Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
Melléküzemágak, paraszti nyugdíj, foglalkoztatottság Nyilatkozik Péti János képviselő, tsz-elnök A szövetkezeti gazdaságok e három részterülete — melléküzeméii, paraszti nyugdíj, foglalkoztatottság — szervesen összefügg, és manapság nagyon gyakran szerepel napirenden külön- külön is, együtt is. Körülbelül 10 évvel ezelőtt valaki arra hívta fel a figyelmet a megyei tanács vb-ülésén, hogy előbb-utóbb egyes mezőgazdasági üzemekben munkaerő-felesleg jelentkezik. Akkor ezt sokan kétkedve fogadták. A gépesítés, korszerűsítés és a tagok érdekeltségének növekedése következtében máris tapasztalhatók helyenként ilyen jelenségek. A csúcsmunka-idósza- kokban ugyan nem, éves viszonylatban annál inkább. Ugyanakkor a rendelkezések például a paraszti nyugdíjakra vonatkozók, feltételezik az egész évi rendszeres munkát. A szövetkezetek számos melléküzemágat létesítettek, s most jogszabályilag is növekedtek a lehetőségek, ám a probléma ennek ellenére adott. Éppen ezért felkerestük Péti Jánost, úgy is, mint országgyűlési képviselőt és úgy is, mint tsz-elnököt, hogy beszélgessünk vele e kérdésekről. tjj gondok akkor hói lesz meg átlagos au a 1 ® 14 árás munkanap? — Az rendkívül nagy eredmény — mondotta Péti János —, hogy ma már ilyen gondjaink vannak. A szövetkezeti mozgalomban bizony volt időszak, amikor komoly munkaerőhiánnyal kellett küszködni. A tagok ma másképpen veszik a közöst, mint azelőtt: érdekeltebbek, többen jelentkeznek munkára, szorgalmasabbak, a kívülállók közül is mind többen orientálódnak felénk, a másik oldalon pedig ott a nélkülözhetetlen technikai fejlesztés. így nem csoda, hogy egyes helyeken időszakos munkaerő-felesleg is mutatkozik. Rendkívül nagy eredmény az is, hogy ma már nem azon kell vitatkoznunk, hogy be kellene vezetői a paraszti nyugdíj- rendszert, hanem azon, hogy mivel lehetne jobbá tenni. Az ezekkel kapcsolatban felmerülő problémákat természetesen nagyon jói ismerem, s azok engem is foglalkoztatnak. — M lenne, ha néhány dolgot et- mondana az olvasóközönségnek. Arra nincs lehetőség, hogy minden részletre kitérjünk, de az a véleményünk, hogy néhány gondolat sokat segítene. — A mi szövetkezetünkben jelenleg nincs foglalkoztatottsági probléma, de figyelembe kell venni, hogy mi az átlagnál jobb adottságokkal rendelkezünk, s gazdaságunkat már 10 évvel ezelőtt is úgy fejlesztettük, hogy a téli időszakra is legyen munkaalkalom, — Olyas nem fordul elő, hogy az emberek munkára jelentkeznek, s sem tudnak velük mit kezdésit — Jelenleg nem, ilyen problémánk nincs. A nyugdíjhoz előirt alapot mindenki tudja teljesíteni, egyes kategóriákban ennél magasabb szintet is elérnek. Viszont ez még csak a minimális nyugdíjra jogosít, az pedig meglehetősen alacsony. Ha ennél magasabb teljesítményekkel számolnánk, mint ahogyan az kívánatos is lenne a kellő nyugdíj eléréséhez, akkor viszont már nálunk is közvetlenül jelentkeznének a a foglalkoztatottsági gondok. Ha figyelembe vesszük a további gépesítést, az ugyancsak ebbe az irányba hat. Tehát tulajdonképpen nálunk is szorít a cipő ilyen szempontból. A közvetlen tapasztalataink, de a máshonnan szerzett információk is azt igazolják, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkezések kiindulópontja nem szerencsés. Ez a 14 órás munkanapon alapszik, tehát mindent ezre kell átszámítani. Ha szószerint akarjuk végrehajtani a rendeletnek ezt a pontját, kiderül, hogy időben még az állattenyésztők nagy része sem éri el a napi 14 órát. (Ilyen szempontból nem számítható be a konkrét munkaórákon túh lekötöttség, készenlét, mert az végeredményben nem munkateljesítés.) Ha pedig korszerűsítünk, gépesítünk, márpedig ez szükségszerű, a konkrét munkaidő tovább csökken. Ahhoz, hogy az állattenyésztést a nők és fiatalok részére is vonzóvá tudjuk tenni, gépesíteni kell, s ezzel csökkenteni az időbeli elfoglaltságot, lekötöttséget, viszont — A két műszak bevezetésével több embert tudunk foglalkoztatni, de alacsony teljesítménnyel, ez pedig sem a napi megélhetés, sem a nyugdíj szempontjából nem jó. Jelenleg beírjuk mechanikusan a napokat, de ez a lő órás munkanapfeltétel nem válik be. Véleményem szerint szükség lesz a rendelkezés átdolgozására — Történt már túlim intézkedés is ebben az ügyben? Dolgoznak a módosításon? — Jelen pillanatban a tapasztalatokat figyeli mindenki, az átdolgozás nincs folyamatban. Ez nem is képzelhető el máról holnapra, hiszen sok feltétele van. Mindenekelőtt az szükséges, hogy az illetékesek közül minél többen felfigyeljenek a probléma-komplexumra, s a tapasztalatok alapján egységes nézet alakuljon ki. Mi mezőgazdasági vonalon dolgozók természetszerűleg közelebbről látjuk a probléma összefüggéseit, várható hatását, és foglalkozunk is vele. Viszont amint az egyik parlamenti interpellációra adott válaszból kiderült, egyes illetékesek még más állásponton vannak. — Mini képviselő szándékozik-e lépéseket tenni es ügyben? — Természetesen Ránt képviselő is, mint tsz-elnök is minden lehető fórumon segítem a reális álláspont kialakítását, és hogy a rendeletek is minél jobban tükrözzék a valóságos helyzetet. Ez ügyben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához fordulok a közeljövőben, pedig még kevésbé. Mi is tulajdonképpen ennek köszönhetjük, hogy nálunk az átlagnál jobb a helyzet. Az alapüzemágakon — tehát az állattenyésztésen és növénytermesztésen — van a hangsúly, de kertészkedünk, gyümölcstermesztéssel foglalkozunk, szőlészetünk van, oltvány előállításával foglalkozunk, baromfit tenyésztünk stb. így a munkaerő- igény más-más időben jelentkezik, tehát a foglalkoztatás folyamatossága is biztosított Nem akarok semmiféle sablon-tanácsot adni elnöktársaimnak, de a melléküzemágakra azért felhívnám a figyelmüket. Természetesen hangsúlyozom, hogy a formát mindenütt helyileg . kell megválasztani. Ami nálunk jó, nem biztos, hogy jó lenne öt községgel odébb. ipari jeilegC mellék üzemágak bevezetésére is törekszenek. VB erről a Véleménye.? — Minden lehetőséget ki keH használni a foglalkoztatottság növelése érdekében, annál is inkább, mert ez kapcsolatban van a közös jövedelem növelésével is. A rendeletek is azt célozzák, hogy minél több melléküzemág jöjjön létre. Véleményem szerint azonban az a legjobban járható át, ha elsősorban a mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakra törekszünk. A feltételek is ehhez adottak leginkább, de jövője is ennek van. Az ipari szervek konkurrenciája ellen nem tudnánk semmit sem tenni. Arról nem beszélve, hogy az iparban bizonyos megrendelési problémák jelentkeznek. En a mezőgazdaságiakra teszem a hangsúlyt, de ez nem zárja ki, hogy esetenként nem válhat be egy más jellegű üzemág. Ezt is egyedileg kell elbírálni a helyi sajátosságok szerint — fejezte be nyilatkozatát Péti János. BODA FERENC A Szekszárdi Járasd Tanács Végrehajtó Bizottsága Kemény István vb-elnök vezetésével tartott ülést tegnap a délelőtti órákban. Először Vida Jánosné, művelődésügyi osztályvezető-helyettes élőterjesztését vitatták meg, amely a járás iskoláiban végzett pályaválasztási munka tapasztalatait értékelte. Ezt követően Jankó Sándor pénzügyi osztályvezető és Egyed István tervcsoportvezető számolt be az idei első félévi terv és költségvetés teljesítéséről. A vb-ülés résztvevői megbeszélték a soron következő tanácsülés anyagát. Az ülés végén különböző bejelentések hangzottak éL • A Palksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is tegnap délelőtt ülésezett. Az ülést Varga István vb-elnök vezette. A bölcsődék és a napközi otthonok helyzetéről számolt be a vb-nek Kürtös Kálmán, művelődésügyi osztályvezető és dr. Kántor Lívia, egészségügyi csoportvezető. Ezek után Hosmyánszíky György mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztését Vitatták meg. Előterjesztése a járás termelőszövetkezeteinek segéd- és melléküzemági tevékenységét vizsgálta. A vb még különböző bejelentések ügyében döntött. * Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Dombóvári Járási Tanács VB két fontos kérdést tűzött napirendre. Dr Sáfár Lászlóné járási főorvos beszámolója azt elemezte, hogyan foglalkoznak a járásban azokkal a szociális gondozásra szorulókkal, akiknek intézeti elhelyezését nem tudják megoldani. A megoldásban sokad, segít az öregek napközi otöiona- Ezután Gyurieza István vb-elnök beszámolóját vitatták: meg a vb eddig végzett gazdaságszervező és irányító munkájáról. Az ülés résztvev« különböző bejelentéseket is megvitattak. Gombkészítők P ' ' • Százezer számra készülnek a fémgombok a Fővárosi Óra- Ékszer- ipari Vállalat díszmű gyáregységében, Szekszárdim, felvételű»*, a festőműhelyben készült. — A rendeletek most tág lehetőséget nyújtanak a különféle melléküzemágakhoz. Ugyanakkor több tsz-elnöktől Kaiin^^ bogy a melléküzemágak létesítése meglehetősen nehézkes, és a foglalkoztatási problémákat ilyen módszerrel is csak kis mértékben lebet enyhítem. Mi ettől a véleménye? — Amint az előbb mondtam, szükséges bizonyos rendelkezések módosítása, tökéletesítése, ez azonban önmagában nem oldhat meg minden gondot. A munkaerő foglalkoztatása elsősorban üzemen belüli feladat. Üzemen belül pedig akkor tehetünk legtöbbet, ha sokoldalúvá szervezzük a gazdaságot Ennek pedig alapvető része a melléküzemágak megszervezése, fejlesztése. Még a nehézségek ellenére is. — Es bizonyos mértékig ellent- mond a specializálódás! követelményeknek. — Ez igaz, de másképpen a jelenlegi munkaerőt nem tudjuk kellően foglalkoztatni, a várhatót Népújság 3 A dráma vonzása Gondolatok egy szakmai bemutatóval kapcsolatban Csütörtököm este Szekszár- don, a városi művelődési központ színjátszói bemutatták a meghívottakból álló közönségnek Ugo Betti háromfelvoná- sos drámáját, a „Bűntény a Kecskeszigeten”-t A színházterem ezúttal az esemény ünnepélyes jellegét viselte, a közönség soraiban az alkalomhoz illő ruhában azok ültek, akiket az igazi irodalom hoz lázba, akik a kikapcsolódás divatos jelszava alatt nem keresik egyértelműen a köny- nyű műfaj örömeit. Évek óta kasszasiker, külföldi színházakban, ez a különös mű, a három nő vad szerelme, az egyetlen férfi iránt, aki betör magányukba, eloszlatja az egyedüllét kínzó szorongását. Barát, szerető, apa kíván lenni, hazudja, közben jellemtelenül rabolja el a tiszta öröm érzését és mocskolja be a szerelmet. A végkifejlés, a kút mélyén vergődő élő-halott, akit ez a bonyolult hármas ítélt halálra, mindenki együttérzésével találkozik. Különös sikoltás ez a mű, az emberi érzések tisztaságáért, a szerelem önzéséért, az emberségért. Agatha, az egyetlen kristály- tiszta jellemű nő, akinek jelenléte, mint választóvíz formálja a körötte élők cselekvéseit, gyilkos lesz azért, hogy biztosítsa az emberi szabadságot, az érzések szabadságát. Ennyi a mű röviden, de a dráma vázlatos tartalmát még tőmondatokban is lehetne ösz- szegezni, annyira tiszta és következetes a darab felépítése, logikus a felvonásokat összefűző gondolatfonal. Nehéz feladat, amelyre a helybéli színjátszók vállalkoztak, . és az első felvonásokban nem is sikerült tökéletesen visszaadniuk a darab pergé- s ét. A feszültséget viszont mindvégig ébren tartják. Három nő mozog a színpadon. egy férfi árnyképeként. Ezen a férfin sok múlik a darabban, az is, hogy pergő, vagy vontatott lesz az előadás. Erdélyi Elemér, külsejében, alkatában illúziót tud keltem Angelóként, de csak az utolsó felvonásban olyan, amilyennek a szerző is elképzelte ezt a figurát. Nácsa Margit, Silvia alakítója, Lehőcz Gitta, Pia megszemélyesítője viszont majdnem végig méltó gazdái szerepüknek, és kitűnő kettősét adják annak a hármasnak, amelynek kötőanyaga, lendítő- kereke Faragó Ágnes, mint Agatha. Az előadás végén felcsattanó, szívből jövő taps azt bizonyította, hogy a dráma, amelyet nem mertek a rossz tapasztalatokból kiindulva fizető közönség elé vinni, a kis számú, de komolyan érdeklődő jelenlevők körében visszhangra lelt: a dráma vonzása újra meggyújtotta az emberekben élő vágyat, komolyabb, tartalmasabb művek előadása iránt. MOLDOVÁN IBOLYA IMS. augusztus 2,
