Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
— w Ünnepre készülnek a fiatalok JUBILEUMI MUNKAVERSENYEK A MEGYÉBEN A három nevezetes, félévszázados évforduló: a KMP és a KIMSZ megalakulása és az 1918 —19-es forradalmi események méltó megünneplésére készülnek a megye ifjúkommunistái. A gyárakban, üzemekben, kisipari termelőszövetkezetekben dolgozó KISZ-fiatalok a gazdag ünnepi program mellett további munkasikerek elérésével, jubileumi munkaversenyek indításával ünnepelnek. A Szekszárdi Bőrdíszmű KISZ- szervezete a közelmúltban indított jubileumi munka versenyt, amelyben többek között vállalják, hogy az exporttermékeket 1968. december 18-ig legyártják, fokozottabb figyelmet fordítanak a termékek minőségére. A Szekszárdi Szakály Testvérek Építőipari Ktsz KlSZ-szervezeté- nek fiataljai is versenyt hirdettek, amelynek eredményeit a jövő év októberében értékelik majd. A KISZ-szervezet vállalta azt, hogy a városban lévő — az évfordulókkal kapcsolatos — emléktáblákat társadalmi munkában újrafestik. Versenyeznek a fiatalok a Dombóvári Kesztyűgyárban, a Tolnai Selyemgyárban és a Bonyhádi Cipőgyárban is. A Tolna megyei KISZ-bizottság örömmel fogadta az iparban dolgozó fiatalok kezdeményezését, annál is inkább, mert a munkaverseny kiírásban tett vállalásokat mindenütt reális számítások előzték meg. A lelkesítő példáknak bizonyára sok követője lesz még, s az évfordulók napján jelentős eredményekről számolhatnak majd be a fiatalok. Már megint hiányzik a rendelet... iHiiimiHiHiiiHiiiiiiininminnniiHi MDB-elnökök L ehet, hogy én leszek a harmadik a vádlottak padján. A főszerkesztőt és a mezőgazdasági rovatvezetőt a TÜ- ZÉP már feljelentette és meg is indult az eljárás. Lehet, hogy én leszek a harmadik, de mégsem tudok szó nélkül elmenni, a TÜZÉP legfrissebb levele mellett, amelyben állításainkat ilyen érvekkel igyekszik cáfolni: „ ... Meg kell még jegyeznünk, hogy sehol olyan rendelkezés nincs, amely kötelezné az eladót a vevő olyan értelmű tájékoztatására, hogy a lehetőségeket úgy válassza meg, ami az eladó számára nem biztosítja a legkedvezőbb eredményt. Ha bármely eladó vállalat ezt tenné, ez azt jelenten?, hogy a legkisebb nyereségre való törekvés volna üzleti tevékenységének célja...” Nem tudom: van-e ilyen rendelkezés, nem is kutatom. Mindenesetre, ha nincs, úgy látszik kellene, mert mint e levél is mutatja, vannak még nálunk olyan gazdasági vezetők, akik hajlandók — persze erre sincs rendelkezés, de ezt szemrebbenés nélkül megteszik — enyhén szólva nem tájékoztatni a vevőt minden lehetőségről, 3Z olcsóbbról is a drágábbról is, a kedvezőtlenről is, a kedvezőről is. Erre mondja a népnyelv: „Eszi, nem eszi, nem kap mást!” Persze lehet, hogy kap, ha tudja, hogy van más lehetőség is, ha tudja, hogy más is van a raktárban, vagy másutt, nemcsak az, amit ajánlanak neki. Nem tudom mit tenne a TÜZÉP igazgatója, ha bemenne egy ruhaüzletbe és az ő elméletéből kiindulva csak egyféle nadrágot tennének eléje. Csak azt, amelyikből a boltnak, a vállalatnak a legnagyobb haszna van. Bizonyára méltatlankodna. Lehet, hogy még a panaszkönyvbe is beírna. Pedig nem tettek mást, mint azt: nem világosították fel a vásárlót, hogy van másféle nadrágjuk is, de ha az sem tetszik, akkor tudnak még olcsóbb megoldást is ajánlani. Vagy egy másik esetet. Bútort venne a TÜZÉP igazgatója. Kérné szállítsák haza. A bútorüzlet haza is szállíttatná és végül kiderülne, olyan vállalattal vitették haza a bútort, amely drágábban szállít, mint a másik. Ezt sem venné jó néven. Elmenne a bútorüzletbe és megmondaná a magáét. Talán még azt is megkérdezné: „Miért nem az olcsóbb megoldást választották?”, mire a bolt vezetői úgy válaszolnának: „Ha az olcsóbbat választjuk, akkor keveset keresünk a bolton. Ha olcsóbb fuvart akart, akkor járt volna utána maga. Nekünk ne® kötelességünk, hogy önt felvilágosítsuk a lehetőségekről...” E ! zen felháborodott volna, talán még azt is mondta volna: mit érdekli őt van-e rendelet a vásárló felvilágosítására, vagy nincs, a szocialista kereskedelemtől elvárná az ember, hogy mindent megtesz a vásárló érdekében, még azt a csekélységet is, hogy megmondja: uram, vagy elvtársam, ez az olcsóbb, ez meg a drágább megoldás ... Lehet, hogy ezt mondaná, lehet, hogy nem. Mindenesetre biztosan nem helyeselné, ha Mi valósult meg...? L esz-e város Dunaföldvár? A fenti címen négy esztendővel ezelőtt beszámolót írtunk a dunaföldvári fejlesztési tervekről. Fejtegetéseinket akkor azzal zártuk, hogy Dunaföldvár ugyan város nem lesz egyhamar, de városiasodik, vagyis képviselőjévé válhat egy egészséges urbanizációs folyamatnak. Négy esztendő elteltével ismét felkerestük Bíró József elvtársat, o községi tanács vb-elnökét és megkérdeztük: — Mi valósult meg az akkori tervekből? — Meglehetősen sok. Elsősorban is elkészült a strandfürdő, ami tanácsi kezelésben van. fíá- rommilliós beruházás volt, aminek nyolcvan százalékát a magunk erejéből sikerült biztosítanunk. A strandfürdőhöz csatlakozik a camping. Ez egyelőre csak nyolcvan férőhelyes és 11. osztályú, de már készen vannak a programtervek, hogy háromszázhatvanas létszámúra tudjuk növelni. — Nem túlzás ez? Ki jön kempingezni Duna- földvárra? — Meglepően sokan. Gondolni kell arra, hogy községünk földrajzi helyzete szerencsés. Itt ömlik keresztül az évről évre nagyobb átmenőforgalom az Alföld és a Balaton között, ugyanakkor a Pécs—budapestinek is egyik kitérő állomása vagyunk. Már ez a kis kemping a legkülönbözőbb külföldi turistákat fogadta. Logikus persze, hogy a pihenők, strandolok nem szívesen gyalogolnak be a faluba, vagy akár csak a piactérig ahhoz, hogy ebédeljenek. Ez ugyan még nem tény, de már terv, hogy a jövő év május 1-re elkészül egy minden igényt kielégítő kertvendéglő. Végtére is, ha régen meg élt a parton három, akkor egyet tán mámc. sem kell majd forgalomhiány miatt becsukni. — Térjünk vissza a négy esztendővel ezelől: tervekhez. Akkor bérházépítés'ekről is szó irolf — Tessék kinézni az irodám ablakán! A sarkon levő bérház építésébe egymillióval besegített a takarékszövetkezet és az fmsz is. Mögötte a helyet, ami alatt persze közművesített telek értendő, már biztosítottuk további három, 18—18 lakásos bérháznak. Ezek felépítése nem rajtunk múlik. A lakásépítkezéshez tartozik azonban az is, hogy az új lakótelep másfél száz telkéből százharminc már gazdára talált. Létrehoztunk itt egy körzeti orvosi rendelőt, ami április 1. óta már működik is. Utat és járdát építettünk, illetve építünk. Útépítésre egyébként is nagyon sokat költöttünk, a bölcskei út korszerűsítésére, alagcsövezésére például ötmilliót. — Mindez kétségtelenül szép, de vajon érde- mes-e? Nem jut-e Dunaföldvár is sok, fokozatosan elnéptelendő község sorsára, hiszen közismert a városokba vándorlás? — Aligha. 