Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

A koppányyőlgyi nap elé Az idén immár hatodszor ren­dezik meg a koppányvölgyi pa­rasztság találkozó j át Törökkop- pányban. A Koppány patak völ­gyéhez tartozó somogyi és tolnai falvak idei találkozója minden eddiginél jelentősebbnek ígérke­zik. A rendezők, mint ahogy ez a programból is kitűnik, szem elől* tartják az első találkozó rende­zőinek elképzeléseit. Népi együt­tesek mutatkoznak be, lovasbe­mutatók, sportversenyek teszik színessé a hatodik koppányvölgyi napot. A találkozó jelentősége alap­vetően mégis abban rejlik, hogy mennyire tud fórumot biztosíta­ni a koppányvölgyi parasztság ünnepe a tájegység mezőgazdasá­gi szakembereinek. Ebben rejlik a koppányvölgyi nap értéke, s szerencsére a somogyi és a tolnai rendezők ennek szellemében ál­lítják össze évről évre a kop­pányvölgyi nap forgatókönyvét. Tavaly már ötezren látogattak el Törökkoppányba. A helyi ter­melőszövetkezet és a tanács lel­kes házigazdának bizonyult és a többi részt vevő község segítsé- vel, támogatásával az idén már kisállattenyésztési bemutatót, af­féle kisebb mezőgazdasági kiál­lítást is terveznek. Az idei felkészülésről szólva a tabi járási népfronttitkár, Csiz­madia József elmondta, hogy az ünnepséget Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes nyitja meg, majd utána részt vesz a tájegység gaz­dálkodását tárgyaló konzultációs vitán is, amelyen a dombóvári, a tabi és a tamási járás mező- gazdasági üzemei képviseltetik magukat. Az előző évek zsúfolt ünnepi programjától eltérően a mezőgaz­dasági dolgozók, szakemberek és szakvezetők augusztus 18-i talál­kozóján a Koppány völgye szán­tóföldi kultúrájának, állattenyész­tésének sajátos gondjai kapnak inkább szót. A részvevők végignézhetik a környező tsz-ek fogatojbemutató­ját és ki-ki megtalálhatja a ke­resett ínyencségeket is, mert föl­verik a pecsenye- és hurkasütő sátrakat is a Koppány völgyiek ün­nepén. NAGY JÓZSEF A népművelés időszerű kérdéseiről II negyvenhat védelmében nek? Vagy nem ismerik a nép­művelés helyzetét, problémáit? NÖVEKVŐ FELADATOK A népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülése nem kielé­gítő. A szakszervezeti hálózat­hoz tartozóit helyzete megfelelő. Az állami hálózathoz tartozók erkölcsi és anyagi problémáit is rendezni kellene, s akkor reáli­sabb lenne a munkájukkal tá­masztott követelmények fokozá­sa is. Az elismerésnek az elvég­zett munka legyen az első, a fő Annak ellenére, hogy a nép- mellett talán még egyszer 46 mű- De az érdekes, hogy zömében kritériuma. Ha erkölcsi el isme­műveléssel foglalkozó vitaindító velődési intézmény szorulna sür- azokról a helyekről jöttek a cső- résről beszelünk, felvetődik a cikk július 7-én került a nyílva- gős felújításra — akkor kissé portok, ahol állandó színház is kérdés, miért olyan kévés me- nosság elé, csak most szántam másként fest a célszerű gazdái- van. Az úgynevezett „fehér föl- gyénkben ,a kitüntetett nepmu- rá magamat arra, hogy néhány kodás kérdése. Egyetértek azzal, tok” látogatásánál is igen nagy velő? Tálán mncs, vagy nagyon kérdéshez hozzászóljak. Kíván- és szükségesnek tartam, hogy a szerepet játszhatnak a színjét- kevés népművelő vám csian vártam a vitaindító cikk megyeszékhely méltó művelődé- szók. Egy-egy látogatásért hálás n?k munkája eredményes, s aki folytatását, kollégáim reagálását, sd házat kapjon, de őszintén a kis falu, a tanyák közönsége. 5° néhány evet toltott e szakma- Azóta eltelt úgy egy hónap, s szólva soknak találom a beruhá- Csak fel kellene rázni kissé a han. az*: fontosnak larta­csupán néhány választ olvashat- zásra szánt összeget. Van a me- szunnyadó csoportokat, felkutat- 71 ám, hogy az illetékesek ne csak tani. Vajon mi okozza ezt a nagy gyében néhány helység, ahol az ni a lehetőségeket, szakmai se- néhány kiváló együttes ^sorsat csendességet? Talán nincsen vé- eddigi jó eredmények is megkö- gítséget adni nekik, — hiszen figyelemmel, leményük a megye népművelői- vetelnék egy-egy új épület fel- van erre hivatott szerv! építését. S ha néhány milliót fordítanának a bezáratott 46 A MEGBECSÜLÉSRŐL épületre, bizonyára azok is meg- , ......................... kaphatnák a kategorizálás leg- Egyetértek a vitaindító ciklk- alacsonvabb besorozását. Ha él- h©k a klubok, szakkörök helyze- Jó néhány kollégát ismerek, veznének ilyen támogatást, az ér- tevel foglalkozó részével, mivel akik a szakmában hosszú ideje dekáit községek, bizonyára ma- ezeknél alapvető kérdés a jó fel­dolgoznak, jó szakembereik, s guk is maximális anyagi támoga- szerelés, az esztétikus környezet, nem hiszem, hogy ez a cikk ne fást adnának, hogy megfelelő a szakkörvezető. Ezeknek a . . , ,, . keltette volna fel figyelmüket, művelődési házzal rendelkezze- feltételeknek a megteremtése töb- h(^y a l^pirjelenes a szép a En is mintegy húsz esztendeje nek. bek között csaik megfelelő gaz- lalas foként a szakszervezeti in foglalkozom kulturális munkával. Jelenleg a legideálisabb meg- <&&& alappal lehetséges. Nap­Az az érzésem, hogy a vitaindító oldás a közös fenntartású intéz- .iáinkban felmerül a kérdés; mi- ü itwä cikk jó néhány évet késett. Vé- menyek létrehozása. Ennek fel- ]yen mértékben lehet klubokat, latozoanah. Vajon ezt az aitaia leményem szerint már korábban tétele az adott helység területén szakköröket létrehozni? Vagy kellett volna ilyen alapossággal lévő üzemek, tsz-ek, k*sz-ek, varhato, hogy a klubok, szakkö- te- ^ a tanácsadója. Milyen és mélyrehatóan a népművelés fmsz-ek támogatása a népműve- rök helyzete is zátonyra fog jut- l°gon tett ilyen megallapitast. néhány alapvető kérdéseivel fog- lés fontosságának elismerése. A ni? Erről már most kellene ez a _ megal laprtas, en úgy er­lalkozni és akkor talán elkerül- közös fenntartású intézmények mélyrehatóan tárgyalni, nehogy zs™ ®ros volt, semmi esetre sem hettük volna azt, hogy a jelen- létrehozásához azonban nincse- ÚSY járjunk majd, mint a szín- se5‘®lo.a er>1f „ ben több kérdés égető probléma- nek meg mindenütt a megkívánt játszással. működését, holott ez többek ko­feltételek Szólni szeretnék a népműve- zo*t a járási művelődési ház fel­lökről is. Olyan foglalkozás ez, aóata is. Avagy abból a szemlé- A SZÍNJÁTSZÓKRA ahol az eredmények nem ázom- létből indul ki, amely Dombóvá­SZÜKSÉG VAN nal, hanem jóval később érez- ron a kéj művelődési intézmény hetők. Szerintem alapvető voná- között uralkodik? _ Pedig, mint A vitaindító cikkben szerepel sa a jó népművelőnek, hogy járási, _ módszertani és tanács­a kérdés: Mi a művelődési in- funkcióját hivatásnak, s nem adási központ a vasutas művel ő­foglallkozásnak tekinti, rendkívül dési házzal együttműködve sokat .. . ..... .. Kategorikus választ adni ne- szívós és ötletes, kapcsolatait jól tehetnének az egységes népműve­get ,ls; .“f j j1® különösebb, mivel az eevre sok olda- tudja kiépíteni, műveltsége meg- lésért. jainkbarT*egyre nagyobbSfeladaI U^á .vál0 »^művelés nem en- felelő. Cikkemben szándékosan hagy­tok hárulnak a népművelésre. ”1^* ní£ „ Elhangzott .olyan vélemény is. tam nyitott kérdéseket. A nép­Egyre több üzemben vállalatid. meghatározni: az MSZMP ^ aÄf müveÄSSeftS ÜL b j ’ i . sevel a helyi igenvek es adottsa- teeoriknsnn kiielenteni nem le­emberek szabad ideje. És ilyen o n,ern JT Schmidt János a tolnai Kulturális Egyesülés .igazgatója működését támogassák, hanem foglalkozza­nak a ma még kisebb, jelenték­telenebb csoportokkal is. VÄLASZ EGY KOLLÉGÁMNAK Befejezésül szeretnék válaszol­ni Bükköséi János cikkének egyik kitételére. Megállapítja, ként jelentkezzen. Gondolok például a kategori­zálásra, amelynek bevezetése 46 megyei művelődési intézményt tett egycsapásra alkalmatlanná, s ezzel sok embernek elvette az ezek által nyújtott minimális tézmányek feladata? művelődési, szórakozási lehetőse- — • körülmények és feladatok mel- Rok fíTvetombeyételével. a sablo- het. Ismerek kollégákat, akik fert- korulmenyek es feladatok mel nossáe kerülésével végezni a s6fc>kú végzettség nélkül is jó népművelési munkát. lett mi 46 művelődési intéz­ményt bezárunk. Arra a kérdésre, hogy nem do- Nem értek teljesen egyet a burtk-e ki esetleg felesleges mii- műkedvelő-, a színjátjszó-mozga- liókat, csak annyit; ha nagy tö- lom eltemetésével. Szerintem a meg részesül belőle, a célszerű- színjátszásra szükség van, de ségnek megfelelően, akkor nem. természetesen nem a régi szem- De ha két-három helyen építünk lélet alapján. A mai színjátszás­sok millióért művelődési intéz- nak helye van a népművelésben, menyeket, s ugyanakkor a rossz csak a helyét meg kell keresni, helyzete miatt bezárásra ítélt, 46 támogatni kell a színjátszó cso­portokat, s azok különböző szintű eredményeket érnek el. Villáminte rjú luiiiiiiiiiimiiiiimihiiii Újabb települések kapnak telefont A KPM Posta-vezérigazgató­ság az elmúlt héten sajtótájé­koztatón jelentette be: telefont kap minden 50 lakosú helység. Ezzel kapcsolatban tegnap a Tolna megyei Tanács és a Pé­csi Postaigazgatóság illetékes képviselői megállapodtak a me­gyét érintő helységek beköté­sével kapcsolatos tennivalókról. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Cziráki Jánost, a szekszárdi távközlési üzem vezetőjét. — Nagy társadalmi és politi­kai jelentősége van e döntés­nek. Éppen ezért hisszük, hogy a végrehajtás során az illetékes tanácsok, települések lakói minden segítséget megadnak munkánkhoz. — Hány települést érint me­gyénkben a bejelentés? — Huszonkét helységről van szó. Ebből hatnál még az idén megtörténik a bekötés, míg a többi helyen jövőre kerül sor a telefon bevezetésére. — Mely települések kapnak az idén telefont? — Palatinca, Rozsdás, Ho mokhegy-öregheay, Löriczhegy. Velle-puszta és Kiskajdacs. Az előbbi felsorolás sorrendjében Mőcsény, Békeapáti, Döbrököz, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy és Kajdacs lesz a központ. — Mennyibe kerül a 22 hely­ség bekötése? — Közel kétmillió forintos a költségvetés. Azonban egy ré­szét a munkáknak mi magunk is társadalmi munkával végez­zük. És azt szeretnénk kérni az illetékes tanácsoktól, a telepü lések lakóitól, ők is segítsék tőlük telhetőén társadalmi munkával a telefon bevezetését. — Mikor kezdődnek a mun­kák? — A tervek szerint szeptem­ber közepén kezdjük és sze­retnénk, ha november 7. tiszte letére az 1968-ra tervezett hat település mindegyikével lenne már összeköttetés. Mindössze néhány napja csak, hogy a KPM Posta-vezérigaz­gatóság bejelentése elhangzott és az illetékes postaigazgató ságok máris munkához láttak. Ha a továbbiakban is ennyire szívügyüknek tekintik a beje­lentés végrehajtását, akkor va lóban hamarosan megszólal me­gyénk újabb 22 településén telefon. (szigetvári) ösztönzése érdemes. Nézzük csak példának az első országos szín­játszó karnevál eredményét: több ezer ember tekintette meg az amatőröket. Az igaz. hogy oda csak a legkiválóbbak jutottak. Közéletünk Tegnap, a délelőtti órákban ülést tartott a Szekszárdi . Járási Tanács. Először Hajdú Istvánnak, a Hazafias Népfront járási bizott­sága titkárának beszámolóját vi­tatták meg, amely a tanácstagok választókerületi munkáját érté­kelte. A későbbiekben a Kölesd Községi Tanács munkájáról be­széltek a jelenlévők. E napirendi pont előadója Fájth János kölesdi vb-elnök volt. Végül Kürti Ist­ván, a járási tanács vb-elnök- helyettese számolt be a járási tanácsi tervek és a költségvetés első félévi teljesítéséről. A tanács­ülés hátralévő részében különbö­ző bejelentések hangzottak még el. * Pénteken délelőtt a járási mű­velődési házb:*i ülést tartott a Tamási Járási Tanács. Először Szuprics János vb-elnökhelyettes adott ismertetőt a járás mezőgaz­daságának helyzetéről és a to­vábbi feladatokról. Majd megvi­tatták Grill Ferenc vb-elnökhe­lyettes előterjesztése alapján a járás első féléves költségvetési S fejlesztí”i tervének végrehaj­tási tapasz'-dalait. Végül a beje­llen tésekre került sor. ÖNVIZSGÁLAT „Nekem későn jött a felsza­badulás. Tudom, hogy ma ez nem népszerű, mégis mondom, hogy mindig odamentem, aho­vá a párt küldött. De mostanára kikoptam, mert az öregember mindenből kiesik. Megértem én, hogy a kopott bútort félredob­ják, de mégis nagyon, nagyon fáj... Legyen az ember előrelá­tóbb. Van énnekem önkritikám, felmérem én, hogy ma már ke­vés a nyolc iskola. Hiszen még eligazodni is nehéz, nemhogy okosan, mindig jól intézkedni. Nem tétovázhat a vezetői posz­ton az ember . . . Én elkéstem, mert nekem későn jött a fel- szabadulás. Megmaradt a nyolc osztályom, semmi több. Talán el is hanyagoltam a tanulást, így nem tartottam lépést és le­maradtam. Másfél év után le­váltottak a járási elnökhelyet­tesi funkcióból, mert alkalmat­lannak találtak. Megértettem én, hogy miért teszik. Azóta itt a cementüzemben is mindig helyezgetnek, most már har­madszorra. Megértem én, hogy mindenkit a megfelelő helyre. Mégis fáj. Azt is tudom, hogy a járási tanácsnál becsülik a fia­mat. Elismerem, nekem is ad­nak itt néhanapján jutalmat, mert ami tőlem telik, elvég­zem. Énrám most is számíthat­nak a politikában, hisz tudja, pártvezetőségi tag vagyok. Nem az anyagiak, hanem az erkölcsi fáj a legjobban. Legyen az ember előrelátóbb. Milliószor végiggondoltam: Ha *akkor másk^nnen döntök ... ? Egy valamit sose bocsátók meg magamnak. Magára hagytam öreg édesapámat. Nemcsak egy­szerű fájdalom ez, hanem gyöt­relem. Mielőtt bekerültem a járáshoz, többször is felkeres­tek, vállaljam hát el. Tudatom, hogy én az apámat mindenki­nél jobban szerettem, mégis el­hagytam. Nem akartam én, mi­atta mondtam — kommunista lelkiismeretem ellenére —, hogy nem. Aztán meg az bántott, hogy eddig mindig vállaltam, amivel megbízott a párt. Utóbb azt mondtam amikor jöttek, hogy rendben van, elmegyek. Édesapám így búcsúzott tőlem: „Meglásd, édes fiam, ha elmégy. arra jössz haza, hogy felakasz­tottam magam.” Még elnökhelyettes voltam a járásnál, amikor jött az üze­net. Úgy éreztem, rámszakad az ég, amikor telefonoztak és mondták, hogy meghalt az apám. Tudtam, biztosan tud­tam, hogy megtette azt, amit nem hittem, amit megígért... Sose bocsátom meg magamnak, hogy én őt így elhagytam, és erre a sorsra jutott. Máskép­pen kellett és lehetett volna gondoskodnom róla. Nyugodal­mam még máma sincs, nem is lehet. Tisztában vagyok én vele, senkit nem okolhatok, csak sa­ját magamat. Most már jóvá­tehetetlen ... Két év múlva nyugdíjba me­hetek. Nehéz lesz nekem ez a két esztendő, de számítok arra, hogy hosszú, keserves lesz még a többi is.” Feljegyezte: SOMI BENJAMINNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents