Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
'A hiilpol!IUn híreiben szerepelnek : Konszolidáció Politikai nyelvünk számos szava, kifejezése származik a latinból. Nincs ebben semmi meglepő, ha meggondoljuk, hogy a római birodalom bukása után még közel másfél évezreden át maradt meg hol a jogászok, hol a papok, hol a politikusok nyelvének ez a tulajdonképpen holt nyelv. Hazánkban még a múlt század elején is a latin volt a magyar országgyűlés használatos nyelve... A nyelvújítás idején a latin poli- likai kifejezések helyébe elfelejtettek — vagy nem tudtak — magyar megfelelőket találni. Megmaradt annyi más között például a konszolidáció szó is, az egy tőről fakadt igéjével (konszolidálódik) és jelzőjével (konszolidált). Magyarul annyit jelent, mint rendbe hozni egy ország korábban zilált, válságos politikai, vagy gazdasági helyzetét. Konszolidáció akkor jelentkezik, ha helyreáll a közrend, megerősödik a hatalom. A megszilárdulás, megerősödés, rendbehozatal, stb. magyar főneveink azonban — fejlettebb nyelvérzék birtokában nyomban megérezhetjük, egymagukban nem képesek egyszerre kifejezni azt a sokrétű folyamatot, amelyet a latin eredetű szóval jelölhetünk. A konszolidációt hazánkban is többször emlegették a ma élő generációk, nemzedékek életében. A 20- as évek közepén is, amikor a Horthy-Magyarország urai az első világháborút követő gazdasági, pénzügyi válságból külföldi kölcsönök segítségével próbáltak ldevickélni, a politikai helyzetet pedig a fehérterror uralma után az elnyomás kevésbé észrevehető, de ugyanolyan kemény intézkedéseivel akarták a maguk javára fordítani. Másfajta és igazi konszolidálódás indult meg a felszabadulás után, amikor a romokban heverő országban újra megindult a termelő- munka, amikor kialakult és megerősödött a népi hatalom. Az 1956- os ellenforradalom ezt a néphatalmat támadta: az ellenforradalom leverése után ismét megjelent a konszolidáció kifejezés a sajtó hasábjain. Azt jelöltük vele, hogy az ellenforradalom anyagi, eszmei, erkölcsi és politikai pusztítása után újra megszilárdult a néphatalom, tartóssá és állandóvá vált a szocialista társadalmi rend, új fejlődésnek indult népgazdaságunk, eloszlott az ellenforradalom okozta eszmei zavar. Most, a súlyos válságon keresztülment testvéri Csehszlovákiából érkező'. tudósításokban bukkan fel a konszolidáció szó. Érthető, hogy egyelőre a konszolidálódás feltételeiről, esélyeiről, kezdeti megnyilvánulásairól esik szó. Konszolidált állapotok még nincsenek az állami, társadalmi, gazdasági élet minden területén, de sokasodnak a jelek, amelyek ennek a folyamatnak megindulásáról, első eredményeiről vallanak. A helyzet értékelésére vállalkozó politikusok, vagy újságírók ide sorolhatják a csehszlovák kormány számos intézkedését csakúgy, mint az első újságok rendszeres megjelenését, a vasúti és légiforgalom megindulását, vagy a brnoi vásár megnyitását. Lehetetlen elsorolni minden körülményt, feltételt, amelyek együttes megjelenése esetén a konszolidációt befejezettnek lehetne minősíteni: ismételjük, hogy ez a politikai kifejezés nem máról holnapra megtörténő fordulatot, hanem lassú, fokozatos, de határozott irányú folyamatot jelent. K. S. Cseterki Lajos nyilatkozata az Interparlamentáris Unió limai konferenciájáról A konferencia első percétől kezdve számos megnyilvánulás bizonyította, hogy több kapitalista ország képviselője a szocialista országok elleni rágalmakra, tendenciózus kirohanásokra használja fel az Interparlamentáris Unió fórumát — tájékoztatta az MTI munkatársát az Interparlamentáris Unió limai konferenciájának eseményeiről Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, az IPU konferencián részt vett magyar delegáció vezetője— A limai konferencián egyes tőkés országok képviselői — ahelyett, hogy hozzájárultak volna a napirenden szereplő komoly, súlyos nemzetközi problémák megoldásához — hidegháborús hisztéria keltésére igyekeztek felhasználni azt a tényt, hogy öt szocialista ország segítséget nyújtott a szocializmus vívmányainak megvédéséhez — nem utolsósorban Európa békéjének és biztonságának védelmében — a szocialista népek családjába tartozó csehszlovák népnek. — Az Interparlamentáris Uniót saját elveivel, eddigi hagyományaival ellentétben a NATO-országok érdekeit kiszolgáló fórummá akarták változtatni, szocialistaellenes és kommunistaellenes szándékkal. Az előre megszervezett antikommunista, antiszocia- lista tevékenység példájaként hadd említsek egy esetet: a francia, a jugoszláv, a belga, a svéd és a luxemburgi képviselők egy csoportja az IPU végrehajtó bizottságának egyik megüresedett helyére Növi elvtársat, a csehszlovák parlament interparlamentáris csoportjának elnökét javasolta. Amikor azonban megtudták, hogy jelöltjük a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak megvédéséért harcol, a jelölést visszavonták. Amikor a szocialista országok — a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Románia. Mongólia és Magyarország — delegátusai újból jelölték Növi elvtársat és ő jelöltségének elfogadását táviratban közölte a konferencia vezetőivel, a korábbi ,javaslók” mind ellene fordultak. — Nem értettünk egyet azzal sem, hogy helyet foglaljon a parlamentek nemzetközi szervezetében az úgynevezett dél-vietnami csoport; ennek tagjai ugyanis nem a dél-vietnami népet képviselik, hiszen Dél-' Vietnam területének legnagyobb része a DNFF ellenőrzése alatt áll. Cseterki Lajos elmondotta, a szocialista országok képviselői mindent elkövettek, hogy a szervezetet megállítsák a népek számára olyan veszélyes úton. Ennek ellenére hamarosan fény derült arra, hogy a konferencia résztvevőinek egy csoportja — az unió hagyományaival ellentétben — az öt szocialista országot elítélő határozatot akar hozatni. Ilyen körülmények között került sor tiltakozó lépésünkre. Dar- vasi István, delegációnk tagja, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Mongólia és a Szovjetunió nevében kijelentette: olyan helyzet alakult ki, amely akadályozza a legfontosabb nemzetközi kérdések megvitatását, A vita diszkriminációvá vált a Csehszlovákia szocialista rendszerét, szuverénitását védelmező szocialista országokkal szemben — ezért az öt szocialista ország küldöttsége nem vesz részt a konferencia további munkájában. — Azt is közöltük, hogyha folytatják a szocialista országok elleni diszkriminációs tevékenységet, hazatérve, országgyűlésünk csoportjának javasolni fogjuk: tegye megfontolás tárgyává, az Interparlamentáris Unió munkájában való további részvételünk feltételeit. Meggyőződésünk, hogy az Interparlamentáris Unió nemzeti csoportjainak többsége nem ért egyet a limai konferencia tevékenységével, azzal, hogy a parlamentek nemzetközi szervezete a NATO- országok propagandaszervévé váljék — fejezte be nyilatkozatát Cseterki Lajos. Szerdán Brnoban a nemzetközi vásár alkalmából ott tartózkodó dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és Vaclav Vales csehszlovák külkereskedelmi miniszter között tárgyalások kezdődtek. A megbeszélések témája: az ez évi magyar—csehszlovák árursereforgalom lebonyolítása, valamint a két ország közötti kereskedelmi egyezmény előkészítése. * Szerdára virradó éjjel izraeli csapatod a Jordán folyó völgyében tűz alá vették egy jordániai menekülttábort. A támadás következtében Karama falu iskolája megrongálódott. A jordániai egységek a tüzet viszonozták. * Ä nigériai kormánycsapatok folytatják előrenyomulásukat és a legújabb hírek szerint már komolyan veszélyeztetik Umua- hiát, a szakadár Biafra tartomány utolsó nagyobb városát. Ä bíafrai Owerri város két nappal ezelőtt esett el, miután a kormánycsapatok páncélos és gyalogsági egységei nyolc órán át osromolták. * A rendszerint jól értesült bonni General-Anzeiger című lap szerint a japán kormány „nem bátorította fel az NSZK kormányát, arra hogy tagadja meg aláírását az atomsorompó- uzerződés alól”. Takeo Miki japán külügyminiszter közölte Brandt-tal, hogy Japán csatlakozni fog a szerződéshez. • Idén jelentősen tovább növekedett az osztrák—szovjet kereskedelem, jelenti a bécsi gazdasági kamara. Ez év első felében az osztrák kivitel 11,4 százalékkal volt magasabb, mint az címűit év hasonló időszakában, míg a Szovjetunióból származó behozatal 19,2 százalékkal nőtt. Stromfeld Aurél 1878—1927 Nagy idők nagy fia volt, élete örök példázat, tetteit nem her- vasztja el az idő. Az 1919-es vörös forradalmi hadsereg megszervezése, újszerű taktikájának kidolgozása, stratégiai céljainak megvalósítása mindörökre beírta nevét nemcsak a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe, hanem a dolgozó milliók szabadságáért, testvériségéért, emberi méltóságáért folyó nemzetközi küzdelmek évkönyveibe is. Már életében a forradalom katonájának nevezte őt a magyar proletariátus, és amikor a magyar nép végleg felszabadult 1945-ben, megkapta nemzetétől a legszebb, legmagasabb rangot, amit katonaember elérhet: munkásgenerális lett. A Honvédségi Közlöny 1945. szeptember n-i számában ezt a tényt a következő sorok dokumentálják: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége a miniszterelnök_ a honvédelmi miniszter, a honvéd vezérkar főnöke és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának együttes előterjesztésére néhai Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredest, az ezredesi rendfokozatba való visszahelyezése mellett 19454 május elsejével vezérezredessé előléptette”„ A nagy idők nagy fia, aki egykoron a K. u, K. hadsereg ezredese volt — a munkásosztálytól kapta meg a tábornokok jelvényét, a tölgyfalombot és a szivek háláját. Van abban valami rendkívüli módon felemelő, hogy ez a nemzet, felszabadulásának első hónapjaiban, milliós és súlyos gondjai közepette, romokkal, nyomorúsággal, betegséggel és ellen forradalmár okkal küszködve sem feledkezett meg dicsőséges előharcosáról. Életpályájának íve maga is egyetlen nagy tanulság. Anyagi gondokkal küszködő értelmiségi család fiaként született. Elvégezte a, Ludovíka Akadémiát, a bécsi legmagasabb katonai iskolát, a Kriegsschulet, vezérkari százados lett. Szorgalma, tudása, kitűnő katonai erényei egyre feljebb vitték és az első világháborúban, mint ezredes, a 26. hadtest hadműveleti főnöke lett. Erélyes parancsnok volt igazságos elöljáró, melegszívű ember. A világháború szörnyűségei döbbentették rá a militarizmus gyalázatára. A munkás- osztály erejétől várta az utolsó győztes háborút, amely meghozza az örök békét az emberiségnek. Károlyi idején ezért vállalta, hogy új típusú tiszteket nevel a gyár köztársaságnak. Már nyugdíjban volt, amikor elérkeztek a március 21-e utáni viharos napok. Ekkor vállalta a Vörös Hadsereg vezérkari főnöki tisztét, s olyan munkatársakkal, mint amilyen Landler volt és Pogány — a diadalok egész sorát aratta. Hadászati művészetét még a francia katonai akadémián is tanították később. Ennek lényege a szakítás a lövész- árokharccal és az. hogy kis erők mozgékony összpontosításával súlyos csapást mért az ellenségre. A fehértertor perbe fogta, 3 évre elítélte, minden katonai érdemétől megfosztotta, ö maga sohasem kért kegyelmet, a fehérhatalom mégis kénytelen volt büntetése lejárta előtt szabadon engedni. Sromfeld 1923-tól az illegális kommunista párttal tartott kapcsolatot. 1924-ben ismét perbe fogták, de hathónapi vizsgálati fogság után — bizonyítékok hiányában — felmentették. 1925-től haláláig a kommunista párt tagja volt. Az élet nagy igazságait kereső Stromfeld páratlan humanizmusát egyesítette a tiszta hazaflsággal, emberszeretetét a társadalmi haladás harci feladatainak vállalásával. Csodálatos életút volt ez, amelynek belső törvényszerűségét Marx így fejezte ki: „Az eszmék, amelyek legyőzik értelmünket, amelyek meghódítják érzelmünket, amelyekhez értelmünk odakovácsolja lelkiismeretűnketm oly láncok, amelyektől szívszakadás nélkül nincs menekvés, oly démonok ezek, amelyeket az ember csak úgy győzhet le, ha meghódol nekik ’. F. W. Cisar beszéde a cseh nemzeti tanács ülésén Szerdán Prágában ülést tartott a cseh nemzeti tanács. Megtárgyalta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderációs elrendezésének elveire vonatkozó javaslatot. Az ülésen képviseltette magát a szlovák nemzeti tanács. Beszédet mondott Cestmir Cisar, a cseh nemzeti tanács elnöke. Cisar a jelenlegi tanácskozás feladatát úgy határozta meg, hogy együttműködésben a szlovák nemzeti tanáccsal, hozzá kell járulnia a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív államjogi elrendezéséről szóló törvény előkészítéséhez és előterjesztéséhez. A január előtti torzulások okairól szólva kijelentette, helytelen lenne a párt vezető szerepét hibáztatni. A tévedések azért következtek be, mert Novotny és környezete nem tudtak úrrá lenni a társadalmi fejlődés problémáin, helytelen úton haladtak és ezzel aláásták a párt vezető szerepét. Cisar hangoztatta: — Meggyőződésem, hogy a párt akcióprogramja,' valamint a KB áprilisi és májusi határozatai lényegében helyesek voltak. Az eredmények azonban azt tanúsítják, hogy ezeket a döntéseket nem elég következetesen és határozottan hajtották végre, s bizonyos ingadozás mutatkozott, főleg a szélsőséges elemek ellen, a legégetőbb pol'tikai kérdések megoldásáért folytatott harcban. — Teljes mértékben csatlakozom a CSKP KB-nak augusztus 31-i álláspontjához, hogy nem megfelelően értékeltük fejlődésünk nemzetközi összefüggéseit, nem eléggé vettük figyelembe a hatalmi, politikai tényezőket, valamint azt, hogy a szocialista rendszer megosztott világban létezik és fejlődik. Amikor mi magunk a szélsőséges hangok és tendenciák ellen nem léptünk fel hatalmi eszközökkel, katonai lépésre került sor a szocialistaellenes erőknek, mint politikai ellenforradalomnak az elnyomására és a szocializmus megvédésére Csehszlovákiában — hangsúlyozta Cisar. A szónok szerint az öt ország katonai akciója nagy megrázkódtatást okozott Csehszlovákia lakosságának, mert nem értették meg a katonai lépés értelmét. „Csak néhány héttel később kezdtek a dolgok világosabbá válni és a pontosabb körvonalak kibontakozni — mondotta. — Sajnáljuk, hogy egyes állampolgárok a tudományos, a technikai és a kulturális értelmiség soraiból is, bizonytalan jövőjüktől való félelmükben külföldre távoztak”. Cisar ezután a moszkvai megállapodások jelentőségét méltatta: „A moszkvai jegyzőkönyv minden egyes pontját az egyedül lehetséges és mindkét fél szamára elfogadható megoldásnak tekintem, az augusztus 21-én keletkezett helyzetben. A cseh nemzeti tanács és a magam tevékenységére vonatkozóan a teljes felelősséget vállalom a moszkvai megállapodások teljesítéséért. Dicsérően szólott a moszkvai tárgyaláson részt vett csehszlovák vezetők politikai előrelátásáról és az elismerés hangján emlékezett meg a szovjet vezetőkről, akik „megértették az augusztus 21 -i események következményeit és a maguk részéről mindent elkövetnek a problémák tartós megoldásáért". Elmondotta, a föderációs törvényjavaslat nagy vonásokban szeptember végéig elkészül és október elején átkerül a nemzet- gyűléshez. Ezzel lehetővé válik, hogy azt a köztársaság megalakulásának 50. évfordulóján elfogadják.
