Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-27 / 200. szám
X Másfél műszak Mázán jól járt a gyár, meg a dolgozók is Az építőanyag hiánya krónikus. Az új építőanyag, az építőblokk, — kis-, közép- és nagyméretű — lassan hódít teret, s ma még túl- súlyban az ezeréves múltra vü>z- szatekintő tégla szerepel az építési anyagok között. Különösképpen a kisebb épületek — családi házak, gazdasági épületek, nyaralók stb. — fő építőeleme a tégla. Téglából viszont mind kevesebb van, az igényeket a gyárak nem tudják kielégíteni. A téglagyárak fejlesztése sokba kerül, a termelés növelésének más — beruházás nélküli — útját is kellett keresni a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat vezetőinek... Mázán fél évszázada gyártanak már téglát. A sok változást megért gyárban elsőként honosodott meg a technika, váltotta fel a kézi íéglágyártást a1 gép, sőt az ötvenes évek elején még igen Korszerűnek számító Keller-rendszer itt már jól fukcionált... A gyár azonban a korszerűsítés ellenere sem elégítette ki a környék téglaszükségletét, sőt a termelés nem növekedett annyira, mint kívánatos volt, mert egyrészt szárítóhelyhiány, másrészt a gyár elrendezése volt akadálya a termelés növelésének. Hosszú évekre nyúló program alapján hozzáfogtak a gyár korszerűsítéséhez. Elsősorban megfelelő nagyságú fedett szárító fészerek építését kezdték el, kiépítették az egész gyár területén a kisvasúti hálózatot, majd elkezdték az iparban egyedül ailo munkaszervezést: a másfél műszakos gépüzemet. lencre minden bizonnyal megváltozik: vagy annyira, hogy egész nap esik. vagy pedig úgy, hogy eláll. Ez a gyakoribb. Ilyenkor még mindig be tudják állítani présmunkára a kilencre érkezet) műszakot, és a gép egy teljes műszakot üzemben van. Korábban az volt a gyakorlat, hogy esős reggelen hazaküldték a gép személyzetét, és aznap már nem is jöttek vissza, bár az időjárás jóra for? dúlt. Az új munkarend révén az idén már tizenhárommillió nyers téglát gyártanak Mázán. Négy évvel ezelőtt alig több mint nyolcmillióé volt a gyár évi nyersgyártása Tehát különösebb beruházás nélkül — mindössze hat kis méretű Keller-fészert építettek,, amely egyébként is indokolt lett volna — a termelést úgy tudták növelni, hogy a dolgozók keresete is emelkedett. Mert végeredményben az is igen fontos tényező a másfél műszakos gépüzemnél, hogy a dolgozó szívesen álljon gépe mellé.. Érdekes tapasztalat, hogy a géphiba sem érte el azt a százalékot, melyre számítani lehetett a tízórás üzemeltetés tapasztalataiból. Nőtt viszont az adminisztratív munka — bár új munkaerőt nem állítottak be. A művezetők állítják kf a délelőtti munkalapokat, így az Irodai adminisztráció munkáját könnyíteni tudták. hol sem tudják egész éven át üzemeltetni. Itt, a termelés felfutása miatt, már az a gond, hogyan szervezzék a kemencén a munkát, hogy legalább két hétre le tudjanak állni, a legszükségesebb nagyjavítás elvégzésére. A megfelelő mennyiségű nyers tégla lehetővé teszi tehát a kemence egész évi folyamatos üzemeltetését, ugyanakkor egy jellegzetesen téglagyári gondot is megold: a múlt évben például egyetlen családfenntartó férfit sem kellett fagyszabadságra küldeni, idén pedig mintegy ötven százalékkal több dolgozót tudnak egész télen foglalkoztatni, mint a múlt évben. Ez a tény pedig ahhoz is hozzájárul, hogy kialakuljon megerősödjön a gyár törzsgárdája. Ez a biztonság — hogy nem kell tartani fagyszabadságtól — már a nyári hónapok idején is érezteti hatását: nagyobb kedvvel dolgoznak a munkások, a ve télkedés, a verseny elevenebb. Közéletünk A városi tanács vb ülése Hétfőn délelőtt ülést tartott a számolt be a vb. előtt, majd az szekszárdi városi tanács végrehaj- Állami Kereskedelmi Felügyelőtó bizottsága. Az első félévi pénz- ség vezetője adott ismertetést a ügyi gazdálkodás helyzetéről Gi- Szekszárdon végzett ellenőrzések- mesi Imre pénzügyi osztályvezető ről. Katolikus papok eskütétele Az új üzemszervezés lényege, hogy a présgép reggel négy órától este hatig üzemben van. 1965. őszán fogtak hozzá az előkészületekhez. 1966-ban már várakozáson felüli eredményt értés el: másfél millióval nőtt a gyár termelése, míg a korábban a hagyományos „felfutás" 200—300 ezer tégla volt évenként. — Pedig az első év sok-sok nehézséget hozott — emlékez!k visz- sza most Domokos József gyárvezető. — A tízórás műszak alatt a dolgozó nem tudta azt produkálni — bár egy héten csak ót napot dolgozott — amelyre képes — ugyanis a műszak utolsó három órájában a teljesítmény már annyira csökken, hogy szinte kár a gépet járatni. Az új módszer előtt a gyárban tízórás műszakban gyártották a téglát. Úgy szervezték a műszakot, hogy váltókat állítottak be, s ezek a dolgozók álltak a hétközben szabadnapon lévők helyére. Ma ugyan nincs szabadnap, nyolc órát dolgozik mindenki, mégis több a szabad idő, mint korábban: az a műszak, amely egyik héten reggel négykor kezd, egy órakor már hazaér, tehát az egész délután szabad. A második műszak reggel kilenckor kezd — családos emberekről lévén szó, a kilences kezdés haszna szinte kézzel fog ható — fél egy óráig kazalozássai, tereprendezéssel, más, a gyárban előforduló munkát végeznek — természetesen teljesítménybérben. Fél egykor kezdik a présnél a mun. kát. Szinte friss erővel állnak a géphez, és este hatig megállás is alig van, délelőtt a kazalozás, tereprendezés során tudnak e'e- gendő helyet csinálni a délután gyártandó téglának, másrészt pedig a gépkezelők, a gépészek is érdekeltek, hogy minél kevesebb üzemzavar keletkezzék. A mostani rendszer egy másik vonatkozásban is változást eredményezett: Az új módszer lehetővé tett egy olyan érdekes alkatrész-gazdálkodási módszer bevezetését, amely a készletek optimális tartásához vezetett: csak a legfontosabb két- három alkatrészből tartanak raktáron, ugyanakkor, amennyiben különleges gépalkatrész hibásodik meg, Pécsről, a vállalat központjából azonnal szállítanak Mázára, autóval, vagy motorkerékpárral. Másik lényeges érdeme ennek az új módszernek, hogy a környékben felszabaduló munkaerő elhelyezését megoldja. Ugyanis mintegy tíz emberrel többet foglalkoztatnak, mint korábban. Megszűnik a fagyszabadság Köztudott, hogy a kemencét a Tolna megyei téglagyárakban seHasznára vált a népgazdaságnak ez az új módszer. Dicséretes, hogy a vállalat vezetősége bátran nyúlt az új módszerhez, vállalva annak a kockázatát, hogy népszerűtlen az új, s emiatt sok vita támad majd. De a dolgozók véléménye ma már igazolja, hogy másutt is érdemes volna ilyen módszert be vezetni. Sajnos azonban Tolna megye többi téglagyárában egyelőre a másfél műszakos gépüzemet a szárítóhely hiánya miatt nem lehet bevezetni. Most azon van a sor, hogy néhány nagyobb, fejlesztésre alkalmas gyárban, mint Hőgyész és Tárná si, a vállalat vezetősége a téglatermelés jövőbeni növelése érdekében már az idén hozzáfogjon a szárítófészerek, lerakóhelyek bővítéséhez . . . Minden tényező indokolja az üzemek fejlesztését korszerűsítését, az új módszer alkalmazását. PALKOVACS JENŐ Az újonnan kinevezett és előléptetett Tolna megyei katolikus papok hétfőn délelőtt letették az esküt Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke előtt. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Sárosdi Tibor, megyei egyházügyi tanácsos. A pécsi püspököt dr. Csigi Imre kanonok, püspöki irodaigazgató képviselte. Az állam és az egyház közti megállapodás, illetve a 18/1959- es kormányrendelet értelmében az újonnan kinevezett katolikus papok esküt tesznek az állam képviselője előtt. Ezúttal dr. Juhász Pál kanonok, Dörnyei István apátplebános, dr. Kovács Géza püspöki tanácsos. Pataki István plébános. Gyimesi László püspöki tanácsos, Molnár József esperes, Lehel Ignác esperes, Pleizler János plébános, Elm György plébános, Nagy János Sándor plébános, Valentovics Tibor s. lelkész. Kalló József plébános tettek állami esküt. Esküjükben megfogadták: ......a Mag yar Népköztársaság népéhez és alkotmányához hű leszek, az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami hivatalos titkokat megőrzőm, hivatásom körében a nép érdekeinek szolgálatával járok.el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam". Az eskütétel alkalmával dr. Csigi Imre kanonok, püspöki irodavezető a következőket mondotta: „Azért jöttünk, hogy eleget tegyünk az állam és egyház közti megegyezésben foglaltaknak, tovább erősítsük a magunk kereted közt ezt az egyezményt, mert arra most is nagy szükség van, s a jövőben is nagy szükség lesz". Az eskü tevők nevében Dörnyei István apátplebános szólt: „Mint eddig, ezután is az állam és egyház közti egyezmény szellemének érvényrejutásáért munkálkodunk, minden erőnkkel szolgálni kívánjuk az ország, a nép jólétét és a béke ügyét”. Szabópál Antal a következő szavakkal köszöntötte az esküt tett papokat: — A béke ügye és a még elnyomatásban sínylődő népek jobb holnapja megkívánja tőlünk, s minden haladó embertől, erőink összefogását. Hazánk további előrehaladásának, népünk további boldogulásának ügye mindannyiónk ügye kell, hogy legyen. Kívánom, hogy mindnyájan hosszú ideig erőben és egészségben munkálkodjanak a herhés célok szellemében. csökkentették az időjárás hatását. Sok évtizedes megfigyelés alapja, tudják a mázai gyárban, hogy kilenc óra körül változik az idő. Rármikor is esik hajnalban, kiÁz aratási verseny eredményei: Két kom bá j nos száz vagonon felül... Felvételre keresünk alacsony- és magasnyomású kazánfűtőid valamint férfi segédmunkásokat A segédmunkások 1250,— Ft fizetést, és 150,— Ft célprémiumot kapnak. Jelentkezni lehet a kórház személyzeti irodáján. (Megyei kórház, Szekszárd) (349) Ezután a megyei tanács vb- elnöke megmutatta az esküt tett papoknak a megye életét illusztráló kiállítást, majd kötetlen beszélgetés következett. Sok kérdés hangzott el a megye várható fejlődésével kapcsolatban, majd külpolitikai kérdések kerültek szóba. A jelen lévő papok nagy érdeklődést tanúsítottak a csehszlovák események iránt, s kifejezésre juttatták, hogy együttérzéssel figyelik a csehszlovák eseményeket, s aggodalmukat fejezték ki a csehszlovák nép szocialista vívmányai iránt. A Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elkészítette a tagszövetkezetek kombájnosai és bálázógép-kezelői közt folyó betakarítási versenv összesítését. Az idei aratási verseny nem kapott ugyan olyan nyilvánosságot, m-'nt az előző években, de a versenyzési kedv semmivel sem volt kisebb. Az idei volt az első aratás, amelyben döntő számban termelőszövetkezeti kombáinosok ültek a gépeken — a saját gépeken — és amellett, hogy megfelelő termést takaríto'- tak be, emlékezet óta az idei volt a leggyorsabba,n befejezett aratás. A szekszárdi területi szövetség termelőszövetkezeteiben két korr.- bájnos ért el országos szinten is jónak mondható, száz vagon felüli teljesítményt és végezte el ok száz ember helyett a nyár nehezebb munkáját. Az első helyet Sántha István, a bonyhádi Petőfi Termelő* szövetkezet kombájnosa sze rezte meg: 595 holdról 10 900 mázsa gabonát aratott. A második helyezett a paksi Vörös Sugár Tsz kombájnosa: Hanoi János, 645 holdról 10 313 mázsa gabonát aratott. Harmadik a bá- taszéki Hermann József, 634 holdról 9523 mázsa gabonával. A bálázógépesek közül a nagydorogi ifj. Feibl József került az első helyre, 1261 holdról 15 762 mázsa szalmát takarított le. Második a bölcskei Sárosi István. 804 holdról 5628 mázsa, harmadik a nagydorogi Varga István, 743 holdról 9287 mázsa. A verseny érdekessége, hogy az első hat helyen nagydorogi, bölcskei és du- naföldvári bálázógépesek végeztek. A legjobb kombájnosok, bálázók számára az erkölcsi elismerés me!- ! lett nem marad el az anyagi ju talom sem. t1 iL Női segédmunkásokat alkalmaz a Bm. Állami Építőipari Vállalat építkezéseire, takarítórészlegéhez és ipari tanulók mellé. A női dolgozók belépéskor munkaruhát kapnak. Férfi segéd munkásokat a vállalat pécsi és baranyai építkezéseire és a garázsba'vesz fel. Kubikosokat és rakodókat igen jó bérezési feltételek mellett alkalmazunk. A fentieken kívül az alábbi szakmákban van felvétel: ács, kőműves, fűtésszerelő, ívhegesztő, szerelő lakatos. A vállalatnál az alábbi szakmunkásképző tanfolyamaink indulnak: ács és lakatos átképző tanfolyam. Az átképzés 'deje clatt a jelentkezők szakmunkások mellett ajátítják el a gyakorlati tudnivalókat^ és ingyenes elmélet' oktatásban részesülnek. Sikeres vizsga után szakmunkás munkakörbe kerülnek. Kéthetente szabad szombat. Napi háromszori üzemi étkezés, munkásszálló vidékiem,ek különélé- ű pótlék. Jelentkezés, érdeklődés a munkaerő-gazdálkodásnál Pécs, Rákóczi u. 56 Telefon: 10—39. (333)
