárlók is. A sütőipar nem tudja adni, arra hivatkozik, hogy a házikenyeret kézi erővel állítják elő, nincs annyi szakmunkásuk, mint amennyi kellene. A vásárlók viszont követelik a jobb kenyeret. Sorban állnak. A sütőipar most tett egy intézkedést: beállított még egy brigádot és így naponta negyven mázsa házikenyeret tud forgalomba hozni a saját boltjában. De csak a saját boltjában. És ez megint vitatéma. A nemrég megnyílt MÉK-mintabolt vezetői bejelentették annak idején, hogy a különböző házi húskészítmények mellé adnak majd házikenyeret is. Azóta sem adnak. Kértek a sütőipartól. Nem adtak nekik, csak veknit. Most ezt árusítják. A vásárlók is becsapva érzik magukat, a boltbeliek is. Szó, ami szó, a vita már odáig fajult, hogy a Népbolt visszaküldött jó néhány mázsa kenyeret, süteményt a sütőiparnak, mondván, ez nem olyan minőségű, amilyent ő forgalomba hozhat, árulja ezt a sütőipar a saját boltjában. Igaza van a Népboltnak, hogy jobban „megszőrözi” a minőséget? Igaza. Feltétlenül igaza, higz így jobb minőségű kenyeret tud adni vásárlóinak. Ezzel a „szőrözéssel” arra kényszeríti a sütőipart, hogy jobb kenyeret, jobb minőségű süteményt küldjön a Népboltnak is. Ebből a vitából csak a vásárlóknak lehet haszna. És, hogy a meglévő gépekkel, nagyüzemi módon sütőüzemekben is lehet azért az eddiginél jobb kenyeret sütni, azt bizonyítja a bonyhádi, a dunaföld- vári és sok más példa is. Bizonyára a most kirobbant vita arra kényszeríti majd a Szekszárdi Sütőipari Vállalatot, hogy jobb kenyeret gyártson, ne csak a szaküzlete, hanem a Népbolt részére is. A sütőipar érvei is elfogadhatók. Képtelen visszaállni a kézi kenyérgyártásra. Készíthet ilyen kenyeret is, de ez maximum negyven mázsa naponta. Géppel kell előállítani a kenyér zömét, de mint sok más megyebeli példa bizonyítja: géppel is lehet jobb minőségű kenyeret gyártahi, mint amilyen minőségű eddig a szekszárdi volt. Mi a megoldás? Szerintünk az, hogy a házikenyeret ne csak a sütőipari vállalat szakboltjában hozzák forgalomba, hanem osszák el a város üzletei között. Mindenki kapjon belőle. Addig, amíg van. Szerintünk ez az egyedüli megoldás, mert a kenyérvita különben elfajulhat, és ezt senki sem akarhatja. Megértjük a sütőipar problémáit, megértjük, hogy jobb kenyérrel akarja megnyerni a vásárlóit, de megértjük a Népbolt és a fogyasztási szövetkezet vezetőit is, akik szintén ezt akarják. Nekik is vannak vásárlóik és ezek a vásárlók is jobb kenyeret követelnek. Ez a helyzet most. Megjelent a házikenyér és kirobbant a kenyérvita. A házikenyér minősége jobb, ez kétségtelen, hisz ezért is vezették be. A házikenyérrel elégedettek az emberek, a gépi úton előállított kenyér minőségét vitatják. Most nem az a feladat, hogy a házikenr\r minőségét rontsák, hanem az, hogy a gépi úton előállított kenyérét javítsák. Mert a vita csak akkor és úgy fog csökkenni, amikor és ahogy közelíti a gépi úton előállított kenyér minősége a kézi erővel előállítottét. Szerintünk ez az egyedüli lehetséges megoldás és nem az, hogy ezek után megszüntessék a házi- kenyér gyártását. Mert mint sok mindenben, ebben a kérdésben sem lehet visszalépés. SZALAI JANOS életbiztosítást kötni! A statisztika szerint túlnyomó többségben a biztosítási összeget maga a biztosított veszi fel, s emellett az életbiztosítás megkötésétől kezdve — nem várt esetekre — gondoskodik hozátartozóiról. Például a 40 éves korban kötött 20 éves tartamú, 20 000 Ft összegű életbiztosítás havi díja 72 Ft. A biztosítási összeget az Állami Biztosító a 20 év elteltével a biztosítottnak, vagy annak korábbi halála esetén a kötvény bemutatójának azonnal kifizeti. Az életbiztosítás adó- és illetékmentes, 2 év után kölcsönt lehet rá felvenni, tőkésíthető és visszavásárolható. (285)
