Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

Melléküzemágak, paraszti nyugdíj, foglalkoztatottság Nyilatkozik Péti János képviselő, tsz-elnök A szövetkezeti gazdaságok e három részterülete — mellék­üzeméii, paraszti nyugdíj, foglalkoztatottság — szervesen össze­függ, és manapság nagyon gyakran szerepel napirenden külön- külön is, együtt is. Körülbelül 10 évvel ezelőtt valaki arra hívta fel a figyelmet a megyei tanács vb-ülésén, hogy előbb-utóbb egyes mezőgazdasági üzemekben munkaerő-felesleg jelentkezik. Akkor ezt sokan kétkedve fogadták. A gépesítés, korszerűsítés és a tagok érdekeltségének növekedése következtében máris ta­pasztalhatók helyenként ilyen jelenségek. A csúcsmunka-idósza- kokban ugyan nem, éves viszonylatban annál inkább. Ugyanakkor a rendelkezések például a paraszti nyugdíjakra vonatkozók, felté­telezik az egész évi rendszeres munkát. A szövetkezetek számos melléküzemágat létesítettek, s most jogszabályilag is növekedtek a lehetőségek, ám a probléma ennek ellenére adott. Éppen ezért felkerestük Péti Jánost, úgy is, mint országgyűlési képviselőt és úgy is, mint tsz-elnököt, hogy beszélgessünk vele e kérdésekről. tjj gondok akkor hói lesz meg átlagos au a 1 ® 14 árás munkanap? — Az rendkívül nagy eredmény — mondotta Péti János —, hogy ma már ilyen gondjaink vannak. A szövetkezeti mozgalomban bi­zony volt időszak, amikor ko­moly munkaerőhiánnyal kellett küszködni. A tagok ma máskép­pen veszik a közöst, mint azelőtt: érdekeltebbek, többen jelentkez­nek munkára, szorgalmasabbak, a kívülállók közül is mind többen orientálódnak felénk, a másik ol­dalon pedig ott a nélkülözhetetlen technikai fejlesztés. így nem cso­da, hogy egyes helyeken idősza­kos munkaerő-felesleg is mutatko­zik. Rendkívül nagy eredmény az is, hogy ma már nem azon kell vitatkoznunk, hogy be kel­lene vezetői a paraszti nyugdíj- rendszert, hanem azon, hogy mi­vel lehetne jobbá tenni. Az ezek­kel kapcsolatban felmerülő prob­lémákat természetesen nagyon jói ismerem, s azok engem is foglalkoztatnak. — M lenne, ha néhány dolgot et- mondana az olvasóközönségnek. Ar­ra nincs lehetőség, hogy minden részletre kitérjünk, de az a véle­ményünk, hogy néhány gondolat sokat segítene. — A mi szövetkezetünkben je­lenleg nincs foglalkoztatottsági probléma, de figyelembe kell venni, hogy mi az átlagnál jobb adottságokkal rendelkezünk, s gazdaságunkat már 10 évvel ez­előtt is úgy fejlesztettük, hogy a téli időszakra is legyen munka­alkalom, — Olyas nem fordul elő, hogy az emberek munkára jelentkeznek, s sem tudnak velük mit kezdésit — Jelenleg nem, ilyen problé­mánk nincs. A nyugdíjhoz előirt alapot mindenki tudja teljesíte­ni, egyes kategóriákban ennél magasabb szintet is elérnek. Vi­szont ez még csak a minimális nyugdíjra jogosít, az pedig meg­lehetősen alacsony. Ha ennél ma­gasabb teljesítményekkel számol­nánk, mint ahogyan az kívánatos is lenne a kellő nyugdíj elérésé­hez, akkor viszont már nálunk is közvetlenül jelentkeznének a a foglalkoztatottsági gondok. Ha figyelembe vesszük a további gé­pesítést, az ugyancsak ebbe az irányba hat. Tehát tulajdonkép­pen nálunk is szorít a cipő ilyen szempontból. A közvetlen tapasz­talataink, de a máshonnan szer­zett információk is azt igazolják, hogy az ezzel kapcsolatos rendel­kezések kiindulópontja nem sze­rencsés. Ez a 14 órás munkana­pon alapszik, tehát mindent ezre kell átszámítani. Ha szószerint akarjuk végrehajtani a rendelet­nek ezt a pontját, kiderül, hogy időben még az állattenyésztők nagy része sem éri el a napi 14 órát. (Ilyen szempontból nem szá­mítható be a konkrét munkaórá­kon túh lekötöttség, készenlét, mert az végeredményben nem munkateljesítés.) Ha pedig kor­szerűsítünk, gépesítünk, márpedig ez szükségszerű, a konkrét mun­kaidő tovább csökken. Ahhoz, hogy az állattenyésztést a nők és fiatalok részére is vonzóvá tud­juk tenni, gépesíteni kell, s ez­zel csökkenteni az időbeli elfog­laltságot, lekötöttséget, viszont — A két műszak bevezetésével több embert tudunk foglalkoztat­ni, de alacsony teljesítménnyel, ez pedig sem a napi megélhetés, sem a nyugdíj szempontjából nem jó. Jelenleg beírjuk mechaniku­san a napokat, de ez a lő órás munkanapfeltétel nem válik be. Véleményem szerint szükség lesz a rendelkezés átdolgozására — Történt már túlim intézkedés is ebben az ügyben? Dolgoznak a módosításon? — Jelen pillanatban a tapaszta­latokat figyeli mindenki, az át­dolgozás nincs folyamatban. Ez nem is képzelhető el máról hol­napra, hiszen sok feltétele van. Mindenekelőtt az szükséges, hogy az illetékesek közül minél többen felfigyeljenek a probléma-komp­lexumra, s a tapasztalatok alap­ján egységes nézet alakuljon ki. Mi mezőgazdasági vonalon dol­gozók természetszerűleg közelebb­ről látjuk a probléma összefüggé­seit, várható hatását, és foglal­kozunk is vele. Viszont amint az egyik parlamenti interpellációra adott válaszból kiderült, egyes illetékesek még más állásponton vannak. — Mini képviselő szándékozik-e lépéseket tenni es ügyben? — Természetesen Ránt képvi­selő is, mint tsz-elnök is minden lehető fórumon segítem a reális álláspont kialakítását, és hogy a rendeletek is minél jobban tük­rözzék a valóságos helyzetet. Ez ügyben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához fordulok a közeljövőben, pedig még kevésbé. Mi is tulaj­donképpen ennek köszönhetjük, hogy nálunk az átlagnál jobb a helyzet. Az alapüzemágakon — tehát az állattenyésztésen és növénytermesztésen — van a hangsúly, de kertészkedünk, gyü­mölcstermesztéssel foglalkozunk, szőlészetünk van, oltvány előállí­tásával foglalkozunk, baromfit te­nyésztünk stb. így a munkaerő- igény más-más időben jelentke­zik, tehát a foglalkoztatás fo­lyamatossága is biztosított Nem akarok semmiféle sablon-taná­csot adni elnöktársaimnak, de a melléküzemágakra azért felhív­nám a figyelmüket. Természete­sen hangsúlyozom, hogy a formát mindenütt helyileg . kell megvá­lasztani. Ami nálunk jó, nem biz­tos, hogy jó lenne öt községgel odébb. ipari jeilegC mellék üzemágak beve­zetésére is törekszenek. VB erről a Véleménye.? — Minden lehetőséget ki keH használni a foglalkoztatottság nö­velése érdekében, annál is in­kább, mert ez kapcsolatban van a közös jövedelem növelésével is. A rendeletek is azt célozzák, hogy minél több melléküzemág jöjjön létre. Véleményem szerint azonban az a legjobban járható át, ha elsősorban a mezőgazda­sághoz közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakra törekszünk. A feltételek is ehhez adottak legin­kább, de jövője is ennek van. Az ipari szervek konkurrenciája el­len nem tudnánk semmit sem tenni. Arról nem beszélve, hogy az iparban bizonyos megrendelé­si problémák jelentkeznek. En a mezőgazdaságiakra teszem a hang­súlyt, de ez nem zárja ki, hogy esetenként nem válhat be egy más jellegű üzemág. Ezt is egye­dileg kell elbírálni a helyi sajá­tosságok szerint — fejezte be nyilatkozatát Péti János. BODA FERENC A Szekszárdi Járasd Tanács Végrehajtó Bizottsága Kemény István vb-elnök vezetésével tar­tott ülést tegnap a délelőtti órák­ban. Először Vida Jánosné, mű­velődésügyi osztályvezető-helyet­tes élőterjesztését vitatták meg, amely a járás iskoláiban végzett pályaválasztási munka tapaszta­latait értékelte. Ezt követően Jankó Sándor pénzügyi osztály­vezető és Egyed István tervcso­portvezető számolt be az idei első félévi terv és költségvetés telje­sítéséről. A vb-ülés résztvevői megbeszélték a soron következő tanácsülés anyagát. Az ülés vé­gén különböző bejelentések hang­zottak éL • A Palksi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága is tegnap dél­előtt ülésezett. Az ülést Varga István vb-elnök vezette. A böl­csődék és a napközi otthonok helyzetéről számolt be a vb-nek Kürtös Kálmán, művelődésügyi osztályvezető és dr. Kántor Lívia, egészségügyi csoportvezető. Ezek után Hosmyánszíky György mező­gazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezető előterjesztését Vitatták meg. Előterjesztése a járás ter­melőszövetkezeteinek segéd- és melléküzemági tevékenységét vizsgálta. A vb még különböző bejelentések ügyében döntött. * Tegnap délelőtt megtartott ülé­sén a Dombóvári Járási Tanács VB két fontos kérdést tűzött na­pirendre. Dr Sáfár Lászlóné já­rási főorvos beszámolója azt ele­mezte, hogyan foglalkoznak a já­rásban azokkal a szociális gon­dozásra szorulókkal, akiknek in­tézeti elhelyezését nem tudják megoldani. A megoldásban sokad, segít az öregek napközi otöiona- Ezután Gyurieza István vb-elnök beszámolóját vitatták: meg a vb eddig végzett gazdaságszervező és irányító munkájáról. Az ülés résztvev« különböző bejelentése­ket is megvitattak. Gombkészítők P ' ' • Százezer számra készülnek a fémgombok a Fővárosi Óra- Ékszer- ipari Vállalat díszmű gyáregységében, Szekszárdim, felvételű»*, a festőműhelyben készült. — A rendeletek most tág lehető­séget nyújtanak a különféle mellék­üzemágakhoz. Ugyanakkor több tsz-elnöktől Kaiin^^ bogy a melléküzemágak létesítése meglehe­tősen nehézkes, és a foglalkoztatási problémákat ilyen módszerrel is csak kis mértékben lebet enyhítem. Mi ettől a véleménye? — Amint az előbb mondtam, szükséges bizonyos rendelkezések módosítása, tökéletesítése, ez azonban önmagában nem oldhat meg minden gondot. A munkaerő foglalkoztatása elsősorban üze­men belüli feladat. Üzemen be­lül pedig akkor tehetünk legtöb­bet, ha sokoldalúvá szervezzük a gazdaságot Ennek pedig alap­vető része a melléküzemágak megszervezése, fejlesztése. Még a nehézségek ellenére is. — Es bizonyos mértékig ellent- mond a specializálódás! követelmé­nyeknek. — Ez igaz, de másképpen a jelenlegi munkaerőt nem tudjuk kellően foglalkoztatni, a várhatót Népújság 3 A dráma vonzása Gondolatok egy szakmai bemutatóval kapcsolatban Csütörtököm este Szekszár- don, a városi művelődési köz­pont színjátszói bemutatták a meghívottakból álló közönség­nek Ugo Betti háromfelvoná- sos drámáját, a „Bűntény a Kecskeszigeten”-t A színházterem ezúttal az esemény ünnepélyes jellegét viselte, a közönség soraiban az alkalomhoz illő ruhában azok ültek, akiket az igazi irodalom hoz lázba, akik a kikapcsoló­dás divatos jelszava alatt nem keresik egyértelműen a köny- nyű műfaj örömeit. Évek óta kasszasiker, kül­földi színházakban, ez a kü­lönös mű, a három nő vad sze­relme, az egyetlen férfi iránt, aki betör magányukba, elosz­latja az egyedüllét kínzó szo­rongását. Barát, szerető, apa kíván lenni, hazudja, közben jellemtelenül rabolja el a tisz­ta öröm érzését és mocskolja be a szerelmet. A végkifejlés, a kút mé­lyén vergődő élő-halott, akit ez a bonyolult hármas ítélt halálra, mindenki együttérzé­sével találkozik. Különös si­koltás ez a mű, az emberi ér­zések tisztaságáért, a szerelem önzéséért, az emberségért. Agatha, az egyetlen kristály- tiszta jellemű nő, akinek je­lenléte, mint választóvíz for­málja a körötte élők cselek­véseit, gyilkos lesz azért, hogy biztosítsa az emberi szabadsá­got, az érzések szabadságát. Ennyi a mű röviden, de a dráma vázlatos tartalmát még tőmondatokban is lehetne ösz- szegezni, annyira tiszta és kö­vetkezetes a darab felépítése, logikus a felvonásokat össze­fűző gondolatfonal. Nehéz feladat, amelyre a helybéli színjátszók vállalkoz­tak, . és az első felvonásokban nem is sikerült tökéletesen visszaadniuk a darab pergé- s ét. A feszültséget viszont mindvégig ébren tartják. Há­rom nő mozog a színpadon. egy férfi árnyképeként. Ezen a férfin sok múlik a darab­ban, az is, hogy pergő, vagy vontatott lesz az előadás. Er­délyi Elemér, külsejében, al­katában illúziót tud keltem Angelóként, de csak az utolsó felvonásban olyan, amilyen­nek a szerző is elképzelte ezt a figurát. Nácsa Margit, Silvia alakí­tója, Lehőcz Gitta, Pia meg­személyesítője viszont majd­nem végig méltó gazdái sze­repüknek, és kitűnő kettősét adják annak a hármasnak, amelynek kötőanyaga, lendítő- kereke Faragó Ágnes, mint Agatha. Az előadás végén felcsatta­nó, szívből jövő taps azt bizo­nyította, hogy a dráma, ame­lyet nem mertek a rossz ta­pasztalatokból kiindulva fize­tő közönség elé vinni, a kis számú, de komolyan érdeklő­dő jelenlevők körében vissz­hangra lelt: a dráma vonzása újra meggyújtotta az embe­rekben élő vágyat, komolyabb, tartalmasabb művek előadása iránt. MOLDOVÁN IBOLYA IMS. augusztus 2,

Next

/
Thumbnails
Contents