Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
Akik eloszor választanak... Az eiSzS veMtCségválaszSs őía eHelt két esztendő alatt csaknem 11QQ új párttaggal erősödtek a Tolna megyei pártszervezetek. Az új párttagok az október 1-től november 16-ig mindenütt sorra kerülő tisztújítás kiemelkedő aktusain első alkalommal vesznek részt. Ott lesznek azokon a taggyűléseken, ahol a „régiek és újak** összefogását és összeforrá- sát megvalósító, a sikerek fokozásán fáradozó pártszervezetek az egész párttagság közkincsévé teszik a két esztendő közösen elkészített számadását és mérlegét. A növekvő kommunista család új tagjai megtalálhatók az élet küiöfTbözö területein, * Egy a sok közül — ennek is tartja magát — a gyógyító kés ifjú szakorvosa, a pincehelyi járási kórházban dolgozó kommunista sebészdoktor. Biztosan nem találkozott még dr. Csík János sebésszel az, aki szigorúan kitart amellett, hogy az orvosi hivatás ellentétes a politizálással. Nem kellene ahhoz kétórás beszélgetés, hogy alapos cáfolatot nyerjen, s hiedelmét módosítsa. A kórházban még csak öten vannak a kommunisták, nincs önálló pártszervezetük. A községi pártszervezet tagjai bizonyítják, hogy Csík doktor ott elhangzott felszólalásai politikus alkatáról árulkodnak. Egy esztendeje került a párttagok közé, tősgyökeres pincehelyi, nagyszülei is ott éltek. Munkahelyén, a pincehelyi kórházban beteglátogatási idő előtt kerestem fel a fiatal doktort Az ápolónő udvariasan közölte, meg kell várnom, amíg a doktor beadja a vénás injekciót. Filozofikus beállítottságú, minden iránt érdeklődő, komoly, szenvedélyesen érvelő embernek tűnik a nyílt tekintetű, fekete hajú férfi. Híre és a látszat nem csal. Kiváló vitapartnernek bizonyul, akár a világeseményekről, akár a_ párt politikájának megértéséről, vagy félreértéséről beszélgetünk. Tájékozottsága, meggyőző szavai bizonyítják, hogy nem egy esztendeje kezdte járni a mozgalmi iskolát. A korábbi, másfél évtizedes ifjúsági mozgalom „Mindenkitől lehet (ahol később - tagja lett a járási KISZ-bizottságnak is), a pécsi egyetemi évek idején telente, az ormánsági falukutató mozgalomban gyalogszerrél megtett kilométerek, a falusi népművelés időszaka nem maradt nyomtalan. Ez a szakasz — így fogalmaz — számára „a politikai tevékenység tekintélynövelő időszakává vált”. — Most itt prófétáskodtam a saját hazámban. Jól érzem magam, itt is akarok maradni. — Tavasszal szakvizsgázott, a pártmunkában pedig legjobb tudása szerint vesz részt. — Tudom, hogy szokványos a kérdés, mégis megkockáztatom. Érdekelne, mi váltotta ki elhatározását, mi hozta a doktor elvtársat a pártba? — Már egyetemista koromban is javasolták nekem kommunista barátaim. Vártam á világnézeti érésre. Kinőttem aztán a KISZ- ből, úgy éreztem, hogy politikailag is felnőttem. Tavaly jelentkeztem és felvettek. — Itt még nincs külön, önálló pártszervezetünk. Milyen politikai munkára nyílik így lehetősége? — Itt a kórházban szakszervezeti elnök vagyok. Kevés ugyan a szabad időnk, de ne higgye, hogy nem politizálunk. A községi pártszervezetben, a munkatársakkal, vagy baráti körben élénken megvitatjuk az eseményeket. Lemaradni nem akarunk. Itt is adódik lehetőség — mondja, bár elégedetlen a maguk teremtette kórházi mozgalmi-kulturális élettel. Nemrégiben éjfélig beszélgetett az egyik — szektához tartozó — betegével, témájuk a kuruzslás és a tudomány ellentéte volt. — Úgy ismerik önt,' hogy kommunista elkötelezettségének megfelelően, érzékenyen reagál tanúim* az idegen, a torz nézetekre. — Soha nem teszem ezt egyéni boldogulási célokkal. Igaz, nem mondja senki, de nem is vádolhatnak ezzel. — Szeretek politizálni, megszoktam még az egyetemen, az ifjúsági mozgalomban. A másfajta fűtésre felfigyelek, reagálok rá, de az önálló érvek ösz- szecsapásának vagyok a híve. A tilos kikiáltása helyett, világnézeti meggyőződésemből fakadóan szeretek őszintén szembenézni önmagámmal és másokkal. Mint a bors, mely kicsi, de erős. Orvosi munkája során is az őszinte tájékoztatást alkalmazza, jót, rosszat egyaránt közöl a hozzátartozóval. Ezt igényli ő maga is, és úgy tevékenykedik, hogy amiben tud, mindig segít a községi pártszervezetben, amely őt felvette, ahova tartozik. Sokoldalú ember. A kommunista orvos kicsire, nagyra egyaránt figyel. Észreveszi a szálkának tűnő, de valójában geren- dányi jelenséget éppen úgy, mint a felnagyított túlzásokat. Portréja a vitakészség előnyeiről és hátrányairól folytatott beszélgetés folyamán, így egészül ki. — Nagyon fontosnak tartom, hogy igényeljük, építsünk mások véleményére, értsük az embereket. Mindenkitől lehet tanulni, de kell is. Az egyszerű bácsi néha többet és jobb gondolatot ad, mint a fejlett, a kvalifikált ember — mondja dr. Csík János sebészdoktor, aki egy esztendeje került be a pincehelyi pártszervezet tagjai közé. Érti és hirdeti a párt politikáját. Híre és a látszat nem csal. SOMI BENJAMINNÉ Mind közelebb a világszínvonalhoz Versenyt a termelőszövetkezetek között! Az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer hasznát, előnyeit Tolnán, Baranyán túl a. Tiszántúlon is megismerték. Dr. Vincze László, az iregszemcsei kutatóintézet tudományos főmunkatársa egyszer tréfásan mondotta: ennek a rendszernek a kidolgozását a zeneszerzéshez hasonlítanám. A hangjegyekből megkomponáltunk egy zeneszámot, de több fesztiválon el kell játszanunk, hogy mindenki megkedvelje. Valóban, sláger már ez a rendszer, hiszen a két dunántúli megyében millió literekben mérik már azt a tejtöbbletet, amelyet ennek alkalmazásával termeltek. Mégis, több éves tapasztalatok után is lehet róla újat mondani. Ezért tartotta kibővített osztályértekezletét a megyei párbizottság mezőgazdasági osztálya is pénteken az iregszemcsei kutatóintézetben. Dr. Kurnik Érnő- professzor, az intézet igazgátója rövid tájékoztatót adott a legújabb felmérések ‘ eredményeiről. Miután több ezer gazdaság adatait nehéz figyelemmel kísérni, reprezentatív felmérést végzett az intézet nyolc Tolna, négy Baranya és egy Csongrád megyei termelőszövetkezetben. A felmérés adatai szerint a tizenhárom termelőszövetkezet átlagában — 1964-hez. mint bázisidőszakhoz viszonyítva — az egy tehénre jutó takarmánytermő terület 23 százalékkal csökkent, a tejtermelés viszont 154 százalékra nőtt. A vizsgált időszak alatt jó néhány termelőszövetkezetben olyan mértékben csökkent az egy tehénre jutó takarmánytermő terület, hogy már megközelíti a legfejlettebb állattenyésztő országok színvonalát. Az idei, rendkívül kedvezőtlen időjárás ismét bizonyított. Az intézet területe még az átlagosnál is kevesebb csapadékot kapott, mégis, az április végén betakarított őszi takarmánykeverék után a másod- sőt a harmadvetés is nagy tömegű takarmányt adott, vagy ad, illetve a főnövényként vetett kukorica és napraforgó is nagyon jó termést ígér. A vizsgált termelőszövetkezetek évi zöldtakarmány-terme- lése mintegy 40 mázsa kukoricának megfelelő fehérjetermést ígér. Általános helyeslésre talált dr. Vincze László javaslata: A több éves eredmények ismeretében a termelőszövetkezetek területi szövetségei indítsanak versenyt, amelynek alapja a tejtermelés, a takarmányfelhasználás és a termőterület arányának alakulása lenne. A szükséges felméréseket az intézet magára vállalná, a verseny helyezéseit megfelelő zsűri állítaná össze, és döntene a díjak — pénzjutalmak — odaítéléséről. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz építőipari szakmunkás- bizonyítvánnyal rendelkező könnyűgépkezelőket. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: személyesen, vagy írásban a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán Szekszárd, Tarcsay V. u. irodaház. (196) Kurnik professzor és munkatársai bemutatták azokat a kísérleteket is, amelyeket a rendszer finomítása, továbbfejlesztése érdekében végeznek. Egyebek között, hogy az őszi takarmány- keverék betakarítása után milyen eredménnyel lehet — mindenféle talajmunka nélkül, tehát a tarlóvetéssel — további termelést folytatni, illetve hogy a tavaszi vetés után ismételten csak az augusztusban vetett borsós napraforgó hoz megfelelő termést. FIGYELŐ K i sár hatók-e a termelők? A libahízlalási szerződéskötésekről van szó. Tolna megye néhány községében, főleg a paksi járásban és a Duna mentén a háztáji gazdaságok évről évre nagy mennyiségű libát tömnek és adnak el a fogyasztási szövetkezeteknek, illetőleg a fogyasztási szövetkezetek közvetítésével a Baromfiipari Országos Vállalat bá- taszéki kirendeltségének. Az elmúlt évek során kialakult az adás-vétel szinte már hagyományosnak nevezhető rendje, a szerződéskötés. A háztáji termelők ragaszkodnak ehhez a formához, mert megtanulták, felismerték a biztos értékesítés és a védőár előnyeit. Ragaszkodnak tehát a szerződéskötéshez, amelynek ismét most jött el az ideje. Meglepő azonban, hogy helyenként a fogyasztási szövetkezet vonakodik libahízlalási szerződést kötni a háztáji termelőkkel. Felvetődik tehát a kérdés, hogy jogos-e kizárni a háztáji gazdaságokat az adásvételnek eb- pől az előnyös lebonyolítási formájából? A válasz egyértelmű: nem jogos. A fogyasztási szövetkezetek akkor járnak el helyesen, ha ragaszkodnak az elmúlt évek gyakorlatához és biztosítják a szerződéskötéssel járó előnyöket a háztáji termelőknek. Ha ezt nem teszik, akkor sok kárt okoznak, hiszen mérséklik a libanevelési kedvet. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a hízott liba a szabadpiacon olcsóbb: 24 forint kilogrammonként. A szerződött hízott liba kilójáért viszont , 26 forintot fizetnek. Ezen túlmenően a hízlalási szerződés megkötése után libadarabonként 15 kilogramm májusi morzsolt kukorica illeti meg hatósági ároii a termelőt. Aki a takarmányjuttatást nem veszi igénybe, az kilogrammonként 28 forintot kap a libáért. — rr — Illyés Gyula, Czine Mihály, Lőrincze Lajos, Várkonyi Zoltán a TIT 1968/69. évi szabadegyetemén Sokat ígérő programmal. nyitja meg előadássorozatát a Babits Mihály Szabadegyetem, november 11-én a BM-klubban. Az 1968—69. évi műsor korunk művészetével foglalkozik. A program irodalmi részében a hallgatóság találkozni fog a világhírű, legnagyobb élő magyar költő, megyénk szülötte: Illyés Gyulával. Czine Mihály egyetemi tanár méltatásában. A rádióból jól ismert és közkedvelt Lőrincze Lajos professzor, az „Édes anyanyelvűnk” szerkesztője tart előadást korunk és napjaink nyelvéről. Ady-est keretében, halálának 50. évfordulóján a nagy költőről Mándi Gyula gimn. igazgató emlékezik meg, a Garay gimnázium irodalmi színpada és énekkara közreműködésével. Mindenkit foglalkoztat a készülő „Egri csillagok” című filmalkotás. Vár- komyi Zoltán rendező — interjú formájában — beszél a hallgatóságnak rendezői gondjairól, munkáiról és műhelydarabokat mutat be készülő filmjéből. A tavalyi sorozat legnépszerűbb előadója Czenner Mihály is megszólal — közkívánatra — a sorozatban. Igen érdekes előadásban a különböző rendezői felfogásokkal és színészi alakítással foglalkozik, a hangarchivum anyaga és — terv szerint — Men sáros László alakítása szemlélteti az előadást. ... Nagy érdeklődésre tarthat számot — főleg a női hallgatók körében — „az öltözködés művészete” című előadás, melynek célja annak bemutatása, hogy a modern és ízléses hogyan egyeztethető össze. Előadót és maneke- neket a Fővárosi Ruhaipari Tervező Vállalat biztosít. A képzőművészet és zene kedvelői is megtalálják a sorozatban amire várnak. Dr. Németh Lajos művészettörténész, főiskolai tanár a két világháború közötti festészetet vetíti hallgatói elé. A Szekszárdon már jól ismert Vá- mossy Ferenc építész az elmúlt 25 év kiemelkedő építészeti alkotásait mutatja be előadásban és képekben. Újszerű zenei előadást kapnak a hallgatók Dr. Ujfalussy Józseftől, akit sikerűit megszerezni a „Bartók és Kodály helye és hatása a modem zenei életben” című előadáshoz. A szabad- egyetem vezetősége Husek Rezső zongoraművész és a zeneiskola tanárai közreműködésére számít. Végezetül az sem közömbös, hogy mindezt olcsó bérlettel, az ifjúságnak külön kedvezménnyel nyújtja a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. Találkozó Tamási és az Egyesült Villamos Gépgyár MHSZ-szervezete között Éveken keresztül úgy ismerte megyénk lakossága a patronálást, mint egy-egy termelőszövetkezet és fővárosi üzem kapcsolatát, illetve a fővárosi üzem különböző formákban nyújtott segítségét. A kapcsolatok mindmáig is fennállnak, de a gazdasági segítséget egyre inkább felváltja a politikai kapcsolat. Ennek kifejezése az a kapcsolat is, amely az MHSZ tamási járási vezetősége, községi vezetősége, illetve a budapesti Egyesült Villamos Gépgyár MHSZ- szervezete között legutóbb létrejött. A tamásiak meghívására a közelmúltban az ÉVIG MHSZ- szervezetének vezetősége — Deák Ferenc titkár, Rádi i Attila, Tóth András tartalékos klubtitkár — és a lövészklub látogatott Tamásiba. A helybeliek részéről Szabó István járási titkár, Kovács József tsz-elnök, Bábel Dezső a pártbizottság képviseletében vett részt a találkozón, amelyen megjelent Lantos Ottó alezredes, az MHSZ megyei titkára is. A községi és az ÉVIG lövész- csapatai ebből az alkalomból versenyt is rendeztek. A díjakat a budapesti gyár KISZ-bizottsága nevében Fazekas István megbízott titkár adta át. A jövő év tavaszán a tamásiak viszonozzák a budapestiek látogatását.