1967-ig ugyan stagnált Dunaföldvár lélekszáma, de azóta lassan gyarapszik. Természetesen nem tájképi szépsége miatt. A termelőszövetkezetek fokozott vonzóerőt jelentenek és gyarapodtak községünkben a munkaalkalmak is. Négy esztendő alatt a Cipész Ktsz például megduplázta munkásainak létszámát, de emelkedett ez a Kendergyárban is. A termelőszövetkezetek építőipari társulásában kétszázötvenen dolgoznak, a tanácsi építőbrigádban ugyancsak sokan. A községnek egyéb vonzereje is van. Például azzal büszkélkedhetünk, hogy óvodai férőhelytöbbletünk van. Rengeteget — milliókat — költöttünk az iskolák korszerűsíti' sére, így az az érzésünk, hogy a fokozatosa városiasodó Dunaföldvár eredményesen tölthet be azt a szerepet, amit a településtervezők egy úgynevezett „álrégió" központjának, egy na TI/óbb területegység természetes gócának szú vak. ORDAS IVÁN más is azt tenné, amit ő tesz, ~ csupán azért, mert nincs ren- E delet. 5 Egyik kollégám a napokban E Budapesten járt. Ha már ott E van, gondolta vesz a feleségé- E nek egy műbőr kabátot. Be Is ~ ment az egyik üzletbe. Kért mű- E bőr kabátot. Az eladó kiszol- = gálta. Már majdnem fizetésre került a sor, amikor a keres- = kedő — mert eladó az, aki nem E kiszolgál, csak elad — megkér- E dezte: „Ne haragudjon, hogy E megkérdezem: járt már másik = boltban is?” A kollégám meg- = lepődött: „Nem! De, miért tét- = szik kérdezni?” A kiszolgáló így r válaszolt: „Azért, mert köte- E lességemnek tartom felvilágosí- E tani, hogy másutt mindenütt = olcsóbban kapja ugyanezt a bőr- s kabátot. Minden más budapesT z ti üzletben ez le van árazva, z csak nálunk nincs.” így jutott a kollégám kétszáz- valahány forinttal olcsóbban női műbőr kabáthoz. Lelkesen mesélte az esetet. Amikor lelkesedése alábbhagyott, amikor már túl volt azon; „Ha minden kiszolgáló ilyen volna ...” megjegyezte: „Csak azt nem tudom, hogy az üzletvezető nem tolta-e le ezért a cselekedetért a kiszolgálónőt!” Ez az, amit nem lehet tudni. Ha olyan „nincsrendeletember”, akkor biztosan letolta. Pedig a kollegárh- mal jót tett a kiszolgáló. És'nem- csak azt érte el, hogy kollegám megtakarított kétszázvala- hány forintot, hanem azt is, hogy kollegám emlékezni fog erre az esetre hosszú évekig és ha Budapesten jár és vásárolni akar, akkor biztosan felkeresi ezt az üzletet, és itt vásárol, mert itt becsületesen tájékoztatják az embert még akkor is, ha pillanatnyilag elesnek egy üzlettől. Sajnos, kevés ilyen esetet tudnánk felsorolni. Ennek egyedüli oka az, hogy kevés ilyen van még. A többség, az még rendeletre vár, a legnagyobb nyereségre törekszik. Egy vigasztaló van csak ebben az egészben. A legnagyobb nyereségre tóreke- dők lassan-lassan elvesztik a vásárlókat, mint ahogy a TÜZÉP is elvesztette a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatot. Pedig nem kis üzletről volt szó. A TÜZÉP levele szerint évi 16 000 mázsa szénről, ami kisebb nyereséggel számolva sem kis üzlet. D e mit lehet tenni, ha egyszer nincs rendelet arra, hogy a vásárlót fel kell világosítani minden lehetőségről, még arról is, amely az eladónak nem hoz akkora nyereséget? A válasz egyszerű. A legdrágábbat kell ajánlani, mert ebben az esetben a vásárló más területen keres lehetőségeket, és az eladó lem kényszerül álláspontja feladására. Ezzel a módszerrel elesik ugyan a kisebb nyereségtől, de kevesebb lesz a munkája is. És gondolom év végén a nyeresége is. j. Viszont nem adta fel az elvét, mely szerint a vállalatoknak • a legnagyobb . • nyereségre kell törekedniük. SZALAI JÁNOS tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium közös szervezésében kerül sor október 29-én a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek II. országos tanácskozására. Ezt mintegy előkészítve rendezik meg ma Szék- szárdon a Tolna megyei munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek tanácskozását. Ez alkalommal értékelik a megyében működő 153 MDB közel hároméves tevékenységét. E tanácskozás jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy az MDB-k hatásköre, s ezzel párhuzamosan felelőssége az utóbbi években, de különösképpen 1968. január 1. után, az új Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés rendszerének életbe lépésével megnövekedett. örvendetes jelenség, hogy az MDB-k munkája az elmúlt években sokat javult. 1967-ben 1250 panasz érkezett az MDB- hez. Ebből 312 esetben került sor fellebbezésre. Ez év első felében 471 esetben tettek panaszt a dolgozók az MDB-nél, amely döntéseit minden esetben alapos körültekintés, kellő jogszabály-tanulmányozás és az érdekek egyeztetése után hozza meg. Ezt bizonyítja, hogy például a Simontornyai Bőrgyárban 20 határozat közül mindössze egyet, a tamási járási közös MDB-nél 31 határozatból hatot, még a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál 13 határozatból hármat fellebbeztek meg. A munkaügyi döntőbizottságoknak felelősségteljes tévézi kenységük értékét növeli, hogy — azt társadalmi munkában E végzik. Határozataik általában z megfelelnek a törvényességi E követelményeknek. Ezeket a E határozatokat legtöbb esetben E közmegelégedéssel fogadják. | Ez elsősorban a kellő felvilá- zz gosító munkának az eredmé- E nye. A döntések után ma már E szinte természetes, hogy a hazz tározótokat kellően megma— gyarázzák, s ez a hatékony E nevelő munka nem marad — eredménytelen. így a munkazz úgyí döntőbizottságok nemcsak zz a kollektív szellem erősítését, § hanem a munkafegyelem meg— szilárdítását és a törvényesség E kétoldalú betartását is előse- E gítik munkájukkal. E Elmondhatjuk, hogy a mun- E kaügyi döntőbizottságok sok E ^áz tagja kivívta a dolgozók E bizalmát és megbecsülését. És E ez mindennél jobban bizo- § nVttja, hogy az . elmúlt évek E során sokat javult a megyében — működő MDB-k munkája. zz Köszöntjük a mai tanácsit kozáson részt vevő munka- = ügyi döntőbizottsági elnököli két, akik munkájukkal, dolgo— zótarsaik és a közösség iránt fi erzett, kereteiből, önzetlenül z végzik felelősségteljes mvnká- ~ rakat. E Sz. L. ~ mi in ii mii mii! ii! mii mi i;i; ni inn Országszerte gazdag programmal emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról Az idén is országszerte gazdag programmal ünnepük hazánkban a fegyveres erők napját. A fővárosi események sorából kiemelkedik a fegyveres testületek KISZ- szervezeteinek képzőművészeti foto- és barkácskiállítása. amelyet a néphadsereg központi klubjában szeptember 21-én nyitnak meg. A pákozdi csata 120. évfordulóin rendezik meg Fejér megyében a katonafiatalok és if júgárdis- í-ák honvédelmi bernié aíóval, harci túrával egybekötött táborozását. Szeptember 27-én, 28-án és 29-én ifjúsági honvédelmi napok lesznek a pákozd-sukorói dombokon, ahol — egyebek között — haditechnikai kiállítás, harcászati bemutató, munkás, parasz, katona találkozó szerepel a programban. Budapesten szeptember 28-án megkoszorúzzák a Hősök terén a magyar hősök emlékművét, 29-én délelőtt a pákozdi emlékműnél ugyancsak koszorúzási ünnepségen adóznak a szabadságharc hőseinek.
