Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

Jubileumi verseny Negyvenkilenc újítás — Háromszázan a szocialista brigádban — A termelékenység 110 százalékos A dombóvári fűtöházbun 1959 őszén három brigád 23 munkása határozott, hogy részt vesz ii letve elindítja a szociális»-» ori- gádmozgalmat. A kezűt*'.*.« >» zők ma már többszörösei ki­tüntetett személyek, hisz évről évre teljesítik a vállalásaikat. A szocialista brigád az el­múlt évek során minden munkaversenyszakaszban, év­fordulók, események tiszte­letére indított versenyekben jelentősen hozzájárult a fű- töházi terv teljesítéséhez, a mozdonyok gazdaságosabb üzemeltetéséhez. Az idén a szocialista brigá­dok kezdeményezése révén a hármas évforduló jegyében, en­nek tiszteletére indították a munkaversenyt. Jelenleg 31 bri­gád háromszáz munkása vesz részt a szocialista címért fo­lyó versenyben. A szocialista brigádok vezetői részére a na­pokban tartottak tanácskozást, s itt értékelték a dolgozók ver­senyét. Németh Lajos m. fő­intéző egy évtizede foglalkozik a szocialista brigádok versenyének szervezésével, értékelésével. A mostani tanácskozáson a fő­intéző elmondotta, hogy a dol­gozók valamennyien teljesítet­ték vállalásaikat. A 31 brigádból 38 olyan eredményeket ért el, mely­nek révén esélyeik vannak a szocialista brigád cím is­mételt elnyerésére. A jubileumi verseny során különösképpen az újitómozgalom lendült fel a fűtőházban. Az el­múlt év hasonló időszakában 23 újítást nyújtottak be elbírá­lásra a fűtőház dolgozói. A 23 újítás népgazdasági eredménye 76 206 forint volt. Az idén 49 újítás révén 153 178 forintos gazdasági eredményt érhetnek el. Természetesen az újítók is jól jártak, hisz a múlt évben 4650, az idén pe3ig 9639 forint újítási díjat vehettek fel. A jubileumi verseny eredmé­nyeként az élüzem célkitűzé­seket minden mutatónál maga­san túlteljesítették. Legértékesebb e vonatkozás­ban, hogy a termelékenység 10 százalékkal volt maga­sabb, mint ahogy növekedé- . sét tervezték. A gazdaságos mozdonyfelhasz­nálás, a százelegytonna-kilo- méter tervteljesítése 103 százalé­kos, feltűnően j<í A szocialista brigádvezetők mi­napi tanácskozásán úgy hatá­roztak a dolgozók, hogy a ki­sebb jelentőségű részfeladatokat is a látványos, tehát nagy ér­tékű vállalásteljesítésekkel azo­nos mértékben teljesítik. Hemoglobin mentes szarvasmarha- vérplazmát állított elő e£V szombathelyi kutatócsoport Az állatgyógyászatban gyakran okozott gondokat a megfelelő vérpótló Izerek hiánya. A szarvasmarha-vérplazma előállí­tásának gyakorlati megoldására az országos vérellátó szolgálat Vas megyei alközpontjában ku­tatócsoportot szerveztek. Felada­tuk volt, hogy kidolgozzák a hemoglobin mentes steril szarvasmarha-plazma előállításá­nak módszereit. A kutatók több éves munkája jó eredménnyel járt: kidolgozták az ülepítéses plazmaelőállítás technológiáját. le lesznek bontva. De mikor? Azt senki nem tudja. Az itt la­kó emberek igazságérzetét leg­jobban az sérti, hogy miközben a cselédlakások legszükségesebb javításaira nincs szakember és anyag, az új szolgálati lakások melléképületei különbül néz/iek ki, mint a tehenészek otthonai. Nyilvánvaló, hogy Tabódon a telep állatorvosát, a kerület, a telep vezetőjét meg kell becsül­ni, de felvetődik a kérdés, sza- bad-e oly nagy és kirívó ellent­mondásnak lenni lakás és la­kás között? A tehenészek szemében vörös posztó, hogy egy vadonatúj szolgálati lakás egy év óta üre­sen áll, akkor amikor Barkóczi Imre elvtárs hetedmagával húzó­dik meg a szoba-konyhában. A keserűség túlzó megnyilatkozá­sokra ragadtatja az embereket, s akaratlanul is túlhangsúlyo­zódik a különbség a fizikai dol­gozók és az irányítómunkát végzők között. „Nekik, ha kell egy szeg, hét bognár viszi oda beleütni az ólba. Mi nem ka­punk semmit” — mondják. El­kedvetleníti az embert ez a mes­terséges és politikailag káros válaszfal. A volt cselédházak lakói egy­szerűen nem érezhetik magu­kat egyenrangú embernek, mert a külsőségek azt mutatják, hogy vannak a gazdaságban értékes és kevésbé értékes dolgozók. — Tanyatormáson, Csemyé- den. Juhiéban mindenütt szép, egészséges lakások épültek. Nem mondhatjuk, hogy a gazdaság Ennek birtokában üzemi feltéte­lek között máris több mint 100 liter transzfuzió céljára alkal­mas plazmát állítottak elő, s ez­zel lehetőséget nyújtottak arra, hogy a szarvasmarháik gyógykeze­lése során a plazmatranszfuziót ugyanolyan széles körűen alkal­mazzák, akár az embergyógyá­szatban. A transzíuziók gyakran reménytelennek látszó esetben is átsegítették a súlyosan beteg ál­latokat a krízisen. másutt nem kedvez a dolgozói­nak. tíe mi mostohagyerekek vagyunk — állapítja meg Bohus Mihály, aki 1951. óta dolgozik a gazdaságban. Tabódnak ez a másik arca, éppen a korszerű állattenyész­tési telep fényében, a szokott­nál is feltűnőbb. Megálltunk a kopár udvar közepén és látnunk kellett, hogy itt az elmúlt hu­szonöt év leforgása alatt nem változott semmi. Az asszonyok, a gyerekek várták, hogy mond­junk valamit. De mit mondhat­nánk? Zavartan, restellkedve indultunk Hőgyészre Fodor Sándor elvtárshoz, a gazdaság párttitkárához. A Hőgyészi Állami Gazdaság párttitkára a következőket mon­dotta: — A gazdasági vezetés arra hivatkozik, hogy nem lehet mindent egyszerre. Nekem más a véleményem. Helytelennek tartom, hogy a tehenészetben fénycsővilágítás van. a dolgozók gyermekeit, meg attól kell fél­teni,) hogy megrágja a patkány. Sajhos Tabód ügyében nincs előrehaladás. E miatt nagyon sokat vitatkozunk a gazdaság vezetőivel. Sőt, már országos vezetőt is lehívtunk Tabódra, megmutatni az ottani tűrhetet­len lakáskörülményeket. Jóné­ven veszem, hogy megnézték Tabód másik arcát. Nekem, pontosabban a pártszervezetnek sokat segíthetne ebben az ügy­ben a Tolna megyei Népújság. Megmondom őszintén, én nem mennék Tabódra tehenésznek — állapította meg Fodor elvtárs. — Szp-Pj— A népművelés időszerű kérdéseiről Az anyagi Nagy érdeklődéssel olvastam a Népújságban megjelent nagyon időszerű vitaindító cikket és a hozzászólásokat. Bőgős Gyuláné iregszemcsei és Schmidt János tolnai hozzászóló cikkeiben találtam igen sok el­gondolkoztató javaslatot. A vita- inditó cikk, és különösen az előbb említett két hozzászólás készte­tett arra, hogy elmondjam véle­ményemet, mint aki e témával foglalkozik és munkám jelentős részét teszi ki a népművelés. E vitából a népművelők nagyon so­kat tanulhatnak egymástól. A kérdés az, hogy a vitaindító cikk­ben a hozzászólásokban és a fel­vetett kérdésekre, problémákra van-e megoldás. Az alulról jövő türelmetlenség, kezdeményezés ta­lálkozik a párt IX. kongresszusá­nak állásfoglalásával. „Fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában alap­vető feladatunk népünk szocia­lista erkölcsi és világnézeti egy­ségének megteremtése a szocia­lista világnézetünkkel szemben­álló nézetek leküzdése...” Ha visszatekintünk a megtett útra, melyet a népművelésben elértünk, óriási a fejlődés, ezt mindnyájan tudjuk, de az adott körülmé­nyek között és a meglevő lehe­tőségekkel előrébb lehetnénk, ha ezeket okosabban hasznosítjuk. Szerintem a szocializmus építésé­nek a jelenlegi szakaszában a népművelés tárgyi feltételeit nagyvonalúbban kellene biztosíta­ni. Növekvő szabad idő A munkaidő-csökkentés folytán a dolgozók szabad ideje megnő, valahol és valahogyan ezt a sza­bad időt hasznosan el kell, vagy el kellene tölteni. Tessék csak összeszámolni, hogy egy dolgozó­nak mennyi szabad ideje van szó­rakozásra és művelődésre egy hó­napban, egy esztendőben és mennyi lesz 3—4—5 év múlva. Ha napi két órát veszünk, szombaton is kettőt, azt beszo­rozzuk egy hónapban a munka­napok számával, az összesen 50 óra. Ehhez hozzáveszünk 4 va­sárnapot, 5 órával az 20 óra, az összesen 70 óra. Tehát egy hónap­ban 70 óra áll rendelkezésre mű­velődésre, szórakozásra. Ezt be­szorozzuk 12-vel, a hónapok szá­mával, az összesen 840 óra. Ezt elosztjuk nyolccal, egy nyolc­órás munkanappal, az összesen 150. nyolcórás munkanapnak felel meg, plusz az évi rendes sza- badsáe. A szemelyiség- formálásért Meg kell szerettessüK az embe­rekkel a zenét (nemcsak a kön­nyűzenéről van szó), a könyvet, a verset, a színdarabot, filmet. Érdeklődjön és ismerje fel a szűkebb és távolabbi világ ese­ményeit. Tudjon párhuzamot von­ni, összehasonlítást tenni. Legyen véleménye a dolgokról. A meg­felelő keretek között folyó nép­művelés a személyiség formá­lását segíti elő, amelynek ered­ménye, haszna a termelésben csa­pódik le, mert kulturáltabb, mű­veltebb, fegyelmezettebb munkás­sal eredményesebben lehet ter­melni. A népművelés azzal, hogy a megfelelő munkaerőt művelteb­bé, kulturáltabbá formálja, egy­úttal termékenyebbé teszi. Nagyon frappánsan határozta meg a szabad időről kapcsolatos véleményét a közismert szovjet író, Ilja Ehrenburg: „Abban a mértékben, ahogy a szakosodás egyre szigorúbb lesz, a munka pedig gépesítettebb, a szabad idő jele"! ”>scge egyre na­gyobbá válik, az ember lelki ar­culata egyre inkább azon múlik, hogy miképpen tölti el a szabad idejét.” Hallatlanul nagy és fontos ügy, hogy különösen a fiatalok lelki arculata olyan legyen és úgy ala­erük koncén! kuljon, ahogyan ezt a szocialista társadalom megkívánja. Általá­ban igen sokat beszélünk a mai fiatalokról, viselkedésükről, igen sokat teszünk, illetve tesz a tár­sadalom a fiatalok érdekében, de itt van még egy bizonyos fokig elhanyagolt terület a művelődés- ügyi intézmények, ahol a fiatalok idejük jelentős részét eltöltenek, ha az megfelelő szórakozást, műve­lődést nyújtana számukra. Egy jó népművelési intézmény­ben — ahova rendszeresen és szí­vesen járnak a fiatalok és jól mű­ködő ifjúsági szervezet van — hamar helyrebillentik az ilyen helytelen nézetű fiatalokat. De hány helyen nincsen ilyen intézmény, ahol kellene, hogy le­gyen. (Persze jól tudom, hogy ez nemcsak a népművelődés ügye, hogy valakit a nyugatmajmolás- ról leszoktassunk, erről a munka­helyen, az iskolában, a család­ban beszélni kell.) Fontos a tárgyi feltételek biztosítása Könnyebbé válik a népművelés, ha az erre a célra rendelkezésre álló anyagi eszközöket koncent­ráljuk. Az anyagi erő koncentrálása el­határozás kérdése. Az igaz, hogy a népművelés tárgyi feltételei évek óta nem tudnak lépést tar­tani a társadalom fejlődésével, nem tudják a társadalom igényeit kielégíteni, ennélfogva a felada­tokat sem tudják betölteni meg­felelően nagyon sok helyen. Ha az erők koncentrálásával jobb eredményt tudunk elérni gazdasági téren, akkor ez teljes mértékben vonatkozik kulturális életünkre is; Az anyagi erők kon­centrálását végre kell hajtani és meg kell valósítani. Valóban mi is a helyzet. Kulturális célra, nép- nevelésre. népművelésre, szórako­zásra fordítható igen tekintélyes összegekről van szó. Ezek az ösz- szegek szétforgácsolódnak. Csak kevés helyen tudnak az igények­nek megfelelően gazdálkodni a rendelkezésre álló összegekkel. Az anyagi erők koncentrálásával olyan nívós művelődési intézmé­nyeket lehetne létrehozni, üze­meltetni. amelyek minden igényt kielégítenek. Ötvenezer helyett 120 ezer forint A gazdasági vezetőink arra is rájöttek, hogy a környezet nagy hatással van az emberekre a termelésre. Ha ez így van a ter­melésben, akkor a művelődés te- rén is így kellene lenni. Kultu­rálódni. művelődni csak kultúrált körülmények között lehet, illetve csak ilyen körülmények között van eredménye. A falakon függő képiek, fény- képiek festmények a művelődési ház berendezése és felszerelése, mind-mind az egyén nevelésé! ' hogy szolgaija. Az anyagi erők koncentrálása terén me­gyénk országos viszonylatban is kezdeményező volt. (Gondolok itt a tolnai kulturális egyesülésre). De úgy látszik, hogy ez nem vo't eleg hatással megyénk többi helységeire. Jóllehet tipikusan olyan megye vagyunk, mivel ki­mondottan nagyüzemünk nincs, csak kis- és középüzemeink van­nak, ha ezen a téren is össze­fognánk. előrébb jutnánk. Sze­mély szerint nekem is évekig tartó ágitációba és szervező mun­kába került, amíg Hogy és zen is létrehoztuk a kulturális egyesü­lést. Korábban a községi mű­velődési ház évente 40—50 ezer forint állami támogatást kapott. Amióta egyesülés formájában működik a művelődési ház, ez évi 110—120 ezer forintot tesz ki, amelyet a tanácstól és kü- !"-'-bö7Ő vállalatoktól kap. Évek óta tárgyalunk arról, hogy r községünkben a művelődési há­zat bővíteni és korszerűsíteni kellene. Arra gondolunk, hogy korszerűen, szépen berendezett klubhelyiségek állnának rendel­kezésre, a fiatalok és az időseb­bek részére is. Korszerű, tágas szakköri helyiségek, előadóter­mek, játékszobák, a mai kornak megfelelő, higiénikus WC-k,‘ ru­határ, központi fűtés, seb. Hogy ezt a korszerűsítést, bővítést végre tudjuk hajtani, ehhez kö­rülbelül egymillió forintra volna szükség. De ki adja hozzá a pénzt? Pedig megoldható lenne. Ha a tanács, a ktsz, a főldszöv, a textilfeldolgozó vállalat, az ál­lami gazdaság, a tsz, a tégla­gyár. (hogy csak a nagyobb lét­számú üzemeket soroljam fel), ezekhez a költségekhez hozzá­járulna, egyik vállaltra sem jut­na nagyobb összeg és végső so­ron minden vállalatnak volna egy nagyon korszerű, nagyobb igényt kielégítő művelődési há­za, amit külön-külön és együt­tesen is ki lehetne használni. Ilyen formában elsősorban a já­rási székhelyeken lehetne és kellene megoldani a problémát. A művelődési központok részére autóbuszt kellene biztosítani, amely kizárólag művelődési célt szolgálna, hogy a kis községek­ből, pusztákból, tanyákból be­szállítaná az érdeklődőket Nemcsak a népművelők feladata a népművelés A vitaindító cikkben felvető­dik a kérdés, hogy szükséges-e és milyen mértékben szükséges a művelődési házak építése és 10—20 év múlva szükség lesz-e művelődési házra. Véleményem szerint a szocia­lista társadalmi rendszerben mű­velődési házakra szükség lesz. még nagyon sokáig. Ezt nagyon sok elméleti ás gyakorlati példá­val lehetne bizonyítani. Hogy ha termelőüzemeket építünk, 25—30 éves időtartamra és gazdaságossági számításokat végeznek, hogy az kifizetődik-e, akkor az emberi lélek átformálása is kell, hogy érjen annyit nekünk, hogy az erre fordítandó pénzt nem tart­juk felesleges kiadásnak. Természetesen a tárgyi felté­telek javítása, bővítése egy ala­pos felmérés és kalkuláció után volna lehetséges. A népművelők személyére vonatkozóan különös­képpen nem kívánok foglalkozni, de egy-két gondolatot elmonda­nék. Nem lehet kizárólag egy adott terület ilyen irányú igé­nyét és az igények kielégítésére kapcsolatos tennivalókat kizáró­lag a művelődési ház igazgatójá­ra, vagy azt éppen cgy-két dol­gozójára hárítani, abban aktívan részt kell venni az értelmiségnek is. Mit mond erről a IX. párt- kongresszus határozata: ..Pedagógusok és népművelők, tudások, írók és művészbe az egész értelmiség előtt az a fel-, adat áll, hogy szocialista szel­lemben neveljék népünket, erő­sítsék eszmei és erkölcsi egysé­gét a marxista világnézet haté­kony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsíté­sével. Értelmiségünk — alkotó, termelőrr.urkája mellett — első sorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez”. Természetesen ezt a népneve­lő feladatot az értelmiség nem­csak egy adott időben és helyen kell, hogy elvégezze, hanem ez állandó munkájának szerves ré­szévé kell, hogy váljon. LANKA VILMOS szb-titkár, Hőgyészi Állami Gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents