Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

Régi és gyógy szertár ah Növekvő gyógyszerfogyasztás A gyógyszertárak 1968. augusz­tus 31-ig, az év első nyolc hó­napjában 45 700 000 forintos for­galmat bonyolítottak le. Szemben az elmúlt évi, 1967-es gyógy­szerforgalommal, 13,4 százalékos emelkedéssel számolhatunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei év első néhány hónapjában le­zajlott influenzajávány több mint kétmillióval növelte a gyógyszer- forgalmat, még akkor is 7 szá­zalékos a gyógyszerfogyasztás emelkedése. Mit bizonyít, nőre utal figyel­meztetően ez a növekedés? Min­denekelőtt azt bizonyítja, hogy a 97 százalékban biztosított lakos­ság megfelelő gyógyszerellátása összefüggésben az egészségügy gyógyító, megelőző munkájával nem ró könnyű feladatot sem a gyógyszeriparra, sem a gyógy­szertári hálózatra. Utal másrészt arra, hogy az egészségügyi kul­túra növekedésével e kultúra vadhajtásaként a kötelező okos­ság minden érve ellenére töme­gek űzik a „házi patikák kultu­szát”. Következésképpen arra, hogy a szükségesnél jóval na­gyobb értékek sodródnak veszen­dőbe, mei-t hiszen: az orvosi uta­sítás. megfelelő ellenőrzés nélkül szedett gyógyszerek többszörösen okoznak kárt: szükségtelenül ter­helik meg a népgazdaságot; ká­rosítják az egyént; megnehezítik az orvosok gyógyító munkáját. Tréfába illő történetek kerin­genek arról, miként rendelik egyesek a gyógyszereket, s gya­korta fordul elő, hogy tragédiába torkollik a házi patikusok tevé­kenysége. Fiatalításra váró gyógyszertárak Megyénk gyógyszertári ellátott­ságát jelenleg negyvenkét gyógy­szertári egység szolgálja. Mint erről tájékozódtunk, Szekszár- don, a Hunyadi utcában épül a 43. gyógyszertár. E létesítmény megnyitásával csökken az a meg­terhelés, amely jelenleg az 1. sz. gyógyszertárra nehezedik. Ez, a központban elhelyezett gyógyszer- tár jelenleg szinte emberfelet­tien feszített munkát kénytelen kifejteni, jóllehet tőle nem mesz- sze, szintén a városközpontban működik a 2. számú gyógyszer- tár. Egyébként a gyógyszertár­hálózat valós lehetőségeit szem előtt tartó fejlesztési tervben sze­repel az is, hogy a 2. számú gyógyszertárat kitelepítik az új­városi templommal szemben részben már felépült új lakóte­lep valamely házának alsó szint­jére. Ez a kitelepítési terv a la­kossági igényeknek megfelelően került napirendre: a város tá­volabbi részein lakók jutnak így előnyösebb helyzetbe, mert pél­dául az Előhegyen lakóknak je­lenleg kilométereket kell gyalo- golniok gyógyszerekért. A gyógyszertárhálózatról be­szélve, nem hallgathatjuk el, hogy a gyógyszertárak zöme — csak három községben nem volt gyógyszertár — öregnek számít mind külsőleg, mind pedig bel­ső berendezés tekintetében. Ez, a mondhatni örökölt kiöregedett- ség, valamint az igények növe­kedése szabta meg az elmúlt években a fejlesztés munkáját és szabja meg még jó néhány évre szólóan a programo'. Noha a korszerűsítés külső, belső mun­kái örvendetesen jó ütemben haladtak, rengeteg még a tenni­való, nem ritka az olyan gyógy­szertár, amelynek belső berende­zése 100—150 éves. De van olyan is, mint például a hőgyészi réjjj patika, amelynek berendezése már 200 éves, múzeumba inkább kívánkozó, mint mai gyógyszer- tárba. Az érdekelt községek ta­nácsai nemcsak szavakkal, anya­gi áldozatvállalással szorgalmaz­zák a gyógyszertárak korszerűsí­tését. Ez a magatartás komoly ígérete annak, hogy a gyógyszer­tárhálózat felújítása — amely eddig megközelítően 10 millió forintba került — maximum két- három éven belül befejeződik. Korszerűsítés, a berendezések cseréje... 1968-ban három új gyógyszer- tár lépett a régiek helyébe. Tol­nán szeptember 1-én nyitották meg az új gyógyszertárat, ame­lyet a községi tanács kérésének megfelelően Mözs irányába he­lyeztek el. A tolnai két patika közül a kisebbett, ami alkalmat­lan volt a fejlesztésre, kitelepí­tették a Tolnával összeépülő Mözs találkozópontjára. így a mözsieknek nem kell Tolnára fáradniok a szükséges gyógysze­rekért. Hőgyészen egymilliós beruházással épül az új gyógy­szertár, Nagymányokon szintén sikerült javítani a gyógyszertári ellátottságon. Döbröközön egy életveszélyes­nek minősített épületben mű­ködött a gyógyszertár, áthelye­zése elkerülhetetlen volt. Hosz- szan lehetne sorolni, hogy a gyógyszertárak arculata mint változott és változik napjaink­ban is a korszerű követelmé­nyek, hellyel-közzel a szükség parancsára. Közeli és távolabbi tervek Komoly helyet foglal el a legközelebbi fejlesztési tervek­ben egy új gyógyszertár fel­építése Dombóváron. Itt a kór­ház és az új rendelőintézet be­lépése az egészségügyi ellátásba fokozza a gyógyszertárhálózattal szemben támasztott igényeket. Tervek szerint 1969-ben kezde­nék a dombóvári új gyógyszer­tár építését, előreláthatóan más­fél milliós költséggel. Decsen a községi tanács szor­galmazza , az új gyógyszertár létrehozását. A régi korszerűsí­tésébe nem célszerű pénzt fek­tetni. A közelmúltban nyert publikációt egy olyan terv, amely az egészségügyi ellátás általános problémáját centrali­záltan megoldani kívánó községi tanácsoknak kínált segítséget nyújtani. Ha az anyagi lehető­ségeket sikerül összehangolni az igényekkel, Decsen egy helyen nyerhet elhelyezést orvosi ren­delő, tanácsadó, gyógyszertár az ezekhez szükséges lakásokkal együtt. Szívből kívánunk a vál­lalkozáshoz _ sikert, remélve, hogy az úttörőknek lesznek kö­vetőik is a későbbiek során. Iregszemcsén is bővítésre szo­rul a gyógyszertár, amely je­lenleg egy magánházban műkö­dik, szűkös körülmények között bérlőként. Mivel a bővítés, kor­szerűsítés megoldhatatlan ilyen függőségben, szó van arról, hogy megvásárolják az épületet. A regölyi hasonló elhelyezésű gyógyszertár korszerűsítési gond­jainak megoldása már 1970-es témát képvisel. Végezetül, szükséges néhány szót ejteni gyógyszertári szak­ember-ellátottság __ alakulásáról. A gyógyszertárhálózatban jelen­leg 75 gyógyszerész tevékenyke­dik, a februárban államvizsgázó gyógyszerészek száma 15, az asszisztenseké 70. Számolva a gyógyszertárhálózat további fej­lesztésével, a minőségi körülmé­nyek növekedésével, az idős gyógyszerészek nyugdíjaztatásá­val, mintegy érdekességként je­gyezzük meg, hogy az utánpót­lási igény 1980-ig érvényes ter­ve szerint 67 gyógyszerészre, s további 122 gyógyszertári asz- szisztensre lesz szükség ... L. I. Népújság 5 1968. szeptember 18. DEMUS A demizscm hasz­nálata a legutóbbi időkig meglehetősen egyoldalú volt. Bort töltöttek bele, aztán kiitták belőle, megint megtöltötték és me­gint kiitták. Ez az idegölő egyhangúság évszázadokon át tar­tott, a fejlődés leg­kisebb jele nélkül. Napjaink ebben a dologban is örvende­tes változást hoztak. Legjobb tudomásom szerint kezdődött az­zal, hogy a csömböl- léki Napraforgó Tsz. ben Böndök Lajosné gyalogmunkás vizet vitt a demizsonjá- ban a kukoricaföld­re, szép őszi időben, kukoricaszedéskor. Lerakta egy alkal­mas helyen és be­takarta, nehogy meg­melegedjék a víz. Arra járt a szövet­kezet elnöke, beszél­getni akarván a ku­koricaszedő népek, kel, mivel hogy ez így szokás. Megszom­jazott. Gondolta, húz egyet ennek a Bön- döknének a demi- zsonjából. Hát húzott is, de nem vizet, ha­nem morzsolt kuko­ricát. A Böndökné ugyanis nagy lelemé­nyességgel rájött, hogy jobb a demi- zsonba kukoricát ten. ni, mint vizet, mert egy demizson szövet­kezeti kukorica két napig elég a háztáji tyúkoknak. A módszert Csicsó­ka Jpnos keszeglapo- si éjjeliőr fejlesztette tovább. Ö is mindig vizet vitt a demi- zsonban, amikor este beállított a majorba, azonban az éjszaka hosszú, a víz meg­buggyan. Minek vi­gye haza reggel a buggyant vizet, mi­kor arra semmi szük­ség nincs a háznál. Kiöntötte, tölcsért dugott a demizsonba és szépen megfejte a legjobb teheneket hajnalonként. Mun­kájával addig elkép­zelhetetlenül újat al­kotott: felfedezte, hogy a demizsonban tejet is lehet tárolni. Ezek után a demi- zsont kezdték felkap­ni országszerte. Szé­dületes karriert fu­tott be, az utóbbi időben már mint be­lépőjegy funkcioriál a fővárosban, Tsz- vezetők, szőkémbe­ON rek, akik különböző dolgokat akarnak be­szerezni, gépalkatré­szeket, ezt, azt, vi­szik magukkal a de- mizsont. Többnyire jó eredményt érnek el, de azt mondják, hogy például hatos huzalt már demi- zsonnal is csak ma­szeknál lehet kapni. A helyzet meg­könnyítése céljából szeretném ezúton elő­terjeszteni javasla­taimat az illetékes főhatóságoknak. 1. Állapítsák meg a demizsonok érték­rendjét. Méret, for­ma és a burkoló fo­nat szépsége szerint határozzák meg, me­lyikért mit lehet kér­ni hivatalos helyen és mit maszek helyen. 2. A demizsont át­vevő hivatalos he­lyeknek (vállalat, in­tézmény) építsenek külön raktárakat, a demizsonok szaksze­rű tárolásához. Ter­mészetesen állami költséggel. 3. A maszekoknak ugyanerre a célra adjanak rendkívüli OTP-hitelt. GEMENCZI JÓZSEF A Magyar Elektrotechnikai Elle nőrző Intézet fénytechnikai la­boratóriumában — az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának megbízásából — autóvillamosság i ellenőrzéseket végeznek. Kor­szerű műszerekkel mérik a ref lektorok, féklámpák, villogó irány.jelzők és egyéb világítótes tek fényerejét, hatékonyságát. Képünkön: gépkocsifényszórót v izsgálnak a laboratóriumban. (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele) KOMMENTAR Gondolkodásra serkentő elemzések H árom füzet jelent meg a napokban a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Kossuth Könyv­kiadó kiadásában. A szocia­lista nemzeti egység politiká­jának főbb kérdései közül azt a három témát tartalmazza, amelyeket megtárgyalt és elfo­gadott a népfront IV. kong­resszusa. Az egyik a társadal­mi szerkezet és a szocialista hazafiság; a másik az ifjúság és a társadalom kapcsolatát és a harmadik az új gazdálko­dási rendszer társadalmi, po­litikai hatásainak kérdéseit taglalja. Közös vonása a háromféle kongresszusi elemzésnek, hogy több kérdésben megfogalmazza a népfront tevékenységének fontosabb elveit. Úgy elemzi társadalmunk helyzetének és fejlődésének főbb vonásait, hogy ezzel egyúttal munka- programot ad a népfrontbi­zottságoknak, az egész nép­frontmozgalomnak. E program meghatározó vonása: a nép­frontmozgalom egyik legfonto­sabb történelmi hivatása, hogy reálisan elemezze az adott kor­ra jellemző társadalmi hely­zetet és az emberek sokasá­gának mozgósításával betöltse szerepét a társadalmi gondok, feladatok megoldásában. Ezért fogalmazza meg az egyik kongresszusi dokumen­tum azt a felismerést, hogy a mi korunk egyik izgató kér­dése, társadalmunk szerkeze­tének változása és a szocia­lista hazafiság kialakulása, erősödése. Hivatásunkat csak akkor teljesíthetjük, ha hazánk korszerűen fejlett szocialista országgá és népünk öntudatos, egységes szocialista nemzetté válik. Azt is erőteljesen meg­fogalmazza a népfront kong­resszusának állásfoglalása, hogy a most élő generáció­nak mily sok nehézséggel kell megküzdenie a szocialista nem­zeti egység kibontakozásának hosszú folyamatában. Helyesen értékelni nemzeti történel- münk haladó hagyományait; kellő érzékkel leválasztani ró­la mindazt, ami hazug, önál­tató, vagy visszahúzóan nacio­nalista. Szívósan küzdeni azért, hogy megszabadítsuk önma­gunkat és honfitársainkat a visszahúzó és káros szemlé­letektől. Helyesen értékelni a régebben kialakult erkölcsi normákat, kiválasztani közü­lük a ma is érvényeseket. Mindezek olyan tennivalók, amelyek elvégzésében szerepe van társadalmunk minden ré­tegének és csoportjának ........... E z a felismerés vezeti a népfrontmozgalmat ak­kor, amikor külön té­maként kezeli az ifjúság és a társadalom kapcsolatának sok­féle gondját. A mai fiatalok nevelése és nevelődése, a vi­lágról alkotott felfogásuk, kapcsolódásuk egymáshoz és a társadalom más korosztályai­hoz — mindezek mindannyi­unkat érdeklő és érintő kér­dések. Társadalmunk fejlődésének gondjait sokrétű összefüggés­ben vizsgálják a népfront- kongresszus dokumentumai. Ezért az új gazdasági mecha­nizmus kérdéseit elsősorban nem a gazdálkodás, hanem sokkal inkább a politikai, tár­sadalmi hatás oldaláról szem­léli. Azt elemzi, hogy milyen szerepe van gazdasági éle­tünkben és gazdasági fejlődé­sünkben az új közgondolko­dás kialakulásának. G ondolkodásra késztetik olvasóikat ezek a nép­frontkiadványok. Nem­zeti önismeretre, jelenlegi helyzetünk és további tenni­valóink elmélyült elemzésére ösztönöznek. De évekre szóló­an tartalmas feladatot adnak a népfrontbizottságoknak is. Mindenekelőtt oly módon, hogy e bizottságokat is vitára kész­tetik. Arra biztatják a nép­frontmozgalomban politizáló embereket, hogy értékeljék környezetük jelenségeit és cél­ratörően határozzák meg a nép­frontmozgalom helyi feladatait. A három füzet állásfoglalásá­nak módjából az is kitűnik: a népfrontbizottságok hivatásu­kat akkor tölthetik be, ha nemcsak önmaguk körében po­litizálnak, hanem a vitákba, a tennivalók elvégzésébe a la­kosság minden szélesebb réte­gét vonják be. Ezek a kiad­ványok jó alapjai a népfront- bizottságok hatékonyabb tevé­kenységének. H. t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents