Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
Szüretre elkészül a tamási tsz-ek szőlőfeldolgozója Az országúiról alig látni a hegytetőn álló újépületet — fent- ről viszont pompás kilátás nyílik a szemközti, szőlőkkel szabdalt domboldalra, és magára a községre, Tamásira is. Ez a panoráma sok lehetőséget ígér és kínál ... Fentről látni csak, tulajdonképpen milyen éles a kontraszt. Amott a kis szőlőparcellák, alacsony présházak, emitt a termelőszövetkezetek szőlőtáblái, és az országúiról alig látható épület: a befejezés előtt álló szőlőfeldolgozó, a hozzá épült pincével, amely csupa fehér csempe borításával akár patika is lehetne ... Annyira új itt minden, hogy még a minden új építkezéssel együtt járó „gyermekbetegségek” sem hiányoznak. Hónapokon keresztül az tartotta izgalomban a szőlő tulajdonosait, a tamási termelőszövetkezeteket, vajon elkészül-e a szüret kezdetéig? Akkor, amikor a szőlőtelepítést megkezdték, arra számítottak, mire a tőkék termőre fordulnak, elkészül a feldolgozó és tároló is. Még az elmúlt év elején kezdeményezéseket tettek a szövetkezetek vezetői — elsősorban Péti János, a Vörös Szikra és a társulás elnöke —, hogy legalább a tároló készüljön el a szüret kezdetéig. Az építő vállalat viszont ragaszkodott az év végi, tehát december 31-i átadáshoz. Aztán módosítani kellett a határidőt. 1968. március 15-re. A tamásiak mi mást tehettek; beleegyeztek. ■J* Az épületek átadása végül június 24-én történt meg, a technológiai berendezést viszont most, a hónap végén adják át. Az eredetileg tervezett 3 598 415 forintos költség időközben 4 619 549 forintba került. Közben vita folyt arról is, hogy az átárazás az egész beruházásra vonat- kozzék-e, vagy csak arra, amit az idén végzett el a vállalat. Mindenesetre ettől függetlenül be fogják nyújtani a kötbérigényt, — mondja dr. Beke Géza, a társulás jogtanácsosa. Vincze Sándor, a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaságból nemrég jött fiatal pincemester az egyébként modern, tetszetős feldolgozó technológiai hibáit mutatja. — Az ülepítő tartályokat lefolyóréssel kellett volna kiegészíteni. Ezek hiánya miatt ugyanis nem lehet teljesen tisztára takarítani, vagy legalábbis nagyon nehezen. — Ennél is nagyobb hiba, hogy a színléleválasztó betontartályok mérete és a beléjük épített szűrőberendezés mérete eltér egymástól. A keletkezett réseken a cefre — héj- és kocsány- maradványok — keveredhet a színiével, A technológiai szerelők az építőkre hárítják a hibát ' — az építők viszont... ^^.víAólag látjuk, hogy célszerűbb lett volna az egész komplexumot együtt, egyidőben átvenni, könnyebben el lehetett volna dönteni a vitát. Az sem lényegtelen, hogy a jelenlegi műszaki ellenőr az ötödik az építkezés kezdete óta. — És mi a kilátás: a szüret kezdetére használatba lehet venni a feldolgozót? — Reméljük. Minden berendezés a helyén van, csupán a meglevő hibákat kell kijavítani, hogy tökéletesen üzemképes és üzembiztos legyen. Az épület és a berendezés a meglevő hibák mellett is igazán impozáns, korszerű. A várható több ezer mázsás szőlőtermést jóformán kézierő nélkül lehet feldolgozni. A szállító járműről keramitla- pokkal bélelt garatba ürítik a beszállított szőlőt, amelyből beépített, végtelenített csigasor szállítja a feldolgozótérbe, a bogyózógépbe. Innen csővezetéken szivattyúk szállítják a színlé-levá- lasztó, négy bunkerba. A színié üvegcsöveken jut az ülepítő tartályba, majd onnan a betontartályokba, ászokhordókba. A cefre pedig a két nagy teljesítményű, pneumatikus présbe... Itt lesz tulajdonképpen szükség kézierőre, a leeresztő garat átállításához, illetve a cefre présbe irányításához. — A feldolgozó tehát megvan, csak termés kell hozzá ... — Lesz az is. Egyelőre negyvenhét hold terem. Ennek kilencven százaléka olaszrizling. Egyébként, 20 holdon a magas kordonos, Lenz—Moser-művelést alkalmazzunk. Hogy milyen termésre számítunk? Úgy ötven mázsára holdanként... — Egyébként, a szőlőterületet a következő években mintegy százötven holdra szeretnénk növelni. A termés befogadásához az épület statikai megbontása nélkül lehet növelni a tárolóteret. Olyan elképzelés is foglalkoztat bennünket, hogy később esetleg palackozásra is berendezkedünk. A célunk az, éppen a gazdaságosság érdekében, hogy a termésünket mi, magunk értékesítsük. Piacot, és természetesen hírnevet akarunk szerezni a tamási bornak ... BI. Azonnali belépéssel alkalmazunk ács, kőműves, víz-, fűtés-, gáz-, csőszerelő (ifjú szakmunkásokat is) továbbá kubikos férfi segédmunkás munkavállalókat. Bérezés teljesítménybér, szállás, napi háromszori étkezés biztosítva. Jelentkezés személyesen és levélben Dunaújváros, Kenyérgyár u. t. 26. sz. Állami Építőipari Vállalat (9) Az Épületkarbantartó Ktsz felvételre keres főkönyvelőt, jelentkezni lehet írásban a szövetkezet székházában, Bá- taszék, Budai út 46. sz alatt. (89) A Tolna megyei Tanács VB ÉKV. osztálya felvételre Ueres i fő építészmérnököt Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban az osztály vezetőjénél. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítani tudunk. (67) — Igen. Most már minden rendben van. És sok szerencsét kívánok nektek a vállalkozáshoz. — Mit akarsz ezzel mondani? — kérdezte McGinnis ölesen. — Hiszen tudod: nem tartok veletek. — Ez képtelenség! Lehetetlen! — De hiszen ebben állapodtunk meg Mack: én elkészítem a kulcsokat, azután kiszállok. — Egészen másban állapodtunk meg Henry. És ha jól emlékszem, éppen a te indítványodra. Vagy talán megfeledkeztél róla? Baker a vállát vonogatta; —■ Igazán nem tudom, milyen más indítványt tettem, azonkívül, hogy a kulcsok elkészítése után elválok tőletek. — Akkor majd felfrissítem az emlékezetedet — mondta McGinnis fenyegető meUékzöngévei a hangjában. — Amikor megállapodtunk abban, hogy kiraboljuk a Brinks bankházat. megkérdeztem tőletek, mi legyen azzal, aki gyávaságból, óvatlanságból, vagy könnyeműségből veszélybe sodorja a vállalkozást. Emlékszel? S akkor te azt mondtad, — 49 — hogy az illetőt egyszerűen kinyírjuk. Igaz-e? Baker ekkor érezte először, hogy életre-halálra kiszolgáltatta magát a bandának. De még nem adta meg magát. — No és? — kérdezte tettetett közönnyel. — Csak nem hiszed rólam, hogy beköpöm a terveteket, pusztán azért, mert nem akarok veletek tartani? McGinnis gúnyosan válaszolt: — Túl öreg betörő vagy ahhoz, hogy ilyen naivnak tettesd magad. Akarod hallani, hogy mi lesz. ha megengedjük, hogy ki ugorj? Tegyük fel, hogy sikerül elvinnünk a bankból egymilliót. A bank vezérigazgatója természetesen nem fogja annyiban hagyni a dolgot, hanem jó zsíros jutalmat ígér a nyomravezetőnek. S mit csinál majd akkor a nagyra becsült Mr. Baker? Elmegy a rendőrségre. írást kér arról, hogy nem fogják bíróság elé állítani, és kifizetik neki a jutalmat, ha kiszolgáltat bennünket. Vagy eljön hozzám, hogy egy kissé megzsaroljon, s én kénytelen leszek fizetni a tiszteletre méltó Mr. Bakernek, csakhogy befogja a száját... — Őrültség! — szakította félbe Baker. — Ilyesmit sohasem tennék! Végeredményben eléggé régóta ismersz mór. — Magamban sem bízok, nemhogy másokban — mondta McGinnis fagyosan. Néhány pillanatig hallgatott, azután újra megszólalt, még fenyegetőbben. — Azt hiszem világosabbnak kell lennem. Mi, a banda tagjai életre-halálra összetartozunk — a vállalkozás végrehajtásáig. Utána ki-ki mehet, amerre lát, csinálhat, amit akar — de természetesen hallgatnia kell, és hallgatni is fog, mert hiszen ő is benne volt. De aki élőbb akar kiszállni, az törött csonttal fekve marad. Ugyanúgy, mint az, aki a robogó gyorsvonatból kiugrik. Te már túl sokat tudsz a vállalkozásról, tehát vagy kitartasz mellettünk — vagy pusztulnod kell! Vagy a családod vallja a kárát. Baker izgatottan felugrott. — 50 — — Ilyesmit nem tehetsz Mac! Ha csak egy haja szála görbül meg Marjorie-nek vagy a gyermekeknek, fel órán belül már a rendőrségen vagytok. Ezt megfogadom. És arra az esetre, ha ellenem forralnátok valamit, halálom után felbontandó levelet hagyok hátra egy közjegyzőnél. S halálom után mindent megtud a rendőrség! McGinnis látta, hogy így nem fog zöld ágra vergődni bandájának hűtlen tagjával. Ezért ezekkel a szavakkal vágta el a vitát: — Más út és mód is van arra, hogy észre térítselek. Ha jól tudom, te egy cigarettaautomata gyárban dolgozol. Mi is a gyárnak a címe? A gyár, amelyben Baker két éve, vagyis a börtönből való kiszabadulása óta dolgozott, azon a földnyelven volt, amely Bostonban mélyen belenyúlik az Atlanti-óceánba. A földnyélvet elejétől egészen a csücskéig iparvállalatok foglalják el. A McGinnis-sszel való beszélgetés utáni napon Baker ugyanolyan lelkiismeretesen dolgott, mint máskor. Enyhe nyomást érzett a gyomra táján, tudta, nincs messze az uzsonnaszünet. A biztonság kedvéért felpillantott a műhely elektromos órájára, s majd kővé dermedt. A munkavezető üvegfallal elkerített fülkéjében McGinnis feleségét pilláit tóttá meg. Hirtelen eszébe jutott az előző esti beszélgetés. Csak most értette meg igazán McGinnis fenyegetésének értelmét. Elárulja, hogy börtönviselt ember. Kidobják állásából, kereset nélkül marad, és kénytelen lesz a bandával tartani. Tehetelen dühében ökölbe szorult a keze, azután felkapott egy nagy csavarkulcsot, s elindult a munkavezető fülkéje felé, de már két lépés után megtorpant. — Minek? Hiszen úgy sincs értelme! — adta meg magát sorsának. Figyelte a fülkében beszélgetőket, megpróbálta leolvasni az asszony, vagy a munkavezető arcáról, hogy miről beszélhetnek. — 51 —
